Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban ...i:::zz: - —- 1994. Február 16., Szerda Göncz Árpád Madridba érkezett Madrid (MTI) - Négynapos hivatalos látoga­tásra kedden kpra délután Spanyolországba érkezett Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnököt és feleségét I. János Károly király és hitvese, Zsófia király­né, valamint Felipe González miniszterelnök fogadta a madridi El Pardo palotában, kato­nai tiszteletadás keretében. Göncz Árpád délután Felipe González minisz­terelnökkel folytat négyszemközti megbeszé­lést. Este pedig a spanyol magánvállalkozók országos szövetségébe (CEOE) látogat el. Közben Jeszenszky Géza külügyminiszter Ja­vier Solana spanyol külügyminiszterrel tár­gyalt és kicseréli a két ország közötti alapszer­ződés ratifikációs okmányait. Elnöki jelentés az amerikai gazdaságról Washington (MTI) - Az amerikai gazdaság állapotáról hétfőn közzétett elnöki jelentés szerint a tartós bővülés kilátásai jobbak, mint egy évvel ezelőtt: az idén három százalékos növekedés várható, és ha a kamatlábak to­vábbra is alacsonyak maradnak, a fejlődés lendülete az évtized végéig ki fog tartani. A jelentés elégedetten állapítja meg, hogy a kormányzat által kidolgozott ötéves deficit­csökkentő gazdasági terv nagymértékben hoz­zájárult a hosszú lejáratú hitelek kamatlábai­nak mérséklődéséhez. Az olcsóvá váló hitelek nyomán megélénkültek a beruházások, kellő dinamizmust teremtve a gazdasági bővülés­hez.- A befektetések által serkentett növekedés azért is fontos tényező, mert a beruházások játsszák a kulcsszerepet a termelékenység fo­kozásában és a reáljövedelmek emelkedésé­ben - áll a jelentésben. A beszámoló szerint a következő négy évben valószínűleg nyolcmillió munkahelyet sikerül teremteni, ha a gazdaság fejlődése sínen ma­rad: tavaly a termelés egyenletesen növeke­dett, és minden remény megvan arra, hogy az idén sem torpan meg. A foglalkoztatottság és a termelés növekedésének köszönhetően a fo­gyasztás várhatóan továbbra is erőteljes lesz, ösztönző keresletet támasztva az áruk és a szolgáltatások iránt. Az elnöki jelentés hangsúlyozta, hogy a meg­takarításokat előirányzó deficitcsökkentő program termelésmérséklő hatásait ellensú­lyozni tudta a kamatlábak és az infláció ala­csony szintje. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a költségvetési hiány visszaszorításának túlzásba vitele megtörheti a gazdaságnöveke­dés lendületét. ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hnjdu Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadója: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsüínszky u. 15. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. ÜL em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti: az áruspéldányokat az ESZAKHIR RT., 3530 Miskolc, Király u. 2. tel: (06-46) 350-230; az előfizetett példányokat az Inform Stúdió Kft, 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52)413-101. Ügyvezető igazgató: Czeglédy György Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszá­mára, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés dija egy hónapra 378 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17.90 forint, a pénteki lapszám 19.80 forint Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: ír 'orm Stúdió Kft, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 358-522-es telefonszámot! Újabb F—16-os vadászgépek a boszniai műveletekhez A vadászgépek az olasz bázisokon bevetésre várnak Fotók: AP Brüsszel (MTI) - Hollandia és Tö­rökország újabb, összesen 12 darab F-16-os vadászgépet irányított át a NATO észak-olaszországi légitá­maszpontjaira, ahonnan szerdán már meg is kezdik a boszniai légtér­ben folyamatosan zajló gyakorló-fel- derítő repüléseket - közölték Brüsszelben. Hollandia eddig 14, Törökország 10, a boszniai műveletekben résztvevő F-16-08t állomásoztatott az olasz támaszpontokon. NATO részről ugyanakkor jelezték, hogy a török gépek nem vesznek majd részt a múlt heti NATO-ultimátumban ki­látásba helyezett esetleges légicsa­pásokban . A hét végén egyébként Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok légi­ereje is további harcigépeket irányí­tott át a Szövetség déli parancsnok­ságához: brit részről négy „Jaguár”, az amerikai támaszpontokról nyolc F-15-ÖS harcigép és négy C-130-as szállítógép érkezett az olasz bázi­sokra. Mindezek nyomán immár összesen 160, NATO-kötelékekbe tartozó fel­derítő, üzemanyag-utántöltő és har­cigép teljesít szolgálatot a térség­ben. NATO-adatok szerint ez év feb­ruár 9-ig valamivel több mint 11 ezer bevetést hajtottak végre Bosz­nia légterében, amelyek többsége az ENSZ BT által elrendelt repülési ti­lalom ellenőrzését szolgálta. * Bécs (MTI) - A NATO eddig nem fordult Ausztriához azzal a kérés­sel, hogy járuljon hozzá harci gépei­nek átrepüléséhez Bosznia irányá­ban, de az ilyen engedély kiadásá­nak semmi akadálya nem lesz - kö­zölte Alois Mock osztrák külügymi­niszter szóvivője. Florian Krenkel ezt azzal indokolta, hogy a NATO esetleges katonai be­avatkozása az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának megfelelő határozatán alapul, így Ausztria számára nincs ok azt másként kezelni, mint az AWACS felderítő repüléseket. Ez utóbbiakra napi több engedélyt is kiadnak: a gépek észak-német (Gei­lenkirchen) támaszpontjukról az olaszországi Aviano, illetve Ma­gyarország felé tartva repülnek át Ausztria felett. A küldetés célja az, hogy Magyarországról és az Adria térségéből ellenőrizzék a boszniai repülési tilalmat. Az ausztriai átre- püléshez az engedélyt minden egyes alkalommal telefaxon kérik és kapják - szemben Svájccal, amely általános jóváhagyását adta az ilyen repülésekhez. Ha a NATO katonai bevetése szük­séges lesz, és gépei harci cselek­mény céljából, fedélzetükön fegyve­rekkel kívánják boszniai célpontju­kat megközelíteni, Ausztria ugyan­úgy jár el, mint a fenti esetekben. Erre volt már példa egyébként is - az Öböl-háborúban: akkor is egyen­ként adtak engedélyt a bombázó re­pülésekhez. Az ausztriai közlés kapcsán az oszt­rák sajtó emlékeztet a budapesti be­jelentésre, amely szerint a Szerbiá­ban élő magyar kisebbségre való te­kintettel Magyarország nem bocsát­ja rendelkezésre légterét a NATO- gépeknek légitámadások esetén. Az ausztriai készséget az ellenzék sem kifogásolja: a Zöldek két felté­telt állítanak. Az egyik a megfelelő ENSZ határozat, a másik, hogy a NATO-bevetés korlátozott legyen. Frankfurt (MTI) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden rövid cikkben visszatér arra a budapesti közlésre, hogy Magyarország a sza­rajevói szerb állások elleni NATO- légitámadások esetén nem engedi meg, hogy az AWACS felderítő gé­pek légterét használják. A lap szerint a magyar lépésnek „csak korlátozott katonai jelentősé­ge van” az észak-atlanti szövetség számára, mivel az AWACS-ok - megfelelő légi kísérettel - Szerbia és Bosznia fölött is repülhetnének. A frankfurti lap úgy véli: Budapest ezzel a lépéssel azt akarja Belgrad értésére adni, hogy Szerbia nem to­rolhatja meg az esetleges NATO-tá- madást a vajdasági magyarokon. Emlékeztet rá, hogy Magyarország és Románia viseli a Szerbia elleni ENSZ kereskedelmi embargóval já­ró áldozatok jelentős részét, ugyan­akkor megjegyzi, hogy „az ÁWÁCS- ok kitiltásával nem különösen elő­nyös fénybe állítja be magát azon országok egyike, amelyek be akar­nak lépni a NATO-ba”, Belgrád (MTI) - A belgrádi sajtó kedden feltűnő helyen adott hírt ar­ról a hivatalos magyar álláspontról, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO esetleges katonai akciójá­ban a volt Jugoszlávia területén, s az AWACS felderítő gépeknek is tá­vozniuk kell majd a magyar légtér­ből, ha az esetleges támadás idő­pontjában Magyarország felett tar­tózkodnak. A magyar álláspontról Vincze András belgrádi ügyvivő hétfőn adott tájékoztatást, s a Ra- döslav Bulajic jugoszláv külügymi­niszter-helyettessel folytatott meg­beszélésen hozzáfűzte azt is, hogy nem evakuálják a belgrádi nagykö­vetség alkalmazottjainak család­tagjait. 4 A belgrádi sajtó egyébként néhány napos késéssel, de részletesen és különösebb kommentár nélkül is­mertette Boross Péter miniszterel­nök pénteki interjúját, amelyben egyebek közt kifejtette, hogy Ma­gyarország történelmi okokból nem vesz majd részt szomszédos orszá­gok elleni esetleges katonai akció­ban. „Nem kívánunk részt venni olyan akciókban, amelyek közös és keserű tapasztalatainkra emlékez­tetnének” - idézte a Politika című belgrádi lap a miniszterelnököt, ki­térve arra a részre is, amelyben Bo­ross Péter a magyar és orosz lehető­ségek közötti különbségeket ele­mezte. „Oroszországnak nagy lehetőségei vannak arra, hogy védelmezze a más államokban élő oroszokat, Ma­gyarország azonban kis ország, s hasonló lehetősége ezért nincs” - ír­ta a Politika Boross kijelentését is­mertetve. A Borba a miniszterelnök interjújá­val kapcsolatban megjegyzi, hogy az állásfoglalás nagy figyelmet vál­tott ki, különösen azért, mert Ma­gyarország csupán néhány napja csatlakozott a NATO Partnerség a békéért kezdeményezéséhez, nem rejtve véka alá azt a szándékát, hogy szeretne teljes jogú taggá vál­ni. Ä Borba megjegyezte azt is, hogy a miniszterelnök nyilatkozatáról egyes hírügynökségek azt írták: Bo­ross Péter az AWACS gépek ma­gyarországi tevékenységének betil­tásáról is beszélt, noha ilyet a mi­niszterelnök nem állított, csupán azt mondta, hogy támadás esetén kérik majd a gépek távozását. „Ez mindazonáltal nem csökkenti a magyar álláspont jelentőségét, mi­vel Görögország mellett egyedül Magyarország határolta el magát az esetleges balkáni intervenciótól” - összegezte véleményét a Borba. Brit-orosz csúcstalálkozó A legfontosabb kérdésben megegyeznek az álláspontok John Major és Viktor Csemomirgyin ellépnek a tiszteletűi« kivezényelt díszszázad előtt Moszkva (MTI) - A legfontosabb kér­désben, azaz a szarajevói nehéz- fegyverzet ENSZ-ellenőrzés alá vo­násának szükségességében mege­gyezik az orosz és a brit álláspont - hangzott el a John Major brit kor­mányfő és Borisz Jelcin orosz elnök kedai megbeszéléseit záró rövid saj­tóértekezleten. Jelcin ismét hangsú­lyozta, hogy csak abban az esetben engedhető meg a háborús felek állá­sainak bombázása, ha támadás érné valamelyik fél részéről a boszniai kéksisakosokat. - A vétkes felet meg kell büntetni - hangsúlyozta Jelcin a Kremlben tartott sajtóértekezleten. A boszniai ultimátum, illetve a légi­csapások kérdésében fennálló né­zeteltérésre utalva Jelcin ugyanak­kor aláhúzta: Moszkva nem engedi meg, hogy kihagyják a délszláv vál­sággal kapcsolatos döntésekből. Az orosz államfő utalt rá, hogy minde­nekelőtt békés, tárgyalásos megol­dást kell találni a konfliktusra, ami lehetővé teszi a jugoszláviai háború befejezését. Az ENSZ BT ülése kapcsán Jelcin azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a testület adjon felhatalmazást a kéksisakosoknak arra, hogy a szem­benálló felek nehézfegyverzetét he­lyezzék ellenőrzésül! alá. A kétoldalú kapcsolatok alakulását jellemezve elhangzott, hogy Jelcin­nek a két ország partneri kapcsola­tait megalapozó, két évvel ezelőtti londoni látogatása óta sikerült el­jutni odáig, hogy most megállapod­tak róla: a rakéták májustól nem irányulnak egymás célpontjaira. A kora délutáni órákban Major orosz kollégájával, Viktor Csemo- mirgyinnel kezdett megbeszélést, amelynek során a gazdasági témák kerülnek elsősorban terítékre. Izraeli légitámadás Szidon (MTI) - Izraeli vadászbom­bázók kedden támadást hajtottak végre Irán-barát dél-libanoni mu­zulmán gerillák támaszpontjai el-i len. Biztonsági források és szemtanúk szerint két izraeli harcigép négy ra­kétát lőtt ki egy Bejrúttól 40 kilo­méterre délre lévő településre, amely a Hezbollah híveinek egyik erőssége. A gerillák és bbanoni kormánykato­nák légelhárító géppuskákkal és vállról indítható SAM 7 típusú ra­kétákkal lőttek a két gép felé, de egyiket sem találták el. A Reuter szerint a támadáskor egy Hezbol- lah-gerilla megsebesült. Az izraeli akcióra alig néhány órá­val az arab-izraeli béketárgyalások tervezett washingtoni felújítása előtt került sor. Minszki tüntetés és sztrájkfelhívás Minszk (MTI) - Fehéroroszország fővárosában általános sztrájkot hir­detve kétezer munkás tüntetett kedden a város központjában lévő Függetlenség téren. A résztvevők céljai kifejezetten poli­tikai jellegűek: azt követelik, hogy mondjon le a több szakszervezet és ellenzéki párt által korruptnak tar­tott Vjacseszlav Kebics miniszterel­nök, alakuljon koalíciós kormány, és tartsanak előrehozott választáso­kat a köztársaságban. Jóllehet a kormány betiltott min­denfajta tüntetést a város főterén, a rendőrség kísérletet sem tett a meg­mozdulás feloszlatására. Mint az AP írta, egyelőre nem mér­hető fel, vajon a tiltakozók tényleg széles körű támogatottságot élvezi nek-e. Ennek egyik jeleként az amerikai hírügynökség megemlítette, hogy sem a munkásók sztrájkbizottsága, sem a kormány részéről nem tudták számadatokkal szolgálni arról, há­nyán és hány gyárban sztrájkolnak. Vitalij Csurkin Zágrábba érkezett Zágráb (MTI) - Zágrábba érkezett hétfőn este Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes, Jelcin elnök délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja. Repülőtéri nyi­latkozatában - az ITAR-TASZSZ je­lentése szerint - látogatásának cél­ját úgy összegezte, hogy tárgyalása­ival elejét akarja venni a Szarajevó körzetét fenyegető légicsapások­nak. Mindehhez azonban minden­képpen fel kell számolni a bosnyák főváros körüli ostromgyúrút - tette hozzá. Csurkin szerint amennyiben mégis sor kerül a légicsapásokra, akkor Oroszország reakciója „kizárólag a konkrét szituációtól” függ majd. „Ha a légicsapásokra olyan körül­mények között kerül sor, amelyek megítélésünk szerint nem indokol­ták volna azokat, akkor ez minden­képpen kihat majd kapcsolatunkra a külvilággal” - mondta a magas rangú orosz diplomata, „magán- véleményét” hangoztatva. Vitalij Csurkin hétfőn ezt megelőző­en Szkopjéban tárgyalt a macedón államfővel a boszniai konfliktusról. Az orosz különmegbízott kedden Szarajevóba utazik, ahol találkozik a boszniai ENSZ-erók parancsnoká­val, továbbá a szerb és muzulmán erők katonai vezetőivel is. Szökési kísérlet Moszkva (MTI) - Nyolc azeri hadi­foglyot lőttek agyon szökési kísérlet közben egy örmény börtönben. Egy börtönőr szintén életét vesztette - jelentette kedden az Interfax orosz hírügynökséget idézve az AFP. Az orosz hírügynökség, amely jól ér­tesült jereváni forrásokra hivatko­zik, sem az incidens pontos helyét, sem az idejét nem közölte. Eddig egyetlen hivatalos adatot sem hoztak nyilvánosságra a kara- bahi konfliktus kirobbanása óta Ör­ményországban bebörtönzött azeri- ek számáról. Az összecsapások hat év alatt mintegy húszezer emberé­letet követeltek - emlékeztetett az APF.

Next

/
Thumbnails
Contents