Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
4 Ms ItT'Hon 1994. Február 15., Kedd Könyv Top-10 Miskolc (ÉM) - Ezúttal azt a listát adjuk közre, amelyet Szabó György, a BorsojJ-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke készített lapunk felkérésére kedves könyveiről: 1. Németh László: Égető Eszter 2. Móricz Zsigmond: Erdély trilógia 3. Gabriel G. Marquez: Száz év magány 4. Solohov: Csendes Don 5. Lion Feuchtwanger: Rókák a szőlőben 6. 'Sienkiewicz: Quo vadis? 7. Nexö: Szőke fény 8. Gárdonyi Géza: Egri csillagok 9. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés 10. Ken Follet: Katedrális Kulturális kínálat Február 15-e és 22-e között Miskolc Nemzeti Színház: Nagyszínház: szerda 19 órától: Hamlet, dán királyfi (nyilvános főpróba munkanélkülieknek) csütörtök 19 órától: Hamlet, dán királyfi (egyetemi bérlet) péntek 19 órától: Hamlet, dán királyfi (bemutató bérlet) szombat 19 órától: Hamlet, dán királyfi (Csiky bérlet) vasárnap 19 órától: Hamlet, dán királyfi (Szigligeti bérlet) hétfő 15 és 19 órától Az Avasi Gimnázium gálaestje (bérletszünet) Csarnok (bejárat a színház Déryné utcai oldalán): péntek 15 órától: ABC (nyilvános főpróba munkanélkülieknek) szombat 19 órától: ABC (bemutató előadás) vasárnap 19 órától: ABC (Csarnok bérlet) Csodamalom Bábszínház: szombat 16 órától: Kacsalaki rejtély vasárnap 10 órától: Kacsalaki rejtély Alliance Francaise: hétfő 19 órától: Adrienne francia sanzon estje a Kossuth utca 11-ben, zongorán közreműködik Roger Pouly Belvárosi Kulturális Menedzseriroda: szombat 10 órától: bélyegklub Budai Nagy Antal Művelődési Ház, Görömböly: péntek: a kulturális egyesület farangi programja Mandorla Közművelődési Egyesület: vasárnap 20 órától: Óda a magyar nyelvhez, Ungvári P. Tamás előadó- művész önálló estje a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban Közösségi Ház, Bükkszentlászló: szombat 20 órától: Nosztalgia-suli (régi slágerek, nemcsak öregeknek) Radnóti Miklós Közösségi Ház, Szirma: péntek 19 órától: Farsangi összejövetel A Borsok, Miskócok históriája I. Egy ősi nemzetség tündöklése és bukása Anonymus Borsod váróról Dr. Lehoczky Alfréd Borsod középső vidékével is Anonymus foglalkozik elsőként: az 1200 körül született Gestá- jában két fejezetben is foglalkozik e tájjal. A Gesta 18. fejezetében azt mondja Anonymus, hogy miután Szerencsnél megpihent Árpád népe, ott „gyökeret vertek”, majd erős csapatok élén Bön- gér fiát Borsot a lengyelek földje felé küldte ki, hogy azokat elfoglalják. Bors vezér a Tátra hegyéig gyepűket épített, majd pedig „a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Bódva vize mellett várat építettek.” Ezt a várat a nép Borsodnak hívta, „mivel kicsiny volt.” Igen érdekes, amit Anonymus hozzá fűz a helyzethez: Bors itt „összeszedte túszul a lakosok fiait” és, dolgavégeztével visszatért Árpádhoz, aki ,jeles cselekedeteiért abba a várba ispánná tette.” Táborhely a Hernádiéi Ernőd vonaláig... A 31. fejezetben azt írja le Anonymus, hogy Szerencset elhagyva a fejedelem a Sajó folyó mentén ütött tanyát, ott, ahol a „Hemád vize beleömlik”. E tábor egészen a Tiszáig és Ernődig húzódott. A vezér itt „Böngémek, Bors apjának egy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, melyet most Mis- kócnak húrnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak.” Ezt a várat Böngér fia Bors a „maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.” Ez esetben is keverednek a történelmi valószínűségek és a hagyományokon alapuló feltételezések. Mindenekelőtt az tűnhet fel - ami Anonymusra általában jellemző -, hogy egyetlen történelmi folyamatba, a honfoglalásmenetébe sűrít egy évszázados eseménysorozatot. Természetes, hogy az alföldi síkságon már a IX. század végén végig vonultak a honfoglaló seregek, de e két fejezetben leírtak a X. század végén és a XI. század elején történhetett: Géza és István idejében, vagyis az államalapítás idején. Borsod vára és Miskóc A Borsok ősi szállásterülete a Garam mentén terült el; feltehetően Gézától kapta Bors azt a feladatot, hogy a Bükk vidéken a fejedelmi hatalmat, majd az államot megszervezze. A kalandozások végleges befejezését követően már a X. század közepétől gyorsított feladattá vált a népesség, a kalandozásokból felszabaduló katona elemek letelepítése, majd a kereszténység felvétele, a korábbi törzs- és nemzetségfők hatalmának megtörése. Éppen ezért volt jellemző, hogy egy-egy területen nem az ott élő nemzetségekből került ki az „államszervező” erő. Bors és kísérete alapvetően kettős feladatot kapott e térségben: egyfelől az itt már meglévő, de szétszórt erők fejedelmi, majd királyi keretekbe való szervezése, másfelől az ország határainak kitolása a végek felé, a Kárpátok koszorújáig, s itt megfelelő gyepűk kiépítése. Azon a területen, melyet a Borsok adományfóldként kaptak, már a X. század során létrejöttek települések. A Tátráig terjesztették hatalmukat Győr (Geuru) azon földvárak egyike, melyek a Bükk déli szegélyén találhatók (Leányvár Kisgyőr, Latorvár Sály határában), és melyek már a honfoglalást megelőzően is léteztek. Győr vidékén jelentős szláv szórvány is élhetett, erre az itt lévő víz nevek utalnak elsősorban: Szinva, Garadna és a melegvizet jelentő Tapolca (Tapu- lucea). Érdekes a Garadna nevében lévő szóeleji „g” hang, mert ez korai átvételre utal, amikor még a szláv nyelvfejlődés alapján nem alakult át „h” hanggá (mint például a közeli Harica nevében). Jelentős település lehetett itt Csaba. Az 1067-es szihalmi oklevélben irányadó településként szerepel a „Nagyút” mellett. Nem tudjuk, hogy létrejötte milyen erőknek köszönhető, hiszen a Csaba név gyakori volt ebben az időben. így hívták az Abák, Géza idejében élt nemzetségfőjét; vezetésével mehetett végbe a Hernád völgye felé való terjeszkedés (Abaúj). Mindez a X. század végén, a XI. század elején (már István korában) történhetett. A Borsok a Tátra hegyéig kiteijesztették hatalmukat, s az északi gyepű középpontjában felépítették várukat: Borsodot. Itt jött létre a borsodi esperesség is. Borsod várával összefüggésben Maijalaki Kiss Lajos több érdekes megállapítást tett; a most folyó ásatás remélhetőleg számos perdöntő eredményt hoz majd. Miskóc a Borsok tevékenységének az eredménye, s arra utal, hogy a nemzetség jelentősen növelte birtokainak népességét. Nevét minden bizonnyal a nemzetség egyik vezető személyiségétől kapta, aki már a ke- resztségben kapta nevét (Mihály). Településnévvé a Mihály becézett alakjából vált, amiben szlávos hatás érvényesült. Szedrei János kimutatta, hogy Magyarországon több tucatnyi hasonló helynév keletkezett. Tudni vélik, hogy e Mihály lengyel származású felesége nevezte férjét e néven, s ez vált - képző nélkül - a település nevévé. Ez utóbbi arra vall, hogy a névadás már a XI. század első felében megtörtént. Talán megelőzte Borsod várának névadását, melyben a „d” kicsinyítőképző jelent meg. A nemzetség ezt követően Mis- kócról nevezte magát, megkülönböztetve az itteni családot a Garam menti nemzetségtől. (A korai középkorban mindvégig Miskócnak írták; csak később lett Miskolc.) (folytatjuk) 1994. Február 15., Kedd Itthon Ms 5 Fogorvosok: kevesebb ügyelet Miskolc (ÉM) - Január l-jé- től megváltozott a fogorvosi ügyelet helye és ideje Miskolcon. Az ügyelet ezután a diósgyőri rendelőintézetben, a Kerpely utca 1-ben áll a rászorulók rendelkezésére, munkanapokon este 7-től este 10-ig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 7-től este 7-ig. Miért volt szükség ezekre a változásokra? - kérdeztük dr. Juhász Barnabást, a polgármesteri hivatal egészségügyi tanácsosát.- A Szent Ferenc Kórház felújítása kapcsán elkerült az épületből a szájsebészeti osztály. Mivel az ugyanitt működött ügyeletén a betegek jelentős része miskolci volt, a megye és a megyeszékhely vezetői megállapodtak arról, hogy az ügyeletet a jövőben valamelyik váElköltözött a fogászat Fotó: Laczó József rosi kórházban működtetik. Az ezzel járó feladatokat Diósgyőrben vállalták. Az ügyeleti idő módosítását pedig az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint a legtöbb beteg este 7 és 10 óra között kopogtatott az ügyeletén a panaszával. Este tíz után már alig-alig volt forgalom. Az önkormányzat döntése szerint a rendelési és ügyeleti időn túl jelentkező problémák sem maradnak orvosolatlanul. Az úgynevezett sürgősségi fogászati ellátást a Diósgyőri Kórház biztosítja. Vagyis ha valakinek napközben kihúzták a fogát és éjszaka a sebből ömleni kezd a vér, a Diósgyőri Kórházban gondoskodnak róla - mondta a polgármesteri hivatal egészségügyi tanácsosa. Dr. Juhász Barnabástól azt is megkérdeztük: kellően tájéko- zottak-e az emberek ezekről a változásokról. Szerinte igen. Hiszen adtak már ki közleményt róla, s az újságok hétvégi számaikban rendszeresen tudatják: hol működik a fogászati ügyelet. A rászorultak odatalálnak - hallottuk a választ. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Milyen néven alapították az Ózdi Kohászati Üzemeket? 14. Bérlet. 15. Gondterhes. 16. Cigarettás szelence. 17. Svájc fővárosa. 18. Árnyéka páratlan betűi. /+’/. 19. Határozórag. 20. Síkság. 21. Vatikán, Belgium és a volt NDK gépkocsijainak jelzése. 22. Az elmúlt esztendő. 24. ....-souci: egyes királyi nyári paloták neve. 25. Különleges minőségű, csomagolt állati eredetű zsiradék. 26. Félárva. 28. A disznótoros együk alkotója. 29. Rádium vegyjele. 30. Férfinév. 31. Kiejtett betű. 32. Egy évnél régebbi, szőlőből készített szeszesitala. 35. Kártyában a leg1' nagyobb értékű lap. 36. II. Rákóczi Ferenc szülőhelye. 39. Latin kettős betű. 40. Csárdájáról ismert abaúji település. 43. Hajó azonos betűi. 44. Növény része. 46. Az USA tagállama. 49. ...ad posse: a valóságból a lehetőségre következtet. 51. Női név. 52. Sessio fele! 53. Európai szigetország. 54. Nonég, angol és osztrák autók jele. 56. Néma azonos betűi. 57. Az asz- tatin és tantál vegyjele. 58. A hindu vallás filozófiájában: a világmindenség ősszülőanyja, az érzékszervek előtt megjelenő csábkép. 59. Győr-Sopron- Moson megyei település. 61. Elveszíti simaságát, ráncossá válik. 63. Egyenruha. 64. A házhoz tartozó, bekerített telek része. Függőleges: 1. A miskolci az 1116 kHz-es középhullámon működik. 2. A billentyűinek le- iitögetésével a nyomdaihoz hasonló betűket író szerkezet. 3. Sportöltözék. 4. Női név. 5. 1501 római számokkal írva. 6. Duna azonos hangzói. 7. Ügynök, közvetítő. 8. Ibsen hősnő. 9. Vissza: kettőzött kettősbetű. 10. Sodó mássalhangzói. 11. Névelővel: dohány. 12. Szlovéniai város közel a magyar határhoz. 13. Sor. 17. Az NSZK fővárosa volt. 20. Város Felső- Ausztriában. 21. Madár. 23. Vasútállomásokon van ilyen terem. 24. Siló azonos betűi. 25. Megvan győződve róla. 27. Kopasz. 28. Lakás. 30. Társa rövidítve. 31. Kiejtett betű. 33. Igekötő. 34. Névelővel: a jelzetthez hasonló személy. 35. Ellenértéké. 37. Algériai terrorszervezet volt. 38. Gabonanövény. 39. Menyasszony. 41. Régen közepe ! 42. Alumínium és lantán vegyjele. 44. Ruhadarab végét több rétegben felhajtja. 45. „A” ....ing: almafajta. 46......Regia: Székesfehérvár. 47. Névelők. 48. Mindennapi táplálékunk. 50. Bács-Kiskun megyei település. 51. K ! Kimondva. 53. Sátoraljaújhelyen a Szárhegy oldalában található ez az emlékhely. 54. Hiszékeny. 55. Kivágott fatörzsnek ipari feldolgozásra alkalmas, hengeres része. 58.1550 római számokkal írva. 59. Managua része ! 60. Norvég, néniét és spanyol autók jele. 62. Ő. Á. 63. Személyes névmás. Megfejtendő: a vízsz. 1., 40. és függ.l., 53. sorok. Előző rejtvényünk megfejtése: Az kapja a legnagyobb elismerést, aki a legkevesebbet tette. — Morfondírozások — Vak ttjuk Bujdos Attila Aki ügyekben határoz szükségszerűen vitatható döntéseket hoz. Hiszen - akaija, vagy sem - érdekeket szolgál, vagy érdekeket sért. Ilyen értelemben nekünk, a közgyűlés munkáját figyelő polgároknak tulajdonképpen semmin nem kellene csodálkoznunk. Akad azért, amin még mindig meglepődhetünk. A miskolci képviselők a közelmúltban aiTÓl szavaztak, hogy kit állítsanak a város egyik legnagyobb intézményének, a területi szociális gondozó szolgálatnak az élére. A jelölteket a szociális bizottság előzőleg meghallgatta, s felállította a rangsort: kit „ javasolnak leginkább, kit kevésbé és így tovább. Ehhez képest a közgyűlés többsége majdnem a bizottsági lista legvégéről választott intézményvezetőt. Az eseten nem csupán a jelenlévők - így például maga a megválasztott vezető - csodálkozott el. Hatalmasra kerekedett a szeme a szociális bizottság elnökének is. A döbbeneté őszinte volt, ilyet nem lehet színlelni. Sokszor leírtam már, hogy a közgyűlés működésében a legnagyobb hibát abban látom: a testület nem tudta megteremteni a saját nyilvánosságát. Az emberek nem tudják követni: mikor és miért, s miért éppen úgy történnek a dolgok. Ehhez most hozzá- tehetem: úgy látszik, a közgyűlésen is akadnak kommunikációs zavarok. Ha nem lennének, alighanem felkészültebben érte volna a bizottsági elnököt, hogy a képviselők fittyet hánytak a listára. Hogy a döntés hátterében spéciéi mi állhatott? A bizottság korábbi, Fide- szes elnöke éppen az Itt-Honban nyilatkozott lemondása okáról úgy, hogy nem éppen szakértők képviselik pártjukat a grémiumban. Márpedig ha nem szakértők, miért kellene figyelembe venni a véleményüket? - kérdezték néhányan. A logika tetszetős. Nem kötelező figyelembe venni a bizottsági rangsort. Csakhogy akkor mi alapján döntöttek? Hiszen a jelölteket a képviselő-testület nem hallgatta meg. Azaz nem tájékozódott széleskörűen, hogy' ki lenne a legalkalmasabb e tisztségre. Lehet persze, hogy „vak tyúk is talál szemet” alapon éppen a legjobb személyt választották ki. Mint ahogy az is lehet, hogy nem. Csakhogy ez egy nagy intézmény, sok dolgozóval és gondozottal, jelentős költségvetéssel. A tét sokkal nagyobb annál, semmint hogy vak tyűkok módjára szemelgessenek a döntnökök. A szavazás titkos volt. Sosem tudjuk majd meg, hogy ha rossz döntés született, kiknek „köszönhetjük”? A felelősség így az egész közgyűlést terheli. Biztos vagyok benne, hogy keserves ez a tudat azoknak, akik szerettek volna körültekintően eljárni.
