Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. Február 10«, Csütörtök Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Kormánypaktumot a szakszervezetekkel A szegényebbek ismét kiszorultak A mozgássérültek felfüggesztik a tervezett demonstrációt Miskolc (ÉM - KJ) - Borsod, Sza­bolcs, Heves és Hajdú-Bihar megye szakszervezeti képviselőinek, tagja­inak, tisztségviselőinek adott teg­nap Miskolcon tájékoztatást dr. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke az elmúlt időszak szakszervezeti ta­nulságairól, teendőiről és az 1994- es törekvésekről. Nagy értéknek tartja - mondotta -, hogy az elmúlt négy év érdeksérel­mekkel és politikai átrendeződések­kel teljes folyamatát sikerült békés keretek között tartani, amely azon­ban nem csupán a kormány érde­me, nagyobb szerepet játszottak eb­ben a munkavállalók, nyugdíjasok és a szakszervezetek, amelyek kellő önmérsékletet tudtak tanúsítani. Az utóbbi években - hangsúlyozta Nagy Sándor - nem volt sikk szóba állni a szakszervezetekkel, amely magatartásnak a munkavállalók fi­zették meg az árát. A tb-választások azonban bizonyí­tották, hogy a választópolgárok je­lentős része szerint a szakszerveze­tek nélkül nem lehet Magyarorszá­gon se társadalom-, se gazdasági-, se szociálpolitikát véghezvinni. Ebből következik - mondta -, hogy a következő kormánynak (légyen az bármilyen is), kötelessége egy átfo­gó gazdasági és szociális paktumot kötnie a szakszervezetekkel. Ennek legfontosabb elemei a szakszerveze­ti követelések oldaláról a bérekkel, a munkahelyekkel, a foglalkozta­tással és a szociális ellátással kap­csolatosak. Cserébe a szakszervezetek egy gaz­dasági ésszerűséget figyelembe ve­vő önmérsékletet tanúsítanak. A megállapodás feltétele még, hogy végre egy pragmatikus gazdaságpo­litikai vonalvezetés valósuljon meg hazánkban, amely nem ideológiá­kat, közgazdasági iskolákat és iz­musokat választ magának, hanem szembenéz a konkrét problémák­kal. Nem halasztható a térségi vál­ságkezelő programok kimunkálása sem. Alaposan át kell gondolni a bérpolitikát is, amelynek alapvető kérdése, hogy a megfelelő munkát megfelelő módon és mértékben dí­jazzák. Ez a munkanélküliség visszaszorít­ásának is egyik eszköze lehet, hi­szen amíg a jövedelmek és a szociá­lis ellátás között minimális a kü­lönbség, addig az érintettek részé­ről nincs készség a munkavállalás­ra. Elengedhetetlen a szakszerveze­tek beleszólása a privatizációs fo­lyamatokba is - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke. Nagy Sándor a sajtó munkatársai­nak kérdésére válaszolva elmondta még, hogy a szabályok értelmében lemond a tb-tisztségviselői posztjá­ról indulva a választásokon, de - mint megjegyezte - az erről rendel­kező törvény erősen diszkriminatív, s alkotmányellenes az erről rendel­kező passzus. Nem kizárt, hogy a választások után kérik az Alkotmánybíróságtól ennek visszamenőlegesen semmis­sé nyilvánítását. Ezzel ugyan a mostani választási feltételek nem változnak, de később lehetőséget adhat azoknak, akik most e törvény miatt nem indultak, indulhattak a választáson. Miskolc (ÉM - NJ) - Az utóbbi he­tekben lapunk két alkalommal is foglalkozott a mozgáskorlátozotta­kat hátrányosan érintő, új kor­mányrendelet hatásaival. Megír­tuk, hogy a közlekedési támogatás mértékének megváltozásával kiala­kult, vagy végleges rokkantságukat újra igazoltatni kényszerülő borsodi mozgáskorlátozottak is megalázó helyzetbe kerültek. Legutóbbi ér­deklődésünkre a Népjóléti Minisz­tériumban elmondták, van remény a szigorítások csökkentésére, ugyanis tárgyalások kezdődtek a minisztérium és a társadalmi egye­sület vezetői között. Most a követ­kező tájékoztatást kaptuk a minisz­tériumból: A korábbi években csali a gépkocsi­val rendelkező mozgássérültek ré­szesültek központi támogatásban, mégpedig benzinhozzájárulás for­májában. Ezen 1991-ben a Népjólé­ti Minisztérium változtatott, mert úgy érezte igazságtalan, hogy a sze­gényebb, a gépkocsit vásárolni nem tudó rétegek kiszorulnak a kedvez­ményekből, ezért bevezette az évi 5 ezer forintos közlekedési támoga­tást. Ezt az összeget 1992-ben évi 12 ezer forintra emelték fel - tájé­koztatta lapunkat Veress Pálma, a Népjóléti Minisztérium szóvivője. Ennek következtében nagyságren­dileg megnőtt a mozgáskorlátozot­tak közlekedési támogatására je­lentkezők száma. Míg 1991-ben 110 ezer mozgáskorlátozott részesült támogatásban, addig két év múlva már 250 ezren kérték ezt a kedvez­ményt. A támogatások pénzügyi igénye felülmúlta a költségvetés le­hetőségeit. így a tavalyi évben 3 milliárd forintot fizettek ki. A több­letköltségek, a vizsgálatok és a fele­lősségre vonások tapasztalatai alapján elsősorban a visszaélések, illetve a jogosulatlan igények töme­ges megjelenése miatt jelentkeztek. A korlátozott anyagi feltételek és a visszaélések arra késztették a Nép­jóléti Minisztériumot, hogy e támo­gatási fonnák újraszabályozását kezdeményezze, természetesen fo­Miskolc (ÉM - U.J.) - Sajgó Géza, a szörnyű erdőhorváti gyilkosság gyanúsítottja nem érzi magát bű­nösnek, holott a tegnapi tárgyalá­son a tanúk mindegyike egyértel­műen állította, ő volt az, aki 1993. április 2-án hidegvérrel és kegyetle­nül megölte Bárány Pálnét. A tettes többször kijelentette: semmire sem emlékszik, mert aznap megivott egy kisüvegnyi Dalgol cseppet, s a nyug­tató kimosott mindent emlékezeté­ből. Nem a mi dolgunk az ítélkezés, annyit mégis megkockáztatunk, hogy a hivatalos személy sérelmére, előre kitervelten elkövetett emberö­léssel vádolt férfi más eseményekre viszont nagyon is pontosan emlék­szik, csak arra nem, mit tett az er­Bottal, kiszolgáltatottan... lyamatosan konzultálva a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetségével. Hosszas előkészítő munka után megjelent az a rendelet, amely a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában szigorításokat veze­tett be. Ez kényszermegoldás, amely természetesen az érintettek körében is ellenérzéseket váltott ki. Ezért dr. Suiján László népjóléti miniszter a MEOSZ vezetőinek írt levelében újabb egyeztető tárgyalá­sokat javasolt. A miniszter kifejtet­te, hogy a parlament által a költség- vetésben az erre a célra megszava­zott félmilliárd forintos többletkeret lehetőséget nyújthat a bevezetett szigorítások enyhítésére. A Lakner Zoltán kormánybiztos ve­zetésével most újrakezdett tárgya­lásokon kulcskérdésként fogalma­zódott meg a társadalmi ellenőrzés megvalósítása, hiszen a visszaélé­sek éppen azoknak az embereknek okoztak kellemetlenséget és anyagi veszteséget, akik az ügyben teljesen ártatlanok. Az ő érdekükben kell változtatnunk, hogy a valódi rászo­dőhorváti polgármesteri hivatalban azon a kegyetlen napon. Újólag, és ismételten kijejentette, hogy őt fo­lyamatosan üldözték a településen, és nemcsak családja, hanem az egész falu összefogott ellene. A tár­gyaláson viselkedése a zavarodott­ságjeleit mutatta.- Szeretném, - kérte a bíróságot - ha a tárgyalást Erdőhorvátiban tar­tanák. A faluban vannak, akik mel­lettem vallanának. Ezek a szavak önmagukat minősí­tik, mint ahogyan a következő kije­lentése is:- Ha én nem élhetek rendesen a sa­ját házamban, úgy inkább akasz- szanak fel, vagy végezzenek ki golyó által. Kérem a tisztelt bíróságtól, il­letékes helyen intézze el számomra Fotó: Fojtán László rulókat támogassuk. A tárgyaló fe­lek egyetértettek abban, hogy közös érdekünk a jogosulatlan igénybe ve­vők kiszűrése. Ezért az érdekvédel­mi szervezet késznek mutatkozik arra, hogy társadalmi ellenőrző sze­repét már a jogosultság megállapí­tása szakaszában, valamint az utó­lagos ellenőrzéseknél az eddiginél lényegesen hatékonyabban érvé­nyesítse. A megvalósuló társadalmi ellenőr­zés függvényében a Népjóléti Mi­nisztérium vezetése kész a támoga­tások mértékének újragondolására, esetlegesen visszaállítására. A ren­delet felfüggesztése lényegesen na­gyobb kárt okozna, mint a jelenlegi kényszerű megszorítások. A tárgya­lások várható eredménye alapján a tárca gyorsított eljárásban kezde­ményezi a jogszabály lehetséges módosítását. Ennek ismeretében a MEOSZ a tervezett demonstrációt felfüggeszti. A tárgyalások a részletek kidolgozá­sával tovább folytatódnak, hiszen mindkét fél reményt lát a megegye­zésre. a halálbüntetést! A bíróság elé idé­zett tanúk a vádlott valamennyi szavát megcáfolták. Egyszerűen el­képzelhetetlennek és hihetetlennek minősítették Sajgó Géza zavaros és (elme)betegségre utaló állításait a gyilkosság előzményeire vonatkozó­an. Az orvosszakértök szerint a vádlott ugyan torzult személyiségű, ám ez még korántsem jelenti azt, hogy be­számíthatatlan lenne. Elmeállapo­ta nem olyan, ami büntethetőségére kizáró okot adna. Az ügyvéd indítványára minden­esetre újabb orvosszakértői véle­mény beszerzését rendelte el teg­nap a bíróság, amelyet az Egészség- ügyi Tudományos Tanács végeztet majd el. Állítja, elvesztette az emlékezetét Bíróság előtt az erdőhorváti gyilkosság gyanúsítottja MEGYÉNKBŐL Új KDNP-szervezet Edelény (ÉM) - Február elején megalakult a Kereszténydemok­rata Néppárt új, 43 tagú alapszer­vezete. Az alapszervezet elnökévé Dobos Miklóst választották, titká­rává Fiaskó Miklóst, gazdasági vezetővé Szabados Miklósnét. Mezőgazdasági fórum Jósvafő (ÉM) - Február 11-én, pénteken délután 6 órai kezdettel mezőgazdasági fórumot tartanak a helyi Művelődési Házban. A meghívott előadó dr. Farkas Gab­riella, az MDF alelnöke, gazdasá­gijogász. Képviselői fogadóóra Mezőkövesd (ÉM) - A városhá­zán tart fogadóórát Pesti Ferenc országgyűlési képviselő február 11-én pénteken délután 3-5 óráig. Közmeghallgatás Hídvégardó (ÉM)-A község ön- kormányzati képviselő testületé közmeghallgatást tart február 10- én 18 órai kezdettel a helyi műve­lődési házban. A testület tagjai el­sősorban Hídvégardó idei költség- vetéséről, a vezetékes földgázellá­tással kapcsolatban és más közér­deklődésre számot tartó témák­ban váiják a polgárok vélemé­nyét, hozzászólását. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma, csütörtökön reggel hattól délután kettőig a 35- ös főút mentén, Tiszaújváros tér­ségében, illetve Miskolc belterüle­tén mér a traffipax, míg 14-től 22 óráig Mezőkövesd és Putnok kör­nyékén fizethetnek drágán a szá­guldozok. Konzervatív kampány Miskolc (ÉM - A Konzervatív Párt Országos Elnöksége dr. Csiz­madia László pártelnök vezetésé­vel a miskolci szervezet meghívá­sára kampánynyitó nagygyűlést tart, ahol bemutatják a párt Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei or­szággyűlési képviselőjelöltjeit a párt programtervezetének ismer­tetése mellett. Gazdaságpolitiká­ról Kollarik István, a német kor­mány pénzügyminiszter helyette­se, az oktatási programról Ugrin Emese számol be. A gyűlés helye: Miskolc Technika Háza. Ideje: február 10. (csütörtök), délután 5 óra. Hatvani Edelényben Edelény (ÉM) - Az Edelényi Vá­rosi Rendezvények Házában dr. Hatvani Zoltán országgyűlés- i képviselő tart fogadóórát február 11-én 13 órától. Lukács János, a megyei tb nyugdíj osztályának he­lyettes vezetője ad tanácsokat. Mezőgazdasági fórum Szikszón, a művelődési házban mezőgazdasági fórum lesz február 11-én 17 órai kezdettel. A fórum vendégei: dr. Bogárdi Zoltán me­zőgazdasági szakértő, országgyű­lési képviselő és dr. Szűcs László, B.-A.-Z. Megyei Kárrendezési Hi­vatal osztályvezető helyettese. A rendezvény témája: A mezőgazda­ság és a kárpótlás helyzete. Munkáspári fórum Szendrő (ÉM) - Fórum-sorozatá­nak következő összejövetelét a Munkáspárt február 11-én 17 órai kezdettel a helyi polgármesteri hi­vatalban tartja, előadó Molnár Miklós. Jótékonysági bál Múcsony (ÉM) - A Keresztény- demokrata Néppárt Női Tagozata farsangi bált rendez február 11-én 19 órától Múcsonyban. A rendez­vény bevételét helyi, jótékonysági célokra fordítják a szervezők. Télen sem tétlen pecások Miskolc (ÉM - B.I.) - Télen sem tétlenkednek az Észak-magyaror­szági Horgász Egyesület ifjú pecá- sai. A miskolci ldubban az év első két hónapja a továbbképzés ideje. Huszonöt fiatalember vett részt az elméleti és gyakorlati foglalko­zásokon, ahol éppúgy megismer­kedhettek a biológiával, a környe­zetvédelemmel, mint a horgász­készségek készítésével. A teszt­vizsgák legjobbjai az ifiknél: Si­mon Attila, Blahó Péter és Pálfa- lusi Miklós. A serdülők dobogósai: Kiss Lóránd, Kristóf Róber és Dy- bas Zoltán. A téli felkészülést a garadnai, illetve a Sajón, február 19-re tervezett legyező- és perge- tőhorgászat koronázza meg.-------INNEN SZÓLVA-------­A z átmattanok pártja Fegyvernem Zoltán A keveset és rosszul alvók közé tartozom. Tudom, nem vagyok ezzel egyedül, mert a fölöttem lakó éjszakánkén t gyakorta fölkel és közlekedik döngő léptekkel, zúg a csap, a szomszédban kisgyerek sír, éjszaka is csapkodják a bérház ajtaját. Én rádiót hallgatok. Rendszerint a Petőfi éjszakai adását. Ezek a műsorok attól élnek, hogy a hallgatók telefonálnak rendületlenül, vagyis mi, álmatlanok. Hát ennyien lennénk? Mármint azok, ki­ket nem látogat az álomarcú lány, akiknek nincs miben napközben elfáradni, vagy éj­szakánként másnap reggelig határidős munkát befejezni. Gyanítom, másról van szó. A hétköznapok zaklatott, rendszerte­len ritmusa, a mindennapi új kihívások, a sokasodó gondok, a lélekölő önkínzás mind elveszejtik eme alapvető emberi jogunkat. Mondhatnámaztis, állatijogunkat, hiszen az alváshoz minden élőlénynek joga van. De ki akarná piszkálni az alvó oroszlánt, az igáslovat, a tejelő tehenet? Úgy tűnik, csak bennünket embereket, magyar embe­reket lehet. A létbizonytalansággal, az ál­landó áremelésekkel, a munkanélküliség­gel, az alacsony nyugdíjakkal, az áfá-val, az adókkal. A felsorolás nem teljes. Hiány­zik az álomadó. Másnap kialvatlanul, morcosán és bal lábbal lépünk a tettek mezejére. így persze munkánk nem egyszer kívánnivalót hagy maga után, ami újabb szorongást szül. A huszonkettes csapdája. Hogy elmélkedé­sem mégse érjen ilyen pesszimista véget, megoldáson törtem a fejem. Természetesen pártot kell alapítani. Az álmatlanok párt­ját. Programjában sem volna semmi külö­nös, csak annyi, amit más pártok is ígér­nek és ígérgetnek, megtoldva azzal, hogy az álmatlanok pártja azt is zászlajára tűzné, hogy egyszer mindannyianmosollyalazar- cunkon fogunk végre aludni. ÉM-portré Fotó: ÉM-archív Kovács Lóránd Miskolc (ÉM - KL) - Erdélyből, a Hargita al­járól került Miskolcra, az Avas aljára Kovács Lóránd bányamérnök, a Borsodi Energetikai Kft. ügyvezetője, bányászati igazgatója. A székelyföldi Nagyborosnyón született, s szü­leivel együtt 1944-ben települt át Magyaror­szágra. Érettségi bizonyítványát Mátészalkán szerezte, utána azonban a Dunántúlra került. Itt került kapcsolatba a szénbányászattal. Ugyanis Várpalotán elvégezte a vájáriskolát, majd 5 évig vájárként dolgozott. Ezt követte a magasabb fokú képzés, a miskol­ci egyetem bányamémöki karán, ahol 1968- ban kapott oklevelet. Első munkahelye az ede­lényi bányaüzem volt, majd 1973-ban, húsz esztendeje ismerkedett meg jelenlegi munka­helyével, Lyukóbányával. Frontmémök, ak­navezető, aztán 1980-ig üzemvezető főmér­nökként működött Ez az időszak volt, mikor is az üzem valóságos „nagyüzemmé” alakult, így része volt a műszaki fejlesztésekben, a frontfejtések komplex gépesítésében. Itt ke­rült alkalmazásra az az újítás is, amelynek ki­alakításában, a biztosítóberendezések fejlesz­tésében is részt vett. Következő beosztása már a Borsodi Szénbányák igazgatóságára veze­tett, ahol 9, altkor üzemelő bánya tartozott ha­táskörébe. Műszaki fejlesztéssel foglalkozott, mígnem 1990-ben - amikor a felszámolás megkezdődött —, a műszaki vezérigazgató he­lyettesi posztot töltötte be. Ezért ez bizony szomorú időszak volt számára. Részt vett a tu­lajdonosi átalakításban, s úgy került vissza is­mét Lyukóbányára, mint az új egység ügyve­zetője és bányászati igazgatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents