Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. Február 9. Gyógyszer koraszülötteknek Szeged (MTI) - Hazánkban is gyó­gyíthatnak, megmenthetcíek lehet­nének a légzési elégtelenséggel idő előtt születő csecsemők, ha a Nyu­gaton már bevált új gyógyszer itt­hon társadalombiztosítási támoga­tást kapna és alkalmazható lenne. Pintér Sándor, a szegedi gyermek- klinika vezetője elmondta: Magyar- országon évente átlagosan 800 ko­raszülött jön a világra. Közülük mintegy 400 csecsemő légzési elég­telenség miatt nem marad életben. Ennek az az oka, hogy a tüdőhólya- gocskák nem nyílnak meg, így a tü­dő nem tudja feladatát ellátni, a csecsemő megfullad. Egyetlen megoldás a lélegeztető-ké- szülék, ám ez sem ment meg min­den gyermeket, a túlélőknél gyakori következmény a vakság, az agyvér­zés, sok csecsemő pedig szellemileg károsodott lesz. Amennyiben meg­kaphatná az Exosurf nevű új gyógy­szert a koraszülött, a korábbi 14,2 nap helyett csak 8 napig kellene lé­legeztetni. Mindössze két ampullá- nyi szerre van szükség a teljes gyó­gyuláshoz. A gyógyszer alkalmazása a számí­tások szerint évente 53 millió fo­rintba kerülne, míg jelenleg a kora­szülöttek kezelésére évente fél mil- liárdot fordít az egészségügy. A szegedi klinika az amerikai gyár­tótól kapott ajándékba kipróbálásra gyógyszert, amelyet tavaly kezdtek alkalmazni. Miután nincs megoldva a térítés finanszírozása, csak kifeje­zetten súlyos esetekben, életmentő gyógyszerként adják a csecsemők­nek. Halál a munkától Tokió (MTI) — A túlzottan sok munka, a japánok igen hosszú mun­kaideje számos ember haláláért fe­lelős - állapította meg a Japán Gaz­daságtervezési Ügynökség legújabb tanulmányában. „Karosinak” neve­zik Japánban a túlmunkából eredő halált, amit most először bizonyított tudományos módszerekkel is egy ja­pán kormányhivatal. A japán dolgo­zók 1990-ben 2124 munkaórát telje­sítettek, 200 órával többet, mint amerikai vagy brit társaik, 400-500 órával többet annál, amennyit a franciák vagy a németek dolgoznak. Ehhez még átlagosan napi másfél órányi túlmunka járult, amit nem is minden esetben fizettek ki a dolgo­zónak. Most, a recesszió idején, amikor számos cég fizetőképessége romlott, nagy arányban növekedett ennek az „elvárt” túlmunkának a jelentő­sége. Azoknak a dolgozóknak, akik­nek a halála túlmunkával hozható összefüggésbe, többnyire 3000 órá­nál több, munkaórát teljesítettek - olvasható a tanulmányban. Nem­csak a statisztika bizonyítja ezt, a túlmunkát végző dolgozók maguk is úgy érzi, életüket fenyegeti a karo- si. Túlzott kifáradás, majd agyvér­zés, szívelégtelenség okozza a hirte­len halált; négy év alatt 1416 esetet rögzítettek a japán ügyvédek. Az utóbbi években már nem pusztán a hosszúra nyúlt munkaidő, de az igé­nyesebbé vált munkakövetelmé­nyek, a technológia változása is fo­kozza a stresszhatást. A tervezési ügynökség azt javasolja, hogy ösz­tönző eszközökkel befolyásolják a vállalatokat a túlmunka mérséklé­sére. Egyik módszerként javasolják, hogy a dolgozók - részben a vállala­tok által fizetett - betegbiztosítását kössék a teljesített munkaidőhöz. Prémium nem dohányzóknak Lipcse (MTI) - Egy lipcsei tisztító vállalat 40 nem dohányzó alkalma­zottja havonta 50 márkával több fi­zetést kap - jelentette be a cég főnö­ke, aki abban reménykedik, hogy a jutalom 35 bagózó beosztottját is a cigiről való leszokásra készteti.- Annyit beszélnek, és oly keveset tesznek Németországban a dohány­zás korlátozására, ezért hirtelen öt­lettől vezérelve elhatároztuk, hogy anyagi eszközökkel bújuk jobb be­látásra a pöfékelőket. Egyre jobb babának lenni Miskolc (ÉM) - Az országban első­ként a DOTE Női Klinikáját nyilvá­nították baba-barátnak. E megtisz­telő cím eléréséhez minden együtt van már a miskolci Semmelweis Kórház szülészetén is. Augusztus 1- jétől minden kórteremben a roo- ming-in újszülöttápolási rendszer működik. Az áttérés nem került sokba, a kórház műhelyében elké­szítették a csinos kis „dobozkákat”, amelyek ugyanolyan praktikusak, mint az eredetiek. A babát születése után fél órával már az anya emlőjére helyezik, örüljenek egymásnak, együtt pihen­jék ki a szülés-születés fáradalmait. Ezután sem szakítják el a mamától az újszülöttet, együtt kerülnek a kórterembe, ahol a mama ágya vé­gében ott van a pici doboz a baba számára. Megszűnt az újszülött szobák síró-kórusa. Mert akármi­lyen pici is az emberpalánta, már élete első napjaiban bebizonyítja, hogy társas lény: ha a babaterem­ben valaki elkezdett sírni, egészen biztos, hogy rázendített az egész társaság. A baba-barát osztályokon nem kell kivárni a három órás szoptatási Minden percben együtt időt, akkor szoptatja meg a mama kicsinyét, amikor jónak látja, ami­kor tapasztalja, hogy nyugtalan már egy kicsit. Ezzel egycsapásra megszűnt a kismamák által cseppet sem kedvelt, sőt sokak számara megalázónak tűnő gépi, vagy kézi fejés. Az állandó együttlét alatt a mama megtanulja a nővérektől és tapasztaltabb társaitól a tisztába Fotó: Farkas Maya tevést, a fürdetést, így aztán ez már nem okoz új traumát a hazaérke­zéskor. Ha a mamának fájdalmai vannak, fáradt, vagy valamilyen szövődmény lép fel nála, a babáját természetesen a hagyományos mó­don gondozzák az osztályokon. Eire a legritkább esetben kerül sor, a fia­tal mamák nagyon jónak tartják ezt az újszülött ellátási formát. Bíróság elé a professzorral! Varsó (MTI) - Lengyelország egyik legismertebb, és bizonyára legszóki­mondóbb nőgyógyászát akaiják bí­róság elé állíttatni illegális abortusz végrehajtása és törvénysértésre va­ló felbujtás vádjával. Waclaw Dec professzort egy televíziós interjújá­ban mondottak alapján jelentette fel az ügyészségen a szervezet. Dec professzor interjújában elmondta, hogy az abortusztilalmi törvény ha­tására virágzó, illegális abortusz­ipar alakult ki. A feljelentés alapját képező kijelentése a következő volt: ,A rendkívül nehéz helyzetekben le­vőknél, amikor tudjuk, hogy egy sokgyermekes családban, ahol a félj súlyos beteg, az asszony már megint gyermeket vár, rákénysze­rülünk az orvosi adatok meghamisí­tására. Az ilyen asszonynál beírjuk, hogy megindult a vetélés, vagy a terhesség az életét veszélyezteti, és ilyen jogcímmel szakítjuk meg a terhességet.” Dec ellen, aki már az abortusztörvény vitájának idején is kiállt a terhességmegszakítás ter­vezett, rendkívül szigorú korlátozá­sa ellen, az első támadást az orvosi kamara elnöke indította el, egy hét­tel azelőtt, hogy a teljes abortuszti­lalmat szorgalmazó társaival együtt az orvoskongresszus levál­totta volna. Az eljárást természete­sen ennek ellenére le kellett folytat­ni, de a lódzi orvoskamara, vala­mint az egyetemisták egyhangúlag professzoruk mellé álltak. Az ügyészség sem lelkesedik azonban az ügyért, mert mint szóvivője mon­dotta, a vád egyetlen esetet sem tar­talmaz, amelyben a professzor való­ban törvénysértést követett volna el. Dec egyébként úgy nyilatkozott, hogy ő maga egyetlen egyszer sem hamisított meg kórképet, és nem hajtott végre abortuszt, csupán a ti­tokban mind általánosabbá váló gyakorlatra kívánta felhívni a fi­gyelmet - vagyis arra, hogy az abor­tusztilalom jogi szabályozása a min­dennapi életben kudarcot vallott. Halálra ítélt orvosok Peking (MTI) - Kínában a bíróság halálra ítélt két orvost, mert nem hajtották végre pácienseiken a kö­telező sterilizálási műtétet, helyette a beavatkozás elvégzéséről hamis dokumentumokat adtak ki. Ezzel megsértették az országban érvény­ben lévő családszabályozási tör­vényt, amely szerint a házastársak csupán egy gyermeket hozhatnak világra. A két orvost a hatóságok azzal vádolják, hogy több mint 33 ezer dollár csúszópénzt fogadtak el. Az összeg fejében 448 esetben ha­mis papírokkal igazolták, hogy a „beteg” átesett a műtéten. Ju Csi- en-anra, a Honan tartománybeli megyei kórház igazgatóhelyettesére és Szun Csang-sengre, az intéz­mény egy másik vezetőjére mond­ták ki a halálos ítéletet, de az utób­bi esetében az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették. Kínában a méhkürt elkötésével érik el azt, hogy a nők sterilekké váljanak. Az ANTSZ egészségvédelmi rovata A szív és érrendszer betegségei Dií. Erdős Mária A szív és énendszer betegségei kö­zül alábbiakban a verőeres keringé­si zavar miatt kialakult megbetege­désekről lesz szó. Statisztikai ada­tok alapján ezen betegségek gyako­risága, halálozása Magyarországon a vezető helyen szerepel. További aggodalomra ad okot, hogy ez a helyzet napjainkban sem mutat ja­vuló tendenciát, valamint az, hogy a fiatal- és középkorú korosztály rész­aránya növekszik. A kialakult szervkárosodások - szívinfarktus, agyvérzés, agylágyulás, végtagi ve­rőeres elzáródás - orvoslása a meg­maradt funkciók fenntartását szol­gálja. Az, hogy a lét vagy nemlét kérdése az életben maradás javára dőlt el, nagyon nagy eredmény és feladat, de az élet minősége megvál­tozik, kedvezőtlenül. Kell-e hangsúlyozni a megelőzés fontosságát? Az érelmeszesedéses érszűkület ki­alakulásában több tényező együttes hatása szerepel. Ezen rizikóténye­zők elkerülése, gyógyítása szolgálja a megelőzést. Nem könnyű fontossági sorrendet felállítani, egyénenként különböző társulások fordulhatnak elő. A leg­gyakoribb rizikófaktorok: nem, vagy rosszul kezelt magas vérnyo­más, dohányzás, magas vérzsírtar­talom és elhízás, cukorbetegség, hajszolt életmód. A magasvérnyo- más-betegség nem gyógyítható, nem szűnik meg, de gyógyszerekkel a vérnyomás normális szinten tart­ható, de ennek feltétele a folyama­tos gyógyszerszedés. Napjainkban bőséges választék van vérnyomás- csökkentő hatású gyógyszerekből, többnyire meg lehet találni az egyé­ni, személyre szabott gyógyszer­kombinációt. Betegeink 70-80 százaléka a do­hányzók közül kerül ki. ,A dohány­zás káros az egészségre” - olvasha­tó a cigarettás dobozokon, halljuk, látjuk mindenütt, az unalomig. Rossz hatásfokú a propagandánk, nem meggyőzőek az érveink, mert nem tudatosul az emberekben a do­hányzás ártalmaitól való félelem, veszélyérzés. Soha nem késő abba­hagyni a cigarettázást. Az egészség- ügyi dolgozók, pedagógusok, nyilvá­nosság előtt szerepló közéleti sze­mélyiségek személyes példamuta­tással szolgálhatnák a jó ügyet. Az elhízás és a vér magas zsírtartal­ma nem állnak feltétlenül okozati összefüggésben, de gyakori az együttes előfordulás. A testsúlyfe­lesleg többletterhelésre kényszeríti a szívet, pazarolja a tartalékokat. Soha nem késő, hogy egészséges táplálkozással és mozgással meg­szabaduljunk súlyfeleslegünktől. A cukorbetegségnek több típusa és kezelési módja ismeretes. A tartó­san egyensúlyban lévő, jól kezelt cu­korbetegek érszövódményei bizto­san később alakulnak ki. A gyakran stresszhelyzetben lévő, állandóan alkalmazkodásra, gyors reagálásra kényszerített emberek testi és lelki hajszoltságukkal többszörösen ve­szélyeztetettek. A megelőzés első­sorban nem orvosi feladat, mind­annyiunk közös ügye. Feltétele a biztonságos szociális és társadalmi háttér. Távlati célokban gondolkod­va eredményeket csak jelentős szemléletváltozástól várhatunk. A társadalomnak, ezen belül az egész­ségügyi dolgozóknak rá kell döb­benniük, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a megelőzésre, nem feltét­lenül a gyógyító medicina rovására. (Szerzőnk a megyei kórház I. sz. Bel­gyógyászati Osztályának szakorvo­sa.) Kórház Diósgyőr szélén XXII. Szunyogh László Háborúzunk, harcolunk. A kórházunkban is. Harcoltunk a szocializmus győzelméért, a be­kéért, az egészségért , a jövőért, a demokráciá­ért, az igazunkért. Küzdünk ma is. Nem jut elég gyógyszer, kötszer a betegnek - szikét rántunk az infláció ellen. Emelkedik a sebé­szet szakmai színvonala világszerte. Új mű­szereket harcolunk ki. Botor gondolatok a jól működő kórházak, osztályok létére törnek. Nekirontunk az ellenünk vétkezni szándéko­zóknak. Orvosellenes kampány indul a tömeg­kommunikációban - lándzsát tőlünk presztí­zsünk, becsületünk mellett. Fiatalon tapasz­talatlannak, idősen rugalmatlannak, meg- csontosodottnak nyilvánítanak - küzdünk a pozíciókért. Ütközünk az Igazgatósággal: mert nem ad elég jutalmat, alacsony az ügye­leti díj, a fizetés, kevés a keret, kevés az orvos, kevés a nővér, sok a munka, vúunk a gazda­sági igazgatóval, mert nincs pénz műszerre, gyógyszerre, élelemre, bérletre, varrógépre, villanymelegítőre, év végén semmire. „Az élet célja e küzdés maga!”? Kiharcolunk mindent, megküzdünk mindenkivel, csatá­zunk eszméinkért, győzünk, sebeket kapunk és büszkén hisszük: bátrak, harcosak, harco­sok vagyunk. Pedig az igazi HÁBORÚ más. Gonosz, gyilkos, bajhozó. Gyerekként értem meg a II. világháborút. Frangepán utcai há­zunkat lebombázták, apámat szovjet fogságba hurcolták, húgom gégetályog miatt megful­ladt, mert nem találtak orvost. És ez egy alig élt gyerek siráma csupán. Mikor apámék házunk romjai felett kesereg­tek, 1944. szeptember 13-án az óvóhelyről a Vasgyári Kórház orvosai, dolgozói, betegei csak nehezen tudtak a fényre kijutni, mert az óvóhely bejáratát - számos sérülést, halált is okozva - bombatalálat érte. Őket és akik a szülészet pincéjéből bújtak elő, szörnyű lát­vány fogadta. Szinte minden épület megsé­rült, tátongó bombatölcsérek, leszakadt eme­letek, lángoló termek. És halottak. Halottak, akiket a gyárban pusztultakkal együtt a hul­laház köré fektettek közszemlére, feltehetően azonosítás végett. Ok csendesen feküdtek, a hozzátartozók sírása, jajgatása szolgáltatott búcsúzenét számultra. Az osztályok nagy ré­sze már az előző hetekben Perecesre menekült és települt. A szülőotthon, az óvoda és az isko­la fogadta be őket. Ebergényi tanár úr szülő­szobát létesített, Földesi igazgató úr emeleti tanteremben operált. Az orvosolj, madamok, ápolók egész nap ki-be hurcolták a hegyoldali óvóhelyre menekített fekvőbetegeket, a légiri­adók szeszélyes ritmusára. A jó kosztot mind a betegek, mind a személyzet számára a To- piczer-féle vendéglő biztosította. Krumpli, ..bab, lencse mindig akadt, de ha az élelmesebb nővérek nem sajnálták a fáradságot és a szűk csillekocsikban, a füstös alagúton át kirándul­tak a környező falvakba, egyéb finomság is asztalra került. Legenda született a fómadám által igazi kemencében sütött igazi parasztke­nyérről. Géppisztolyos szovjet katonák bukkantak elő a környező erdőkből. Nem sokat törődtek a kórházzal, a német hátvédek foglalták le őket. A szovjetek a kórház ép részeiben szükségkór­házat rendeztek be sebesültjeiknek, így a visszatelepülés csak ’45 őszén történt meg. A perecesiek megszerették a kórház dolgozóit. A távozók tiszteletére bált rendeztek. A kísérő műsorban a híres perecesi színjátszó csoport előadta a Fehér akácok című operettet Ba- buezky Böske és Magyar Anna vezérletével. Volt minek örülni. Véget ért a szörnyűség, a háború. Örüljünk hát a jelen, néha nehéz, de feltétlenül csendesebb, békésebb háborúinak! Segítség a véradóknak Budapest (MTI) — Harmincezer német már­kát ajánlott fel a Magyar Vöröskereszt Véradó Alapítványa javára az amerikai ABBOTT La­boratories cég, a HÍV és a Hepatitis-C szűrő­tesztek kizárólagos magyarországi forgalma­zója. Az adományt Budapesten vette át a hu­manitárius szervezet főtitkára. Az ajándék a Véradó Alapítvány törzstőkéjét gyarapítja majd, amelynek kamataiból a szociálisan rá­szoruló véradókat segélyezi a Magyar Vörös- kereszt. Az alapítvány 1992-es bejegyzése óta két alkalommal összesen 300-300 ezer forintot osztottak szét a sokszoros véradók között. A Vöröskereszt így esetenként 20,15,10, 7, illet­ve 5 ezer forinttal segített a nehéz körülmé­nyek között élő, de embertársaikon rendszere­sen segítő véradóknak. Az oldalt összeállította: Lévay Györgyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents