Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

1994. Február 9-, Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Göncz Árpád útja Spanyolországba Budapest (MTI) - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke február 15-e és 18-a között Spanyolországba látogat, I. János Karoly spanyol ki­rály meghívására. Útjára felesége is elkíséri - közölte az elnök szóvivője az MTI-vel kedden. Könyv az EK—kapcsolatokról Budapest (MTI) - Az Európai Kö­zösség és Magyarország az 1990-es évek közepén címmel jelentetett meg kötetet a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem és az Aula Kiadó Kft. Sipos Attila, az Aula Ki­adó Kft. műszaki igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: az 1000 példányban megjelenő kötettel átte­kintést kívánnak adni az EK-ról, amelyhez Magyarország csatlakoz­ni akar, másfelől a magyar-EK kap­csolatok jelenlegi helyzetét akarjak bemutatni. Nyolc fejezet dolgozza fel az EK fejlődéstörténetét, intéz­ményrendszerét és döntéshozatali módszereit, továbbá az Európai Gazdasági Térséget, valamint Ma­gyarországnak ezekhez való kötődé­sét. Külön fejezet foglalkozik a magyar- EK társulási megállapodással, a po­litikai párbeszéddel, az egyik leg­fontosabb kérdésként az agrárpoli­tikával, illetve Magyarországnak az EFTA-val kötött szabadkereskedel­mi megállapodásával. Túl a nádaratás felén Fertőszentmiklós (MTI) - A Bala­ton északi partján már befejezték a nádaratást, a Duna-Tisza közén és a Fertő-tavon viszont még javában dolgoznak a Fertő-tavi Nádgazda­sági Rt. munkásai. A betakarítás 130 embernek ad munkát. Az ara­tásra kedvezőbb ugyan a hideg idő, amikor a tavak jégtakarója elbírja a gépeket, a társaság azonban olyan berendezésekkel arat, amelyek 50-60 centiméteres vízben is képe­sek dolgozni. A mostani betakarítá­si szezonban tervezett mennyiség felén már túl vannak, eddig egymil­lió 200 ezer gépi kévét vágtak le. Március végéig akarnak végezni a teljes idényben előirányzott kétmil­lió 100 ezer kévényi mennyiséggel. A várhatóan gyorsan meginduló ve­getáció miatt a szokásosnál rövi- debb aratási szezonnal számolnak az idén. A kistermelők adóbevallása Budapest (MTI) - Ha a kistermelő mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétele tavaly nem ha­ladta meg az adómentes évi 750 ezer forintot, és az átalányadózást választotta, akkor csak emiatt nem kell adóbevallást beadna. Minder­ről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatta a Magyar Tá­virati Irodát. Az információ szerint a kistermelő nem mentesül az adó- bevallási kötelezettség alól, ha más adóköteles tevékenységet is folyt a­tott. Akkor az adómentes árbevételi értékhatár alatti bevétel esetén is ki kell tölteni a bevallást. Új áfa-nyomtatvány Budapest (MTI) - Új nyomtat­ványt hozott forgalomba az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az ál­talános forgalmiadó bevallására. Minderről Krémer József, az APEH Fővárosi Igazgatóságának sajtófő­nöke tájékoztatta az MTI-t kedden. Elmondta, hogy a nyomtatványokat idén január 1-jétől kell alkalmazni az áfa-kötelezettségek, illetve visz- szaigénylési jogosultságok bevallá­sára. Kamatemelés Budapest (MTI) - Az Ibusz Bank Rt. február 15-étől növeli a nála el­helyezett forintbetétek után fize­tendő kamatokat. A kamatemelés mértéke a futamidő függvényében 0,5-2,5 százalékpont között mozog. Minderről a pénzintézet tájékoztat­ta az MTI-t, kedden. A lakossági üz­letágban a fix kamatozású Ibusz Bank Betétszámlán elhelyezett lát­ra szóló betétek után a pénzintézet évi bruttó 9 százalék helyett 10 szá­zalékot fizet. A tapasztalatok igazolják a döntést A szakemberek szerint sikeresnek mondható a kárpótlás Horváth Magdolna Budapest (1SB1 - „Politikai és erkölcsi kötelesség volt annak idején felaján­lani az embereknek a kárpótlást, és, hogy jól döntöttünk, azt az eddigi ta­pasztalatok igazolják" - jelentette ki Pongrácz Tibor államtitkár, az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsá­nak elnöke azon a tegnapi konferen­cián, melyet a Magyar Privatizációs Társaság szervezett a kárpótlás gya­korlati végrehajtásában feladattal bíró szakemberek részére. A rendezők szándéka szerint a je­lenlévő földhivatali, kárpótlási, ön- kormányzati vezetők, az érdekelt tárcák szakemberei, ügyvédek és brókercégek képviselői a kárpótlás eddigi tapasztalatairól, és a még hátralévő feladatok, újdonságok összegzéséről hallhattak gyakorlati segítséget is nyújtó előadásokat töb­bek között Pongrácz Tibor államtit­kártól, Sepsey Tamástól, az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal elnökétől és az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitká­rától, Isépy Tamástól. Pongrácz Tibor előadásában kie­melte, hogy az ország szűkös anyagi lehetőségei, és a három évvel ezelőtt tapasztalható szocialista párti és Fidesz-es ellenzés ellenére a kárpót­lás lehetőségének felajánlása mel­lett kellett dönteni. Ezt a gesztust a nemzet hányába meg kellett tennie az első szabadon választott parla­mentnek. A kárpótlásra jelentke­zettek magas száma - eddig 1,3 mil­lió ember adta be igényét kárpótlás­ra - az akkori döntés jogosságát iga­zolja - mondta az államtitkár. A kárpótlási jegyek piacának bővítése érdekében dolgozták ki többek kö­zött a privatizációs lízing, az E-hi- tel, valamint a KRP-törlesztés mó­dozatait, mely utóbbi esetében Pongrácz Tibor ezúttal is cáfolta azokat az ellenzéki oldalról érkező kifogásokat, mely szerint ez a rész­letfizetési lehetőség csupán populis­ta kampányfogás. Sepsey Tamás szerint is eredmény­ként könyvelhető el a kárpótlás ed­digi folyamata, és mint az államtit­kár elmondta, az Igazságügyi Mi­nisztériumban elkészült a negye­dik, a nemzetközi szerződéskötéssel okozott károk kárpótlását célzó tör­vény tervezete, mely jogszabály azoknak a sértetteknek a helyzetét rendezné, a lüknek kétoldalú nem­zetközi vagyonjogi egyezmények alapján van kárpótlási igényük. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével kapcso­latban az igazságügyi tárca politi­kai államtitkára kérésünkre rövid interjúban kifejtette, hogy nem va­lósak azok a rémhírek, melyek sze­rint az egyházi igények kielégítése megroggyantam! a költségvetést. Mint azt Isépy Tamás kifejtette, a tulajdoni helyzet rendezésénél ugyanis nemcsak az egyház igénye­it veszik figyelembe, hanem az or­szággyűlés által, a költségvetésből erre a célra fordítható évenként megszavazott összeget is. A gyanúsítottakat nem tartóztatták le Budapest (MTI) - Az 1956. decem­ber 12-ei egri sortüz gyanúsítottjai­val kapcsolatban a Fővárosi Főü­gyészség a következő közlemény közzétételére kérte a távirati irodát kedden:, Az Egri Városi Bíróság va­lamennyi gyanúsítottat illetően elu­tasította a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal letartóztatási in­dítványát. Megállapította, hogy az érintettek ugyan alaposan gyanú- síthatóak a terhűkre rótt cselekmé­nyek elkövetésével, korukra és ed­digi viselkedésükre tekintettel azonban nem látja úgy, hogy szöké­süktől tartani kellene.” * Mint ismeretes, a Fővárosi Főü­gyészség február 4-én közlemény­ben jelentette be, hogy az 1956. de­cember 12-én Egerben történt, szá­mos halottat és sebesültet követelő sortűz ügyében - a nyomozás során több volt karhatalmistát hallgattak ki gyanúsítottként. Az MTI — nem ügyészi körökből szerzett - infor­mációja szerint az ügyészség hét személyt hallgatott ki gyanúsított­ként emberiség elleni bűntett ala­pos gyanúja miatt. A gyanúsítottak közül öt személyt őrizetbe vettek: előzetes letartóztatásukat a nyomo­zóhivatal február 5-én, szombaton indítványozta az Egri Városi Bíró­ságnál. Az MTI munkatársa úgy ér­tesült, hogy az őrizetbe vett gyanú­sítottakat kedden dél körül szabad­lábra helyezték. Gazdasági könyvek kiállítása Megnyílt kedden az első magyar gazdasági szakkönyvkiállítás és vásár. Az Ekotéka '94 egyik fő célja a bemutatkozáson túl, hogy segítse a hazai közgazdasági és jogi kiadók szorosabb együttmű­ködését a szakkönyvek kiadásának koordinálása érdekében. A több tízezres szakkönyvpiac igényeinek ellátását végző kiadók te­vékenységének összehangolására nemcsak piaci erőfölénnyel va­ló visszaélés megakadályozása miatt van szükség, hanem azért is, hogy megfelelő időben, színvonalom és mennyiségben jelenje­nek meg a nélkülözhetetlen szakkönyvek. A kiadók szorosabb együttműködéséhez keretet ajánlott fel a Magyar Könyvszakmai Szövetség egy új, gazdasági és jogi tagozat létrehozásával. A bu­dapesti Villányi úti Konferenciaközpontban három napig nyitva tartó kiállításon több, mint 50 kiadó jelent meg több száz új könyvvel s köztük megtekinthető öt cég számítógépes jogalkalma­zói programja is. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Tervek a hosszú távú gázellátásra Budapest (MTI) - A magyarorszá­gi gázellátás biztosításáról folyta­tott tárgyalásokat kedden az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban Latorcai János ipari és kereskedel­mi miniszter és a delegáció élén ha­zánkban tartózkodó Rém Vjahiijev, az oroszországi Gazprom elnöke. A hazai tárgyalássorozat fő célja az volt, hogy az orosz fél a jamburgi és az orenburgi gázszállításokra vo­natkozó szerződéseket öt év múlva esedékes lejárta után is biztosítsa a magyar gázimportot. A tanácskozást követően Szűcs Ist­ván, az IKM energetikai ügyekért felelős helyettes államtitkára el­mondta: a tárcának számolnia kell azzal, hogy miközben 1998 körül le­jár a két említett szerződés, a ma­gyar gazdaság földgázigénye mint­egy 20-30 százalékkal emelkedik, s így 2000-re eléri az évi 12-13 milli­árd köbmétert. Ugyanakkor Ma­gyarország jelenleg még kizárólag Oroszországtól kap földgázt az Uk­rajnán áthaladó Testvériség gázve­zetéken. Nyilvánvaló, hogy ennek a vezetéknek az esetleges meghibáso­dása rendkívül nagy zavarokat okozna a hazai ellátásban. Ebből a szempontból különösen jelentős, hogy az orosz fél kedvezően fogadta a magyar és a szlovák energetikai kormányzatnak azt a már koráb­ban előkészített tervét, hogy a ke­letről nyugatra tartó, s Magyaror­szágot eddig elkerülő gázvezetékek egyikéről létesítsenek leágazást a magyar hálózatra, például Gyór- Ivánka, vagy Kassa-Tiszaszeder- kény felé. Ez alapvetően segítené a magyar gázellátás diverzifikálását. A magyar partnerek felvetették azt is, hogy létesüljön tranzitvezeték Magyarországon át, amely északon lépne az ország területére, Nagyka­nizsa térségében hagyná el Olaszor­szág felé. A vezeték használói a tranzitdíjat gázzal fizetnék ki, amelynek felhasználására egy új, gázfűtéssel kombinált erőművet le­hetne létesíteni. A Gazprom jelezte, hogy részt venne egy erre a célra létrehozott konzorciumban. Az orosz fél részt venne a gáz-és áram­szolgáltatás privatizációjában is. A tőzsdetanács előtt a Lupis-ügy Budapest (MTI) - A Budapesti Ér­téktőzsde Tőzsdetanácsa kedden késő este rendkívüli ülést tartott, amelyen egyedüli napirendi pont­ként, a Lupis Brókerház ügyét vitat­ták meg. A tőzsdetanács várhatóan érdemi allásfogalást hoz a kialakult helyzetről. Mindezt az Állami Ér­tékpapír Felügyelet munkatársaitól tudta meg az MTI kedden délelőtt. Ismeretes, hogy a múlt héten a Bel­ügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium feljelentést tett a Lu­pis Brókerház ellen, ázzál vádolva a brókercéget, hogy nagyobb összegű állampapír vásárlási megbízásaikat nem teljesítette, illetve a vásárlásra átutalt összeget határidőre nem fi­zette vissza a minisztériumoknak. A Honvédelmi Minisztérium össze­sen 811 millió forintot, a Belügymi­nisztérium 100 millió forintot köve­tel a tőzsdeügynökségtől. Időközben kiderült, hogy a MÁV Rt. két vezető beosztású alkalmazottja 900 millió forint értékű államköt­vény vásárlására adott megbízást a Lupis Brókerháznak, ám a rész­vénytársaság a kötvényeket soha nem kapta meg és a vásárlás igazo­lásaként kapott papírokat sem lehe­tett kötvényekre beváltani. Ezért Berényi János, a MÁV Rt. miniszte­ri biztosa feljelentést tett az Orszá­gos Rendőr-fökapitányságon és a MÁV Rt. két alkalmazottját állásá­ból felfüggesztette. Mindezt Beré­nyi János mondta el az MTI-nek kedden. A vasúti társaság pénzügyi főosztályvezetője és helyettese ta­valy december 30-án és január 10- én adta az összesen 900 millió forin­tos államkötvény vásáiüási megbí­zást. Az alkalmazottak a vásárlás­hoz szükséges pénzösszeget a veze­tőség tudta és jóváhagyása nélkül fizették ki a brókerháznak. Az ügy­ben a miniszteri biztos a MÁV-on belül vizsgálatot rendelt el és hang­súlyozta: egy olyan tetemes veszte­séggel gazdálkodó szervezet, mint a MÁV Rt., semmilyen körülmények között nem engedheti meg, hogy 1 milliárdot egy évre kihelyezzen. Vitaműsor bányákról, bányászokról Miskolc (ÉM) - A Nagylátószög csütörtöki (február 10-i adásaban) 18.13-tól a TV 2-n „Bányászsorsok - bányasorsok” címmel je­lentkezik a körzeti televíziók körkapcsolásos műsora. A három helyszínen a térségre jel­lemző - az ott élőket közvetlenül érintő konf­liktusokkal és sürgető feladatokkal foglalkoz­nak. így Miskolcon a szénbányászat, Szege­den az olaj- és földgáztermelés, Pécsett pedig az uránbányászat helyzete lesz a fő téma. Az árak alakulása, az energiaellátás, a hazai bányászat sorsának közvetett hatása minden­kit érint, ezért ezekre a kérdésekre ugyancsak választ keres a kapcsolásos beszélgetés. A műsor vendége a Szegedi Stúdióban: Dr. Szűcs István, az Ipari Minisztérium energia- ellátásért felelős helyettes államtitkára. Az adás ideje alatt a műsor készítői várják a nézők kérdéseit, észrevételeit.. A Miskolci Stú­dió hívószáma: 46/357-000. Késésben az alagút Párizs (MTI) - Újra elhalasztották a La Man­che-csatorna alatt vezető, s Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő alagút üzembe helyezését. Az üzemeltető társaság, az Euro­tunnel kedden Párizsban bejelentette, hogy a lépést a „próbákkal kapcsolatos problémák, il­letve a működtetéshez szükséges berendezé­sek késedelmes szállítása” tette szükségessé - ám konkrétumokat nem közölt. Az alagút áta­dása már eddig is rengeteget csúszott. Brit képviselő furcsa halála Stephen Milligan konzervatív képviselő, aki rejtélyes körülmények között hunyt el Fotó: AP London (MTI) - A Nagy-Britanniában kor­mányzó Konzervatív Pártot nem kíméli a sors: hétfő este holtan találták égjük tekintélyes parlamenti képviselőjét, a 45 éves Stephen Milligant. A holttestre Milligan parlamenti titkárnője bukkant a képviselő lakásán. Milli­gan egy pár női harisnyától és harisnyakötőtől eltekintve meztelen volt. Az első rendőrségi je­lentés szerint egy fejére húzott és a nyakán zsinórral megkötött nylonzacskó végzett vele. A keddi brit lapok finoman fogalmazva „transzvesztita eseményre” gyanakodtak, de úgy vélték, nem világos, vajon Milligant meg­ölték-e, vagy az „esemény” túlhajtása közben önkezével okozta halálát. Rövid időn belül ez már a sokadik erkölcsi tar­talmú csapás, amely megtépázza a régi jó er­kölcsök helyreállítására fölesküdött brit kor­mányzatot. A tavaly őszi pártkonferencián John Major miniszterelnök meghirdette a „Vissza az alapokhoz” elnevezésű erkölcsvédó kampányt, amelytől a társadalom hangulatá­nak javulását váija, különösebb költségvetési kiadások nélkül. Azóta, a közvélemény és a sajtó gúnykacajától kísérve, le kellett mondania egy államminisz­ternek, mert törvénytelen gyermeke született, és egy másiknak is, miután házasságtörése miatt a felesége öngyilkos lett. Egy kormány­zati parlamenti titkárnak azért kellett távoz­nia, mert ügyeskedő módon jutott olcsó lakás­hoz. Egy másik konzervatív parlamenti képvi­selőről kiderült, hogy külföldön férfiakkal osz­totta meg ágyát - mint mondta, szállodakölt­ség-kímélés végett. Brit kommentátorok szerint bármilyen tragi­kus is az, ami hétfőn Milligan képviselővel történt, ez az eset is beleillik abba a sorozatba, amelynek következtében a Konzervatív Párt minden bizonnyal el fogja veszíteni a tavaszi hazai helyhatósági választásokat, majd ez eu­rópai parlamenti választásokat, és esetleg, még az év vége előtt, akár a kormányhatalmat is. Ä „Vissza az alapokhoz” erkölcsvédő kam­pány óta akkora a szakadék a kormányzati szavak és a tettek között, mint talán még soha - vélték brit kommentátorok kedden.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents