Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

4 A Itt-Hon 1994. Február 8., Kedd Szemelvények iskolai dolgozatokból Szikszó (ÉM) — 1. II. Endre hazajött a háborúból, országát és feleségét fe­nekestül folfordulva találta. 2. Astrik apát Szt. Istvánt a trónra fel­kente. 3. Dugonics Titusz a falnak támasz­totta hátsóját és azon mászott fel. 4. Rákóczit németek nevelték, német nőt vett el feleségül, de mindez csak részben sikerült neki. 5. IV. Béla várromokat épített. 6.1848-ban megtartották a szabadság- harcot, és Petőfit vállon vitték a saj­tóba. 7. II. Rákóczi Ferenc Rodostóba ment nyugdíjba. 8. Mivel István király nagyon szere­tett dolgozni, feleségül vette a Bajor Gizi herceglányt. 9. Zrínyi Ilona özvegységében egyetlen vigasza két gyermeke születése volt. 10. Ajanicsárok felmentek Budára, ott elszaporodtak és elfoglalták a várost. 11. Lorántffy Zsuzsanna özvegységé­ben a sárospataki gimnáziumot szá­mos ifjúval gyarapította. 12. Mátyás király megcsókolta Szép Ilonkát és elment hozzá. 13. Mátyás király egész nap a bokor­ban kuksolt, de a szarvas nem jött. 14. Őseink nem éltek haláluk napjá­ig, mert rendszerint előbb elestek a csatában. 15. A Bakács-téren van az elöljáróság épülete, ahol az emberek dolgaikat végzik, de még bokor is van. 16. A présház előtt prés áll, János gaz­da présel és hátul csorog ki a jó édes must. 17. Arany János költeményeihez szá­mos kútfőből merített, de legtöbbet sa­ját kútfejéből. 18. Jóbot számos csapás érte, gyer­mekeit elvesztette, barmai megdöglöt- tek és mindezek tetejébe egyedül kel­lett élnie a feleségével a pusztában. 19. Pénelopét nagyon birizgálták a nők. 20. V. László: az egy ballada, mely­ben V. Lászlót feldolgozták. 21. Az üstökös olyan csillag, amelynek magva van, és csóválja a farkát. 22. Akropolis volt az a nőstényfarkas, amely Rómeót és Júliát szoptatta. 23. A fonográf olyan lyuk, melyből kü­lönféle hangok jönnek. 24. Szegény árva kislány volt, sem anyja, sem apja, nagynénje is csak szí­vességből hozta a világra. 25. A pézsma hasában levő zacskóban illatszertár van. 26. Bence kiment a kertbe és elvégez­te dolgát. 27. Szemünk közepén van egy nyílás, mely fekete, mert fejünk belül üres. 28. A nők minden munkára alkalma­sak, de szervezetük másra is szüksé­ges. 29. A népdalok az Alfóldön tenyész­nek. 30. A „Fanni hagyományaidban Fan­ni alakja a szerelemtől domborodik ki. A kórházi vaságy vallomása Szikszó (ÉM - L.I.) - A vas és acél országában születtem, de nem présnek, sem résnek. Munkáscsaládból származom. Apám ugyanis egy mun­kásszállón szolgálta a dolgozó népet. Jómagam hosszú évek óta fej­tem ki humanitárius tevékeny­ségemet az egészségügynél. Oda vezényeltek, hisz akkor nem a kórházat, csupán a férő­helyet volt szokás bővíteni. Igaz, szakadozott rugóim miatt gyakran átkoznak a beteg em­berek, mert nem tartanak elég rugalmasnak. Tapasztalatai­mat, melyeket körükben sze­reztem, közreadom okulásul. Főleg azoknak, akik még nem ismerik testközelből a kórterem zártságát, a kiszolgáltatottság­ban vergődők kínjait és a min­denkit megkeserítő szobatársa­kat. Hisz a betegséget lehet gyógyítani, de az emberi termé­szetet aligha. A kíváncsi Kedélyesen fogadja a jövevényt és állandó össztüzet zúdít rá cselesen feltett kérdéseivel. Óvatosan jáija körül az új be­teget, meg a témát. Néhány óra alatt mindent megtud rólad, a személyi számod és az adókul­csod kivételével. Amikor a nő­vérke néhány kiegészítő adatot kér, ő válaszol helyetted precí­zen, hogy még a válaszadástól is megkíméljen. A szívélyes „Miben segíthetek?” - felkiál­tással kezdi, és kicibálja kezed­ből a szatyrot. Az üres ágyak közül választ fekhelyet neked, kellően megindokolva, hogy mi­ért ez és miért nem az az ágy jobb. A szatyrodat kirámolja, a fiókodba berámol, de úgy, hogy később ne tudhasd mit hol keress cuccaid közül. A hőmé­rődet is ő dugdossa be, meg ki, sőt a lázlapodat is ő striguláz­za. Csak akkor dől ágynak, amikor megkapta az első nyug­tató injekciót az éjszakás nő­vértől. A morózus Nyűgösen ébred, mert korán fellármázták és dühös, mert megint megelőzte valaki a für­dőszoba használatában. Zabos, ha forró az ebéd, vagy hideg a vacsora. Szobatársaival nem beszélő, inkább dohogó viszony­ban van. Ha szólnak hozzá hümmög, ha gyógyszert vesz be, dünnyög. Látogatóit a fal fe­lé fordulva fogadja és alvást színlelve fojtja beléjük az ér­deklődő kérdéseket. Csak a nagyvizitnél jön meg a hangja. De akkor annyira, hogy a gyó­gyító team legszívesebben fut­va hagyná el a kórtermet, élen az osztályvezető főorvossal. A hírhozó szóvivő Olyan dolog nem létezik, ami­ről ő ne tudna. Nincs hír, amit meg nem tud szerezni, sem olyan eset, amely ha csak mint eshetőség kerül is szóba, ne tényként kezelve adná tovább, jelentőségteljes suttogással. Tő­led csak azért nem kérdez sem­mit, mert már mindent tud ró­lad, csak még a nevedet nem ismeri. Azt viszont igen, hogy kinek legérdemesebb továbbad­ni a rólad szerzett ismereteit, pletykával jól megspékelve. Hogy lejárathasson a szobatár­sak előtt. A kegyes Emelkedett trónusáról lesajná­ló pillantásokkal mér végig, amikor a küszöbnél tétován megállsz. Ő már akkor tudja, hogy gyógyulásodnak milyen esélyei lehetnek az ő jótanácsa­ival vagy anélkül. Úgy nézz fel reá, mint hajdan Mózes nézett a két kőtáblára! Különben kie­sel kegyeiből és akkor jaj ne­ked. Magad maradsz a nyava­lyáddal. Pedig kegyetlen dolgok történhetnek veled a kegyes szobatárs nélkül. A flegma Ne válj tőle semmit! Sem szí­vességet, sem jó szót. Mezei nyúl módjára lapulj meg a fek­helyeden, ne aggódj, szólni sem fog hozzád! De ha mégis szóra érdemesít, engedd el a füled mellett. Kívánj neki étkezéskor jó étvágyat, ne félj, úgysem vi­szonozza! Tartsd be te is a há­rom lépés távolságot, úgy mint ő! Az már összesen hat, s így elkerülheted a vele való össze­koccanást. Könnyebben átvé­szelheted azt a néhány hetet vagy napot, amely a teljes fel­épülésedig még hátravan. A tudálékos Ne tévesszen meg, hogy gyak­ran használ latin szavakat, ki­fejezéseket, bál- a magyar meg­felelőjéről gőze sincs. Diagnó­zis-magyarázatai könnyen a re­ménytelenség ketrecébe űzhet­nek és gyógyulás helyett csak a vergődés jut osztályrészedül. Akkor jársz jól, ha tudós bagoly meséit figyelmen kívül hagyod csakúgy, mint ő a te egészségi állapotodat. A jópofa Nagy hahotázásait vedd csak komolyan! Szellemesnek szánt beköpéseit akkor is köpd ki, ha a nővérkétől aznap még nem kaptál köptetőt! Rőt, szakállas vicceit tisztelettudóan hi-hi, ha- há-val nyugtázd! Akkor se szólj közbe, ha órák óta tartó viho­gásai között némi szünetet sze­retnél kérni! Türelmesen várd ki, amíg kimerültén elhallgat, vagy hullára röhögi magát! Ak­kor talán el tudsz aludni vég­re a szobatársaiddal együtt. Sokféle embert dajkáltam ed­dig. Szívesen szolgáltam a be­tegeket, de már unom. Mint kórházi ágy leselejteztetem ma­gamat, azután nyug(ágy)ál- lományba megyek, onnan a MÉH telepre, no meg a kohó­ba. Egyszer talán újjáhenge­relnek, de akkor más pályát vá­lasztok. Vagány vágány szeret­nék lenni Miskolc és Hidas kö­zött, ahol csak csattogó kere­kekkel érintkezek majd, távol a szeszélyes emberektől. Mégis az ő szolgálatukban. Elismerés a kutatómunkáért 1994. Február 8., Kedd Itt-Hon A 5 A Kazinczyak tollal és karddal Utolsó vértanúja volt a magyar szabadságharcnak Gulyás János Abaújdevecser (ÉM)- Ka­zinczy Ferenc születésének 234. évfordulóját ünnepük a sá­toraljaújhelyi polgármesteri hi­vatal épületében elhelyezett emléktábla előtt. Az encsi Ka­zinczy Ferenc Általános Iskola is ezen a napon nyitja meg a Kazinczy-napokat és koszorúz- za meg a névadó dombormúvét. Vajon szóba esik-e, hogy ez a nap egybeesik legkisebb fia, La­jos golyó általi kivégzésének 144. évfordulójával? Utam Széphalomra visz és elér- zékenyülve állok a Kazinczy- parkban és megilletódve nézem Tóth András debreceni szob­rászművész (Tóth Árpád költő édesapja s a nagykőrösi és az amerikai clevelandi Kossuth- szobor alkotója) tervezte és készítette bronz szobrát, ame­lyet 1911. május >28-án lep­leztek le szép ünnepség kereté­ben. Visszatükröződik az arcról az apát és fiát egyaránt jellem­ző szilárd elhatározás és erős akarat, emellett a hősi bátor­ság tüze. A néma Bzobor visszaüzeni, hogy Abaúj újra szegényebb lett egy bátor haza­fival, ugyanakkor az égi sereg gazdagodott egy vitéz kato­nával. Bányácska is búcsút intett Igen, Abaúj, mert ebből a me­gyéből 1881-ben kilenc közsé­get csatoltak Zemplénhez, így Bányácska is búcsút intett az évszázados együvé tallózásnak. A szülők 1806-ban költöztek ide, akkor még a település Bá­nyácska névre hallgatott, csak ezután kapta Kazinczytól a köl­tői ihletésű Széphalom nevet. Édesanyja, gróf Török Zsófia jobban beszélte a német nyel­vet, mint a magyart. Ennek el­lenére mindent elkövetett, hogy a jóképességű hetedik gyerme­ke, Lajos támlásában nagy sze­repet vállaljon. Tanításának elősegítésére Kazinczyné 1829- ben egy Kis Magyar Gramati- cát, még ez évben egy Rövid de­ák Gramáticát állított össze. Mindkettő magyar nyelvű és kérdés-felelet rendszerű. Hat éves korában már tudja a latin igeragozást. Felnőtt ko­rában több idegen nyelven be­szél. Nem kedvez a gyermek nevelé­sében, hogy Kazinczyné rosszakaratú testvére, gróf Tö­rök József kiforgatja örökségé­ből. Édesapja pedig éveket ül börtönben a Martinovics-moz- galomban való részvétele miatt. Az elszegényedett családot óri­ási csapás éri, 1831. augusz­tus 23-án az édesapát magával ragadja a koléra. Halála előtt egy évvel élete legboldogabb öröme éri, 1830-ban kinevezték a Magyar Tudós Társaság (ké­sőbb a Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagjává és részt vehet Pesten a tudós tár­saság akkor megindult munká­jában. Lezárult az első boldog szakasz Édesapja halálával Kazinczy Lajos életének is lezárult az el­ső boldog szakasza. Később Lajos nevelését gróf Te­leki József (a sárospataki refor­mátus kollégium főgondnoka, a Magyar Tudós Társaság elnö­ke) vállalta magára, s itt járat­ta iskolába. 1835-ben Tullnba keiül hadap­ród iskolába. 1840-ben had­naggyá nevezték ki. Csehor­szágba vezénylik szolgálattétel­re. 1842. február 14-én édes­anyját elragadja a halál. Ezre­dét ekkor már Bécsbe helyezik, ahol megismerkedik Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1846-ban léptették elő főhad­naggyá, de nem sokkal később kivált az osztrák hadseregből. Az ott uralkodó nézetekkel nem tudott megbarátkozni. Hazajövetelekor Zemplén vár­megyében 1847. augusztus 5- én megtartott tisztújító közgyű­lésén Petőfi Sándorral tisztelet­beli táblabú'óvá választották. A Szabolcs megyei Gyulaházán éri az 1848 éri forradalom hí­re. Azonnal jelentkezett szolgá­latra. Besorozzák a 18. honvéd­zászlóaljba századosi ranggal. A pákozdi csatában derekasan helytállt. 1848. november 27- én már őrnagy. Biztos átjárók a Duna jegén A császári fősereg benyomulá­sakor zászlóaljával Budára vo­nul csapataival, hogy utászai­val a honvédcsapatok részére biztos átjárókat készítsen a Du­na jegén. Majd a Tiszántúlra vonul csapataival. Dandárpa­rancsnok és alezredes. Hadosz­tályparancsnok Dembinski se­regében. A tápióbicskei, isasze- gi, váci, nagysallói, komáromi csatában harcol. Megkapja a III. oszt. érdemjelet. 1849 má­jusában Buda ostromához vo­nul, de ott új feladatot kap: ez­redesként egy önálló hadosz­tály parancsnokságát veszi át a Csallóközben. A kormány Mármaros, Bereg, Ung megyék főparancsnokává nevezi ki. Munkács és Huszt környékén felállít egy 8 ezer fős hadosz­tályt 32 ágyúval. Fedezi Gör­gey délre vonulását az oroszok­kal szemben Tokajig. Bem er­délyi csatlakozási terve meg­hiúsul. Zsibónál átveszi a főpa­rancsnokságot. Itt kapja a hírt Görgey fegyverletételéről. A zsi- bói Wesselényi-kastélyban ő is leteszi a fegyvert Grotenjelm orosz tábornok előtt. Szeptem­ber 8-án átadják az osztrák ka­tonai hatóságnak, majd bekísé­rik Aradra. Elhangzott az ítélet. Kazinczy Lajos „számos csatában vett részt a cs. és kir. osztrák had­sereg ellen, az utászosztag megszervezésével és Észak-Ma- gyarországon egy hadtest felál­lításával is igen veszélyes tevé­kenységet fejtett ki, sőt akkor is a felkelő hadseregben ma­radt, miután kimondták Ma­gyarországnak az osztrák csá­szárságtól való elszakadását; ezért a vádlott bűnös a felség­sértés bűntettében. Vagyoná­nak elkobzása mellett lőpor és golyó általi halállal bünteten­dő.” Haynau aláírását e bejegyzés követi Az ítélet iratán Haynau aláírá­sát ez a bejegyzés követi: „Kihirdetve Aradon, 1849. ok­tóber 24-én reggel 8 órakor. Zimmer hadbíró százados.” Másnap reggel Baló Benjámin aradi református lelkész kísé­ri a vesztőhelyre. Ugyanarra a helyre, ahol a négy tábornokot „kegyelemből” lőtték fejbe. Amikor agyonlövetése előtt sze­mét fekete kendővel be akarták kötni: magyar nyelven, har­sány hangon ezt mondta: „Jobb is, ha bekötik szememet, lega­lább életem végpillanatában nem kell látnom hazám hóhér­jait.” Kazinczy a sortűz eldör- dülése előtti utolsó szavaival hazáját említette: Istenem, ne hagyd el szerencsétlen hazá­mat! Három puska együttes tü­ze oltotta ki életét; fiatalon, hu­szonkilenc évesen. Kazinczy Lajos tehát utolsó vértanúja volt 1849 őszén a magyar szabadságharcnak, mint ahogy ő tette le utoljára a fegyvert az ellenség előtt a vér­tanúk közül. Kertészkedőknek Február. A kertben. Melegágyakat elkészítjük, koraérésű veteményekkel (saláta, re­tek, uborka, borsó, korai bab, petre­zselyem, stb.) bevetjük. Sót délnek né­ző, meleg helyekre már a szabad föld­be is lehet vetni borsót, sárgarépát, petrezselymet, salátát. A mákot okvet­lenül ebben a hónapban kell elvetni. A gyümölcsösben. Oltógallyak sze­dését, fák tisztogatását, nyesését foly­tatjuk. Kedvező időben meg lehet kez­deni az oltást, a hó végén a fák met­szését is. Erőtlen fák körül a földet fel­kapáljuk és jól megtrágyázzuk. A baromfiólban. A tojófészkeket egy félreesőbb, sötétebb részen már el is kell helyezni, mex-t a tyúkok, hajói vol­tak tartva, tojni kezdenek. A hó vége felé a kotlóstyúkokat is meg lehet ül­tetni. Kacsák, ludak febrüár végén, mái'cius elején kezdenek tojni. Kacsa­tojásokat leginkább tyxíkokkal köttet­jük ki. A méhesben. A méhek ugyan már naposabb időben a leépülést és a fiasí- tást megkezdik, mégis a kaptárakat megnyitni mái’cius előtt nem ajánla­tos. A szőlőben. Folytatjuk a múlt hónap­ban megkezdett munkánkat, hozzáfog­hatunk az oltványok készítéséhez, me­lyeket pincében homokba elverme­lünk. Jó időjárás mellett a hó végén megkezdhetjük a vesszők ültetését, a döntést; néha a nyitást is meg lehet kezdeni, de csak a déli órákban és me­leg, szeles napokon. A metszést ritkán szoktuk febraárban megkezdeni. A pincében. A megtisztult új borok fejtését folytatjuk, az óboiaal telt hor­dókat 1-2 hetenként feltöltögetjük; a pince tisztán tartása és szellőztetése, az üres hordók kénezése azok a mun­kák, melyek minden hóban állandóan ismétlődnek, és amelyeket elmulasz­tani sohasem szabad. A külső gazdaságban. Megfelelő idő­járás mellett kezdetét veheti a vetés a szárazabb fekvésű talajokon: zab, borsó, árpa, bükköny, tavaszi búza, baltacim vetésével. A tavaszi szántást lehetőleg keiüljük, a tavaszi vetések őszi szántásba kerüljenek, melyet ve­tés előtt boronával, porhanyítóval dol­gozzuk meg. - A réten a tisztogatási munkákat meg lehet kezdeni: rétgya- luval, skarifikatoiTal (koptatóval), rét­boronákkal. Az évszak változásai A hold fényváltozásai: első negyed: 1- jén 8 ói-a 08 perc. Holdtölte: 9-én 6 óra 29 perc. Utolsó negyed: 17-én 8 óra 42 perc. Újhold: 24-én 2 óra 59 perc. A Hold fóldtávolban: 10-én 8 órakor. Földközelben: 24-én 0 órakor. Febru­ár 1-jén a nap hossza 9 óra 31 peix, a hó végéig 1 óra 33 perccel nő.

Next

/
Thumbnails
Contents