Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1994« Február 8., Kedd-----------APROPÓ----------­S zakácsműdészet Csörnök Mariann Olvasgatom a költő szösszeneteit. Arról, hogy (Isten és a szerző bocsássa meg ne­kem egymondatos, a művet barbár módon egyszerűsítő összegzésemet) a tévéműsor­ban a szupercsaládokból senki nem tudja, ki írta a Cyranót, kinek köszönhetjük a Játék a kastélybant. Meg arról, hogy höl- gyemény a boltban a következőképp nyitja szólásra a száját:„Kérem Sékhszpirtől a Moliert!” Nem nagy dicsőség más nyomában kul­logni, de ha már eszembe jutott egyik ked­venc igaz történetem, miért hallgatnám el? Evekkel ezelőtt (az időpont igazából lé­nyegtelen) elegáns, ápolt, középkorú hölgy nyitott be Miskolc egyik főutcai könyves­boltjába. Nem sokat teketóriázott, minden fölös nézelődést mellőzve odalépett a köny­vesbolt egyik munkatársához és határo­zottan közölte, ő bizony Paul Gézáné sza­kácskönyvét kéri. Az eladó rövid gondol­kodás után a szakirodalom közé vetette magát, de sem emlékezetében, sem a pol­cokon nem találta meg a kívánt művet. A hölgy viszont kijelentette, ő a kirakatból választott! Így hát kivonultak a boltból, megálltak a zsúfolt üvegablak előtt. A hölgy pedig diadalittasan rámutatott Pa­ul Cezanne albumára, amelynek borító­ján egy csendélet díszelgett... Mentségére legyen mondva, ő legalább érdeklődése szerint próbált választani, nem úgy, mint a, már klasszikus „kérek egy métert a piros kötésűből, mert az jól megy az ülőgarnitúrához”. Kocsis Zoltán sikere Párizs (MTI) - Két nagysikerű koncertet adott a hétvégén Párizsban a világhírű ma­gyar zongoraművész, Kocsis Zoltán. Kocsis az első, péntek esti előadáson Debussy- és Schubert-darabokat, a második, szombati koncerten pedig Liszt- és Chopin-műveket ját­szott. Mivel a darabok egy része két zongorára íródott, mindkét esetben fellépett vele egy Pá­rizsban élő magyar zongoraművész, Mocsári Károly is. Kocsis Zoltánt igazából 22 évvel ezelőtt ismer­te meg a francia közönség: akkor Ránki De­zsővel közösen adott koncertet a francia fővá­rosban, hatalmas közönségsikert aratva és a szakma elismerését is megszerezve. A mosta­ni fellépés egyfajta „visszatérés” volt, hiszen Kocsis mellett - még ha nem is vele közösen - nemrégiben Ránki is koncertet adott a franci fővárosban. Egy kékszínű virág Budapest (ISB - D.Á.) - A Tolcsvay trió, s minden későbbi Tolcsvay-zenekar is megren­dezi nagyszabású emlékkoncertjét március 15-én a Budapest Sportcsarnokban. Az emlé­kezetes „őstrió”—Balázs Gábor bőgőssel - kez­di majd a három évtized legjobb dalaiból összeválogatott jubileumi koncertet, s később kapcsolódnak be a többiek: Czipó Tibor, Mó­ricz Mihály és Németh Oszkár. A koncert második felében Pitti Katalin, Be- gányi Ferenc, Sasvári Sándor és Vikidál Gyu­la közreműködésével előadják a Tolcsvay test­vérek Magyar mise című kompozícióját. Mint Tolcsvay László elmondta, a háromórás koncert óriási feladat elé állítja őket, de nagy örömük telik abban, hogy ismét együtt próbál­hatnak a régiekkel, újabb lehetőségük van a folytatásra. Szeretnék, ha ezen az estén a Bu­dapest Sportcsarnok egy hatalmas Tolesvay- klubbá változna. Kérik a koncertre látogató­kat, hogy mindenki hozzon magával egy kék­színű virágot, s cserébe a Tolcsvay együttes is átnyújtja a maga kékszínű virágát. Tolcsvay Lászlónak és Tolcsvay Bélának - épp e koncert apropóján - adta át az egykori „omegás”, ma hanglemezgyár-vezető Benkő László az Életmű-lemezt. Tolcsvayék és „életművük" Fotó: Nagy Gábor A harmonikától a harmóniáig Beszélgetés Mátyus Gabriella orgonaművésszel Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - BG) - Mátyus Gabriel­la azon orgonaművészek közé tarto­zik, akik Virágh Endre tanár úr „műhelyében" nevelkedtek. Talán csak annyiban különbözik a többi ta­nítványtól, hogy a Zeneakadémia el­végzése után visszatért tanítani a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskolába. Stílszerűen - és egyéb hely híján - most is a Bartók-terem- ben, az orgona előtt beszélgetünk. □ A kívülállók az orgonákat általá­ban hatalmas monstrumoknak kép­zelik, ez pedig egy elég kis méretű hangszer. • Ebben a teremben egy ekkora hangszer tökéletesen megfelel. Az orgona hangzását egyébként sem a mérete, hanem a sípok minősége határozza meg. □ Ez az orgona felújítás alatt áll. Önnek, mint abszolút bennfentesnek van-e beleszólása a hangszer végső hangzásának kialakításába? • Nincs. De nem azért, mert „meg­kötik” a kezem, hanem mert ehhez egész egyszerűen nem értek. Van­nak olyan orgonaművészek, akik­nek megvan a határozott elképzelé­sük egy általuk megálmodott hang­szerről, és ezt kifejezetten kérik is az orgonaépítőktől. Egyébként ha értenék hozzá, akkor sem lenne túl sok értelme az álmodozásoknak, mert egyelőre csak a játszóasztal készült el, ami másfél millió forint­ba került. A sípok felújítása további hatmillió forintba kerülne, ha lenne erre az iskolának pénze. De nincs és egy darabig nem is igen lesz. □ Miért dönt valaki éppen az orgona mellett? • Annak idején a szüleim kívánsá­gára tangóharmonikázni tanultam. Körülbelül hetedikes koromban döntöttem úgy, hogy a zenével kívá­nok továbbra is foglalkozni, csak­hogy a zeneművészetiben nem volt tangóharmonika szak. Volt viszont orgona, de hogy oda bekerülhessek, meg kellett tanulnom zongorázni. Egy év alatt hatalmas mennyiségű anyagot sajátítottam el. Egész nyá­ron kétnaponta jártam zongoraórá­ra. Innentől már szinte egyenes út Mátyus Gabriella vitt a Zeneakadémiára, oda is azért, mert az én időmben még csak ott volt orgona tanszak. Ma már Szege­den és Vácott is létezik ilyen szak. □ Magyarországon ilyen sok orgo­nistára van szükség? • Nem hiszem, hogy sok orgonista van Magyarországon, de az biztos, hogy több mint akit művészként tudnak foglalkoztatni. Csak itt, Miskolcnál maradva: az avasi templomban tíz évvel ezelőtt még egy nyári koncertszezonban tizen­két hangversenyt tartottak, később már csak tízet, tavaly már csak ket­tőt, és nem hiszem, hogy azért, mert nincs rá igény. Meggyőződésem, hogy a közönség elmenne az orgo­nahangversenyekre, de úgy tűnik, a szervezőknek nem éri meg. Maga­sak egy ilyen koncert költségei. Ki kell bérelni a templomot, fel kell hangolni az orgonát, ki kell állítani a rendezőket, a reklám is sokba ke­rül és az avasi templom befogadóké­pessége miatt a bevételek ehhez ké­pest meglehetősen csekélyek. □ Ekkora „koncertdömping” köze­pette akkor igazán nem panaszkod­hat túlfoglalkoztatottságra? • Azért a Filharmóniától kapok ké­tévente legalább egyszer koncertfel- kérést, de emellett gyakran játszom felújított orgonák avatásán, refor­mátus templomokban, és egyházi kórusok kísérőjeként többek között játszottam már Szlovákiában, Né­metországban és Olaszországban, ami számomra sokkal többet jelent bármelyik úgynevezett pénzes kon­certnél. UÖn mennyit gyakorol, egyáltalán egy orgonistának mennyit kell gya­korolnia? • Egy orgonistánál a gyakorlás mennyiségét nem a kell határozza meg, hanem az, hogy mennyit tud és hogy hány hangversenyre kell felkészülnie. Szeptemberben alakí­tom ki az órarendemet és megné­zem, hol vannak azok az üres órák, amelyeket a gyakorlásra szánha­tok. Az már egy szerencsés helyzet, ha napi két órát tudok gyakorolni. Arra azonban gondosan ügyelek, hogy ezt az időt ne a családomtól ra­boljam el. Ha választani kell a gya­korlás és a gyerekeim között, akkor habozás nélkül az utóbbiak mellett döntök. A rögzítés és a „visszatanítás ” Megyaszói hagyományőrzők Fotó: ÉM-archív Budapest (ÉM) - A Magyar Műve­lődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya az elmúlt év jú­niusában alakult. Munkatársaik a nemzetiségi közművelődést illetően jelentős tudományos ismerettel és gyakorlati módszertani tapasztala­tokkal rendelkeznek. Koncepciójuk szerint a közművelődést segítő szakmai- módszertani munkához szervesen illeszkedik a kutatómun­ka. Ez utóbbi átfogó szociológiai jel­legű felmérést és információs rész­leg alakítását jelenti, továbbá olyan dokumentációs bázis létrehozását, amelyre folyamatosan építhetik módszertani kiadványaikat. A jövő évben szeretnék megrendez­ni minden nemzetiség (és etnikai kisebbség) számára a közművelődé­si konferenciát, az anyanyelvműve­lés segítése céljából a vers- a próza- és a népmesemondó versenyt, fő­ként a hazai nemzetiségi irodalom­ra építve. A nyelvművelés segítésé­ért támogatják az amatőr irodalmi színpadi tevékenységet és az erre épülő nemzetiségi színjátszás elin­dulását, az igényes színházi előadá­sok létrejöttét. De nem hanyagolják el a népzenét, néptáncot sem. Szük­ségesnek tartják e csoportok szak­mai-módszertani támogatását, a ve­zetők továbbképzését. Az intézet törekvéseinek megfelelő­en különösen fontosnak tartják a nemzetiségek saját történelmének, szokáshagyományainak, népi kul­túrájának az iskolai oktatásba-ne- velésbe és a nemzetiségi együtte­sek, klubok és más közművelődési közösségek életébe, munkájába való integrálást. Arra is törekszenek, hogy a nemzetiségek kultúrája a többségi magyarság számára is is­mertté váljon, mind az iskolai okta­tás, mind a közművelődés útján. Se­gíteni szeretnék a kisebbség önme­gismerését, identitástudatát és an­nak elfogadtatását, integrálását társadalmunkban. A célok megva­lósításáért írták ki a következő pá­lyázatot is, melynek felhívását az alábbiakban közöljük. A Magyar Művelődési Intézet Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya országos vers- és prózamondó ver­senyt, illetve néptánc-, népdal-, népszokásgyűjtő, valamint a helyi szokáshagyományt felújító, szín­padra állító rendezői és koreográfiái versenyt hirdet meg. Az országos vers- és prózamondó verseny valamennyi hazai nemzeti­ségi és etnikai kisebbség számára hirdetjük, hiszen a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeink részére az anyanyelv művelése, őrzése, elsajá­títása alapvető a nemzetiségi önis­meret, önazonosság megszerzésé­nek, megőrzésének. A versenyben részben az adott nemzetiség ma­gyarországi költőinek, íróinak alko­tásai, részben az anyaország klasz- szikus és modern irodalmi művei szerepelhetnek, de a résztvevők az illető nemzetiség nyelvére lefordí­tott klasszikus és modern magyar irodalomból is meríthetnek. A szép- irodalom mellett a népmesére, népi mondókákra, a szokáshagyomá­nyok szövegeire is kiterjed a fel­használható irodalom köre, annál is inkább, mivel az adott tájegység di­alektusainak használatát-ismere- tét különösen fontosnak tartjuk. A versenyt négy korosztályban kí­vánjuk megrendezni: 1-4. osztályos általános iskolások; 5-8. osztályos felsősök; serdülők, középiskolások; felnőttek. A helyi versenyeket és a területi döntőket maguk az iskolák, a helyi nemzetiségi szervezetek és művelődési házak rendezik meg 1994. április 15-ig. Jelentkezni a helyi iskolák, közművelődési intéz­mények illetékes nemzetiségi szak­embereinél lehet, február 15. és március 15. között. Az országos döntőt a Magyar Műve­lődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya szervezi meg 1994. május 6-7-én nemzetiségen­ként Budapesten együtt a nemzeti­ségi szervezetekkel. Május 7-én dél­után minden nemzetiségből a leg­jobbak közösen szerepelnek a Nem­zeti Színházban rendezendő gála­műsorban. Meghirdetjük a néptánc-, népzene-, népdal-, népszokásgyűjtő, a helyi szokáshagyományt felújító, szín­padra állító rendezői és koreográfiái versenyt is, melynek országos dön­tőjét 1994. december 3-4-én rendez­zük meg Budapesten. A gyűjtőmunkának kettős hasznosí­tása lehet. Egyrészt a még felgyűjt- hető értékek rögzítése a jelen és a jövő számára, másrészt ezeknek az értékeknek a „visszatanítása”, beé­pítése az iskolai, a családi és a helyi közösség életébe. A gyűjtés, és a ha­gyományoknak a közösség életébe történő visszakapcsolása adhat ala­pot és inspirációt a „színpadra állí­táshoz” és a koreográfia készítésé­hez. Jelentkezési határidő: 1994. február 15-től április 30-ig a Ma­gyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztályán. A pályázatokat video-, illetve magnó- kazettán kéijük eljuttatni osztá­lyunkra. Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. (Tel.: 201-3766, tel/fax: 201-5782). Komolyzenei esték Mezőkövesd (ÉM) - A Mezőköves­di Városi Zeneiskola Komolyzenei esték címmel hangversenysorozatot indít. Ezekre a koncertekre orszá­gos zenei körökben is elismert vidé­ki művészeket, művésztanárokat hívnak meg. Az első Komolyzenei estet február 10-én, csütörtökön es­te fél héttől tartják. A hangvei'se- nyen Kincses Margit (zongora) és Detre Zsuzsa (hegedű) Beethoven-, Schubert-, Brahms- és Csemiczky- műveket szólaltat meg. Cserkészfarsang Miskolc (ÉM) - Farsangi mulat­ságra készülnek a miskolci cserké­szek. Február 11-én, pénteken délu­tán 4 órától a 19. Bükk csapat re­göscserkészeinek rendezésében jön­nek össze a Kazinczy Ferenc Általá­nos Iskola aulájában. A mulatság első részében a csapatok rövid mű­sort adnak, majd a jelmezesek fel­vonulása következik. Később tánc­ház lesz, ahol a talpalávalót a kis- győri folk együttes húzza. Nagy Szilléjmán Budapest (MTI) - A XVI. századi török művészet remekeit mutatja be a Nagy Szulejmán és kora cím­mel nyíló szeptemberi kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeum­ban. A reprezentatív tárlat szerző­dését a közelmúltban írta alá a ma­gyar fél Isztambulban. A nyolcvanhat tárgyat - szőnyege­ket, dísztárgyakat, fegyvereket, fer- mánokat (szultáni iratokat) - há­rom törökországi múzeum kölcsö­nözte a budapesti bemutatóra. A tárlatot magyar gyűjtemények rit­kaságai egészítik ki. A korabeli tö­rök kultúráról számot adó kiállítás az év végéig tart majd nyitva, kata­lógusa magyar-angol-török nyelven jelenik majd meg. Kossuth Lajos halálának centenári­uma alkalmából többi között fotódo­kumentációs kiállítás nyílik Török­országban, egykori kütahyai lakó­házában felavatják Kossuth Lajos mellszobrát. Ezenkívül magyar ■ filmhét, népművészeti kiállítás és hazai néptáncegyüttes törökországi vendégszereplése is a tervek között szerepel. A Magyarországon elhunyt II. Szu­lejmán 3-4 méter magasságú em­lékművét a tervek szerint a Sziget­vártól mintegy két kilométerre ál­lítják fel, ahol a hagyomány szerint egykor a török tábor állt. Mozi-statisztika Budapest (MTI) - A Művelődési ég Közoktatási Minisztérium Film és Video főosztálya közzé tette a ma­gyarországi filmforgalmazás 1993- as tényszámait. Ezért a hazai mo­zikban tavaly 15,2 millió néző vál­tott jegyet, csupán 2,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. Ez azt mutatja, hogy megállt a látogató­szám már több éve tartó jelentős zu­hanása. 1993 kasszasikere a Jurassic park című amerikai film volt, melyet a szeptemberi bemutatótól év végéig 897 ezren néztek meg, jegybevétele pedig 103 millió forintot tett ki. A legsikeresebb magyar filmnek Kol- tai Róbert Sose halunk meg című alkotása bizonyult. Ezt 209 ezren látták. A sikerlista 21. helyén állt, de csak amerikai filmek előzték meg. Tavaly összesen 178 filmet mutattak be a mozik: 20 magyar, 38 európai, 114 USA-beli és 6 egyéb tengerentúli produkciót. —RÖVIDEN---­M egjelent a Független Alkotók Or­szágos Egyesületének Visszhang antológiája. A kötetben szűkebb pátriánkat Belinszky Sándomé (Szerencs), Lindák Mihály, So- mossy Katalin, Vályi Nagy János (Miskolc) képviselik. A Mandorla Közművelődési Egye­sület szervezésében ma, kedden délután 5 órától Pap Gábor művé­szettörténész Örökségünk, a nagy- szentmiklósi kincs címmel tart előa­dást a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Az Usui Alapítvány szervezésé­ben Reiki I-es és Il-es tanfolyam, valamint ezoterikus iskola kezdő­dik Miskolcon. Érdeklődni és jelent­kezni Kása László telefonszámán lehet: 46/337-079.

Next

/
Thumbnails
Contents