Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

1994. Január 27-, Csütörtök ...... Megyei Körkép É SZAKIM AGYARORSZÁG 5 Piros pontból színes tévé A gyermek érdeke a legfontosabb Miskolc (ÉM - U.J.) - Ilyen is van már: nem büntetnek, hanem jutal­maznak a rendőrök. Tegnap a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr- főkapitányságon sorsolást tartot­tak. Dr. Vad Lídia, miskolci köz­jegyző jelenlétében húzták ki a sor­solási gömbből azokat a kártyákat, amelyeket a gépkocsivezetők az au­tójó műszaki állapotáért és a közú­ti közlekedés szabályainak pontos betartásáért kaphattak a rendőrök­től az; elmúlt évben. Pónus Ferenc, rendőr alezredes, a megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője az ünnepélyes aktust megelőzően elmondta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság az elmúlt, esztendőt a közlekedés- biztonság évének nyilvánította. A célt a KRESZ módosításával és a szigorúbb bírságolási gyakorlat megteremtésével igyekeztek elérni. Megyénkben országosan példamu­tató kezdeményezésként elsőként gondoltak arra, hogy megváltoztas­sák a rendőrség és a gépjárműveze­tők viszonyát. A megyék között mi, Szolnok után a második legjobb he­lyezést értük el a közlekedés bizton­ságát tekintve. A sorsolás a követ­kező eredményt hozta: az első díjat, egy színes televíziót Balázs Tibor, miskolci lakos nyerte. A másodikat, egy videomagnót Olasz Gyula, ti- szaújvárosi, a harmadik díjat, az egyik biztosító társaság ajándékcso­magját Lengyel László, mezőke­resztesi lakos nyerte. A további dí­jazottak: Dr. Hudák Ferenc, Mis­kolc, Kenéz Csilla Zsuzsanna, Ti- szaújváros, Vágvölgyi Anita, Ka­zincbarcika, Taskó László, Monaj, Vígh Istvánná, Miskolc, Pecze Ár­pád, Selyeb, Szálfái József, Sze­rencs, Dézsi Dezsőné, Miskolc, Tóth Béla, Mezőcsát, Nagy Attila, Bükk- ábrány, Dr.Szabó Istvánná, Mis­kolc, Kormos Enikő, Szerencs, Far­kas István, Miskolc, Vas József, Sa- jóivánka. Á nyereményeket ünne­pélyes körülmények között adják át február 3-án, a megyei rendőr-főka­pitányságon. A „piros pontosok" sorsolása Fotók: Fojtán László Napirenden a foglalkoztatás Szerencs (ÉM) - Az eredetileg ja­nuár 26-ra tervezett ülését a jövő héten, február 2-án délután 2 órai kezdettel tartja meg Szerencs Vá­ros Képviselőtestülete. Ez alka­lommal egy tájékoztató hangzik el a város foglalkoztatási helyzeté­ről, a továbbiakban a város diák- és versenysportjával foglalkozik a testület. Mit kóstál a pataki hődij? Sárospatak (ÉM) - A városban január 1-tól új díjakkal számlázza szolgáltatásait a helyi Távhó Kommunális Szervezet. Legutóbb tavaly augusztusban módosultak ezek a díjak, de az elmúlt év de­cemberében ismét hozzájuk kel­lett nyúlni, mert időközben to­vább változtak, jórészt növeked­tek az energiaárak. Bár a távfűtés díjai Sárospatakon is jórészt emelkedtek, az érdekes­ség, a kuriózum kedvéért megkell említenünk, hogy van olyan tétel, amelyik csökkent, igaz csak pár forinttal. Ha valaki csak meleg vi­Az ésszerűsítés, a racionalizálás tennivalói a közgyűlés előtt Miskolc (ÉM- U.J.) - Borsod-Abaúj- Zemplén megye önkormányzata mai ülésen egy kényes téma tárgyalásá­val kezdi munkáját. A napirenden szerepel ugyanis a megyei fenntartá­sú gyermekvédelmi és gyógypeda­gógiai intézmények helyzetéről ké­szített vizsgálati anyag megvitatása. Az elemzést Porkoláb Albert, a me­gyei önkormányzat osztályvezető- helyettese irányította, és ma várható­an ő fűz szóbeli kiegészítést az elő­terjesztéshez. □ A megyei közgyűlés tagjai az el­múlt esztendő nyarán, augusztus 13-án már kézbe vettek egy hasonló előterjesztést. Akkor a különböző ér­dekcsoportok nyomására, és józan megfontolásból is levették a napi­rendről. Mi történt azóta? • Az emlékezetes ülést követően, a megyei közgyűlés határozata alap­ján létrejött egy szakértői bizottság - mondja Porkoláb Albert. Tulaj­donképpen a pincétől a padlásig át- vizsgáltuk az intézményeket, átte­kintettük gazdálkodásukat, szak­mai munkájukat. Erről készítettük az összefoglaló jelentést, amelyet a csütörtöki közgyűlésen vitatunk meg. Az anyag kitér a gyermekvé­delem és a gyógypedagógiai intéz­ményrendszer helyzetére, sajátos­ságaira, az egyes intézmények sze­repére, a megyében betöltött pozíci­ójára. □ A jelentés tanulmányozása után, még a laikus számára is kétségtelen, nagyon komoly munkát fektettek a feladat elvégzésére. Vajon, megtérül- e az energia, miként hasznosítják ezt az elemzést? • Előterjesztésünk 1400 intézetben élő és közel ezer nevelőszülőknél el­helyezett gyermek érdekében ké­szült elsősorban. Valamennyi neve­lői intézetet nagyító alá tettük. Te­hát egyaránt foglalkoztunk az egészséges gyermekekkel, és az enyhe, vagy súlyosabb fokban is ká­rosult, sérült tanulók helyzetének feltárásával. Az eredmény nem más mint az, hogy végre van egy világos, áttekinthető, a viszonyokat teljes mértékében tisztázó felmérésünk az érintett gyermekintézmények­ről. Van egy világos kép, amelynek alapján a további munkára bizo­nyos irányokat meghatározhat a megyei közgyűlés. Anyagunkban - nem titkoltan — struktúraváltásra teszünk javaslatot. Az átalakítás ki­fejezetten fájdalmas következmé­nyekkel is járhat, és nagyon nehéz döntéseket igényel. Nem tudni még, a közgyűlés mit vállal fel a javasla­tok végrehajtásából. □ Kérem, röviden foglalja össze, mi­lyen helyzetben vannak most ezek a gyermekintézmények? • Ma a gyermekvédelmi intézmé­nyek sorsáról az a. legfontosabb megállapítás, hogy - a súlyos gon­dok ellenére is - megőrizték műkö­dőképességüket. Takarékosan gaz­dálkodnak, többségükben színvona­las nevelómunkát folytatnak. Nem egy intézmény közülük országos rangra, hírnévre tett szert az elmúlt esztendőkben. Az átalakításra azért van szükség, mert a struktúra, a felépítés egyre elavultabbá vált. Az állami intézményrendszer túlsúlya jellemzi ezt a struktúrát, ami már nem tartható fenn tovább. Az átala­kítás a megyei önkormányzaton, a települési önkormányzatokon, míg a harmadik rész a főhatóságokon múük. A települési önkormányzato­kon múlik például az, hogy a jelen­leginél hatékonyabban működtes­sék ezt a szervezetet. Intenzívebb megelőző gyermekvédelmi munká­ra volna szükség, amelynek ered­ményeként a gyermekek a család­ban maradnának, s nem volna szükség intézményi ellátásra. A le­hetőség szerint csökkenteni kellene azoknak a gyermekeknek a számát, akiket a gyámhatóságok kiemelnek veszélyeztetett környezetükből. Ha pedig mégis szükség van egy ilyen lépésre, akkor lehetőleg a rokonok­nál kell őket elhelyezni. A követke­ző lépés az örökbefogadás lenne. Ha ez sem sikerül, úgy minél előbb hi­vatásos, vagy nevelőszülők,gondo­zásába kellene őket adni. És csak azok jussanak be az intézetbe, akik semmilyen erőfeszítés árán sem he­lyezhetők el az előbbiek szerint. De még itt sem az állami intézmények­re gondolunk. Ezek az intézmények ugyan működnek, de nagyon alá- csony hatásfokkal. Jó lenne megke­resni a civil, vagy az egyházi szférá­ban a helyüket és támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek eredményesebb, hasznosabb gyer­mekvédelemmel kecsegtetnek. □ Az elmúlt esztendőben az átalakí­tásra vonatkozó elképzelések nagyon érzékeny reagálást váltottak ki mind a gyermekek, mind pedig az intézményben dolgozó pedagógusok körében. Gondolom, most sem lesz ez másként. • Nem vagyok jós, de könnyen elő­fordulhat a tavalyi események meg­ismétlődése. Fájdalmas döntések nélkül azonban a struktúraváltás nem indulhat el. De végére kell jár­nunk a feladatnak, mert egyszer csak abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy elfogy a pénzünk, s az anyagi­ak hiánya miatt kell bezárni az in­tézményeket. Csupán néhány ada­tot a problémák érzékeltetésére. Az elmúlt esztendőben a megyei önkor­mányzat a nevelő- és a csecsemőott­honok működtetésére 434 millió fo­rintot költött, a gyógypedagógiai in­tézmények működtetése pedig 239 millió forintba került kereken. Ha­talmas összegek ezek, s a megyei költségvetés jelentős százalékát te­szik ki. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy újabb anyagi áldozatokat tudna hozni az intézményrendszer fenntartására. Hogy maga a rendszer nem jó, min­denki elismeri. A változtatást az érintettek valamennyien igénylik, de csak mindaddig, amíg nem ke­rülnek nagyon kényes, kellemetlen döntési helyzetbe. □ Milyen javaslatok születtek a probléma megoldására, az átalakí­tás megindítására? • Több alternatíva is szerepel az elóteijesztésben. Javasoljuk, ne ha­logassuk tovább az intézkedéseket, induljunk el a struktúraváltás út­ján. Ebben lehet egészen kis lépé­sekkel haladni, ami még nem jár in­tézmények megszüntetésével, ha­nem csak belső racionalizálással. Van ettől egy radikálisabb lépés is, amely már megteremti a feltételeit egy esetleges struktúraváltásnak. Van egy még gyorsabb, még éssze­rűbb alternatíva is. A kettőt együtt, egymással párhuzamosan hajtjuk végre. A döntés a megyei önkormányzat kezében van. MEGYÉNKBŐL zet használ, úgy a tavalyi 13 fo­rint helyett 11-et fizet alapdíj­ként. A teljes lakossági alapdíj maradt 108 forint évenként és légköbméterenként. Ugyanakkor az úgynevezett hódy a fűtési áta­lány elszámolás szerint 155-ról, 180 forintra emelkedett, kerekít­ve. A mérés szerinti elszámolás­nál pedig a tavalyi 680 forintos egységnyi ellenértékhez hozzáad­tak 30 forintot, s így emelkedett az 710-re gigajoulonként. A közü­leti díjak hódijai is emelkedtek természetesen, de a melegvízdíj a nagyfogyasztóknál is mérséklő­dött kissé. Edelényben átgombolták Edelény (ÉM) - A városi önkor­mányzat képviselőtestülete janu­ár 25-i, keddi ülésén elfogadta a település és intézményeinek idei költségvetését. Eszerint a város 1994-ben 538 millió forint bevétel­re számíthat, és pontosan ugyan­ennyi kiadást terveztek. A költ­ségvetési rendeletben 26 miihó fo­rint hitel felvételét tervezték, de a képviselő-testület végül is 28 mil­liós kölcsönt tartott helyesnek. Az összeg növelésére azért volt szük­ség, mert elhatározták, nemcsak az egyéni körzetekben sikeres képviselők számára nyitnak ala­pot, hanem a listáról bejutottak számára is. Ez volt az egyik változás az erede­ti elképzelésekhez képest. A má­sik: az önkormányzat tagjai mó­dosították az úgynevezett fedezet nélküli fejlesztések és felújítások sorrendjét. Ezekbe a munkákba akkor vágnak bele, ha az önkor­mányzat kasszájába nem terve­zett összegek érkeznek. A megváltoztatott, átgombolt sor­rend szerint e kategórián belül az első az idősek szociális otthoná­nak tetőfelújítása lett. Ezt követő­en láthatnak hozzá a Városi Ren­dezvények Háza tetőszigetelésé­nek felújításához, majd az I-es Számú Általános Iskola konyhá­jának korszerűsítéséhez. Nedves utak Miskolc (ÉM) - A Miskolci Közú­ti Igazgatóságtól tegnap lapzár­tánkkor kapott jelentést szerint megyénkben útakadályok nincse­nek. Ettől függetlenül gépparkjuk készenlétben áll. Vizes, nedves vi­szont mind a főutak, mind pedig a mellékutak burkolata. A ködös, párás levegőnek „köszönhetően” néhol csupán 50-100 méter a látó- távolság, másutt 300-600 méter. Balesetet, különleges eseményt nem jelentettek. Iparosbál Miskolc (ÉM) - A Miskolci Ipar­testület az idén is megrendezi ha­gyományos Iparosbálját. A szoká­sos farsangi esemény ezúttal feb­ruár 18-án lesz Lillafüreden, a Palotaszállóban. Az érdeklődők a Miskolci Ipartestületnél (Széche­nyi u. 70.), illetve telefonon a 327-660-as számon kaphatnak bővebb felvilágosítást. Drága fényképek a gyorshajtókról Miskolc (ÉM) - Ma, csütörtökön reggel hattól délután kettőig az M3-as út mentén, Mezőkövesd térségében mér a trafíipax, míg 14-től 22 óráig a 37-es úton Sze­rencsnél, illetve Sátoraljaújhely­nél fizethetnek drágán a szágul- dozók.------INNEN SZÓLVA-------­Ó zd az expóba gyalogol Udvardy József A város hátrányos helyzete ellenére is részt kíván venni az 1996-os világkiállítás ren­dezvényein. Összesen 18 kistérségi expó­program gondolatát dédelgetik a polgár- mesteri hi vatalban és az Olvasó Egyletben. Hogy valóra válnak-e a szárnyaló fantázia segítségével kitalált rendezvények, még nem tudni, mindenesetre tény:asúlyosgaz­dasági recesszió miatt sem hajtották a vá­ros lakói csipkerózsika álomra a fejüket. Inkább arra gondolnak, hogy 1996 máju­sában nemzetközi gyaloglóversenyt szer­veznek a Balassagyarmat, Besztercebánya és Ózd között zajló Grand Prix rendezvény - sorozat záróakkordjaként. A férfiak 20, a nők 10 kilométeres távolságot gyalogolnak majd végig, seza program más rendezvé­nyeket is magába foglal. Többek között fú­vós zenekarok találkozójára, Majorettek, népi tánccsoportok vetélkedőjére gondol­nak. Az üzletet sem hagyják ki a tervekből: elképzeléseik szerint a nemzetközi verseny pénzdíjas lesz. Az ötletek sorában szerepel egy fémszob­rász világtalálkozó megszervezése 1995 nyarán, illetve 1996 augusztusában. Há­rom-négy hetes alkotótábort hívnak majd össze a tervek szerint, az Ózdon működő cé­gek, vállalkozások infrastruktúrájára ala­pozva. A fémszobrászati alkotásokból pe­dig egy szabadtéri szoborparkot hoznak lét- re, és nyitnak meg alkalmas időben. A város polgármesteri hivatala és a helyi honismereti kör összefogásával kívánják megrendezni a „ Nehézipari Emlékek Jö­vője” nemzetközi konferenciát. A találko­zón, 1955 augusztusában a nehézipar leé­pítésében érintett hazai és külföldi városok képviselői vesznek részt. Ebből az alkalom ­ból kerülne sor az Ózdi Városi Ipari Múze­um hivatalos alapítására és a farkaslyuki bányamúzeum átadására. Ózd nem hagyja magát. ÉM-portré Koppányné Varga Eleonóra Miskolc (ÉM - U.J.) - A városi távközlési üzem szolgálati osztályának élére nem vélet­lenül választották ki a képünkön látható ifjú hölgyet. Koppányné Varga Eleonórát kitűnő szakmai felkészültsége és az empátiára min­dig kész emberi tulajdonságai tették alkal­massá erre a feladatra. Az osztályvezetőnő előbb a postától, majd a Miskolci Városi Táv­közlési Üzemtől kapott lehetőséget a bizonyí­tásra. Egyébként ő is miskolci. Az általános is­kolát követően a valamikori 1-es szakközép­ben, a mai Baross Gábor Szakközépiskolában postaforgalmi szakon tanult. Miután az orszá­gos szakmai versenyt megnyerte, felvétek nél­kül jutott be a győri Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolára. 1985-ben végzett, s elő­ször a Miskolci Postaigazgatóság miskolci, 1- es számú hivatalában gyakornokként helyez­kedett el. Később csoportvezető lett a kézbesí­tő osztályon. A szépen ívelő karrier csak a gyermekszülés miatt szakadt meg egy rövid időre. Kislánya, Nóra, akire nagyon büszke, 1987-ben látta meg a napvilágot. 1989-ben lé­pett újra a posta, pontosabban az ügyfelek szolgálatába. 1992 júliusában nevezték ki osz­tályvezetővé. Akkor volt harminc éves. — Ä Matáv Rt. — mondja - újabb nagy változá­sok előtt áll. Bár véleményem szerint már ed­dig is bizonyítottunk, a társaság még hozzáér­tőbb, profibb szervezetté kíván átalakulni. Is­mételt megmérettetés, újabb vizsgák előtt ál­lunk. Egy percig sem feledhető a döntések idején, hogy elsősorban ró­luk van szó Fotó: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents