Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994» Ianuár 24., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarqrszág 7 Lassabban csökken Miskolc (ÉM) - Folytatódott tavaly az állatállomány csökkenése, tűnik ki a megyei földművelésügyi hivata­lok összegzéséből. Ennek okaiként az aszály okozta magas takarmány­költségek, az ingadozó és általában alacsony felvásárlási árak, vala­mint az elszállított állatokért való késedelmes fizetés említhetők. A felmérésből megállapítható óm az is, hogy a jövőben az állatállomány stabilizálódása várható. A szarvas­marha-tenyésztésre kedvező hatást gyakorolt a tej, a vágómarha és a vemhes üsző iránti kereslet, s így javultak a felvásárlási árak. Az ál­lami vállalatokat és a szövetkezete­ket - néhány kivételtől eltekintve - csak mérsékelten érintette a hízott sertés felvásárlási árának csökke­nése. A juhtenyésztőknek kedvező volt az ünnepek előtti nagyobb bá­ránykereslet és az emelkedő átvéte­li ár. Mindezt összevetve a szakem­berek szerint az állattenyésztési ágazatok konszolidációja csak ab­ban az esetben valósítható meg, amennyiben az állattenyésztési tör­vény gyorsan életbe lép. Szükséges­nek tartják a minőségi termelés ösztönzését, a garantált árak beve­zetését, a kedvezményes tenyészál­lat-kihelyezési akciók szervezését, a támogatott minőségi állomány- cserét. Vevőközeiben a cég Miskolc (ÉM) - A Hoechst AG me­zőgazdasági és a Schering AG nö­vényvédelmi részlege a világ min­den táján tevékenykedő vegyes vál­lalat formájában 1994. január 1-jé- től Hoechst Schering AgrEvo GmbH Berlin néven új céget alapí­tott. Céljuk, hogy az új vállalat a nyilvánosság előtt AgrEvo néven váljon ismertté. A múlt héten tar­tott sajtótájékoztatón Wilhelm F. Mesicek ügyvezető igazgató, dr. Ko­pácsi János fejlesztési és Czirbesz József kereskedelmi igazgató is­mertette az újjáalapított cég tevé­kenységi körét és szervezeti felépí­tését, valamint az 1994. évi fejlesz­tési és kereskedelmi tervét. A tőke­rész 60 százalékát a Hoechst, 40 százalékát a Schering birtokolja. Egy ilyen típusú együttműködés oka a növényvédelmi üzletág egyre nehezedő keretfeltételeiben kere­sendő. E nehézségek kizárólag a sa­ját kutatásból származó új típusú termékek kifejlesztésével küszöböl­hetek ki. Az ehhez szükséges erőfor­rásokat csak a megfelelő méretű cé­gek képesek előteremteni. Az új vál­lalat 3 milliárd német márka feletti forgalmával a világ legnagyobb nö­vényvédő szer gyártói közé emel­kedett. Heten szövetségben Miskolc (ÉM) - Ez év őszén mega­lakult a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége (tagdíját az egyesület magára vállalta). Mivel a Hungapig Egyesület egyik alapító tagja a szö­vetségnek, így az egyesület partne­rei, a szövetség tagjaivá is váltak. Vezető testületé: a 7 alapító egyesü­let vezetőiből álló ügyvezető kollégi­um, a tenyésztés irányító szerveze­te, a fajták szakbizottságai. A szö­vetség átfogja a magyarországi törzskönyvezés teljes körét, és a gyorsabb tenyésztési előrehaladás érdekében betartja a tenyésztési programokat, melyeket előzőleg a tenyészetekkel egyeztet. Az alap­szabály kimondja: A tulajdonos a lé­nyeges tenyésztési döntéseket (kan beállítás, tenyészállat, sperma vá­sárlás, stb.) az egyesületvezetó te­nyésztőjével egyezteti. Vitás esetek­ben a szakbizottsághoz kell for­dulni. _________________ R ecessziós csődök Japánban Tokió (MTI) - A Japánban tavaly regisztrált vállalati összeomlások 60 százaléka közvetlenül az elhúzó­dó recesszióval hozható összefüg­gésbe — ez derül ki az egyik pénz­ügyi kutatóintézet felméréséből. Ja­pánban 14 041 vállalat ment csőd­be 1993-ban, közülük 8534-nek a recesszió miatt kellett felhagyma tevékenységével - állapította meg a Teikoku kutatóintézet. A gazdaság pangása Japánban 1991 májusa óta tart. Az intézet a visszaeső eladá­sokkal, az export csökkenéssel, az adósságok felhalmozásával össze­függő csődöket sorolta a „recessziós csődök” sorába - ezek száma 24,9 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A leghűségesebb cukorgyár Nagymértékű támogatás a répatermelők megsegítésére Prügyön már feleslegessé vált a répaprizmázó... Fotó: Priska Tibor Tiszavasvári (ÉM - B.Sz.L.) - Há­rom megye - Szabolcs-Hajdú és Borsod cukorrépatermelő szakem­berei gyűltek össze Tiszavasvári- ban, hogy a Szerencsi Cukorgyár Rt. vezetőivel értékeljék az elmúlt évi répaszezont, s tárgyaljanak az idei répatermesztés lehetőségeiről. A Munka Mg. Szövetkezet adott ott­hont a tanácskozásnak, mivel a há­rom megye répakísérleteit is itt ér­tékelték gyakorlati bemutatókon, szakember találkozókon. A szövet­kezet többszáz hektáron termel ré­pát. Ebben az évben 450 hektárra kötöttek szerződést, míg a kisvállal­kozók, egyéni gazdák 100 hektárra szerződtek. Á cukorrépa-termesztési ankéton Pál György, az rt. vezérigazgatója értékelte a december elején véget ért feldolgozó kampányt, valamint az rt. által az idén biztosított nagy­mértékű termelői támogatást.-A cukorgyártás az ősszel tragikus körülmények között indult - mond­ta a vezérigazgató, amit azzal indo­kolt, hogy az aszály miatt nagymér­tékű alapanyaghiány volt a francia érdekeltségű cukorgyárakban, így például a Selypi Cukorgyár nem is indította be a feldolgozói kampányt és Hatvanban is import „köztes” termékkel, vagyis külföldi cukorlé­vel kellett pótolni az alapanyagot. Ehhez képest Szerencs kiérdemelte a „leghűségesebb gyár” kitüntető cí­met, hiszen itt csali magyar répából állítottak elő cukrot. Pál György szerint a másik nagy gond volt, hogy mutatkoztak a cukorpiac za­varai is, amelyek nem tettek jót sem a termelőknek, sem a feldolgozók­nak, bár az 1991-es és ’92-es évi veszteséges feldolgozásnak a tava­lyi év vetett véget. A szakember el­mondta, hogy a több mint 10 500 hektáros répaterületről átlagosan csak 2,42 tonna fehér cukrot hoztak le hektáronként. így érthető, hogy a gyengébb területeken és az aszályos vidékeken termelők veszteséggel zárták az évet. Ezért a cég több in­tézkedést is hozott a termelők meg­segítésére. Ezek közül csak néhá­nyat: ebben az évben emelik a cu­korrépa felvásárlási árát, a gyártás nyereségességének fenntartása ér­dekében harminc százalékkal csök­kentik a gyárakban az anyagköltsé­get, s újabb elbocsátások is várha­tók. Idén 63 dolgozótól kell megvál­niuk például Szerencsen. A gyár a helyi érdekképviselet megteremté­se után az országos érdekszövetség­ben is azokat az igazi partnereket keresi, akik csakis répával foglal­koznak. Szeretnék mihamarabb elismertetni a Cukor-terméktaná­csot is, hiszen a terméktanács mun­kája alapfeltétele a cukorpiac sza­bályozottságának. A termelők segítésére a gyár áron felüli átmeneti intézkedéseket ho­zott, hiszen állandó partnere részé­re megelőlegezi a répa vetőmagot, a növényvédószereket, meghitelezi a műtrágyát és az egész hitelt csak gyári kamattal terheli, 10 százalék kamatkedvezményt is ad, s a hitelt a termésből vonja majd le. Hektá­ronként 5000 forint művelési előle­get biztosít. Ahol lehetséges az öntö­zés, ott 8000 forint előleg támoga­tást nyújt hektáronként, s aki a szi­gorú termesztés-technológiát be­tartja, annak támogatásaként jár a hitel.Ugyancsak nagy segítség az egyéni gazdák, és a kft.-k, rt.-k, szö­vetkezetek részére, hogy a cég tá­mogatja a különböző speciális - ré­patermesztéshez szükséges — gépek vásárlását, de akiknek erre sincs pénze, azokat gépekkel, bérmunká­ban segítik. Kiss László, a Szerencsi Cukorgyár Rt. mezőgazdasági igazgatója úgy tájékoztatta a szakembereket, hogy a gyár idén 12 ezer hektáron kíván répát termeltetni összesen 440 ezer tonna mennyiségben. Elmondta, hogy 3000 forinttal emelik tonnán­ként a répa alapárát. Segítenek ab­ban, hogy a kistermelők a Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból pályázat útján támogatáshoz jussanak. Kor­szerűsítik a répaátvevó állomáso­kat itt Borsodban és a másik két megyében is. Mindenütt elektroni­kus mérlegelést, számítógépes átvé­telt valósítanak meg. Gördülékenyebb lesz az idén a mel­léktermékek visszaszolgáltatása is a szakember szerint, hiszen egyre nagyobb megbecsülésnek örvend a répa minden mellékterméke, a sze­let, a melasz, a mésziszap... Befejeződött az olajipar átszervezése „Biztonságos és folyamatos üzemmenetre törekszünk...” Tiszaújváros (ÉM - FB) - A MÓL Rt. nemzeti olaj- és gázipari társa­ságként működik. Jelenlegi arcula­tának kialakítását 1991. október 1- jétől számítják, s a szervezeti átala­kítás az elmúlt év végéig folytató­dott, amiből szinte semmit nem ér­zékelt a fogyasztó. Mennyiben mó­dosult a tevékenység, érezhető-e az eredményekben, s mire számítha­tunk 1994-ben? - kérdeztük Kónya Sándort, a MÓL Rt. Tiszai Finomító igazgatóját.- Hétszázezer tonna kőolajat dol­goztunk fel az elmúlt évben, s to­vábbi 200 ezer tonna bérfeldolgo­zást végeztünk. Üzleti partnereink­nek 300 ezer tonna terméket szállí­tottunk a keleti termékvezetéken, s naponta 1000 tonna idegen tulajdo­nú áruféleséget készleteztünk éves szinten. Mintegy 150 ezer tonna motorbenzint és 33 ezer tonna ólommentes adalékot (MTBE) ad­tunk át forgalmazásra. A finomító üzleti tevékenységének árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, amiből az exportteljesítés 2 milliárd volt. így a teljes üzleti tevékenység nullszaldós lesz, legalábbis ez de­rült ki az eddigi adatokból. Ezt az eredményt - a jelenlegi körülmé­nyek között - pozitívnak értékeljük.- A MÓL Rt. az elmúlt évben három fontos feladatot oldottunk meg: az üzletági szervezet kialakítását, il­letve előkészítését, a fő tevékeny­séghez nem tartozó feladatok levá­lasztását s ezek társasági formában való működtetését, és végezetül az egységes információ technológiai Kónya Sándor: 1994 az üzlet­ági szervezet működésében a próba éve lesz Fotó: Szabó Istvánná rendszer kiépítését, ezen belül az egységes pénzügyi és számviteli rendszer bevezetését ez év elejétől. A részvénytársaság már korábban megfogalmazta, hogy a működési területeken be kell vezetni a nyu­gat-európai normáknak megfelelő minőségbiztosítási rendszert. A Ti­szai Finomító — elsőként a hazai olajiparban - ezt az elmúlt évben megvalósította. A fő tevékenység­hez nem tartozó szolgáltató felada­tokat, így a műszaki karbantartást, a szállítást, az anyagmozgatást és - beszerzést, a tárolást, az őrzési fela­datokat leválasztotta. Mindez 200 alkalmazottat érintett. A társaság 120 millió forintos alaptőkével kezdte működését, megfelelő mun­kavállalói garanciával, hiszen az 1993-as kollektív szerződés tovább­ra is érvényben van.-Az üzletági szervezet kialakítása­ként a Tiszai és a Dunai Finomító január 1-jétől a kőolajfinomítási üz­letághoz tartozik, s ettől az időpont­tól levált a TIFÓ-tól a nyírbogdányi gyáregység. A végrehajtási funkci­ók kerültek túlsúlyba, a vezetési és az irányítási feladatok, az üzletági és ágazati szintekre terelődtek, és lényegesen nagyobb súlyt kapnak a rt.-n belül. — Ebben az évben törekednünk kell a szolgáltatásokból származó bevé­telek növelésére. A kőolajat és a kő­olaj termékeket készletezők számá­ra nagyobb mennyiségű késztermé­keknek és alapanyagnak kell helyet biztosítani. Biztonságos és folyama­tos üzemmenetre törekszünk oly­módon, hogy a karbantartások mű­szaki színvonala párosuljon egy ala­csony költségszinttel. Egy másik fontos feladat: folytatni a részvény- társaságon belül az információs technológiai rendszer kiépítését. Ennek segítségével 1994-ben a ter­vezés és a controlling területén to­vábbi előrelépés várható. Az üzletá­gi szervezet működésében ez az esz­tendő a próba éve lesz, s ez nagyobb körültekintést igényel valamennyi résztvevőtől. A munkaadói oldal optimista Budapest (MTI) - Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala lehetőséget lát arra, hogy január 28-án - az ÉT plenáris ülésén - megál­lapodjon a minimálbér emeléséről, az országo­san ajánlott béremelési mértékekről. Erről a munkaadói oldal képviselői csütörtökön tar­tott egyeztetésüket követően adtak ki tájékoz­tatót. A kormánnyal megkezdett tárgyalássorozat eddigi eredményeit értékelve a munkaadók el­képzelhetőnek tartják, hogy a 9 600 forintnál magasabb, 5 számjegyű minimálbér február 1-jétől történő bevezetéséről tárgyaljanak a szociális partnerekkel. A megbeszélésen ugyanakkor nehezményezték, hogy a kor­mányzat közvetlen tárgyalásokat helyezett kilátásba a szakszervezetekkel. A kormányzat, mint ismertté vált, a közalkal­mazotti munkaterületeken, illetve ott kíván tárgyaim közvetlenül a munkavállalói érdek- képviseletekkel a minimálbér emeléséről, ahol az állami tulajdon részaránya meghalad­ja az 50 százalékot. A munkaadók elfogadhatatlannak tartják, visszautasítják, hogy a kormányzat ilyen mó­don kíván nyomást gyakorolni. Ugyancsak visszautasítják a munkavállói részről elhang­zó fenyegetéseket. Hangsúlyozzák: a munkaa­dói oldalnak is érdeke mielőbb, tisztességesen megállapodni a minimálbér emeléséről. J Tanácsadás vállalkozóknak Miskolc (ÉM) - Ingyenes tanácsadást tart a vállalkozóknak a Piackutató és Tanácsadó Iroda. Az érdeklődők a vállalkozási alapisme­retekről, az üzleti terv és a hitelkérelmek ké­szítéséről kaphatnak hasznos információkat. A rendezvény január 25-én, délután 2 órakor kezdődik Miskolcon, a Pedagógus Szakmai Tanácsadó Testület Baross Gábor út 13-15. szám alatti székházában. ÁRFOLYAMOK Budapest (MIT) —A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 366 üzletben összesen 1100,026210 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (332 promt és három opciós kötés) névértéken 136,8400 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 447,760500 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 20,398500 millió forint, a befektetési jegyeké 159 000 forint, a diszkont kincstáijegyeké 622,70820 millió forint volt. Államkötvények­ben és kamatozó kincstáijegyekben nem volt kötés. A részvények többségének emelkedett az árfolyama, különösen jelentős mértékben a Pick, a FOTEX, a Danubius és a Zalakerámia ára. Kárpótlási jegy i Sl 8l 8 C S Cí Ö a Ö g S g Tőzsde Index (ideiglenes) jan. 21-én: 1552,12 +54,18 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. január 21. Pénznem Angol font Belga frank* Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 150,79 27844 283*94 ~28074 ' |}Án koron fi 14.91 .15,21 1 Finn márka 17,84 18.18 18.03 Francia frank 17,00 17,40 J ::: mi i Holland forint 51.79 52,83 52,26 Japán' yen* 144.91 90.55 78,74 147,71 .| 92,41 78 20 11346,17 i 92.44 fw yy g2' t Kuvaiti dinár 338.02 344.68 341.30 Német márka 58,00 59,20 ■' tM Norvég korona 13.47 13,75 13,59 Oia»;: lira'' 59,39 60.61 ! Osztrák schill.* 825,40 842,10 833,48 Portugál escudo* Spanyol peseta* Svéd korona ÜSA-dollAt ECU (KP).......... ! 57,43 70.60 69.16 58.57 .' 72,06 70,50 8 71 á 7 12,47 100,79 112,47 12.71 102.79 Hf 114,71. 12.65 n.nfo A megadott számok 1 egységre értendők, fo­rintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents