Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994» Tanuár 5., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Feltöltődtek a tiszai holtágak Szolnok (MTI) - Elhagyta a Közép- Tisza vidékét a decemberben kialakult árhullám, és a Kiskörétől Csongrádig tartó szakaszon kedden megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget - közölte az MTI- vel Lovas Attila, a Közép-tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A megáradt folyó a vártnál alacsonyabb értékeken tetőzött, Szolnoknál például a kalkulált 7 métert sem érte el. Mint a vízügyi szakember elmondta: a Tisza további magyarországi szakaszon már nem okoz különösebb gondot, a szegedi központú társigazgatóságon nincs szükség az első fokozat elrendelésére. A mostani közepes árhullámnál az árvízvédelmi létesítmények állták a próbát. A Tisza magas vízállása haszonnal is járt; feltöltődtek a holtágak. Sertéspestis Szlovákiában Budapest (MTI) - A Szlovákiában hetek óta tartó sertéspestis Magyar- országon nem okozott megbetegedéseket. Az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően a fertőzés remélhetően nem teljed át hazai területekre - mondta Bálint Tibor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese kedden az MTI munkatársának. A szlovák hatóságok a karácsony előtti hetekben jelezték az első megbetegedéseket, amiről az FM azonnal értesítette az érintett szlovák területekkel határos megyék állategészségügyi hatóságait. A betegség terjedésének megakadályozására a szlovák illetékesek. meghozták az ilyenkor szokásos intézkedéseket a fertőzött állatok elpusztításáról és a feldolgozatlan termékek kivitelének tilalmáról. A magyar hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a Szlovákiából érkező exportot, ami azonban a sertés- pestis jelentkezését megelőző időszakban sem volt számottevő. A rendelkezések alapján a hatóságok csak a pestistől mentes területekről származó termékek exportjára adnak engedélyt. Mivel a betegséget a vaddisznók is terjesztik, a minisztérium felhívta a vadásztársaságokat, figyeljék a vaddisznók mozgását. A valutakeretről Budapest (MTI) - Szabó Iván pénzügyminiszter kedden az MTI munkatársának elmondta: véleménye szerint elképzelhető az éves valutakeret 350-ről 1000 dollárra emelése. Ugyanakkor leszögezte: ennek eldöntése a Magyar Nemzeti Bank hatásköre. Mindenesetre az intézkedés lehetőségét Szabó Iván fel fogja vetni a Pénzügyminisztérium és a jegybank közötti legközelebbi megbeszéléseken. Figyelem: építményadó Miskolc Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatal Adó- és megyei Illetékhivatala tájékoztatja a város polgárait, hogy az építményadóról szóló 22/1991./XI.20/ sz. Önkormányzati rendelet 1994. január 1. napjától módosult. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül valamennyi nem lakás céijára szolgáló épület és épületrész, valamint azok helyiségei (továbbiakban együtt: építmény) rendeltetésüktől, illetőleg hasznosításuktól függetlenül. 1992-1993. évben kizárólag a nem lakás céljára szolgáló épületek után terhelte adófizetési kötelezettség az adóalanyt. A rendelet módosításával 1994. január 1. napjától adókötelessé váltak a lakóházzal egybeépült nem lakás céljára szolgáló épületrészek (például garázs, üzlet, műhely, orvosi rendelő, stb.) Az 1994. január 1-től adókötelessé vált építmények után az 1994. január 1-i állapot szerint a kivetéses adózást választó magánszemély adózóknak 1994. január 15-ig, az önadózóknak 1995. február 28-ig kell bevallást benyújtaniuk. Bevallási nyomtatvány beszerezhető hivatalunk földszinti ügyfélszolgálati irodájában minden munkanapon. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása miatt folyó év január 1- től a bevallás benyújtásának késedelmes teljesítése núatt alkalmazható szankció szigorúbbá vált, ezért is kéijük a határidők pontos betartását. Elmaradt az autóbuszvezetők sztrájkja Székesfehérvár- (MTI) - Elmaradt az Álba Volán Rt. autóbuszvezetőinek keddre meghirdetett sztrájkja. A munkabeszüntetés tervezett kezdete előtt két órával - hétfőn az éjszakai órákban - a Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselőinek közvetítésével - sikerült megegyezniük a demonstrációt szervező érdekképviseleteknek és a vállalat vezetőinek. Megállapodásuk értelmében január 1-jétől a mült évi átlagbér 20 százalékának megfelelő bértömeget osztanak fel a vállalat dolgozói között az érdekképviseletek részvételével január 20-ig megtartandó bértárgyalások alapján. Ez az összeg egyébként megfelel a vállalati vezetés által 1994-re tervezett teljes béremelésnek. . Azt úgy akarták felosztani, hogy január elsejétől 15 százalék, majd az év második felében további 5 százalék béremelést kaptak volna a dolgozók. Mint Reiter Mátyás, az Álba Volán vezérigazgatója a megegyezést követően az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: az érdekképviseletek által kiharcolt bérnövekmény 180 millió forinttöbbletköltséget jelent majd a vállalatnak. Amennyiben a cég gazdasági eredményei megfelelőek lesznek, az év harmadik negyedében további béremelésre is sor kerülhet. Joó István, az Autóbuszközlekedési Dolgozók Uniója Fejér Megyei Szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy a soron következő bértárgyalásokon a demonstrációt meghirdető két szervezet - az ADU és az Álba Közlekedési Dolgozók Munkástanácsa - mellett részt vesznek majd a Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete és a Liga képviselői is. „Közép-Európa elvesztése bűn lenne” Brüsszel (MTI) - „Történelmi bűn lenne elszalasztani a kelet-európaiak bevonásának a lehetőséget" - idézi Manfred Wörner NATO-rotitkárt az amerikai Time magazin legfrissebb száma, megállapítva egyúttal, hogy a Washington vezette Nyugat éppen e bűn elkövetésére készül. A lap január 10-i keltezésű, de Európában már a héten piacra került száma az észak-atlanti szövetség jövő heti csúcstalálkozója kapcsán terjedelmes elemzést szentel a NATO kelet- és közép-európai politikájának, visszatérő módon utalva mindazon jelekre, amelyek az Egyesült Államok „Oroszország rögeszméjére” utalnak, szem elől tévesztve e megközelítés káros következményeit. „A most éledő orosz demokrácia segítése a legbölcsebb és legkevésbé költséges befektetés, amelyet Amerika biztonsága érdekében tehetünk” - idézi az írás Warren Christopher amerikai külügyminisztert, majd utal arra, hogy még Washingtonban is majdnem mindenki elismeri: a Nyugat befolyása az oroszországi fejleményekre valójában csak marginális lehet. Aminek fényében az lenne a logikus, ha a Clinton-kor- mányzat több figyelmet fordítana Közép-Európára, amelyre a Nyugat sokkal mkább hatással lehet - teszi hozzá, Számba véve a mindezt akadályozó ellenérveket utal azokra a washingtoni véleményekre, amelyek szerint „Jelcin a mi emberünk. Nem fogjuk egy új feltartóztatási politikával aláásni a helyzetét”. „Semmijele annak, hogy Oroszország katonailag Közép-Európa felé mozdulna el, még ha a revansisták kerülnek is hatalomra. Úgyhogy az itteni országok biztonsági garancia-igényét sem látjuk indokoltnak” - idéz másutt egy vezető külügyi tisztviselőt, aki szerint igazából „Moszkvának van szüksége megnyugtatásra, nem pedig elrettentésre”. A mindezt vitató - és a tagsági kilátások híján a „partnerség a békéért” formulával elégedetlen - közép-európai vélemények kapcsán a cikk a továbbiakban utal a szerinte leginkább NATO-tagságra érett Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország álláspontjára. Idézi Janusz Onyszkiewicz korábbi lengyel külügyminisztert arról, hogy nem annyira az Oroszország elleni védelem motiválja a térség közeledési szándékát, hanem a demokrácia megőrzésének az igénye, mégpedig éppen a Jelcint szorongató, a Balkánt pedig már lángba is borító nacionalista szélsőségek ellen. A nemzetiségi probléma főként Magyarország számára jelent fájdalmas kérdést - folytatódik az elemzés és megemlíti, hogy „sok magyar védelmet akar nyújtani a diszkriminációknak kitett szerbiai, romániai vagy ukrajnai magyarságnak”. Majd idézi Gyarmati Istvánt, aki arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat felé nyitás néhány éven belül nem vezet a NATO-tagságra, akkor a mérsékeltek látszólagos sikertelensége a nacionalisták malmára hajtja a vizet. A nacionalizmus „már két világháborút kirobbantott Európában... Most kell cselekednünk és nem csupán üres ígéretekkel” - idézi végül az elemzés Stephen Larrabee-t, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagját, aki szerint a NATO mindig is több volt biztonsági szövetségnél. „Nyugat-Németország sem volt stabil demokrácia, míg be nem engedték a NATO-ba” - jegyzi meg példaként. A probléma az, hogy Clinton elnök fejébe vette: nem fogja elveszíteni Oroszországot. Pedig nyilvánvaló, hogy a demokráciát maguk az oroszok fogják megnyerni vagy elveszíteni - állapítja meg befejezésül a Time elemzése, és egyetértőleg idézi James Baker korábbi amerikai külügyminisztert: egy kiszélesített NATO legalább védelmébe venné a demokráciát ott, ahol a jelek szerint „leginkább gyökeret vert: Varsóban, Prágában és Budapesten”. Készülnek az Astrák Megszűnő importvámok Budapest (MTI) - A Közös Piac országaiból származó több száz ipari termék importvámja szűnt meg ez év január 1-jén az EK-val kötött társulási megállapodás értelmében. A gyorsítólistán szereplő cikkek vámlebontása 1992 és 1994 között három lépcsőben valósult meg, és 1994. január 1-jén fejeződött be - nyilatkozta az MTI érdeklődésére kedden Zöldág Zsuzsa, a külgazdasági tárca képviselője. A megállapodásnak ez a része a gazdálkodók előtt már ismert, hiszen a pontos menetrendet a két éve kiadott Kereskedelmi Vámtarifa 1992-94 című dokumentum is tartalmazza. A normál, illetve az úgynevezett lassító listán szereplő, valamint az Európai Közösségből származó, az Európai Megállapodás különböző mellékleteiben szereplő termékek vámlebontásának kezdete 1995. január 1. Törvény a vagyongazdálkodásról A tb két önkormányzata eltérő arányban juthat tulajdonhoz Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Jóllehet a vonatkozó törvényt már több mint egy éve elfogadta a parlament, a társadalombiztosítás vagyonnal való ellátása szinte semmit sem haladt előre. Igaz ugyan, hogy néhány százmillió forintnyi tulajdonhoz már hozzájutotta társadalombiztosítás, de mindez csak igen csekély elmozdulásnak tekinthető: az állami vagyonkezelő szervezeteknek '94 végéig 300 milliárd forint értékű vagyont kellene átadniuk a két társadalombiztosítási önkormányzat számára. A kormány és a vagyonátadás gyakorlati kivitelezésével megbízott Állami Vagyonügynökség, valamint az Állami Vagyonkezelő Rt. azonban mindeddig nem sietett eleget tenni időarányos kötelezettségének - ’93 végén például már 100 milliárd forint vagyonnal kellett volna rendelkezniük az önkormányzatoknak. A két szervezet időnként ugyan felajánlott vagyonrészeket a társadalombiztosításnak, de ezek a portfolió-csomagok többnyire veszteséges - s így az önkormányzatok szempontjából elfogadhatatlan - vállalatok részvényeit tartalmazták. Akadályozza a vagyonátadást az is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok máig nem hozták létre azt a szervezetet, amely a kezükbe adandó vagyont hasznosítja majd. Minderről azonban a kormány is tehet, hiszen csak a múlt év végén terjesztette a képviselők elé azt a törvényjavaslatot, amely az önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó paragrafusokat tartalmazza. A „róka fogta csuka” helyzet tehát megoldódni látszik: a Szabó Iván pénzügyminiszter nevével fémjelzett tervezet a képviselők kezében van. A négy fejezetből álló rövid, tizenkét oldalas javaslat alapvetése: az önkormányzatok birtokába in- gyenesen került vagyont a tulajdonosoknak a jó gazda gondosságával kell működtetniük és gyarapítaniuk, s csak a nyugdíjbiztosítási és az egészségügyi alap éves költségvetési törvényében lehet rendelkezni a vagyontárgyak elidegenítésről. A vagyon hozadékát az önkormányzatok nem költhetik el, a nyereséget újra be kell fektetniük. Amennyiben folyó kiadásaik fedezésére a költségvetési törvény mégis engedélyezi vagyontárgyak eladását, az értékesített tulajdont öt éven belül pótolniuk kell az önkormányzatoknak. A második fejezet, A” változata szerint 70-30, a „B” változat szerint pedig 60-40 százalékban osztozna a juttatott vagyonon a Nyugdíjbiztosítási és az Egészség- ügyi Önkormányzat. A tervezet kimondja azt is, hogy a két önkormányzattól semmilyen jogcímen nem vonható el vagyon. Alternatíva között kell választaniuk a képviselőknek a tartalékvagyon nagyságának meghatározásakor is: az egyik változat 10, a másik 40 százalékban jelöli meg a kötelező tartalékvagyon nagyságát. Zsirinovszkij, aki most németbarát Köln (MTI) - Németország és a németek barátjának nevezte magát hétfőn Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges nacionalista orosz politikus, aki a múlt héten még harmadik világháborúval fenyegette meg Németországot. Az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője a RTL magántelevíziónak adott nyilatkozatában a Welt am Sonntag hetilapban megjelentekre reagálva megjegyezte: - Nem tervezünk semmiféle agressziót a Nyugat ellen. Én annak a híve vagyok, hogy Oroszország és Németország között a legjobb baráti kapcsolatok álljanak fenn. Minden külföldi fegyveresnek el kell hagynia Németországot - idézte Zsirinovszkij szavait a dpa német hírügynökség. A Welt am Sonntag című német lap hétvégi számában arról számolt be, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij szerdán, amikor Németország szófiai nagykövetségén megtagadták tőle a beutazó vízumot, azzal fenyegetőzött: ha orosz kormányfő lesz, 300 000 katonát fog állomásoztatni Németországban. A jelenleg is még a volt NDK területén állomásozó több tízezer orosz katonát, egy korábbi kormányközi egyezmény értelmében, augusztus 31-éig kell kivonni az országból -jegyzi meg az AFP. Az orosz politikus szerint a szófiai német konzul és a német külügyminiszter politikai hibát követett el azzal, hogy megtagadták a beutazási engedélyt. - Ázonban különbséget teszek a német nép és jelenleg éppen ténykedő hivatalnokai között - mondta. A hétfőn éjfélkor sugárzott interjúban Zsirinovszkij rámutatott: nagyon sok barátja van Németországban, közöttük a szélsőjobboldali Német Népi Unió. Az idegengyűlöletéről és antiszemita nézeteiről ismert orosz politikus amellett foglalt állást, hogy a külföldi dolgozók hagyják el Németországot. - A németeknek joguk van külföldi dolgozók nélkül élni. A külföldiek milliói zavarják a németek életét - hangoztatta az AFP szerint az orosz politikus. A második világháború és a szerinte Oroszországnak járó német kártérítés kapcsán Zsirinovszkij hangoztatta: ha Németország a zsidóknak kártérítést fizet, miért nem fizet Oroszországnak is, hiszen Oroszország győzte le a német hadsereget. Az Express című kölni lap keddi számában több német politikus is aggodalmának adott hangot Zsirinovszkij állásfoglalásaival kapcsolatban. A Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHT) szerint az efféle kijelentések nyugtalaníthatják a beruházókat. A liberális FDP elnöke, Otto Lambsdorff rámutatott, hogy nem szabad könnyedén venni Zsirinovszkijt, s továbbra is támogatásáról biztosította Jelcin elnök reformjait. Az ellenzéki szociáldemokrata Uwe Jens szerint Zsirinovszkij idegbeteg, s nem kell őt komolyan venni. Koszovói albánok tiltakozása Pristina (MTI) - A Koszovó jugoszláv tartományban élő albánok tiltakoznak az év elején bevezetett kilépési illeték ellen. Kedden Pristi- nában, a tartomány fővárosában közzétett, az ENSZ-hez és a nemzetközi Jugoszlávia-érte- kezlethez intézett levelükben az intézkedést a Jugoszláviában élő albánok „élettere további szűkítésének”, és a „Balkánon felépített új berlini falnak” minősítették - jelentette a dpa. Az új rendelet értelmében a határon kilépő jugoszláv állampolgároknak személyenként 10, gépkocsinként pedig 30 márkát kell fizetniük. Ä koszovói albánok levele a többi között hangoztatja, hogy az intézkedés következtében gyakorlatilag lehetetlenné vált az albán családok közötti közlekedés a jugoszláv-macedóniai határon keresztül. Amerikaiak az erőszak ellen Washington (MTI) - Az elektromos játékokat gyártó ipar az amerikai kongresszus nyomására kénytelen lesz osztályozni a videojátékokat, hogy ezzel segítse a szülők döntését arról, milyen játékok valók gyermekeknek. Áz akció január 8-án kezdődik Las Vegasban, ahol mintegy 200 gyártó tart értekezletet ebben az ügyben. Decemberben a szenátus meghallgatásra idézte be az ipar képviselőit. Utána Joseph Lieberman (Connecticut) és Herb Kohl (Wisconsin) demokrata szenátorok törvényi szabályozással fenyegették meg az ipart, ha az nem hajlandó önként osztályozni a kifogásolt videojátékokat. A szenátust felháborították az olyan játékok, mint a „Halálos ütközet” és az „Éjszakai csapda”. A Halálos ütközet című játékban marcona harcosok megölik egymást, majd kitépik az ellenfél szívét, levágják fejét és összetörik gerincét. Az Éjszakai csapdában apácákat üldöznek fekete álarcos gyilkosok, akik utána vért szívnak a megölt nővérek nyakából. Az Opel-qyárakban szokásos gyakorlat, hogy az év utolsó napjaiban rövid időre leáll a termelés. Ez történt a szentgotthárdi Opel- gyárban is, ahol az új év első munkanapján ismét megkezdődött az Astrák sorozatgyártása. Fotó: Nagy Gábor (ISB)
