Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
£ r r e Az SZDSZ új szerepe A gazdaság élénküléséhez, újabb munkahelyek megteremtéséhez hozzáértő intézkedésekre lesz szükség, mint az elvoná- sok,aterhekcsökkentése. (4.oldal) Megszületik a festmény Nem csendes műtermet keresett az alkotáshoz, hanem a sűrűjében, a laikusok számára titokzatosnak tűnő műszerek között rendeztebeműhelyét. (6. oldal) EM-hétvége Heti mellékletünkben: riport, interjú, rejtvény, műhelybeszélgetés, heti eseményösszefoglaló. (9-16. oldal) HÉTVÉGE L. évfolyam, 18. szám 1994. január 22., szombat Ara: 15,40 Ft BORSOD - ABAU1 - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Jugoszláviába utazik Jeszenszky Budapest (MTI) - Jeszenszky Géza külügyminiszter Vladislav Jova- novic jugoszláv külügyminiszter meghívására január 27-én és 28-án hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A Külügyminisztérium Sajtófőosztályától kapott tájékoztatás szerint Jeszenszky Gézát fogadja Zoran Lilie szövetségi államfő, Ra- doje Kontic szövetségi kormányfő, valamint Slobodan Milosevic szerb köztársasági elnök. Az EBEÉ-troj- ka tagjaival - Svédországgal és Olaszországgal - egyeztetve, a magyar , miniszter Magyarország EBEE-trojka tagságából adódó minőségében is tárgyal majd vendéglátóival. A látogatás keretében külügyminiszterünk január 27-én részt vesz az Újvidéki Színház fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson, s ugyancsak Újvidéken találkozik a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel. Új pályázat Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium új pályázatot hirdetett a Nemzeti Színház igazgatói állására, miután Mádl Ferenc, a tárca vezetője — még decemberben - érvénytelennek nyilvánította a sikertelennek bizonyult korábbi pályázatot. A Művelődési Közlöny pénteken megjelent ez évi első számában közzétett pályázati felhívás szerint: „Az igazgató feladata a Nemzeti Színház értékes hagyományainak megőrzése mellett korunk korszerű, művészi törekvéseihez kapcsolódó színházi műhely megteremtése”. A pályázónak egyebek mellett részletes művészi, igazgatási és gazdálkodási koncepciót kell benyújtania, illetve meg kell nevezni azon személyeket, akikre közvetlen munkatársként számít az intézmény irányításában. A pályázatot elnyert igazgató megbízása a megállapodástól függően 3-5 évre szól. Az új direktornak augusztus 1- jén kell munkába állnia. Felfüggesztett demonstráció Budapest (MTI) - A határátkelő- helyeknél korábban a kamionvezetőket sújtó katasztrofális helyzet mára kedvezően változott. így a gépkocsivezetők felfüggesztették tervezett demonstrációjukat egészen addig, míg a határokon kialakuló újabb torlódások elkerüléséért, megszüntetéséért az illetékesek megteszik a szükséges lépéseket — mondta Pasqualini Zoltán, a Nemzetközi Gépkocsivezetők Országos Szövetségének alelnöke pénteken az MTI munkatársának. Lőrincz Kálmán hazaérkezett Budapest (MTI) — Hazaérkezett Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, aki küldöttség élén — Jose Rodrigo altábornagy, a spanyol Véderő Vezérkarának főnöke meghívására - hivatalos látogatáson Spanyolországban tartózkodott — tájékoztatta az MTI-t pénteken a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. Lőrincz vezérezredes ötnapos spanyolországi programja során tárgyalást folytatott vendéglátójával, a spanyol Véderő vezérkarának főnökével, valamint a Védelmi Minisztérium több vezetőjével. Meglátogatta a Columnar de Viejo-ban lévő szárazföldi hadsereg bázisát is. A szellemi élet kitüntetettjei Feledy Gyula grafikusművész az Országházban vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, T. Asztalos Ildikó plédig a megyei ünnepségen adja át az Arany Katedra emlékplakettet Corbaazoglosz Chnsztosznak Budapest, Miskolc (ÉM) - A magyar kultúra napja tiszteletére pénteken délelőtt az országház kupolacsarnokában Boross Péter miniszterelnök előterjesztésére Göncz Árpád adott át kitüntetéseket szellemi életünk jeles képviselőinek. A jutalmazottak között volt megyénk képviseletében Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét-, és Bolvári Zoltán, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott intézeti tanára, aki a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét vehette át. Ugyancsak tegnap Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter a magyar kultúra napja alkalmából a miniszterelnök előteijesz- tésére kitüntetéseket adott át a hazai oktatás és nevelés kiemelkedő képviselőinek Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Borsod-Abaúj- Zemplén megye pedagógusai közül a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatát vette át Horváth László, a Diósgyór-Vasgyári Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Kovács János, a miskolci And- rássy Gyula Műszaki Középiskola igazgatóhelyettese és Kim József nyugalmazott középiskolai tanár. Apáczai Csere János-díjat kapott Csorba Piroska, a múcsony-albert- telepi általános iskola tanára. A művelődési és közoktatási miniszter a Magyar Felsőoktatásért emlékplakettet adta át dr. Czabán Jánosnak, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a közgazdaságtudományok kandidátusának. Karácsony Sándor díjat kapott Busái Mária, a szirmabese- nyői általános iskola tanítója és Kovács Gézáné, a hidasnémeti általános iskola tanítója. * Délután egy órakor a miskolci városháza dísztermében ugyancsak a magyar kultúra napja rendezvény- sorozat keretében adtak át kitüntetéseket a megyeszékhely pedagógusainak. Kömyei László, a művelődési osztály vezetője rövid bevezetője után T. Asztalos Ildikó, Miskolc polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Beszédében többek között elmondta, hogy az ünneplés ellenére sem szabad elfeledkezni arról, hogy a közoktatás helyzete talán még soha nem volt annyira ellentmondásos, zavaros mint napjainkban. A pedagógusokat, a nemzet napszámosait azonban csak elismerés illeti azért, hogy ebben a helyzetben is igyekszenek megállni a helyüket, megpróbálják minden tanítványukból a lehető legtöbbet kihozni. A polgármester asszony ezt követően Arany Katedra emlékplakettet adott át Corbadzoglosz Chrisztosznak, Vargáné Jacsó Hedvignek, Érsekcsanádi Istvánnénak, Jung Ilonának, Csontos Sándornak és Kázár Istvánnénak. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet hatvan miskolci pedagógus vehette át. A kultúra és az ő közönsége Kulturakozvehfok a Bartok-teremben Egy ankét kulcsszavai: politika, pénz és pedagógia Miskolc (ÉM - FG) - A rendezők politikamentes hozzászólásokat ígérték, ennek ellenére a magyar kultúra napja alkalmából megtartott ankéton minden meghívott fontosnak tartotta tisztázni, kinek a nevében szól, mely intézményt képvisel vagy éppen nem képvisel, annak ellenére sem, ha az intézmény a munkahelye. A kultúraköz- vefítésrol, különösen a televízió ilyen szerepéről nehéz is lenne politikai utalások nélkül beszélni. Az ünnepi műsor utáni első felszólaló, Czigány György is azzal kezdte mondandóját, hogy bár 18 éve a Magyar Televízióban dolgozik, a miskolci ankétra nem az intézmény képviseletében érkezett. Mint a kultúraközvetítésben résztvevő szakember elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a televíziónak, a rádiónak fel kell erősíteni a művészek munkáját. De figyelmeztetett az őszinteségre, hiszen úgy is lehet valami hamis, ha nem akarunk hazudni. Beszélt arról is, hogy a kultúra közvetítőinek nem szabad engedniük a könnyű kísértéseknek, a könnyen eladható, szórakoztató műfajok csábításának. Érdi Sándor - ugyancsak nem a Magyar Televízió nevében - azzal kezdte felszólalását, hogy a televíziózást nem elsősorban a kultúraközvetítésre találták ki, viszont nem szabad lemondani erről a lehetőségről. Az igényes műsorokhoz viszont pénz kell, és nem helyes az, ha a hatalom úgy ad támogatást, ha ezért cserébe a saját politikai céljai eléréséhez kér ellenszolgáltatást. A Duna Televízió képviseletében szóló Lugossy László többek között arról beszélt, hogy a televízió különösen nagyhatású kultúraközvetítő eszköz, és a kultúra nem csak műrotok: farkas Maya vészetet jelent. Az értékek megörökítésében és továbbadásában pedig döntő mozzanat, hogy meg tudjuk válaszolni a kérdéseket: mi az érték, és ki dönthet erről?! Heltai Péter olyan intézmény nevében szólt, mely még nincs is. A frekvenciára váró TV 3 Budapest - papíron - kereskedelmi televízió, de a szerkesztő szerint a kereskedelmi jelleg nem feltétlenül igénytelenséget jelent. Vámos Miklós író ezen az ankéton először a könyvkiadás helyzetéről és a teijesztés esetlegességéről beszélt, és szólt arról is, hogy az írók nem mondhatnak le a nyilvánosságról, bár a rádióban és a televízióban kialakult helyzet miatt jelenleg ő is letiltotta műveinek közlését. Fodor Antal koreográfus elsősorban a művészetek képviseletében szólt. Mint mondta napjainkban mindent átsző a politika és jellemző a pénz fetisizálása is. Ebben a helyzetben úgy érzi lobbizni kell a művészetért. A többi résztvevő, így Vidovszky László zeneszerző, Bán András művészettörténész hozzászólásában is szó esett a politikáról, az intézményrendszer átalakulásáról, és természetesen a pénzről is. Bacsó Péter filmrendező mindezek mellett a mozik különleges közösségteremtő erejéről beszélt, és arról is, hogy kevés a versenyképes alkotás. Vere-. bes István színházigazgató pedig kimondta: nem vagyunk eléggé képzettek. Nem megfelelő a színészek szakmai felkészültsége sem, és több gondot kell fordítani a fiatalok, a leendő közönség nevelésére is. Az ankétet követően a Társadalmi Egyesülések Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szövetségétől Csáki Imre, a megyei önkormányzat osztály- vezetője, Szabóné Nagy Julianna, a Vörösmarty Művelődési Ház igazgatója, Jakab Mária, a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának szerkesztője, Zelei Istvánné klubvezető és Engi István karnagy vehette át a „Társadalom kultúrájáért”- oklevelet.------KOMMENTÁR------H imnusz Gyöngyösi Gábor A magyar kultúrát a Himnusz születésnapján ünnepeljük. Kölcsey Ferenc tekintetes úrnak, aki nemcsak Szatmár vármegye követeként gondolkodott el a „szatmári szegény nép” sorsán, de szatmárcsekei magányában végiggondolhatta az egész magyarság történelmét, olyan művet sikerült alkotnia Himnusz címmel, amely akkor is megtartaná őt a magyar nép emlékezetében, ha semmi egyebet nem csinált volna. A Himnusz 1823. január 22-én született, mindenféle megrendelés vagy kényszer nélkül, s benne valóban a magya rság lelke szólal meg, most már két évszázadra kiterjedően, olyan nemes pátosszal és emelkedett szépséggel, amelyhez hasonlót nagyon kevés nemzet tud felmutatni önmagáról vallomásként a világnak. Mert a magyar Himnusz igazi vallomás, csöndes, áhítatos, kissé melankólikus - keresztmetszet egy Európa szívében élő nép sorsáról, történelmi szenvedéseiről, legkövetkezetesebben óhajtott törekvéseiről. Valamikor, amikor legszentebbjelképeink megcsúfolása még nem volt divat, sőt, a nemzet megvetésére számíthatott az, aki ilyesmire vetemedett, a nemzet imájaként emlegették, s nem véletlenül. A Himnusz valóban ima, a legszebb és legnemesebb óhajtása egy nép boldogulásának, könyörgés azért, ami felemelhet és megtarthat bennünket, anélkül, hogy megmaradásunkat, újjáéledésünket, boldogulásunkat benne akármely más nép kárára képzelnénk el. A magyar Himnusznak ez a gyűlöletet, izgatást, hódítást vagy birtoklási vágya t nélkülöző szellemisége, melldöngetés, kard- csörtetés nélküli hangvétele olyan erény, amelyet ideológiájától függetlenül minden rendszer elismert. Eléggé nem méltányolható az például, hogy megszületése óta legalább öt-hat rendszerváltás történt ezen a tájon, de a Himnusz mindet túlélte, s máig is az, ahová legnagyobb fiai sugallatára a nemzet akarata felemelte, s ahol legszentebb törekvéseinek képviselőjeként ra- gyogtatja, Kölcsey Ferenc tekintetes úr, a kiváló jogász, a nemzet bajai iránt nagy érzékenységet tanúsító képviselő, az egyik nagy magyarköltő, a most Romániához tartozó pár- ciumi Tasnád városa melletti. Sződemeter- től, az azóta szlovák fővárossá avanzsált, deaző idejében még a magyar országgyűlésnek helyet adó Pozsonyi Diétához vezető életútján, 1823,január 22-én írtegy Himnuszt. Nem egy költeményt, amelyetkésőbb himnusznak választottak, neveztek ki, hanem egy Himnuszt, amely az lett, aminek született. Amit méltán tekinthetünk a magyar nép fohászának, de tekinthetnénk akár a magyar nemzet világszemlélete, alkotmánya, programja legszebb költői foglalatának is. Magyar-horvát gazdasági tárgyalások Barcs (MTI) - Egy hónapon belül megkezdődhetnek a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások. Erről Kádár Béla külgazdasági miniszter, és Nadan Vidosevics horvát gazdasági miniszter állapodott meg pénteken Barcson lezajlott találkozóján. Mmdkét fél kedvezőnek értékelte, hogy a kétoldalú külkereskedelmi forgalom Horvátország önállósodását követően növekedésnek indult. Kádár Béla a tárgyalás során megerősítette: a magyar vállalatok és vállalkozók továbbra is érdekeltek abban, hogy teszt vegyenek a horvátországi újjáépítési munkákban. Érdekünk fűződik továbbá a rijekai kikötő infrastruktúrájának fejlesztéséhez is.
