Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1994» Január 18«, Kedd------------JEGYZET----------­V ízmérce Nagy József Remények nélkül megáll az idő, olyan mintha fagy burkolná be az ember szívét, mintha egyszerre nem vezetne út tovább. Tél van, de az igazi kemény fagyok elkerü­lik a tájat, a benne ülő tóra is legfeljebb csak ráncos jéghártyát vet a hajnal. A víz­ből kiálló kő hátán már kora délelőtt elen­gedik csillagkarjukat a dermedt zúzmara kristályok, ahogy tovább melegszik az idő. A rideg vascső falán tovább kitart a fagy fehérje, takarva az oldalába vágott rovát­kákat is. Most még csak a víz alól csillog fel egyik-másik, ahogy az apró hullámok mozgatják a hozzá közeli felszínt. Évekig a kő kiálló éleihez mérték a tavi em­berek mennyit veszít magasságából a víz, a parti fövénybe mélyen bevert vascső csak később került melléje mintegy hitelesítő­nek. Mert aki itt horgászni, napozni, úsz­ni, randevúzni szeretne tíz-húsz év múlva is, aki aprócska hétvégi házát a fiának, az unokáknak is építette, az aggódik és re­ménykedik is egyszerre. Aggódva látja tíz éve miként fogy, apad a homok meder ölelte víztükör nagysága, és fohászok között reméli a bőséges őszi égi ál­dások után a télit, a tavaszit, hogy a régi homokpadon ülve ismét elérje lábával a fodrozódó Mályi-tó vizét. Ilyen emberek ütötték le azt a mércét: fel­váltva sújtottak annak egyre peremesedő tetejére, mígnem a fűrésszel ejtett csíkok alákerültek a tegnapi vízszintnek. Innen most már vége a vitáknak, a föntről jövő víznek meg kell jelennie lent is, s ha meg­jelenik, az már több mint remény. 5 miközben a pörölyt forgató atyafiak letö­rölték homlokukról az izzadság apró gyön­gyeit, azon nyomban fogadást is kötöttek. Olyat, amelyet megnyerni sem rossz, de el­veszteni még nagyobb öröm lenne. Akkor jön ez a víz a négyes rovátka fölé, ha a bolond Ferkóból közjegyző lesz - így az egyik koma, s nyomatékül még oda sózott egy, a tó végén is visszhangzó hatalmasat. Nem úgy a’, kontráz rá a másik, ami fönt­ről áldás, abból alul is maradni kell lega­lább arasznyinak. — .......... B orongás, ködös estén villámcsapást idé­ző csattanások futnak szét a tájon, vissz­hangozza a tói felvég egyszer és még egy­szer ugyanazt. Ahol jég nincs, rianás sincs, a nyárnak meg ilyenkor még a bolond sem ácsol-farag. Az ereszkedő ködben még egy irgalmatlan durranás, és a kiálló kőnél hajlongó figura vállra emeli a súlyos szer­számot, s elindul. Ha jön az eső, a hó, ha nem, az már biztos: 6 lesz a fogadás majdani nyertese. Az egészséges város Szerencs (ÉM) - Európában mintegy százöt­ven tagot számlál az Egészséges Városok Szö­vetsége. A közelmúltban a zempléni kisváros, Szerencs is felvételt nyert az Egészségügyi Vi­lágszervezet égisze alatt működő közösségbe. Magyarországon egyébként tizenhárom város a tagja a szövetségnek. Érdemes megemlíteni, hogy az észak-magyar­országi régió négy megyéjéből egyedül Sze­rencs rendelkezik — a lélekszámúhoz viszo­nyítva - azokkal az egészségügyi, gondozási feltételekkel, amelyek felmérése, értékelése után a város felvételt nyerhetett a szövetség­be. A közösség európai székhelye a belgiumi Mechelen, az Egészséges Városok hazai köz­pontja Pécsett működik. Drága fényképek a gyorshajtókról Miskolc (ÉM) - Ma, január 18-án, 06-tól 14 óráig az 37-es főút mentén Sátoraljaújhely térségében mér a traffipax, délután kettőtől pedig az M3-on, Mezőkövesd környékén fizet­hetnek drágán a gyorshajtók. A „műsorváltoztatás” jogát a rendőrség fenn­tartja. Munkáspárti fórum Kazincbarcika (ÉM) - A munkáspárti ren­dezvények következő eseményeként január 18-án 17 órai kezdettel a kazincbarcikai Ár­pád fejedelem téri (volt Kilián téri) Általános Iskolában tartanak lakossági fórumot. Beve­zetőt mond: Kardos Mihály. Nagyobb teret szeretne a TESZ A társadalom spontán, öntevékeny szervezeteiért állnak ki Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Január 26-án ün­nepli fennállásának harmadik év­fordulóját a Társadalmi Egyesülé­sek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezete. Ennek apropóján be­szélgettünk dr. Adóiján Imre elnök­kel és Szűcs Ferencné irodavezető­vel. □ Mi indokolta a TESZ életre hívá­sát? • A társadalomnak mindig voltak öntevékeny, spontán létrejövő szer­vezetei, egyesületei, szakcsoportjai, baráti körei stb., amelyek azért ala­kultak, hogy azonos érdeklődési kö­rű, korú vagy egészségi állapotú tagjai társakra találjanak, közösen tevékenykedjenek. Ezek a civil szer­veződések a rendszerváltás után nem igazán találták meg a helyü­ket, nem volt egy olyan szervezet, amely összefogja, segítse őket prob­lémáik megoldásában. E hiány pót­lására indult meg három évvel eze­lőtt egy mozgolódás, amely arra irá­nyult - különösen a csökkent mun­kaképességűek, egészségkárosodot­tak körében hogy egyesületbe tö­mörüljenek. Kezdetben ők alkották a TESZ tagságát. Mára már több mint ötven tagszervezetünk, mint­egy nyolcezer tagunk van Miskol­con és a megye legkülönbözőbb tele­pülésein. Szervezetünktől azt vár­ják, hogy segítsük, támogassuk őket céljaik elérésében. □ Miben áll ez a támogatás? • Támogatásunk részben admi­nisztratív jellegű. Segítjük őket kü­lönböző pályázatok megírásában, s miután tagszervezetink rendkívül csekély anyagi lehetőségekkel ren­delkeznek, a TESZ beszerez minden olyan dokumentumot, irodalmat, amely a működésükhöz elengedhe­tetlenül szükséges. Ezekbe nálunk bármikor betekintést nyerhetnek. Havonta egy alkalommal ingyenes jogsegélyszolgálatot tartunk, TESZ- klub néven működő összejövetele­ket tartunk, amelyeken neves szak­emberek közreműködésével közér­Dr. Adorján Imre a szervezet elnöke dekú kérdésekről beszélgetünk Ezekkel szintén a működésüket, a társadalomba való beilleszkedésü­ket szeretnénk segíteni. Különböző egyéb rendezvényeket is szervez­tünk: civil fesztivál, nyugdíjasok ki mit tudja, nemzedékek találkozója stb. □ Miből finanszírozza mindezeket a szervezet, miből gazdálkodik? • Állami támogatásban nem része­sülünk, az induláskor a TESZ Or­szágos Szövetsége adott némi pénzt. A működésünkhöz szükséges anya­giakat pályázatok útján, szponzo­rok segítségével teremtjük elő. Egyik legnagyobb támogatónk a megyei közgyűlés „Mecénás Alap­ja”, jórészt az innen kapott pénzből finanszírozzuk a nagyobb rendezvé­nyeinket. Az önkormányzatnak kö­szönhetjük azt, hogy biztosítják klubéletünk helyszükségletét, illet­ve irodánk elhelyezése is nekik kö­szönhető. A tagdíjból befolyó összeg nem jelentős, szinte csak jelképesen évi 10 forintot fizetnek tagjaink. Gyakorlatilag filléres gondokkal küszködünk, hogy irodánkat mű­ködtetni tudjunk. □ Vannak-e új terveik a jövőre vo­natkozóan? Szűcs Ferencné irodavezető Fotók: Farkas Maya • Azt szorgalmazzuk, hogy az elkö­vetkezendő időben ne csak a hoz­zánk tartozó egyesületekkel, hanem a civil szféra szélesebb rétegeivel is együttműködhessünk. Szeretnénk, ha egy közös cél érdekében együtte­sen tudnánk fellépni a hatalom irá­nyába. Végső, nem titkolt célunk, hogy az Egyeztető Fórum negyedik oldalaként mi is ott lehessünk, ahol a döntések születnek. Ennek érde­kében alakult meg egyébként ta­valy novemberben a Civil Szervező­dések Egyeztető Fóruma, amelynek most alakuló megyei szervezetének mi is tagjai kívánunk lenni. Különö­sen így, a választások előtt nagyon fontosnak tartjuk a közösen egyez­tetett érdekképviseletet, hiszen minden párt szeretné elnyerni a la­kosság minél szélesebb rétegének szimpátiáját. A civil szféra pedig igen tekintélyes létszámot jelent. Hozzá kell tennem, a TESZ teljesen pártsemleges, politizálásunk az em­lítetteken kívül abban jelentkezik, hogy például azt hangsúlyozzuk, hogy mindenki menjen majd el sza­vazni, illetve azt a politikát támo­gatjuk, amely a lakosság érdekeit szolgálja. Bízunk abban, hogy törekvéseinket megértik. Az egyik legdurvább beavatkozás A végrehajtót érthetően sehol sem fogadják örömmel Miskolc (ÉM - KJ) - Megyénkben a társadalombiztosításnak mintegy 14 milliárd forinttal tartoznak jogi, illetve magánszemélyek, gazdálko­dó szervezetek. A kintlévőség tb-já- rulékokból, bírságokból, késedelmi pótlékokból, megtérítési igények­ből, illetve ennek késedelmi kama­taiból valamint családi pótlék, táp­pénz, gyed túlfizetésekből tevődik össze. Ezek inkasszálásának reális esélye csekély. Amennyiben a tarto­zásra való felszólítás nem jár ered­ménnyel - úgy tűnik -, az egyetlen járható út az említett összeg beér­kezésére a végrehajtás. Borsod- Abaúj-Zemplénben 1992 októberé­ben alakult meg a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár Végrehajtási Osztálya. Vezetőjével, dr. Inokai Jó- zsefnével beszélgettünk e humá­nusnak nem éppen nevezhető eljá­rásról. • A végrehajtás valóban az egyik legdurvább beavatkozás, különö­sen, ha magánszemélynél vagyunk kénytelenek alkalmazni. Ráadásul a procedúra eredményessége is két­séges. Amennyiben aránylag kicsi a tartozás, úgy sikeres lehet a végre­hajtás, bizonyos nagyságrend után viszont már csak jelképesnek te­kinthető. □ Milyen esetekben indítják el a vég­rehajtást? • A folyószámla osztály által nyil­vántartott tartozás alapján kezdő­dik az eljárás, 500 forint feletti ösz- szeg esetén. Ingó és ingatlanvégre­hajtással egyaránt foglalkozunk. (Ez utóbbi jogát ez év január elsejé­től kapta meg a társadalombiztosí­tás.) Ámennyiben az ingóságok nem fedezik a tartozást, akkor kénysze­rülünk erre az eljárásra. Magánsze­mélyeknél a törvény határozza meg, mi mentesülhet a foglalás alól, ezek az életvitelhez nélkülözhetet­lenül szükséges vagyontárgyak. Pl.: annyi széket, fekvőhelyet kell ott­hagyni, amennyi a családtagok lét­száma, maradniuk kell bizonyos ru­házati tárgyaknak is. Lefoglalhatok a háztartási gépek, berendezések (tévé, videó, hűtőszekrény, mosó­gép), gépjárművek stb. Nem ma­gánszemélyeknél - a korábbi jog­Ha a foglalást követő tizenöt napon belül nem fizet az adós, elszállítják a lefoglalt ingóságo­kat Fotó: Laczó József szabálytól eltérően, amelyet az Al­kotmánybíróság megszüntetett - gyakorlatilag ma már mindent le le­het foglalni: gépeket, irodai felsze­reléseket, gépkocsit... Ingatlanok esetében 100 ezer forint feletti tartozásnál végrehajtási jo­got, 100 ezer forint alatt jelzálogjo­got jegyzünk be. □ Mennyi az esély arra, hogy ezzel a módszerrel pénzéhez jut a társada­lombiztosítás? • Csekély. Gyakran előfordul példá­ul, hogy magánszemélyeknél nincs lefoglalható ingóság. Vagy azért, mert az mentesség alatt áll, vagy azért, mert olyan rossz állapotban vannak a vagyontárgyak, hogy bizo­mányosi értékesítésükre semmi re­mény. Az ingatlanvégrehajtás sem kecsegtet nagy eredménnyel, hiszen abból is csak akkor látunk pénzt, ha jelzálogjegyzés esetén a tulajdono­sok eladják, vagy árverés útján mi értékesítjük. Ez utóbbinál kevés az esély arra, hogy valaki lakottan megvásároljon egy ingatlant, amelynek értéke ráadásul ezért - számunkra kedvezőtlenül - az 50 százalékára csökken. Tavaly példá­ul - általunk a bíróságtól kért - ár­verezésekből egy fillér sem folyt be. Gazdálkodó szervezetek esetében sem rózsásabb a helyzet, hiszen áz ingatlanpiacon jóval nagyobb a kí­nálat, mint a kereslet. Külön gondot jelent, hogy sok cég be sincs jegyez­ve a cégbíróságon, s egyszerűen csak eltűnik, felszívódik. így aztán a kintlévőségeink töredékét tudjuk csak behajtani, sőt, a késedelmi pót­lékok miatt a tartozások egyre csak nőnek. A végrehajtásnak egyébként sincsenek meg a tárgyi feltételei. Nincs naprakész nyilvántartás, nincs elég munkatársunk... Több mint 10 ezer tartozónk van a megyében, ehhez képest nyolc vég­rehajtó (akik kettesével járnak) dol­gozik az osztályon. A munka nehéz­ségéhez és háládatlan voltához ké­pest nincsenek megfizetve, s míg a bírósági végrehajtókat premizálták, addig ők csak az alapfizetést kap­ják. így aztán nem érdekeltek ab­bém, hogy minél több pénzt hajtsa­nak be. Ráadásul gyakorlatilag mindössze egy gépjármű áll rendel­kezésükre, hogy a megyét járják. Munkánkat nehezíti, hogy végre­hajtási tevékenységünk során négy, egymásnak bizonyos tekintetben el­lentmondó jogszabályt kell együtte­sen alkalmaznunk. □ Hogyan fogadják az adósok a vég­rehajtókat? 0 Nem ritka a kutyauszítás, a fe­nyegetés, több esetben a rendőrség segítségét is kellett már kérnünk. De az adósok jelentős része a fogla­lást követően megjelenik a pénztár­nál, s ajánlatot tesz tartozásának rendezésére... Ilyenkor megállapodást kötünk ve­lük a tartozás rendezésének üteme­zésére, mértékére. Az ilyen megál­lapodások csaknem fele eredmény- nyel jár, a másik felénél azonban kénytelenek vagyunk elszállítani a lefoglalt vagyontárgyat. Itt kell fel­hívnom a figyelmet arra, hogy ha áz adós a már lefoglalt ingóságot a pénztár engedélye nélkül értékesíti, akkor „zártörés” címén büntető eljá­rást kezdeményezünk ellene. Tudni kell még, hogy a végrehajtási eljá­rás teljes költségét az adósnak kell állnia. Értékes ajándék Miskolc (ÉM - KL.) - Értékes könyvgyűjteménnyel gyarapodott a miskolci Égyetemi Könyvtár. Dör- nyei József és neje Dömyeiné Né­met Judit - aki a nagynevű magyar író, Németh László leánya - az ajándékozási nyilatkozat szövege szerint „a tragikusan korán el­hunyt, szeretett fiúk, Dömyei Lász­ló emlékére, nagyrészt az ő hátra­hagyott könyveiből emlékgyűjte- j ményt hoztak létre és azt a Miskol­ci Egyetem könyvtárának ajándé- ; kozták” - amit az köszönettel elfő- j gadott, s külön leltári csoportba szá­mítógépes feldolgozással tesz hoz­záférhetővé. A 380 kötetes emlékgyújteményt az egyetem azután kapta meg, miután az ajándékozóknak tudomására ju­tott, hogy itt megkezdődött a böl- , csészképzés, amelyet ezzel is segíte- j ni kívántak. á A gondosan rendezett gyűjtemény í 13 szakcsoportot tartalmaz. A törté­neti művek mellett szociológiai, po­litikai, közgazdaságtani egyes or­szágokkal és kiemelkedő politiku­sokkal foglalkozó köteteken kívül 19 kötet Németh László műveit tar­talmazza. A művek zömmel angol, de kisebb részben német és francia nyelven íródtak. Egyedül Németh László írásai kerültek magyar nyel­ven a gyűjteménybe. A témáik szerinti felosztás alapján az ajándékműveket nemcsak a böl­csészek, hanem a közgazdasági va­lamint a jogi kar hallgatói is ha­szonnal forgathatják tanulmányaik során. Az idegen nyelvű művek kö­zött több magyar szerző írása is sze­repel, jamelyet külföldön jelentettek meg. így többek között Jászi Osz­kárnak az Osztrák-Magyar Monar­chia felbomlásáról megjelent köte­te, 1971-ből. Készülődés a tavaszi erdősítésre Miskolc (ÉM - KL.) - A márciusi „tavaszt” idéző januári „télben” még a hegyes-dombos vidéken is felenge­dett a föld fagya, a nem hó, hanem eső formájában lehullott csapadék nem csak „elsározta”, de fel is lazí­totta a talajt. Mindezek alapján a borsodi erdőségekben már meg­kezdték a talajelőkészítést a tavaszi ültetések alá - tudtuk meg Kele­men Zoltántól a Borsodi Erdő és Fa- feldolgozó Rt. osztályvezetőjétől. A borsodi erdészekre, illetve a cse- meteültetókre jelentős feladat vár a tavaszi hónapokban. Az őszi időjárás ugyanis „kifogott” az erdősítőkön. A novemberi hava­zás, fagyos időjárás miatt a kívána­tosnál korábban abba kellett hagy­ni az erdősítést. így a tervezett mintegy 800 hektárnyi terület je­lentős részének beültetésére tava­sszal kerül sor. Az elvégzendő mun­ka nagyságába beletartozik, hogy pótolni kell azokat a kiszáradásokat is, amelyek a nyári aszály miatt kö­vetkeztek be. Á múlt évi kedvezót- lenségeket tehát most kell „hely­retenni”. Ebben részt vesznek mind a telepítéseket vállalkozásban vég­zők, mind pedig az erdőgazdaságok saját munkásai is. Jelentősebb csemeteültetésre kerül sor többek között a dél-bükki része­ken, a sárospataki igazgatóság te­rületén, nemkülönben Tállya kör­nyékén csak úgy, mint a Hemád völgyében. Itt elsősorban a nyári aszálykár okozta károsodást pótol­ják. Ennek értéke az egész erdőgaz­daság mintegy 120 ezer hektárnyi területére vetítve megközelíti a 30 millió forintot. A kiültetésre kerülő fácskák na­gyobb részét a mezócsáti - kisebb részt a hegyvidéken lévő csemete- kertekből termelik ki. Új alapszervezet Kurityán (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt a közelmúltban 63 fős alapszervezetet hozott létre Kuri- tyánban. Ügyvivőnek Zelena Lász­lót választották. Síkosabbak az utak Miskolc (ÉM) - A hidegebb idő érkeztével a hajnali órákban több úti szakaszon is jelentkezhetnek jeges, zúzmarás felületek. Az autósok saját érdekükben az óvatosságot kell hogy válkasszák, ugyanis a teljesen száraz és a deres szakaszok várat­lanul váltakozhatnak, így igen vál­tozó a fékút hosszúsága is. x x

Next

/
Thumbnails
Contents