Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
1994« Tanuár 4», Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Huszonötmillió aranykorona Budapest (ÉM) - Az elmúlt esztendő utolsó hetében 295 földárverést tartottak az országban, s ezeken összesen 575 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árveréseken résztvevő több mint 12 ezer licitálóból 9402-en jutottak földtulajdonhoz. Legtöbb, szám szerint 34 árverést Vas megyében tartottak. A legnagyobb értékű, 106 ezer aranykoronának megfelelő földterületet pedig Békés megyében értékesítettek. A licitálók száma Pest megyében volt a legmagasabb, 1707 fó és ebben a megyében jutottak legtöbben földtulajdonhoz is, szám szerint 1371-en. Az 500 forintról induló licitárak Zala megyében érték el a legmagasabb értéket, ahol előfordult, hogy egy aranykoronáért 70 ezer forintot fizettek. Legkevésbé Heves megyében verték fel az árakat a licitálók, ahol egy aranykorona 900 forintért kelt el. A fővárosban az elmúlt héten nem tartottak egyetlen árverést sem. Az árverések kezdetétől a múlt hét végéig 317 ezer fölé emelkedett a földtulajdonhoz jutottak száma, s ők összesen több mint 25,9 millió aranykorona értékű földet vettek. Az országban ez eddig megtartott 13740 árverésen több mint 415 ezer kárpótlásra jogosult vett részt. A legtöbb árverést, szám szerint 1206- ot ez eddig Vas megyében tartottak, az elárverezett földterületek értéke azonban Békés megyében a legnagyobb, meghaladja a 4,3 millió aranykoronát. Az idei stratégia Budapest (ÉM) - Megkezdődött a privatizációs folyamat értékelése, a szakemberek - menedzserek, kutatók, jogászok-összesen mintegy 70- en elemzik a magánosítás eddigi eredményeit, és meghatározzák a jövő évben követendő privatizációs stratégia főbb irányait. Alapvető változásra nem kell számítani, továbbra is a magángazdaság prioritása kap hangsúlyt - mondotta Pongrácz Tibor privatizációs államtitkár, az ÁVÜ Igazgatótanácsának elnöke a napokban. Kifejtette: több jogszabály megalkotására, módosítására is sor kerül. A jövő év tavaszán bevezetik a tömeges privatizációt, azaz a kistulajdonosi részvényvásárlási programot. Az államtitkár közölte: véleménye szerint szükség lenne az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság összevonására. Kérdésre válaszolva közölte, még azt sem lehet tudni, hogy a kormány egyetért-e ezzel a javaslattal, de az ésszerűség megkövetelné az egyesítést, hiszen az ÁVÜ feladatai a privatizáció előrehaladtával csökkennek. Az összevonás törvénymódosítást igényelne. Az államtitkár kifejtette: ismeretei szerint Szabó Tamás privatizációs miniszter „valószínűleg támogatja a javaslatot”, azonban 1994 március végénél, április elejénél hamarabb nem kerülhet sor a két állami vagyonkezelő szervezet összevonásra. Liciten a Recomix Szombathely (MTI) - Nyilvános pályázati hirdetés alapján a napokban megkezdték a szombathelyi székhelyű Recomix Rt. értékesítését. A hazai elektronikai ipar egykori fellegvára ugyanis felszámolás alatt áll, mivel termelése - az iparág összeomlása, a rendelések elmaradása miatt - nagyságrendekkel esett vissza. A 400 milliós vagyon megszerzéséért hat pályázó versengett, ezek közül öt sikeresen licitált. A kondenzátorokat, biztosítókat és ellenállásokat gyártó cég két telepének és épületeinek 50-70 százalékát szerezték meg a pályázók. Egy külföldi érdekeltség a világpiacon is értékesnek számító gépet mondhat magáénak, míg egy szakmabeli hazai vállalkozó ígéretet tett a korábbi profil folytatására, s ennek során a 600 fős vállalat dolgozóinak felét foglalkoztatni kívánja. Reménykeltő az is, hogy az új tulajdonos - akinek nem hozták nyilvánosságra nevét - továbbviszi a német és osztrák bérmunkákat, így a vasi városban marad az úgynevezett elektronikai zavarszűrők gyártása. Ikladi Péter, a gyár vezérigazgatója és felszámoló biztosa elmondta: az el nem kelt gyárrészlegek privatizációját a jövőben folytatják. Magyar-Szlovák gazdasági kamara A miskolci drótgyár alapanyagellátásában és késztermékeinek felvásárlásában is piacot jelent Keleb Szlovákia Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM-I.S.)- Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara kassai regionális irodája felhívással fordult a leköszönt esztendő utolsó napjaiban a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalkozókhoz egy magyar-szlovák kamara megalapítására. Bihall Tamás, a miskolci székhelyű gazdasági kamara főtitkára lapunknak ezzel kapcsolatban elmondotta: - A megalakítandó kamara tevékenységei közé tartozna a tájékoztatás - a két ország jogszabályairól és a kormányközi megállapodásokról, a kamarák és a szakmai szövetségek közötti megállapodásokról -, valamint partnerkeresés és üzletembertalálkozók szervezése. Információnk szerint a kamara tagja lehet bármilyen jogi, illetve természetes személy, amely, illetve aki érdekelt a két ország között folyó áruforgalomban, idegenforgalomban, tőkebefektetésekben és egyéb gazdasági együttműködésekben. Különben a két ország, egészen pontosan a két országrész ipari és kereskedelmi kamarái között az együttműködés nem új keletű. Tavaly először a szlovákiai Igló városában rendezett magyar termékeknek, vállalkozóknak bemutatót az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, majd azt követően nem sokkal a kamarák és az általuk képviselt régiók gazdasági lehetőségeinek javítása, a vállalkozások és a kereskedelem fejlesztése, a kapcsolatok kiépítése és erősítése érdekében kötött szándék- nyilatkozat után együttműködési szerződést írtak alá a miskolci és a kassai kamarák vezetői 1993. április 21-én. Elsősorban azért fogantatott ez a szerződés, mert a Cseh és Szlovák Köztársaság szétválása után az önállósult Szlovákia gazdasági kapcsolataiban jelentős szerepet tölthet be az észak-magyarországi régió, és persze a szlovák iparnak, kereskedelemnek is potenciális piacot jelenthet térségünk. Az ottani jelenlét végre azt is szimbolizálhatta: ha nehezen is, de átalakulóban iparszerkezetünk. Az ig- lói bemutatkozás jelzés értékűnek bizonyult, a kereskedelmi kapcsolatok ha nem is látványosan, de javultak. Kelet-Szlovákia és Észak-Ma- gyarország gazdaságának kooperációs együttműködése tovább fejlődött egy miskolci rendezvény nyújtotta lehetőséggel: a lillafüredi Palotaszállóban kelet-szlovákiai cégek mutatkoztak be, irodatechnikai cikkeikkel, burkolóanyagaikkal, kohászati, gépészeti tevékenységeikkel. Egyébiránt amióta közvetlen szomszédunk önállósult, jószerivel a tavaly márciusi rendezvény volt az első olyan, amelyen régiónk ipara, gazdasága bemutatkozhatott a Szlovák Köztársaságban. A Szlovák Köztársaság megalakulásával a magyar export végezetül csak nyerhet. Az elmúlt évben a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 350 millió dollárt, ám Észak- Magyarország és Kelet-Szlovákia súlyánál fogva lényegesen nagyobb szerepet vállalhatna az együttműködésben. A földárverési szabályokról Előzetes árverés után - csak ideiglenes használat Miskolc (ÉM) — Háromszázezer kárpótlásra jogosult vett részt az elmúlt év végéig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által megrendezett földárveréseken. Rengeteg adminisztrációval, cívódással, de eredménnyel is jár az árverési hercehurca. A törvényhozást az élet arra készteti, hogy - amennyiben szükséges - a rendeleteket módosítsa. Hiszen nem szentírás, nem megváltoztathatatlan egy törvény sem, miért lenne az éppen a sok sebet feltépő, indulatokat kiváltó földárverés? Természetesen egy beindult szisztéma módosításáról lehet csak szó - éppen a földárverések finisében. A változtatást pedig az eddigi árverések tapasztalatai indokolják. Nem véletlen tehát, hogy a kormány az első kárpótlási törvény végrehajtására kiadott rendeletét egy hónappal ezelőtt módosította. Ennek pedig az volt a célja, hogy a földhivatalok és a kárrendezési hivatalok munkáját segítsék, hiszen az 1993. december 31-re kitűzött árverési befejezés határideje tarthatatlan volt. Ezért a kormány meghosszabbította a határidőt ez év május 31-ig. E módosítás érdekessége, hogy ahol vitás a földalapok elkülönítése, és ahol meg kellett semmisíteni egy árverés eredményét, ott a fenti határidő után is, de legkésőbb a végső határozat jogerőre emelkedését követő négy hónapon belül kell megtartani az árverést. Megyénkben több településen is találhatók összevont szövetkezetek, s a volt állami gazdaságok is több községben rendelkeznek földtulajdonnal. Nos, ha eddig vitás volt, akárcsak egyetlen településen a földalap kijelölés tervezete, akkor ott sem lehetett árverezni, ahol az érdekeltek mindenben megegyeztek. A módosítás ma már lehetővé teszi, hogy az említett településeken élők mielőbb megszerezzék földtulajdonukat. Ennek érdekében a kárrendezési hivatal számára mód nyílik az árverés kitűzésére azokon a településeken, ahol a földalapok kijelölését nem vitatják, és az a jogszabályoknak is megfelel. (Persze az ilyen árverésen kijelölt földek 80 százalékát lehet csak árverésre bocsátani az esetleges földcsere fedezete miatt.) Új az ái-verésben az is, hogy nem feltétlenül szükséges betartani a 100 forintonkénti licitet, lehet magasabb összegekkel is emelni az ajánlatot. Ez jó az árverés befejezésének meghiúsítására irányuló törekvések ellen. Eddig nem volt lehetőség annak megakadályozására, hogy az árverezők a licitálás során ismételten olyan értékű ajánlatokat tegyenek, amelyek az árverésre bocsátott földrészlet összes aranykorona értékéből nem fedezhetőek. Ilyen ajánlat- tétel után az árverést akár a végtelenségig meg kellett ismételni. Ezt az új rendelkezés megakadályozza, mert a harmadik sikertelen ajánlat- tétel után a licitálók az utoljára tett ajánlataik arányában megszerzik a föld tulajdonjogát. Új az is, ha a számítógépes előkészítés nem fejeződik be, „előzetes árverés” is alkalmazható. Szintén új elem a rendelkezésben: ha az árverés 8 órán belül nem fejeződik be a kezdéstől számítva, akkor az árverés vezetője annak folytatására 30 napon belüli, újabb időpontot tűzhet ki, melyről a jelenlévőket szóban tájékoztatja. Módosult a tulajdonba adás feltétele is. Ezután, ha a földhivatalok nem tudják a birtokba adást elvégezni, akkor az illetékes földrendező bizottság az árverési jegyzőkönyv és a térképvázlat alapján a földet ideiglenesjelleggel a jogosult használatába adja, s megkezdődhet a föld művelése. Új az is, hogy a kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik meg, de azonos kötelezettségek is terhelik. Fenti módosítások szükségességét az élet kényszerítette ki és remélhető, hogy egyre többen élnek majd a lehetőségekkel.-----------JEGYZET----------V alutádat (izet Brackó István A szegedi szállodások panaszkodnak. Alig jön külföldi, mert csak rápillant a térképre, s máris látja, hogy a Tisza-parti várostpus- kalövésnyi távolság választja el a háború dúlta szomszédos országtól. A Balaton sem igazi vonzerő már. A lángqssütő, a vendéglátós, a panziós egyaránt csalódott. Többet várt a szezontól. Noha Magyarország a „béke szigete”, de a középkelet-európai helyzet bizonytalan, s a pénzes nyugatit riasztotta a döglött angolnák híre, a keletiek pedig elmaradtak. A pesti nagy hotelek kihasználtsága 70-80 százalékos volt, s ez nemzetközi mércével mérve is jó teljesítmény. Az igaz, hogy tavaly több mint 30 millió külföldi fordult meg hazánkban, de nem ez az idegenforgalom, fokmérője, mert ezek jelentős része nem valu tá val fizetett, s nem a látványosságokért, a kikapcsolódás okán látogatott Magyarországra. Mégis, mindent összevetve, nem zárt rossz évet 1993-mal az idegenforgalom. A gyorsmérleg szerint a bevételek meghaladták az egymilliárd dollárt. Volt már ennél kevesebb is, lesz ennél több is. Okkal, joggal reménykedhetnek ebben a „füstnélküli ipar” szószólói. A szakemberek tudják, hogy egy üveg, mondjuk a Hiltonban fogyasztott tokaji aszú többet hoz a konyhára, mintha a palack egy német szupermarketben talál gazdára. Az idegenforgalom roppant hatékony ágazat, s az úgynevezett dollárkitermelési mutatója messze meghaladja a most éppen értékesítési gondokkal küszködő külkereskedő iparét és mezőgazdaságét. A gazdasági kilábalás reménye, s egyik lehetősége a vendégváró készség kamatoztatása. Csalogató látványosság lehet az idei ló- szépségverseny, amelyet először a világon Magyarország rendez meg. S két év múlva expo. Talán a nagy tortából jut majd nekünk is: a népművészeket hívó Mezőkövesdnek, az ásvány- és drágakő kiállításra készülő Miskolcnak, s a világ borait versenyeztető Tokajnak is... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Jelentős visszaesés történt a részvényárfolyamokban. Összesen 251 üzlet született, a forgalom értéke 105.069 millió Ft volt és 45617 részvény cserélt gazdát. Tőzsde „sztárjai”, az üzletkötések számát tekintve éllovasok, a Pick Szeged, a Prímagáz és a Domus vesztett értékéből és csak a Globus árfolyama emelkedett. A Pick Szeged 4300 forinton nyitott és az ár a kereskedés első felében felkúszott 4310 forintra, de a záróár 4250 forintra esett, ami 45 forintos csökkenést jelent. Kárpótlási jegy i Index (ideiglenes) dec. 31-én: 1228,72 -28,41 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. január 4. ÜSS Valuta Deviza Vétel Eladás Közép 149.26 152,26 150.73 68,45 «WJTJ 278,79 284.29 281,24 14.86. tS,l#«*Nfn9| 17,41 17.75 17,55 51.67 52.91 52^9® 42,17 t44<97|fS®a^j8 90,12 91.98 90,93 76.09 ■ 77,6ÍW:7É;'5H1 337,54 344,20 340,74 ? 58,02 59.2 13,39 13.67 13,53 ... Osztrák schilling*825,09 841,79 834,03 ___ K HMK 57.0« 5s,2oaiii£iS3BI Spanyol peseta * 70,58 72,Ó4 71,23 Svéd korona 12,12 12.36 12,17 ymmmm ECU (Közös Piac) 112,43 114.67 113,59 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznem Angol font Belga frank wmmmr Finn márka Holland forint Japán yen * Kuvaiti dinár Norvég korona \ szabály változik, a földet(meg)művelni kell
