Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994. Tanuár 17., Hétfő A Bodrogba temették Sárospatak (ÉM-HJ) - A család tagjai, ta­nártársai, régi és mai tanítványai, barátai megrendülve vettek végső búcsút Sárospata­kon a református gimnázium 51 éves korában elhunyt testnevelő tanárától, Vörös Józseftől. Az igazgató szívbe markoló búcsúszavai, a ta­nítvány temetési verse és az ifjúsági énekkar számai után a gyászmenet a gimnázium ud­varából - a hagyományostól eltérően ez alka­lommal nem a temető, hanem a Bodrog felé vette útját. Az elhunyt végakaratát teljesítve a csónakház előtti mólón folytatódott a temetési szertartás. A súlyos betegségben elhunyt testnevelő ta­nár ugyanis élete utolsó pillanataiban a Bod­rogot jelölte meg hamvai sírhelyének. Azért ezt a folyót, mert csaknem harmincéves pata­ki tanársága alatt oly sokszor hódolhatott itt _ tanítványaival együtt a különböző vízi spor­toknak. Nyaranta erről a mólóról szálltak csó­nakokba, s eveztek végig a Bodrogon, Tiszán - le egészen Szegedig. Ezúttal gyászoló hozzá­tartozói léptek a mólóra. Testvére gyöngéden a Bodrogba hintette a hamvakat, majd a kiü­rült urnát is alámerítette a habokba. A család tagjai égő gyertyával koszorúkat, a barátok, tanítványok csokrokat, virágokat eregettek a folyóba, s a Bodrog-hátán a széles virágszó- nyeggel - vitte-vitte elhunyt kedves kollégánk földi maradványait Patakról folyókon, tenge­reken át a Földünket borító, hatalmas, messzi óceánokig.-------------TÉKA--------------­D öntő csaták Miskolc (ÉM-BI) - Magára valamit is adó történetíró nem kezdheti úgy korhüvelyezó dolgozatát: mi lett volna, ha... Mert különben megnyitná a spekuláció zsilipjét, s a jelenig hatóan írná át a múltat. Geoffrey Regan fris­sen megjelent könyve (Döntő csaták) tényeket közöl, ám olyan intim részleteket is publikál­va, amelyek fölött elsiklik a hivatásos histori­kus, de amelyek okán elámul és elcsábul az ol­vasó. Az angol szerző ötvenhárom sorsfordító, történelemalakító csata emlékét eleveníti fel. Közben megemlíti, hogy a másfélméteres an­gol íj 250-300 méterre repítette a nyílvesszőt, s a sokáig lebecsült muskéta (újratöltése két percet vett igénybe) a XVII. század közepén 350 méterig halálos lövést produkált. A döntő csatákról többnyire utólag derül ki, hogy az valóban korszakos volt. Waterloo-nál Napóleon akár győzhetett is volna. Egyenlóek voltak az esélyek. A Midway-szigeteknél 1942-ben lezajlott tengeri ütközet végképp megpecsételte a japánok sorsát, bár ők voltak kedvezőbb helyzetben, de a hadiszerencse az amerikaiaknak kedvezett. Hajszálon múlt az angliai csata végkimenetele is, bár a fasizmus bukása szükségszerűnek tűnt az 1933-as, hit­leri hatalomátvétel után. El-Alamein, Sztá­lingrád előjelet változtatott a világméretű, fegyveres konfliktusban, de csak az idő távla­ta engedett hiteles rálátást az igazi fordulat megértésére. Dicsekedjünk, panaszkodjunk? Mi, magyarok is helyet kaptunk a könyvben. Lech-mezején, 955-ben lezárult a kalandozások kora, s a két vezért, Lehelt és Bulcsút Regensburgban föla­kasztották. A nándorfehérvári diadal (1456) és a déli harangszó Hunyadi János diadalát zengi. Az 1526-os mohácsi csatavesztés nem­zeti gyász lett, de az angol szerző is állítja - gondoljunk csak Nemeskürty Istvánra - nem volt szükségszerű a 150 éves török uralom. Buda visszafoglalása (1686) vetett véget az oszmán hódításnak, s erről is illő tisztelettel emlékezik meg az író. Az már nem az angol historikus bűne, hogy a továbbiak szó sem esik rólunk. Sok csetepatéból ugyan győztesen kerültünk ki, de döntő csatát nem nyertünk, s minden háborút elvesztettünk. Talán ezek árán nyertük meg a létezést és a túlélést adó békét?! Az egyházi iskolákról Budapest (MTI) - Több mint 1500 pedagógus vett részt azon a rendezvényen, melyet a Ka­tolikus Püspöki Kar rendezett És emberré lett címmel a katolikus iskolák helyzetéről szom­baton a Körcsarnokban. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitószavaiban leszögezte: az egyházi iskolák minden bizony­nyal nem lesznek konfliktusmentes intézmé­nyei a társadalomnak. Az iskolák vezetői, fenntartói és pedagógusai azonban nem ijed­nek meg a kritikától, vállalják önmaguk javí­tását. Seregély István a továbbiakban hang­súlyozta: tisztelet és megbecsülés illeti az egy­házi iskolákban tanítókat, valamint a szülő­ket, akik ezekbe az iskolákba járatják gyerme­keiket. Jeleníts István piarista tartományfőnök A ka­tolikus iskola a kereszténység és a kultúra szolgálatában című előadásában többek kö­zött rámutatott: a műveltség és a keresztény­ség egymással párhuzamosan létező fogalom, s a katolikus iskoláknak a műveltséget kell szolgálniuk. Operaturnén a szimfonikusok Miskolc (ÉM - BG) - Január 14- én, pénteken indult öthetes nyu­gat-európai operatuméra a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar, ame­lyen a bécsi zeneakadémia ope­ra szakos hallgatóival Wolf-rer- rari ll Camiello című operáját ad­jók elő. Az elutazás előtti napon az utolsó előtti próba szünetében beszélgettünk a turné három résztvevőjével. Sir László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója: - 1986 óta ál­lunk kapcsolatban a salzburgi Kon- zertdirektion Schlote céggel, akik­kel eddig öt hosszabb európai tur­nén vettünk részt.1 A mostaninak a szervezése körülbelül két évvel eze­lőtt kezdődött, a faxok és a levelezé­sek tömege csak kilókban lenne mérhető. A gondos, minden részlet­re kiterjedő egyeztetések ellenére az utolsó pillanatban is módosult a program, mert az első próbán kide­rült, hogy a bécsi karmester kevesli a zenészek számát, ezért „SAS-be- hívóval” egy brácsást és egy csellis­tát elő kellett teremtenünk, így összesen negyvenketten indulnak el az öthetes turnéra. A próbák Bécs- ben, a schönbrunni kastélyban lesz­nek, és ez lesz a helyszíne a január 23-i premiernek is. Összesén hu­szonkilenc előadásból áll a turné; többségében németországi városok­ban, bár egy előadás erejéig Hollan­diába is „átruccanunk”. A zenekar itthon maradó része természetesen ezen időszak alatt sem pihen, ifjú­sági- és jótékonysági koncerteken fogunk szerepelni. Hogy egy ilyen turné anyagilag mit jelent a zene­karnak? A Konzertdirektion Schlo­te hetvenezer márkával dotálja az operasorozatot, ebben természete­sen szerepelnek az utazási-, a szál­lásköltségek, a biztosítási díjak, a zenészek napidíja, így összesen pár százezer forintnyi összeg marad majd a zenekar számláján a végel­számoláskor. Leo Plettner, a bécsi konzervatórium professzora, a turné karnagya:- Az II Campiello a szerző, Wolf- Ferrari - a szakemberek által is - szinte ismeretlen vígoperája. A cí­méből adódóan az opera egy kis ve­lencei terecskén játszódik, az ott élő emberek életét mutalja be zeneileg rendkívül igényesen, ami komoly Ma már a schönbrunni kastélyban fújják... Fotók: Dobos Klára feladatot ró zenészekre és éneke­sekre egyaránt. Utóbbiaknak kitű­nő játéklehetőséget kínál, amelyben a leendő operisták kipróbálhatják színészi képességeiket is. Az opera szakos hallgatóknak egy ilyen turné a lehető legjobb gyakorlat, hiszen így nemcsak egy-egy alkalommal Kovács László, a zenekar mű­vészeti vezetője tesztelik magukat a színpadon, ha­nem sorozatban próbálhatják ki, képesek-e előadásról előadásra a színvonalat tartani. Ami a miskolci zenészeket illeti: még csak a harma­dik próbán vagyünk túl, de azt ta­pasztaltam, hogy a zenekar nagyon gyorsan és érzékenyen tudta meg­ragadni ezt a meglehetősen komp­lex művet. Meggyőződésem, hogy zökkenőmentesen tudunk majd együtt dolgozni. Kovács László, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar művészeti vezetője:- Pcz eddigiek során is próbáltuk el­kerülni a gyanúsan kis létszámú, másod-, harmadrangú operettekkel Zajló turnékat. Mind az öt, eddig le­zajlott operatumén a bécsi operis- tákkal dolgoztunk együtt és rangos operákat szólaltattunk meg. Ez a mostani előadássorozat egy kicsit keményebb dió lesz az eddigieknél. Véleményem szerint egy Verdi ope­rát sokkal könnyebb betanulni és hamarabb színpadra lehet állítani, mint az II Campiellót, ráadásul az énekesek rendkívül tehetségesek ugyan, de még rutintalanok, ezért fel kell készülnünk arra, hogy a tur­né során váratlan helyzetekkel is szembekerülnek a zenészek. Mind­ezek ellenére hiszem, hogy ez a ha­todik turné is legalább annyira si­keres lesz, mint az eddigiek. Nem kalauzok — a kultúra vámszedői Simon István Miskolc (ÉM) - „A kalauz török eredetű szó, s eredetileg révkalauzt jelent; nálunk az, aki valamely is­meretlen, járatlan vidéken utazó­kat, turistákat mint útmutató ve­zet...” olvashatjuk Révai nagy lexi­kona 11. kötetének 135. oldalán. Ezek szerint az „Országos pályavá­lasztási kalauz 1994” “Címet viselő kötet - mely a közelmúltban jelent meg - arra hivatott, hogy a pályavá­lasztás előtt álló fiatalokat ezen a számukra ismeretlen járatlan vidé­ken mint útmutató vezesse. Előre is sajnálom azokat, akik ilyen kalau­zolás mellett próbálnak eligazodni a továbbtanulási lehetőségek útvesz­tőjében. Már a bevezető sem sok jóval ke­csegtet, hiszen ilyeneket olvasha­tunk: „A gimnázium négy évfolya­mának (nem kell érettségi bizonyít­vány) sikeres elvégzését követően bármely szakmunkás szakma elsa­játítható... Vannak azonban olyan szakmák, amelyeknél a felvételi fel­tétele a középiskolai végzettség (kö­zépiskola IV. évfolyamának sikeres teljesítése)”. Érdekes, eddig a gim­náziumokat is a középiskolák közé sorolták. Ez megváltozott volna? Megtudhatjuk azt is, hogy a fel nem vett tanulók szülei hogyan, mi mó­don fellebbezhetnek. És itt jön az újabb meglepetés: „Vagyis az elsőfo­kú döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik.” Úgy látszik, a „Kalauz” szerzője figyelmen kívül hagyta azt az apróságot, hogy első fokon a kö­zépfokú intézmény igazgatója dönt a tanuló felvételéről. A kötet „érdemi része”, ahol a me­gyék alfabetikus sorrendje szerint találhatjuk az egyes középfokú in­tézményekben adódó felvételi lehe­tőségek felsorolását, mintha egy­két évvel korábban íródott volna. Egyébként mivel magyarázhat­nánk azt a sok-sok elavult, pontat­lan, hiányos és téves információt, amelyből néhányat nem árt alapo­sabban szemrevételezni. (Itt csak a Borsod megyei példákra szorítko­zunk.) Nem tüntették fel a hatosztályos, il­letve nyolcosztályos lehetőségeket az alábbi gimnáziumoknál: Kilián, Avasi, Herman Ottó, Katolikus, Matura Miskolc, Ságvári Kazinc­barcika, Szepsi Csombor Márton Szikszó, Mezócsáti Gimnázium stb. A kiadvány egyáltalán nem tesz említést a sárospataki Árpád Vezér és a miskolci református Lévay Jó­zsef Gimnáziumról - melyek 1993- ban kezdték meg működésüket, - és a Miskolcon épülő Jezsuita Gimná­ziumról sem, mely a tervek szerint 1994. szeptember 1-én szintén meg­nyitja kapuit. A szakközépiskolákban és a szak­munkásképzőkben felsorolt szak­mák egy része szintén a múltat - vagy régmúltat idézi. így például a miskolci Szemere Középiskola szak­középiskolai tagozatán nem indul képzés sem elektronikai műszerész, sem gépjárművezető és karbantartó szakmában. A miskolci Kereskedel­miben 10 szakmát sorolnak fel, va­lójában csak 7 közül lehet választa­ni, a miskolci Mezőgazdaságiban nem 9, csak 8 szakmára vesznek fel szakmunkástanulókat. Ugyancsak megfeledkeztek egy je­lentős továbbtanulási lehetőségről: a miskolci Egészségügyi Szakisko­lában indított szakközépiskolai ta­gozatról is. Még cifrább a helyzet a gépíró és gyorsíró iskoláknál. A kiadvány csak egy ilyen intézményről tesz említést, a sátoraljaújhelyi Közgaz­dasági Szakközépiskolában műkö­dő gépíró és gyorsíró iskoláról. A je­lek szerint elkerülte figyelmüket, hogy hasonló képzés folyik a mis­kolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában, a kazincbarci­kai 112. Sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakközépiskolában, a szerencsi Bocskai István Gimnázi­umban, az edelényi Izsó Miklós Gimnáziumban és a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban. Bár mellékes körülménynek tűnik, mégis sajnálatos, hogy nem minden esetben pontos az intézmények ne­vének, címének megjelölése sem. A kötet ára: 480.-Ft. Ha valaki nem ezt vette meg, hanem a Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési intézet által megjelentetett „Pályaválasz­tási tájékoztató 1994" című kiad­ványt, mindenképpen előnyösebb helyzetbe került. Nem csupán azért, mert megúszta 150.-Ft-ból, hanem azért is, mert így legalább pontos és részletes információk bir­tokába juthat a megyénkben ren­delkezésre álló továbbtanulási lehe­tőségekről. Egyébként a közoktatási és a szak­képzési .törvény megjelenése óta rendkívüli mértékben megnőtt a kulturális kiadványok és rendezvé­nyek kínálata. Nagyon sok vállalko­zó, kft., bt. foglalkozik ma már ilyen „szolgáltatásokkal”, ami önmagá­ban még nem volna baj. Ha viszont az árakat vesszük szemügyre, felve­tődik a kérdés: arányban áll-e a „szolgáltatás” ára és értéke? Van­nak olyan szakmai tanácskozások, tanfolyamok, ahol a részvételi díj naponként 3-4 ezer Ft-ot kóstál. Több napos rendezvénynél ezeket a költségeket a szállásdíj, étkezés díja még tovább növeli. De hivatkozha­tunk olyan „szakmai kiadványokra” is, amelyek elképesztően magas áron kerülnek forgalomba. Legu­tóbb az „Iskolaszék A-tól Z-ig” címet viselő 52 oldalas könyvecske potom 1900.- (nem tévedés: egyezerkilenc- száz) Ft-os ára okozott jogos felhá­borodást. Felébred a gyanú: néhány ügyeske­dő ember igyekszik kihasználni a közoktatásban kialakult új helyze­tet, s ebből anyagi előnyhöz jutni. Ideje lenne már gátat szabni a fék­telen nyerészkedési törekvéseknek, s valamilyen módon megvédeni a kultúra vámszedőitől az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő is­kolákat. Kárpátaljai diákok Bodrogolaszi (ÉM) - A Debreceni Református Kollégium igazgatása alatt működik a bodrogolaszi Ló- nyay-kastélyban a Maróthi György Általános Iskola református diák­otthona. A korábbi MÁV Nevelő In­tézetben létesített diákotthonban jelenleg is vannak vasutas szülők gyermekei és ettől a tanévtől kezd­ve velük együtt 60 kárpátaljai kis­diák is tanul, hogy magasabb szín­vonalon végezhessék általános isko­lai tanulmányaikat, mint amilyen­re az otthoni iskolában lehetőség van. Hókirálynő Miskolc, Sárospatak (ÉM) - A Hókirálynő című zenés mesejátékot mutatja be január 18-án, kedden délelőtt 10 órától és délután fél 3-tól a kassai Thália Színház társulata a Vasas Művelődési Központ színház­termében. Január 20-án, csütörtö­kön délután 2 órától pedig a sáros­pataki Művelődés Házában vendég­szerepeinek a kassai művészek a Hókirálynő című előadással. Szemere Bertalan Miskolc (ÉM) - A Szemere Ber­talan Gimnázi­um, Szakközé­piskola és Szak­munkásképző Intézet január 18-án, kedden emlékülést ren­dez az intéz­mény névadója, Szemere Bertalan halálának 125. évfordulója alkal­mából. A megemlékezés reggel 9 órakor kezdődik. Először Badacsonyi Ildikó adja elő Lévay József Szemere Ber­talan szobránál című versei, ezt kö­vetően Kórössy Sándor igazgató mond köszöntőt, majd dr. Kömyey László, a városi önkormányzat osz­tályvezetője megnyitja az emlékü­lést. A rendezvényen dr. Csorba Csaba: Szemere Bertalan élete és munkássága, dr. Dobrossy István: Szemere-emlékek és családi erek­lyék, dr. Veres László: Szemere Ber­talan és a miskolci színház, Szabó- né Pohorai Ágnes: Hagyományőrzés iskolánkban, Ignácz Georgina: Val­lomás az iskolámról címmel tart előadást. Az emlékülés Pelikán Ist­ván középiskolai tanár zárszavával fejeződik be, majd délután fél 2-kor a Szemere Bertalan nevét viselő is­kolák tanulói elhelyezik virágaikat az avasi temetőben Szemere Berta­lan sírján. Délután 2 órakor pedig megkoszorúzzák Szemere Bertalan szobrát. Elhunyt Cziffra György Senlis (MTI) - Szombaton, 72 esz­tendős korában szívroham követ­keztében elhunyt Cziffra György, a magyar származású kiváló francia zongoraművész. Cziffra Budapesten született, Doh- nányi Ernő és Ferenczy György ta­nítványa volt. Csodagyerekként már 5 évesen közönség előtt ját­szott, majd miután 1956-ban távo­zott az országból, nagy nemzetközi karriert futott be. Világjáró zongo­ravirtuóz lett, elsősorban Liszt mű­veinek bravúros előadójaként tar­tották számon. 1968-ban honosították Franciaor­szágban, a Párizstól északra fekvő Serűis-ben telepedett le, rendbe ho­zatta a Saint-Frambourg királyi ká­polnát, amelyben alapítványa mű­ködött. Diákíró, diákköltő Sárvár (MTI) - Az idén is megren­dezik a diákírók és diákköltők or­szágos találkozóját, a tavaszi szü­netben Sárváron. A helyi Tinódi Gimnázium, a város polgármesteri hivatala és az írók Szakszervezete ez alkalommal is pályázatot hirdet az ország valamennyi középiskolá­sa részére műfaji és tartalmi meg­kötés nélkül. A versenyen vers, pró­za, irodalmi tanulmány és műfordí­tás kategóriákban pályázhatnak a fiatalok. A pályázatokat február 15- ig az írók Szakszervezete címére - 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. - postán lehet elküldeni. A bírálóbizottság által kiválasztott művek szerzőit meghívják az évti­zedes hagyományú Diákírók és Di­ákköltők Országos Találkozójára. ú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents