Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

1994» Tanuár 13», Csütörtök .................~ Hírek - Tudósítások ...............~zzi ÉSZAKIM agyarország 3 V agyonvédelmi konferencia Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon már minőségi szolgáltatást vár­nak el a megrendelők a vagyonvé­delemmel foglalkozóktól, a képzés ugyanakkor nem megfelelő, a tanfo­lyamok, gyorsak, olcsók és igényte­lenek. Éppen ezért szükség volna a vagyonvédelmi oktatás egységesíté­sére és így ki lehetne küszöbölni a kontárok működését - mondta Dé­nes Sándor ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgató-helyettese szer­dán Budapesten az Aramis Kft. és a Pro-Sec Kft. által szervezett va­gyonvédelmi konferencián. Az utóbbi években egymás után ala­kultak az őrző-védő cégek, általá­ban a fegyveres testületektől távo- zottak vezetésével. Szolgáltatásaik iránt nőtt az igény, az állami szek­tor ugyanis - a magas bérköltségek miatt — egyre kevesebb rendészt al­kalmaz. Elégtelenné vált a pénz- szállítás és vagyonőrzés korábbi technikai színvonala, ugyanakkor nőtt a nagy vagyonú magáncégek száma. A jelenlegi szakképzés már egyre kevésbé felel meg a piac igé­nyeinek. Ezért az alsó, közép és fel­ső szint világos elkülönítésével egy­ségesíteni és specializálni kell az oktatást. A vagyonvédő cégek veze­tőinek felső fokú képzésétől nem zárkózik el a Rendőrtiszti Főiskola sem, s várhatóan hamarosan létre­jön az első, e témában oktató szak­munkásképző iskola is - mondta az ezredes. _______________________ O sztrák huliám- kartongyár épül Budapest (MTI) - Új hullámkar­tongyárat épít az év során Magyar- országon az osztrák Rondo Ganahl AG - jelentették be a cég vezetői szerdán sajtótájékoztatójukon. A 2 milliárd forintos, zöldmezős beru­házással Éurópa egyik legmoder­nebb gyára épül fel Soroksáron. A Rondo Hullámkartongyártó Kft.-t decemberben alapította 80 millió schilling alaptőkével az osztrák tu­lajdonos. A cég már megvásárolta a gyár te­lephelyéül szolgáló 40 ezer négyzet- méteres telket. A gyárban évente 35 ezer tonna papírtermék készül, évi forgalmának értéke pedig néhány esztendő múlva eléri majd a 300-400 ezer schillinget. A Rondo- nak már évek óta van képviselete Magyarországon, s több mint 100 magyar megrendelőnek szállít je­lenleg is. Az új gyárat elsősorban a magyar cégek, valamint a kelet-európai piac igényeinek kielégítésére hozzák lét­re. A Rondo vezetői arra számíta­nak, hogy a piacon tovább növek­szik a minőségi hullámlemez és cso­magolóanyag kereslete. A hasonló profilú magyarországi papírgyártókkal elsősorban a minő­ségben és a szolgáltatásban kíván­nak versenyezni, de elképzelhető­nek tartják a Rondo és a magyar pa­pírgyártók termelési együttműkö­dését is. Százhúszmilliós árvízkár Nyíregyháza (MTI) — Mintegy százhúszmillió forint értékű kárt okozott a Tisza és a Túr karácsonyi árhulláma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - hangzott el a régió ár- és belvízvédelmi bizottságának szer­dán, Nyíregyházán tartott ülésén. A tanácskozáson Rajkai Zsolt, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium politikai államtitkára rész­vételével értékelték a decemberi vé­dekezés tapasztalatait, s meghatá­rozták - hasonló esetekre - a külön­böző szervezetek feladatait. Minden idők második legnagyobb ár­hulláma - a Túron Sonkádnál elér­te a súlyos károkat okozó, 1970-es Ti- sza-Szamos-közi árvízkatasztrófa vízszintjét, míg a Tiszán Tivadarnál csak néhány centiméterrel maradt el attól - a folyószabályozási létesítmé­nyekben, a partvédő művekben, a zsilipekben, a gátak töltéskoronái­ban, valamint a hírközlő rendszerek­ben mintegy 100 milliós kárt okozott. A veszélyhelyzet miatt elrendelt fo­kozott készültség költségei pedig elérték a húszmillió forintot. A nyíregyházi tanácskozáson a szak­emberek megoldandó feladatként je­lölték meg, hogy az igen veszélyezte­tett szabolcs-szatmár-beregi térség­ben gyorsabb ütemben fejlesszék a gátrendszert, hiszen a kiépítettség csak 52 százalékos. A Szamos men­tén még ennél is rosszabb a helyzet. Súlyos konfliktus a Ligában Az érdekvédelem csak a területen lehet hatásos UDVARDY JÓZSEF Miskolc (ÉM) - Egymásnak ellent­mondó hírek és telefaxok érkeznek szerkesztőségünkbe a Liga szak- szervezeti tömörülés budapesti köz­pontjából. A korrekt tájékozódás ér­dekében úgy gondoltuk helyesnek, hogy a Liga Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szövetségében tudakozód­junk az eseményekről, azok hátte­réről. Mészáros János Tibor, a füg­getlen szakszervezet megyei vezető­je jegyzőkönyvektől körülbástyázva válaszolt kérdéseinkre. A dokumen­tumokból egyértelműen kiderül: a január 7-én leváltott vezetők, Óiy Csaba elnök, és Gaskó István alel- nök megsértették az alapszabályt, áthágták a működési szabályzat előírásait és megszegték saját sza­vukat is. Anyagi indokok □ Mi történik most az önmagát füg­getlen szervezetként definiáló, s ko­rábban egységes arculatot mutató szakszervezetben ? • Jó lenne, ha a Liga tagsága végre megismerné az események valódi hátterét s nem azokból az üzenetek­ből tájékozódna, amelyeknek tartal­ma nem felel meg a valóságnak. A leváltott elnök és alelnök csapata ködösít, tényeket hallgat el, és ha­mis színben tünteti fel a választ­mány döntéseit. Nem csinálnak mást, mint amit eddig tettek, azaz megpróbálják az orránál vezetni a tagságot. Ha időrendben és folya­matosan tájékoztatták volna a tag­ságot, ez a mostani konfliktus elke­rülhető lett volna. Közleményükben most a december 17-i választmányi ülésre hivatkoznak, holott az összecsapás előzményei konkrétan az 1993 október 1-jei választmányi üléshez nyúlnak vissza. Miért nem egyben, az említett dátumig visszamenően küldték el dokumen­tumokat, hogy mérlegeim tudjanak a tagszervezetek, és tisztán lássák az igazságot a Ligán belül. □ Akkor kérem, mondja el, hogyan látják önök itt Borsod-Abaúj-Zemp­lénben a vitákat előidéző okokat. • Az előző hónapokban többször je­leztük a budapesti központnak, hogy alapszabály ellenesen működ­nek, és hosszabb időn keresztül semmilyen információt sem juttat­tak el a tagságnak. A Ligán belül már hosszabb ideje szervezetépítési és szolgáltatási vita vajúdik. Mi úgy érezzük, ez a vita mondvacsinált, hisz az átalakulásnak megvan a pénzügyi háttere. Érzésünk szerint egy nagy, vízfejszerű budapesti köz­pont létrehozására irányuló törek­vés akadályozza egy profi szakszer­vezet létrejöttét. Csak az irodából lehetetlen □ Milyen felépítésű szakszervezetet tart ön profinak, azaz minden terü­leten hozzáértőnek és hatékonynak? • Ez a szakszervezet kétszintű. Biztos szakértői, és szolgáltatói hát­térrel rendelkezik. Az egyik szint az országos érdekegyeztetés és a politi­kai megjelenés. A másik pedig, amely ugyanennyire, hacsak nem fontosabb, a munkahelyeken és a területen az eddig elért alapértéke­ket és alapjogokat őrzi meg. Tehát csakis a területeken érhető el, hogy az alapvető munkavállalói jogokat lehetőleg ne sértsék meg. □ Miben áll ez ? • A foglalkoztatás biztonságából, átfogóan a bérből, a szociális bizton­ságából, és az alapvető jogi normák betartatásából. A tagok jogosan ezt kérik számon tőlünk. Nekik másod­lagos, milyen politikai alkukat kö­tött és milyen nemzetközi kapcsola­tai vannak a Ligának. A központ pedig ágazati szinten, elsősorban Budapestre koncentrálva kíván ele­get tenni a feladatoknak. Ha végre­hajtanák elképzeléseiket, a tagság egyszerűen kivonulna Ligából. A nemzetközi tapasztalatok szerint is az aktívabb és eredményesebb szakszervezeti munka a munkahe­lyeken és a területeken zajlik. Ezzel nem tagadjuk a szakmai-ágazati szakszervezetek létjogosultságát, hiszen azok is a területeken működ­nek. □ Milyen tennivalókat, feladatokat lát a következő időszakban? • Érvényesnek tekintjük a január 6-i választmányi ülés döntését, amely felfüggesztette az elnököt és az alelnököt. A véleményünk sze­rint a legitim Liga Tanács a folya­matban lévő ügyeket vigye tovább. Az ÉT-n megfelelő módon biztosítsa a Liga képviseletét, hiszen többek között a minimálbérről lesz szó. Ja­nuár 21-re pedig tűzze ki a választ­mányi ülést, amelyen összehívhat­ják a viták eldöntésére alkalmas rendkívüli kongresszust. Ha a mes­terségesen szított ellentéteket sike­rül elsimítanunk, ha mind a két fél kész a kompromisszumra, úgy még megmenthető a Liga. Pénz a háttérben □ Mit gondol, milyen erők munkál­kodnak a háttérben? • Megítélésem szerint az esemé­nyek mögött egyértelműen egzisz­tenciális és anyagi érdekek húzód­nak meg. A támogatásokat és a Liga vagyoná­ból befolyt pénz hetven százalékát Budapesten kívánják tartani. Ugyanakkor egy demokratizmust hirdető szakszervezetnél, az ak­tivista, szolgáltató és szervezet­építő munkát kell megfinanszíroz­ni, ez pedig a területeken valósítha­tó meg. Hárshegyi Frigyes: az ország pénzügyei kiegyensúlyozottak A kölcsön! 6 évre és a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál (LIBOR) 1,875 százaléknál magasabb kamatra nyújtották Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB - R.S.) Hitelszerző­dést írt alá szerdán a Magyar Nem­zeti Bank és egy nemzetközi bank- konzorcium. A budapesti aláírást követő sajtótájékoztatón elhang­zott: a kölcsönt nyújtó konzorcium­ban 29 európai, japán és amerikai bank vesz részt, s összesen 175 mii­hó dollár hitelt adtak a jegy­banknak. A konzorciumot a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) szervezte, s a kölcsönt 6 évre és a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál (LI­BOR) 1,875 százaléknál magasabb kamatra nyújtották. A pénzzel a jegybank a devizatartalékait növeli, amelynek teljes összege ma már meghaladja a 7 milliárd dollárt. Ez­zel összefüggésben Hárshegyi Fri­gyes kérdésekre válaszolva elmond­ta: a tartalék növelése nem öncélú tevékenység, hiszen nagyon fontos, hogy a mindenkori kormány nyu­godt és kiegyensúlyozott finanszíro­zási körülmények között alakíthas­sa gazdaságpolitikáját. A jegybank alelnöke az elmúlt félév jelentős külföldi államkötvény kibocsátásai kapcsán elmondta: az állampapíro­kat jó körülmények között, szá­munkra kedvező kamattal helyezte ki a jegybank, s így ebben az évben gyakorlatilag nem lesz szükség újabb külföldi kötvények eladására. Ettől függetlenül azonban Hárshe­gyi Frigyes úgy vélte, elképzelhető, hogy legfeljebb 2 milliárd dollár összegig újabb kibocsátásra kerül sor. A folyó fizetési mérleg tavalyi 3 milliárd dolláros hiányáról megtud­tuk: a beáramló külföldi tőke fedezi a deficitet. Mivel a költségvetési hi­ány is alacsonyabb lett a tervezett­nél, nincs probléma az ország finan­szírozásával, s nem növekszik jelen­tősen az ország külföldi eladóso­dottsága. Az delnők mindehhez hozzáfűzte: ha az idén a korábbi évek ütemének megfelelően nőnek a belföldi lakossági megtakarítások, akkor a kötségvetés idei hiányának finanszírozásával sem lesznek gondok. Az SZDSZ jelöltjei: Fodor Gábor, Ungár Klára, Molnár Péter Budapest (MIT) - A Fideszből kilé­pett Fodor Gábor, Ungár Klára és Molnár Péter az SZDSZ képviselő- jelöltjeként indul a választáson - je­lentette be szerda délelőtt immár hivatalosan is Pető Iván, a szabad- demokraták elnöke. Mint az az SZDSZ Mérleg utcai székházában tartott sajtótájékoztatón elhang­zott, a három volt fideszes politikus az SZDSZ-be nem lép be. Fodor Gá­bor Gyöngyösön, Ungár Klára Szentendrén indul harcba - az SZDSZ színeiben - a voksokért. Molnár Péter egyéni választókerü­letben nem lesz képviselőjelölt. Mindhárom volt fideszes politikus felkerül a szabaddemokraták orszá­gos listájára: Fodor Gábor második helye már biztos, Ungár Klára és Molnár Péter helyéről is vannak már elképzeléseik a szabaddemok­ratáknak. Pető Iván szerint szinte biztosra vehető, hogy több, országo­san ismert ex-fideszes azonban nem szerepel majd a szabaddemokraták listáján. Ungár Klára és Molnár Pé­ter szabaddemokrata politikusként azokon a területeken dolgozik to­vább, amelyeken a Fideszben is te­vékenykedett: Ungár Klára gazda­sági, Molnár Péter kulturális és mé­diaügyekkel foglalkozik majd. Fo­dor Gábornak - mint Pető Iván hangsúlyozta - „országos politikus­ként” szánnak szerepet. Azt sem az SZDSZ, sem Fodor nem tartaná szerencsésnek, ha a Fideszből kilé­pett politikus ugyanazokkal a kér­désekkel foglalkozna szabaddemok­rata képviselőként, mint a Fidesz­ben. Fodor Gábor két társa nevében is nagyra értékelte, hogy az SZDSZ nem kívánta meg tőlük a pártba va­ló belépést. Ók azonban - szögezte le - vállalják az SZDSZ politikáját, annak hibáival és erényei­vel együtt. Már csak azért is, mert az SZDSZ programja, értékei és elvei közeláll- nak azokhoz, amelyeket ők hárman a politikában képviselni szeretné­nek, és amelyeket eddig is képvisel­tek. Az a tény tehát, hogy nem lép­nek be a pártba, korántsem jelent távolságtartást a szabaddemokra­ták szövetségétől. Kétmilliós jutalom a nyomravezetőnek Salgótarján (MTI) - Nagy összegű jutalmat tűzött ki a kiskérpusztai betörés nyomraveze­tőjének a bűncselekmény sértettje, K Andor budapesti régiségkereskedő - jelentette be a sajtó képviselőinek szerdán Salgótarjánban a nyomozást vezető Dávid Gyula őrnagy, a Nóg- rád megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetője. Az üzletember, különféle fel­tételekhez kötve, elsősorban a kár megtérülé­sétől függően, 2 miihó, 1 millió, illetve 500 ezer forintos díjat tűzött ki a rendőrségnek a legtöbb segítséget nyújtó nyomravezetőnek. Mint ismeretes, január 3-a 18 óra és 4-e 6 óra között ismeretlen tettesek betörtek K Andor budapesti régiségkereskedő kiskérpusztai ta­nyájának garázsába, ahol az üzletember a leg­szebb régiségeket tartotta. A különlegesen be­cses holmikat nem eladásra szánta, hanem két gyereke majdani üzletét akarta sínre ten­ni segítségükkel. A tanya egyébként egy erdő közepén, elhagya­tott helyen van. K Andor szerint összesen hárman tudtak a rejtekhelyről, feltételezésé­ben azonban alaposan csalódnia kellett: már a nyomozás eddigi adatai szerint több mint hú­szán ismerték a „titkos” helyet. Az épület éjjel­nappali őrzéséről gondoskodott tulajdonosa, a betörés idejében azonban éppen átszervezte az őrzést, így éjszakára nem volt embere. A betörők a sértett becslése szerint 9-10 millió forint értékű régiséget, többi közt tízmázsányi ezüsttárgyat vittek el a garázsban berende­zett rejtekről. Távoztukkal az épületet felgyúj­tották, a tűzkár további 5-6 millió forintra te­hető. Különös, hogy a garázs melletti tanya­lakás sértetlen maradt, jóllehet berendezése csaknem olyan értékes, mint az elvitt zsák­mány. A rendőrök két szálon nyomoznak: az anyagi haszonszerzés mellett elkövetési motí­vumként a bosszú is felmerült. Többi közt azért, mert a pusztai tanya környékén a régi­ségkereskedő nagy mennyiségű földet vásá­rolt. A rendőrség kéri mindazokat, akik a be­törésről bármi felvilágosítással tudnak szol­gálni, tárcsázzák a 32/314-106-os, vagy a 32'311-255-ös telefonszámot, vagy jelentkez­zenek a legközelebbi rendőrnél. Lassul az állatfogyás Budapest (MTI) - Lassuló ütemben ugyan, de folytatódott tavaly az állatállomány csök­kenése, tűnik ki a megyei földművelésügyi hi­vatalok összegzéséből. Ennek okai: az aszály okozta magas takarmányköltségek, az inga­dozó és általában alacsony felvásárlási árak, valamint az elszállított állatokért való kése­delmes fizetés. A felméréséből megállapítható az is, hogy várható a jövőben az állatállomány stabilizálódása. A szarvasmarha-tenyésztésre kedvező hatást gyakorolt a tej, a vágómarha és a vemhes üsző iránti kereslet, s így javultak a felvásárlási árak. Az állami vállalatokat és a szövetkezeteket - néhány kivételtől eltekintve - csak mérsékelten érintette a hízott sertés felvásárlási árának csökkenése. A juhtenyész- tóknek kedvező volt az ünnepek előtti na­gyobb báránykereslet és az emelkedő átvételi ár. Mindezt összevetve a szakemberek szerint az állattenyésztési ágazatok konszolidációja csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben az állattenyésztési törvény gyor­san életbe lép. Szükségesnek tartják a minő­ségi termelés ösztönzését, a garantált árak be­vezetését, a kedvezményes tenyészállat-kihe­lyezési akciók szervezését, a támogatott minő­ségi állománycserét. Hazánkban a szarvas- marha állomány 1988 és 1993 között mintegy 25 százalékkal, a sertésállomány mintegy 20 százalékkal csökkent. Ez évi 4-5 százalékos állománycsökkenést jelent. A sertések száma jelenleg országosan valamivel több mint. 6 mil­lió, míg a szarvasmarháé egymillió körül mozog. Kárpátaljai köszönet Ungvár (MTI) - Kárpátalja köztársasági el­nöki megbízottja és a megyei tanács elnöke le­vélben mondott köszönetét a Magyar Köztár­saság kormányának és személyesen Boross Péter miniszterelnöknek azért az önzetlen se­gítségért, melyet Magyarország nyújtott a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Az árvíz — mint azt a levél is tartalmazza —, 1,8 trillió karbovanyec kárt okozott a megye lakosságá­nak. A beregszászi, nagyszőllősi, irsavai, mizshiijai, perecsenyi, rahói, técsői és huszti járás 156 települését öntötték el a medrükből kilépett folyók és patakok. Az árvízkárosultak nem maradtak magukra a bajban, amit a Ma­gyarországtól kapott segítség is tanúsít. Az ukrán kormány és helyi államhatalmi szervek operatív intézkedéseket foganatosítottak a természeti csapás következményeinek felszá­molására. A megyei tanács és az állami közi­gazgatás, a megye lakossága az Ukrajna és ezen belül Kárpátalja iránti baráti gesztus­ként értékeli a Magyarországtól kapott segít­séget - szögezik le a megye vezetői a levélben, melyet szerdán nyújtottak át Monori István­nak az ungvári fókonzulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents