Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-04 / 284. szám

Bl ÉM-Hétvége ÉM interjú December 4., Szombat A megváltozott illetéktörvényről Budapest (MTI) - Az elmúlt hetekben az Országgyűlés elfo­gadta azt a módosító törvényt, mely változtatásokat hoz 1994. január 1-től az illetékfizetési kötelezettség területén. A számos módosító rendelkezés közül a legfontosabbaknak az új öröklési, ajándékozási és vételi illetékekben bekövetkező- ket tartjuk, ezért röviden azokat ismertetjük. Az örökösök 3 csoportja A törvény három csoportba osztja az illetékkulcsokat. Az I. cso­portba az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, háztartá­sában eltartott szülő nélküli unokája, örökbefogadott, mosto­ha és nevelt gyermeke valamint örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője, a II. csoportba az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője s testvére, a III. csoportba pedig minden más örökös tartozik. Az I. csoportban 1993. december 31-ig 5 százalékot kell fizetni az illetékköteles hagyatéki va­gyon forgalmi értéke után, mely illeték a lakástulajdon örök­lése esetén feleződik. Ebből következően egy 1.000.000.- Ft-ot érő üdülő után 50.000. - Ft-ot, ugyanennyi forgalmi értékű lakás után pedig 25.000. - Ft-ot kell fizetni alapesetben (vagyis, ha egy örökös van és az örökhagyónak nincs túlélő házastársa, aki az özve­gyi jogra jogosult lenne). Az 1994. január 1-jén hatályba lépő szabályozás szerint ugyan­ezen üdülőre 100.000.- Ft-ot (10 százalék), míg a lakásra to­vábbra is 25.000.- Ft-ot (5 százalék) fognak kiszabni az örö­kös terhére. AII. csoportban a 8 százalék (illetve lakás esetén 4 százalék) helyett az illeték általános mértéke 14 százalékra emelkedett, de a lakástulajdon illetéke 4 százalék maradt. AIII. csoport­ban a jelenlegi kulcs 10, illetve 5 százalék, jövőre ez általáno­san 20 százalékra változik, lakás esetében marad ez esetben is az 5 százalék. Mindezekből az következik, hogy a nem lakás célját szolgáló hagyatéki vagyonok (üdülő, garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.) után az öröklési illeték kétszereződik, az emelés így 100 százalékos. Az ajándék sincs mindig ingyen Az ajándékozási illeték kulcsai és csoportjai a jelenleg még ha­tályban lévő szabályok szerint megegyeznek az öröklési ille­tékével, azaz az I. csoportban 5 százalék, a II. csoportban 8 szá­zalék, a III. csoportban 10 százalék - azzal a különbséggel, hogy a lakástulajdon ajándékozása esetén az illetéket felezni nem kellett. Ehhez képest az általános kulcs az I. csoportban (tehát pl. ha valaki a gyermekének ajándékoz nem lakásingatlant) 10 szá­zalékra, a II. csoportban (ha a megajándékozott pl. az unoka) 14 százalékra, a III. csoportban pedig 20 százalékra emelke­dett. A lakástulajdon ajándékozásának illetéke 1994. január 1-től is változatlan, a jelenlegi kulcsokkal egyező. Az öröklési- és ajándékozási illetékmentességek területén né­hány változást hozott a törvénymódosítás! Kedvezmény a kiskorú örökösöknek A lakóházat építeni szándékozók bizonyára eddig is jól tudták, hogy lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az öröklé­se, illetve ajándékozása illetékmentes, ha a lakóház a hagya­ték jogerős átadásától, illetve az ajándékozási szerződésnek a földhivatalhoz való bemutatásától számított 4 éven belül el­készül, s erről a használatbavételi engedélyt is bemutatja a szerző. A feltétel vállalásáról 1994. január 1-től mindkét illetéknem­nél az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyi­latkozni az illetékhivatalnál. E rendelkezés az örökösre, illet­ve a megajándékozottra kedvezőbb, és a törvényt is pontosít­ja, mert a vagyonszerzőnek több és pontosan meghatározott ideje lesz a döntésre. A kiskorú örökös az öröklési illetéket jelenleg is kedvez­ménnyel fizetheti meg, egyrészt késedelmi pótlékmentesen 20 éves koráig, másrészt annyiszor 20 százalék, de legfeljebb 60 százalék kedvezménnyel, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. A kedvezmény 1994. január 1-től 10 százalékról 70 százalék­ra módosul, azaz összegében lényegesen kedvezőbb lesz, hiszen például 100.000.- Ft illetéket kiskorú örökös 13 éves korában lehet majd 70 százalék kedvezménnyel megfizetni (ez 30.000.- Ft-ot jelent fizetendő összegben) az eddigi 60 százalékos ked­vezmény helyett (mely 40.000.- Ft-os kötelezettséget jelent) 17 éves korban. Emelkedik a vételi illeték Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvénymódosítás illeték­kötelessé tette a közterületen álló ingatlannak nem minősü­lő felépítmény (pl. árusítópavilon) vételét, tehát aki olyan vál­lalkozásba kezd, melynek viteléhez ilyen jellegű üzlethelyisé­get vesz, számolnia kell annáS illetékterhével is. A vételi il­leték általános kulcsa 5 százalékról 8 százalékra emelkedik, tehát pl. az 1.000.000.- Ft-os telek után 50.000. Ft helyett 80.000. - Ft-ot kell fizetni. Lakástulajdon vétele esetén 4.000.000.- Ft forgalmi értékig maradt az eddigi 2 százalék, ezen összeg felett viszont 6 szá­zalékot fognak kiszabni a szerző terhére. Összegében az annyit jelent, hogy pl. egy 6.000.000.- Ft-os lakás után 120.000. - Ft helyett 200.000.- Ft a fizetendő illeték. A lakásépítkezéssel kapcsolatosan már leírt illetékmentesség a vételi illetéknél is megtalálható, szabályai a már közöltek szerint változtak. Látható tehát, hogy bizonyos területen a fizetendő illeték összege nem változott, más esetekben viszont lényegesen nö­vekedett. Nyilvánvalóan a törvényhozás - amely 1990-ben az azt megelőzőekhez képest a vagyonszerzési illetékek kulcsa­it lényegesen leszállította - az illetékek, mint egyszeri vagyo­nadók emelésétől a költségvetési hiány csökkentését várja. Azonban köztudott, hogy a bevétel emeléséhez nem elég a ki­szabandó illeték növelése, ahhoz annak befizetése is szüksé­ges, így ma még megválaszolatlan kérdés, hogy jelen gazda­sági helyzetünkben eleget tudunk-e majd tenni ennek az el­várásnak. Képtelen ötlet Magyarország felosztása Udvardy József □ Miért nem szeretik Szlovákiá­ban, ha tótoknak nevezik őket? • Ennek egyrészt érzelmi, más­részt pedig tájékozatlanságból- fakadó oka van. A tót kifejezés az ősgermán „tuat” szóból szárma­zik. Ez mint gyűjtőnév a szlávo- kat jelölte. A mai Szlavóniát ré­giesen Tótországnak hívják. A történelmi időkben a felvidéki magyarokat nevezték tótoknak. Szlovákia megalakulását, 1920- at követően pedig egy költő java­solta, ne tótok legyenek, hanem nevezzük őket szlovákoknak. A múlt század közepén született meg Magyarországon Európa el­ső nemzetiségi törvénye. Akkori­ban úgy gondolták, a tótok az egyetemes magyar nemzet tag­jai, s ennek következtében nem szükséges kollektív jogokat biz­tosítani számukra. Aztán el­hangzott egy néhány szerencsét­lenül megfogalmazott közmon­dás, s idővel már sértés számba ment az, ami korábban egy nép­csoport megjelölésére szolgált. □ Ön előadásának végén utalt meggyőződésére, amely szerint mindenképpen kudarcra ítélt a szlovák hatalmi elit jelenlegi po­litikája. Mire alapozza megálla­pítását? • Az európai országok az integ­rálódás felé haladnak. Minden olyan politika, amely az elzárkó­zásra építkezik, a bukást hor­dozza önmagában. Szlovákia gazdasági és földrajzi helyzete miatt mindenképpen politikai és társadalmi együttműködésre kényszerül a szomszédos orszá­gokkal. Viszont lehetetlen a kö­zös munka, ha a másikat mint ördögöt festem le, holott arra semmivel rá nem szolgált. Szlo­vákia gazdasági okoknál és a tör­ténelmi hagyományoknál fogva nem teheti meg, hogy elszigete­lődjön. A felvidéki ember mindig is rá volt utalva környezetére. Galíciába járt fát vágni, délre pe­dig aratni. A földrajzi viszonyok a trianoni határok ellenére sem változtak meg. Kassának példá­ul egyszerűbb Miskolccal együtt­működni, mint Pozsonnyal. □ Mikorra várható az ellenséges­kedő politika megszűnése? Van a békülékenyebb hangnem meg- ütésének valamilyen időbeli ha­tára? • A részleteket, a pontos időpon­tot előre nem láthatjuk. Bármi elképzelhető. Megítélésem sze­rint már belátható időn belül lát­ványos bukásra számíthatunk. A demokratikus Szlovákiáért mozgalom, amelyet Meciar mi­niszterelnök vezet, kimondottan populista és nacionalista húro­kat penget. ígérgetni, szép távla­tokat festeni egy ideig ugyan le­het, de ha közben folyamatosan meg kell húzni a nadrágszíjat, kiderül a keserű valóság, és gy­ors kiábrándulás következik. Az emberek számonkérik az ígére­teket. A nehezen megszerzett bi­zalmat könnyű elveszíteni. Az országot pillanatnyilag a Szlo­vákia számára legszerencsétle­nebb összetételű koalíció vezeti. Le fogják járatni a nacionaliz­mus pozitív vonásait is. Kellő anyagi háttér hiányában nem mutathatnak fel gazdasági ered­ményeket, s ez óhatatlanul a tér­vesztéshez vezet. Ez az egyik ok. A másik, a Nyugat számára a ki­rekesztő politizálás elfogadha­tatlan. A belpolitikai élet sem kellően stabil ahhoz, hogy a be­fektetők Szlovákiába jöjjenek, pedig a beruházások létfontos­ságúak lennének. □ Előadásában részletesen ele­mezte a nacionalista szlovákiai publicisztikában és történetírás­ban Magyarországról festett ké­pet. Megítélése szerint milyen színvonalú a munkájuk? Milyen képet sugallnak rólunk? • A festményt nagyon zilált és kaotikus ecsetvonásokkal alkot­ják meg. Csak két-három napi­lap, folyóirat törekszik az objek­tivitásra, a többi esetenként a legsúlyosabb hazugságoktól, tör­ténelemhamisítástól sem riad vissza. Legutóbb beszámoltak például a médiavitáról. Pusztán a lényeg maradt ki a tudósítá­sokból. Elhallgatták, hogy tulaj­donképpen felvetődött a gyanú: manipuláltak egy videoszalag­Balassa Zoltán szlovákiai magyar nemzetiségi újságíró-politikus nemcsak felkészültségével, hanem szuggesztív előadásával aratott sikert hallgatósága előtt a közelmúltban Miskolcon, ahová a Páneurópai Unió Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, illetve Miskolc Városi Szervezetének meghívására érkezett, nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták. Széleskörű, történelmi és helyismeretre alapozott gondolatait a szlovák és a magyar múlt összefüggéseinek tükrében mondta el. A most 44 éves férfi Besztercebányán született. Szakmája szerint vegyészmérnök lenne, de dolgozott egy kelet-szlovákiai vasműben, volt fűtő is, tíz esztendeig pedig víztisztítással foglalkozott. Jelenleg az Együttélés Politikai Mozgalom kassai városi elnöke. Főfoglalkozásként a magyar nyelven megjelenő, pozsonyi Szabad Szó című hetilap munkatársa. gal; csupán azt sikoltozták, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Szlovákiában jóval keményebben kézben tart­ják a sajtót, mint Magyarorszá­gon. Nemcsak a sajtószabadsá­got korlátozzák, hanem össze­hívták például a színházi igazga­tókat, s kijelölték számukra, hogy csak olyan darabokat mu­tathatnak be, amelyek pozitív képet festenek Szlovákiáról. A publicisták és a történészek - megítélésem szerint - nem isme­rik kellő mélységben a történel­mi eseményeket. Még a pártál­lam idején is megengedtek ma­guknak durva csúsztatásokat és hamisításokat. Most már úgy mutatják be Szlovákiát, mintha az mindig is létezett volna, s egé­szen a nagy morva birodalomtól pénzhez jutnánk, mint a szlová­kok. □ Milyen események történtek az elmúlt hetekben a magyar nem­zetiségi jogok gyakorlásával kap­csolatban? • A kormány olyan nagy pácban van, hogy nem érkezik igazán fi­gyelmet fordítani a nemzetiségi problémákra. Szlovákiában is fo­lyik a negyvenéves lemaradás pótlása, nagy tempóban zajlik a törvényalkotás. Á vezetés egy csoportot bízott meg, dolgozza ki javaslatait a kisebbségek kezelé­sére. A mi mozgalmaink ugyan­akkor megalkották sajátjavasla­taikat az alkotmány módosítá­sára, mert az a következőképpen kezdődik: „mi, a szlovák nem­zet”. Tehát a szlovák nemzetisé­get teszi meg az állam alapjává, eredeztetik az országot, holott ez egyszerűen nem igaz. Miután az embereknek nincsenek helytálló történelmi ismereteik, vitát indí­tani is szinte kilátástalan fela­dat. A mai hivatalos Szlovákia túltesz a pártállami ferdítéseken is. Millió apróságot lehetne felso­rolni, amikor nem azt mutatják, ami összeköt bennünket, hanem az kap hangot, ami elválaszt. □ Hogyan foglalható össze a je­lenlegi hatalmi elit nemzetiségi politikája? • Egyetlen mondattal összefog­lalható: ilyen politika, határozott elképzelés egyszerűen nem léte­zik. ígérgetésekben nincs hiány, de amikor konkrétumokról van szó, akkor már egyszerűen nem hajlandóak tárgyalni velünk. Az etnikai arány alapján körülbe­lül 15 százalékot a költségvetés­ből meg kellene kapnunk. Egye­lőre erről hallani se akarnak, pe­dig, ha mi gazdálkodnánk a pénzzel, a felelősség is bennün­ket terhelne. Három-négy-, eset­leg ötszázalékos támogatást ka­punk az oktatásra és kultúrára. Ezen a területen is folyik a ma­nipuláció, mert úgy állítják be, mintha arányaiban jóval több holott állampolgári jogokon kel­lene építeni az országot. A má- sodrangúságot mi kikérjük ma­gunknak. Most egy új állampol­gári tömörülés van kibontakozó­ban, amelynek célja mind kül­földi, mind pedig hazai irányban, a nemzetiségek egymás elleni ki­játszásának megakadályozása. □ Ön az előadás alkalmával köz­rebocsátotta azt a - reméljük, nem túl népszerű - újságot, amely címoldalán a Magyaror­szág felosztására vonatkozó tér­képet közli. A rajz szerint a ma­gyar állam teljesen megszűnne, területét a szomszédos országok csatolják magukhoz. Komolyan lehet ezt venni? • A „Zmena” című lapról van szó, amely közvetlenül a változá­sokat követően indult, és egyete­misták alapították. Pozsonyban lát napvilágot. Reménykedtünk benne, hogy ezek a fiatalok nem veszik át a régi kliséket és sza­márságokat. Idővel mégis a sze­paratista álláspontra helyezked­tek, nacionalisták lettek. Vállal­ják a pánszlávizmust is, amely óriási tévedés. Egy másik térké­pen bemutatják, hogy sem Ro­mánia, sem Magyarország nincs, beolvasztották a két országot egy szláv birodalomba. A Magyaror­szág felosztását illusztráló tér­kép természetesen nem vehető komolyan, csupán azt kívánja bemutatni, mi történik, ha a ma­gyar politika nem azokat a célo­kat szolgálja, ami nekik igazán tetszik. Tehát teljesen irreális, minden valóságalapot nélkülöző fenyegetésről van szó. Ez persze veszélyes is lehet, hiszen milita- rizálhatja a forrófejű embereket, ami megmérgezheti a minden­napi kapcsolatokat. □ Milyen céljai lehetnek Magyar- országgal a szlovák uralkodó elit­nek? • Egészen világosan nem értem, mit akarnak elérni. A torz kép festésével és ébrentartásával - gyanúm szerint - el akarják te­relni a figyelmet a mindennapi gondokról. A koalíció és maga Meciar miniszterelnök is min­denképpen szeretné megőrizni hatalmát. Ha választási gyűlést tart magyar vidéken, úgy a nem­zetiségi jogok kibővítését ígéri meg, ha pedig szlovákok lakta településen jár, úgy a magyarok megrendszabályozásáról beszél. Mindenkinek azt mondja, amit hallani szeretne. Csak az a szo­morú, hogy van vevő egyes naci­onalista hangokra a közéletben is. □ Milyen gondok jellemzik ma Szlovákia lakóinak életét? • A gazdasági helyzet, az élet- színvonal romlása nálunk is mu­tatkozik. Az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben Magyarország min­den gond és probléma ellenére fejlődött. Igaz, Magyarországon most isszák meg a levét a koráb­ban felvett kölcsönöknek, de az elmúlt években vitathatatlanul jobban éltek az emberek, mint Szlovákiában. Magasabbak a fi­zetések és a nyugdíjak is. Szlová­kiában még ezt a színvonalat nem sikerült utolérni. A nehézi­par, illetve a hadiipar egyrésze már megszűnt, illetve leépül. A munkanélküliség általában 10-15 százalék között mozog, de a cigányság körében ennél ma­gasabb. Minél keletebbre va­gyunk, annál rosszabbul élnek az emberek. Az árak nálunk is egyre inkább megfizethetetlenek az átlagos jövedelmű emberek számára. A pénz vásárlóereje jó­val kisebb, mint itt Magyaror­szágon. Ehhez járul a tisztázat­lan, képmutató nemzetiségi po­litika. A másik óriási gond, hogy a jelek szerint fokozatosan kiszo­rulhat a magyar nyelv az általá­nos iskolai oktatásból. 2000-re körülbelül kétezer magyar peda­gógus hiányzik majd az iskolák­ból. A mai generáció elfogy és utánpótlás nincs. Nem engedé­lyezik a magyar egyetemet és tu­lajdonképpen mindent szlovákul oktatnak. □A szlovákiai Együttélés Mozga­lomnak melyek a hosszú távú stratégiai céljai és mire töreked­nek a közeljövőt illetően? Merre tartanak, mit kívánnak tenni? • Rövid távon a magyarság szó­szólóinak megválasztását tekint­jük leglényegesebb feladatunk­nak. A másfélszáz tagú parla­mentben az ellenzéki oldalon 12 képviselőnk van, tehát a politi­kára közvetlen befolyásunk nincs. Az általános hosszú távú elképzelésünk és követelésünk az, hogy elérjük a az Európa Ta­nács által is hasznosnak tartott javaslatok betartását, amelyek a nemzetiségi jogokra vonatkoz­nak. A mozgalom kidolgozta a társnemzeti viszony felállításá­nak alapjait. Ez talán még nehe­zebben fog menni, de van remé­nyűnk rá, hogy napirendre ke­rül. Nyugat-Európában már nem annyira az egyes ember jo­gairól, hanem népcsoportok, nemzetiségek kollektív jogának biztosításáról beszélnek. □ Milyen jövőt lát az európai re­gionális átszerveződést illetően? • A regionális szerveződés gon­dolatát én mindenképpen sze­rencsésnek tartom, hiszen bizto­san nem várhatjuk Nyugat-Eu- rópától azt, amiben korábban il­luzórikusán reménykedtünk. A felemelkedést önmagunknak kell kiharcolnunk, nem remél­hetjük, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Ezt meg kel­lett tanulnunk.

Next

/
Thumbnails
Contents