Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-28 / 303. szám

4 Z Itt-Hon 1993. December 28., Kedd Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium Január. A kertben. Ha enyhe az idő, akkor az ősszel elmaradt ásást és for­gatást kell elvégezni; a fagyos idő pe­dig kedvezőbb a trágya kihordására és elteregetésére. A magvakat tisztogas­suk, osztályozzuk, a hiányzókat besze­rezzük. Kerti eszközök javítása. A gyümölcsösben. Az oltógallyakat ebben a hónapban szedjük és tavaszig rakjuk őket nyirkos homok közé; a kézben való oltást már meg lehet kez­deni. Tisztogassuk a fákat a mohától és a hemyófészektől, ezeket azonnal égessük el. Fagymentes időben a gom­babetegségek elleni permetezést is el lehet végezni. A száraz fákat vágjuk ki, az elszáradt gallyakat fűrészeljük le. A baromfiudvarban. A legfontosabb teendő ebben a hónapban az állandó meleg ólról való gondoskodás, így sok­kal hamarább kezdenek tojni a tyú­kok. Vigyázni kell, hogy az ivóvizük be ne fagyjon. Eleségük legyen legalább egyszer szemes, emellett korpa, főtt burgonya, vagy répa, here vagy lucer­na-szecska. A méhesben. Arra kell ügyelni, hogy a hőmérséklet O fok alá ne menjen (méhkaptárok letakarása). A mézkész­let megfogyatkozása vagy a gyorsabb szaporodás előkészítése végett az egyes családokat mézzel vagy cukor­ral etetjük. A szőlőben. Hó- és fagymentes idő­ben végezhetők a következők: trágya­hordozás, új szőlők alá való forgatás (rigolírozás), szőlőkarók átvizsgálása és pótlása, sima vesszők szedése, ol­táshoz szükséges vesszők válogatása. A pincében. Az új borok lejejtését meg lehet kezdeni tisztára mosott és gyengén kénezett hordókba. Penésze­dés ellen az üres hordókat gyakran ké- nezzük. Derítést e hóban is folytatni lehet. A teli hordókat feltöltögetjük. A külső gazdaságban. Trágyahordás és teregetés fagyos időben, enyhe idő­járás esetén elmaradt őszi szántások elvégzése. Vetőmag rostálása, triörö- zése, magtári munkák. Gépeket üzem­képessé kell tenni, új gépek, szerszá­mok, eszközök beszerzése. Mivel a fo­gatok ráérnek, az összes anyagszállí­tásokat (fa, kő, építési anyag, jég stb.) most kell elvégezni. Az évszak változásai A hold fényváltozásai. Első negyed: 2-án 21 óra 04 perc. Holdtölte: 10-én 11 óra 09 perc. Utolsó negyed: 18-án 16 óra 32 perc. Üjhold: 25-én 16 óra 24 perc. A hold földtávolban: 14-én 1 órakor. Földközelben: 26-án 12 órákor. Január 1-jén a nap hossza: 8 óra 31 perc, a hónap végéig 1 órával nő. Fenyőgally — baráti emlékezet Nyöszörögni nincs jogom, de még panaszkodni sem Bekecsi Szabó László (EM) - Fényőfa ürügyén talál­koztam - először csak telefo­non, később személyesen is - szóval ismerős arccal találkoz­tam. Aki vagy tizennyolc éve fél évet töltött velem a kórházban. Ki ugyanúgy végighallgatta nyöszörgésemet, mint én az övét. Általában így találkoznak emberek a baleseti sebészeten. Ennyi év után sem sokat vál­tozott az arc, a beszéd meg plá­ne, hogy nem. Ő még kicsit bi­zonytalankodott, nem tévesz- tem-e össze testvérével, de a több hónapi összezártság, a ne­vek említése, meggyőzte.- Hát a többiekről mit tudsz? A Daniról meg a Kresák Laci­ról? - vágtam oda végső érv­ként, hogy bizonyságot adjak: együtt nyögtük a meleg nyarat, a kifelé menő őszt, a szomorú telet, szóval az évszakok vál­tozását. Csúszkálunk lefelé a havas lej­tőn. Kós Pista újdonsült - régi barátom minden válasza előtt megáll, felém fordul és egyked­vűen válaszol a kérdésre. Hogy Sípos Dani Mezőcsáton él, s jo­gászként dolgozik. Hogy a bogácsi kisfiú hamar meggyógyult a karambol után, s hogy Kresák Laci nem sokkal hazakerülésem után meghalt. Gondolta ezt akkor mindenki a környezetében, és leginkább gondolta ezt Laci. Kivel pedig úgy ismerkedtem meg, hogy éppen sajnáltam magam, amint egy karambol után az osztályra vittek és a szomszéd ágyra kerültem. De, amikor őt megláttam, úgy érez­tem, nem nyögni, nyöszörögni nincs jogom, de még panasz­kodni sem. Oldalra néztem és akkor lát­tam, hogy a szerencsétlennek térd alatt hiányzik a bal lába, jobb karjából csak egy csonk, jobb lábából meg csak a comb­ja van. Bal kezét nem láttam, mert eltakarta a teste. Mint ké­sőbb láthattam, ez az egyetlen ép végtagja volt meg. Ezen vi­selte a karórát. Azt hiszem, La­cinak ez volt az egyetlen fontos tárgy az életében, ott a kórhá­zi ágyon. Az idő mutatója! Mert ő az idővel folytatott állandó harcot. Valaha bányász volt és tönkrementek a lábai. Érszű­kület miatt faragták hol egyik, hol másik lábát. Majd a kezét is. Laci fogyott, fogyott, mint a holdvilág, hol elment a kedve, hol meg olyan erővel tört rá a jókedv, hogy le kellett őt gyógy­szerezni. így éltünk-tengőd- tünk a balesetin, majd gyógyu­lást mutattak a műszerek, és mindannyiunkat levittek a re- habra. Ott is egy szobában vol­tunk. Ablakunkat egy öreg fűz­fa takarta el - kezdetben - a forró Nap elől, később pedig a téli világosságtól. Kós Pista jó erdészhez illően ismerte az év­szakok változása szerint hoz­zánk költöző madarakat. Min­degyikről mondott valamit: ve­rébről, a télen hozzánk érkező csonttollú madarakról, a var­jakról, cinkékről. Órákig néztük mi e madarakat, s leginkább a koszos, a városi élethez szokott jószágok - a ve­rebek - voltak a mi legkitar­tóbb, leghálásabb mutatványo­saink. Mert az évszakok válto­zása minden fajt tovasodort, de a verebek itt maradtak ne­künk.- Hatvancentis volt már csak a szénfal - mondta Kresák Laci. Görnyedve fejtettük a szenet, térdepelve, miközben a nya­kunkba meg csöpögött a víz. Sokszor járt ez a fejemben évek múlva is, amikor nehéz dolgot kellett megoldanom. Sokszor kérdeztem magamban: mi van ugyan Kresák Lacival?... És a válaszolatlan kérdés a múltba hullott. Karácsony előtt kellett hát megtudnom, hogy már ti­zennyolc éve halott.- Válasszon egy szép fenyőfát- mondják az asszonyok, s már vágták is volna bármelyiket, amelyikre rámutatok.- Messzire megyek, összetöri a vonat, a busz. Vihetném a La­ci sírjára, de azt sem tudom, hol van. Megtenné pár fenyő­gally is, de nem segít a baráti emlékezet sem. Eszembe jut, hogy nemrég akadt a kezembe egy könyv, amely vagy harminc éve jelent meg valami sorozat részeként: Tájak, korok, emberek. A sötét­zöld könyvben bukkantam rá Kresák Laci húgára, akire töb- bedmagával rászakadt a bánya. Film is készült róla, Laci is em­legette néha. Most is eszembe jutott e karácsony előtti ködös- csepergős időben, amint az er­dész barátom emlékezett. Csúszkálunk lefelé a hegyolda­lon. Fenyőág nélkül szótlan, kedvetlenül. Invitál, ha a falu­ba érünk, legalább igyunk egy pohár bort.- Nem lehet, cukros vagyok - mentegetem magam, mert se kedvem, se időm, se lehetősé­gem nincs hozzá.- Minek él az ilyen ember ak­kor? - próbálta viccel, humor­ral elütni a csendet. És gondol­kodtam én is, milyen megvá­laszolatlan is a kérdés: Minek él az ilyen ember? ... Képzőművészet, zene, néptánc A hivatalban megtartották az első ünnepi koncertet Riese (ÉM) - Általános isko­lánkban a fúvós zenekar műkö­dése évtizedes hagyományokra tekint vissza. E zenei hagyományokból kiin­dulva született meg az a kép­viselő-testületi határozat, mely­nek értelmében az 1993/94-es tanévben - az általános iskolá­tól függetlenül - művészeti-ze­nei oktatást valósítottunk meg. Az iskola a sátoraljaújhelyi La- votta János Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként műkö­dik. Ä tanév beindítása sikeres volt (120 fő jelentkezett és jár is), ugyanakkor a környező te­lepülésekről is tudtuk fogadni a jelentkezőket. Az iskolát a régi pártház épü­letében helyeztük el. Igazgató­ja Ungvárról költözött át, ott tanított egy középiskolában. Önkormányzatunk szolgálati lakást tudott felajánlani szá­mára. Az iskola keretében működik néptánc oktatás, képzőművé­szet, színjátszókor, fúvós okta­tás, s talán a legnépszerűbb a zongora oktatása. Fentiek megvalósítása önkormányza­tunknak 1 millió forintjába ke­rült. December 20-án délután volt a Polgármesteri Hivatal ta­nácstermében az első ünnepi koncert, melynek keretében a tanulók és tanáraik is szerepel­tek, s bemutatták elért eredmé­nyeiket a szülőknek, érdeklő­dőknek. Vécsi István polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents