Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-28 / 303. szám

1993. December 28., Kedd Itt-Hon Ms 3 Retirált a miskolci hőszolgáltató Sérelmezték a lakók a 146 százalékos tarifaváltozást Miskolc (ÉM) - Újabb, „távhő- hűhónak” nevezte az egyik na­pilap a Jókai lakótelep közös képviselőinek együttes fellépé­sét. A sajtóhoz - és Miskolc pol­gármester asszonyához is — el­juttatott levelükben egyebek között kijelentik: a Miskolci Hőszolgáltató Vállalat (MIHŐ) a város panelházas - ponthá­zas — lakóinak tíz hónap alatt 246 százalékra emelte a szol­gáltatás költségeit. Ebben ben­ne foglaltatik az önkormányzat által október 15-től elrendelt ta­rifaemelés, amit elfogadnak és fizetnek. Nem mondható el ugyanez a - papíron - hipp- hopp megnövekedett fűtött tér­fogatról. Hogy miről is van szó? A Jó­kai lakótelepiek leveléből az de­rül ki, hogy a MIHŐ idén au­gusztus 23-án keltezett levelé­ből tudták meg: egyik pillanat­ról a másikra 30 százalékkal lett nagyobb a közös helyiségek — a lépcsőházak - fűtött térfo­gata, mivel ezt a hőszolgálta­tók ennyivel nagyobbnak nyil­vánították. (Mivel a házak en­nyit semmiképpen sem tágul­hatnak, ezért csak úgy fordul­hatott elő a dolog, hogy vagy eddig kevesebb légköbméterért fizettek a lakók, mint amennyit fűtöttek nekik, vagy a MIHŐ bűvészkedett a számokkal és akkor ez egy rejtett áremelés.) Az emiatt megnövekedett fűté­si díjat 1992. október 1-ig visszamenőleg követeli a cég. Ezzel párhuzamosan, október 15-től az alapdíj a közgyűlés döntése értelmében 43,2 száza­lékkal emelkedett. E két ok miatt hirtelen 208 671 forintra ugrott a közös helyi­ségek fűtési díja, jóllehet tavaly ugyanezért még „csak” 84 750 forintot kellett fizetni. „Azaz máról holnapra 146 százalékos költségnövekedést kellene a vá­ros minden hasonló házgyári lakástulajdonosának elviselnie, egyeseknek akár az éhezés árán is” - írják az Itt-Honnak is eljuttatott levélben. A dokumentum további részé­ből kiderül még, hogy történt már levélváltás ebben az ügy­ben a MIHŐ és a lakóközösség képviselői között, de nem ve­zetett eredményre. A levélből megtudhatjuk, hogy évente 161 839 forintot - azaz a megemelt fűtési díjat - még hajlandó len­ne kifizetni a közösség, de az erőszakoltnak mondott térfo­gatnövekedést nem ismerik el. Ha a távfűtők ragaszkodnak a megnövelt térfogathoz, kérik a közös helyiségek fűtéséről gon­doskodó öt-öt radiátor leszere­lését. A MIHÓ-től származó informá­ciók szerint a levél megjelené­se után tárgyalóasztalhoz ültek a panaszos lakóközösség képvi­selőivel. Egy december 10-i do­kumentum pedig arról tájékoz­tat, hogy még a megbeszélés előtt a MIHÓ már retirált. „Az 1992. október 1-én új körülmé­nyek között megalakult Miskol­ci Hőszolgáltató Vállalat a na­turális adatok felülvizsgálatá­ra kényszerült” - indokolják, hogy miért mérték fel ismét a közös helyiségek fűtött légköb­métereit. Körülbelül 6 millió légköbméterről van szó, ennek a felmérése tetemes időt vesz igénybe. Hogy a helyzetet egy­ségesen kezelhessék, ezért az új légköbméternek megfelelő számlázást minden lakóközös­ség esetében csak 1994. janu­ár 1-től vezetik be. Ha valame­lyik lakóközösség részére ko­rábban más időponttól küldték a számlát, azt szintén január 1-re módosítják. Ha bárki be­fizette volna a módosított ösz- szeget, azt jóváírják a számá- ra. A MIHŐ-sök állítják, hogy a la­kóközösségek döntő többsége elfogadta a módosított légköb­métereket, magyarán, hogy a kimutatások szerint nőtt a kö­zös helyiségek fűtött térfoga­ta. Azokban az esetekben, ami­kor valaki vitatja, hogy egyik napról a másikra megnöveked­hetett a közös helyiségek térfo­gata, mindkét fél számára elfo­gadható szakértőt kérnek fel: döntsön ő az ügyben; indokolt volt-e az adatok módosítása, valóban kevesebb légköbméter után fizettek-e a lakók, mint amennyit befűtöttek a hőszol­gáltatók. Amíg a szakértő íté­letet nem mond, a régi légköb- méteri adatoknak megfelelően számláznak — olvashattuk a MIHŐ-s dokumentumban. A cég egyébként ugyanezt az álláspontot képviselte a Jókai lakótelepiekkel folytatott tár­gyalásain is. Ezt a javaslatot — tehát új, mindkét fél számára elfogadha­tó szakértő felkérését, a szakér­tő véleményének megismerésé­ig a régi légköbméteri adatok alapján történő számlázást — a lakóközösség képviselői is el­fogadták - erről tájékoztatott a megbeszélésről készített emlé­keztető. Az ügyre a szakértő vé­leményének ismeretében még visszatérünk. • Köszönet az ajándékokért Szegény családoknál járt a polgári kör Mikulása Miskolc (ÉM) - Felhívással fordultak november végén a Miskolci Polgári Kör szervezői a megyeszékhely polgáraihoz: hozzanak egy csokit a Mikulás­nak. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy mostoha sorsuk el­lenére is kevesen legyenek azok, akiknek ezen az ünnepen nem jut ajándék. A miskolci polgárok százai keresték fel csokoládéval azokat a helyeket, ahová ezeket a felhívás szerint el kellett juttatni. A Miskolci Polgári Kör szervezői az aláb­bi köszönetnyilvánítást juttat­ták el szerkesztőségünkbe: „Köszöntet mondunk minda­zoknak, akik felhívásunkra cso­koládét, egyéb édességet, játé­kot hoztak, s ezzel hozzájárul­tak, hogy minél több gyerme­ket ajándékozhasson meg a Mi­kulás. Köszönjük a miskolci Családse­gítő Szolgálat és a Kék Ház munkatársainak, hogy segítet­tek az ajándékok összegyűjté­sében. A Polgári Kör Mikulása decem­ber 5-én délután kereste fel a város több olyan negyedét, ahol köztudottan sok szegény család él. A gyerekek nagy lelkesedéssel fogadták a Mikulást és attól tartva, hogy nem jut min- dannyiuknak az ajándékból, olykor kemény csatákat vívtak egy-egy szelet csokoládéért. Eddig is tudtuk, hogy a szoci­ális problémák nem oldhatók meg jótékonysági akciókkal. Most szerzett tapasztalataink még inkább rádöbbentettek bennünket, hogy sürgősen és hatékonyan fel kell lépni az el­len az ijesztő szegénység ellen, mely az ilyen környezetben élő gyermekeket elve esélytelenné teszi az önerőből történő boldo­gulásra.” A Miskolci Polgári Kör szervezői — HETI JEGYZET-----1 Maj dcsak... Priska Tibor Az asszonyok föltehetően tisztítják már a lencsét, mivel újév napján ezt kell en­ni, hogy szépek legyünk. Meg halat, hogy pénz jöjjön a házhoz. Meg mala­cot, hogy kitúrja a szerencsét számunk­ra. Hasznos, bevált fortélyok ezek, még ak­kor is, ha netán nem mindenkinek, nem mindenkor hozták meg a szerencsét. Az év végi számadás mindenkor szokás volt, a mostaniból kiderülhet, hogy bi­zony nem minden úgy ment, mint a ka­rikacsapás. Vannak, persze hogy van­nak, akiknek nagyon is így ment, de a többségnek nem. A többségnek meg kel­lett húzni a nadrágszíjat, még akkor is, ha már nincs több lik rajta. Ismerked­nünk kell új fogalmakkal, mikről a ko­rábbi években nem tudtunk. Most is­merkedünk a vállalkozás sokrétűségé­vel, örömeivel, buktatóival, kegyetlensé­gével is. Kiderült, hogy a jól hangzó pri­vatizáció sem fenékig tejföl. Ki privati­zál, mit, kit, miből? Ki veszi-szerzi meg a gyárat, a vállalatot, a szállodát árán alul, és mi lesz az addig ott dolgozók­kal? Kárpótlás! Talán sosem hangzott még el ennyiszer ez a szó, mint a mögöt­tünk lévő évben. Kiderült, hogy ezzel a nemes szándékkal létrehozott akármi­vel is bőségesen lehet visszaélni. Az ügyeskedő, a kárpótlás semmilyen for­májára nem jogosult egyének pillana­tok alatt kapcsoltak, kihasználva azo­kat, akiknek az érdekében valójában megszületett a kárpótlás. Licitálás, földárverés. Ezekkel is most ismerked­tünk, ismerkedünk, akárcsak a nyuga­ti tőke beáramlásának módjaival, a sztrájkjoggal, a szólásszabadsággal, a személyiség jogaival, az európai úttal meg sok minden mással, melyekkel pró­báljuk magunkat belehelyezni ebbe az új lehetőségek teremtette - követelte vi­lágba, kapkodjuk a fejünket és ijedten várjuk mi lesz. Tényleg: mi lesz? Mert ezekben a na­pokban már inkább elibénk kell néz­nünk, mint mögénk. Biztatásul minde­nekelőtt annyit, hogy azért csak-Csak megvoltunk eddig is. Valahogy. Persze vannak, kik nagyon is megvannak, könnyedén kibérelhetik akár szilvesz­terre is mondjuk a lillafüredi Palota- szállót, egy kisebb várost vagy akármit, meg sem kottyan nekik. De ez a plebsz- nél nem igen menne. Főleg ezek kedvé­ért, mármint a plebsz kedvéért a BUÉK- ot helyettesítve utaljunk a régi mondás­ra, miszerint még sosem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna! Majd csak lesz valahogy most is! Kívánságként legyen itt: találja meg mindenki a helyét ebben az országban! Érezze magát jól benne! A szilveszteri, újévi fortélyok között ott szerepel a lencse, hogy szépek legyünk. De nincs köztük az a szer, amitől oko­sakká válunk.

Next

/
Thumbnails
Contents