Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-27 / 302. szám
1993, December 27., Hétfő Háttér ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 13 A Választási Etikai Kódex Budapest (MTI) - Ünnepélyes keretek között számos párt, illetve a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda képviselőjének jelenlétében december 15-én aláírták a Független Jogász Fórum által koordinált választási Etikai Kódexet. Az aláírók: KDNP, MSZP, MDF, Fidesz, Republica Rt. Kiadó, Demokrata Koalíció, Konzervatív Párt, Nyugdíjasok Pártja, Nyitott Világ Alapítvány, Magyar Néppárt Nemzeti Paraszt Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Egyesült Történelmi Kisgazda Párt, FKGP, Munkáspárt, Magyar Távirati Iroda, és szándéknyilatkozatban csatlakozott a kódexhez a Magyar Televízió. A Független Jogász Fórum nevében Mészáros Vilmos hangsúlyozta: a kódex normáihoz később bárki kapcsolódhat. Az alábbiakban közöljük a Választási Etikai Kódex teljes szövegét.- Alulírottak (vagyis a jelen okirat záradéka után felsoroltak)- az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztások tisztasága és a kampány etikus lebonyolítása érdekében,- a választásokon induló politikai pártok és jelöltek hitelességének további kiteljesítéséért,- de különösen a választópolgárok pontos és valósághű tájékoztatása, illetőleg a demokratikus intézményekbe vetett bizalmának erősítése céljából a Független Jogász Fórum szervezési és érdemi közreműködésével megalkották az alábbi Választási Etikai Kódex-et. 1./ Jelen okirat aláírói alapkövetelménynek tartják, hogy az 1994. évi országgyűlési választások során a felek a hivatalos választási e(j árás- ban és azon kívül is betartsák a Magyar Köztársaság törvényeit. Az aláírók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választó- polgárokat a választásokon való részvételre ösztönözzék. 2 7 Ezen Kódex etikai normái a választások mindazon résztvevőire nézve hatályosak, akik azt megalkotásakor aláírták, valamint azokra, akik ahhoz a későbbiekben csatlakoztak. 3./Jelen Kódex etikai normái a részes felekre aláírásuk, illetve csatlakozó nyilatkozatuk megtételének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig hatályosak. 4 7 A nyilatkozatban részes felek közösen kijelentik: a választási kampány céljának azt tekintik, hogy ennek során a pártok és ajelöltek bemutassák magukat és céljaikat, valamint, hogy ismertessék, értelmezzék és ütköztessék politikai programjaikat. A felek ezért tartózkodnak egymás pártjának és jelöltjének a lejáratásától. 5./ A felek az ajánlási szelvények gyűjtése kizárólagos cédának a törvényes jelöltállítást tekintik, ezért tartózkodnak a kitöltetlen szelvények gyűjtésétől. 6./Az ajánlási szelvények gyűjtése során a felek tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok és családjuk rendes életvitelének és magánéletének megzavarásával j ár. 77 A felek az egész választási eljárás során etikátlannak tekintik a politikai és személyes hitelrontást, s kötelezik magukat arra, hogy ettől tartózkodnak. A hitelrontás körébe tartozik különösen a jelöltnek bűncselekmény elkövetésével történő igaztalan megvádolása, mentesítése, (rehabilitációja) esetén korábbi elítélésére való utalás, jó hírnevének kétségbevonása, illetve magánéleti viszonyainak a személyiségi jogokat sértő kiteregetése, és az ezekkel való lejáratás. Nem tartozik a hitelrontás körébe ajelöltek korábbi politikai tevékenységének ismertetése. 8. / A nyilatkozatban részes felek szükségesnek tartj ák, hogy a fugged len jelöltek legyenek kötelesek a valóságnak megfelelően és minden rendelkezésükre álló eszközzel tájékoztatni a választópolgárokat arról, ha valamely párt nézeteivel rokonszenveznek, illetve ha annak bármilyen támogatását élvezik. 9. / Kötelezik magukat a felek arra, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb rendezvényeit nem zavarják meg, s nem törekszenek semmiféle módon azokat céljuktól eltéríteni, vagy azokat saját céljaikra felhasználni. 10. / A nemzeti szimbólumokat a választási eljárás résztvevői azonos feltételek mellett szabadon használhatják, azonban tilos azok bármilyen kisajátítása. Egymás szimbólumait, vagy azok megtévesztő hasonmásait a felek egyáltalán nem használhatják. 117 A választási propagandaanyagaikat a felek kötelesek jól felismerhető és mással össze nem téveszthető módon sajátjukként jelezni. 12. /A választási eljárásban résztvevő felek kötelezik magukat arra, hogy egymás választási hirdetéseit, plakátjait és egyéb propagandaanyagait nem távolítják el helyükről, azokat átragasztással vagy egyéb módon nem teszik felismerhe- tetienné, továbbá, hogy tartózkodnak a hirdetési felületek kisajátításától. 13. /Választással kapcsolatos hirdetményt magántulajdonban álló építményre csak a tulajdonos (használó) engedélyével szabad elhelyezni. E tilalom megszegői nem kifogásolhatják hirdetményeiknek (plakátjaiknak) a tulajdonos általi eltávolítását 14./ A felek a választási eljárás valamennyi résztvevőjének ajánlják, hogy a szavazóhelyiségek 100 méteres körzetében a választási eljárás egész tartama alatt tartózkodjanak választási hirdetmények elhelyezésétől. 15./ A nyilatkozatban részes felek a választási kampánnyal kapcsolatban általában kívánatosnak tartják a takarékosságot, illetve a természeti környezet védelmét. 16./ Felek kívánatosnak tartják a törvény által meghatározott választási szervekbe olyan személyek delegálását, akiket e feladat ellátására és a jelen Kódex normáinak betartásának ellenőrzésére előzetesen felkészítettek. 17./ Jelen nyilatkozat részesei szükségesnek tartják, hogy a tömegtájékoztatási médiumok igyekezzenek előmozdítani a választások eredményességét, és a kampány törvény szerint, valamint jelen Kódex normáinak is megfelelő lebonyolítását, illetve, hogy ne hozzanak nyilvánosságra az e Kódex normáit sértő cikkeket, közleményeket és hirdetéseket. 18./ Ezen nyilatkozatban részes felek a választási eljárás egész tartama alatt ajánlják a tömegtájékoztatási médiumoknak, hogy:- a különböző pártoknak és jelölteknek progranjaik bemutatására biztosítsanak azonos esélyeket, — a választás eseményekről és programokról valóságnak megfelelő, korrekt és tárgyszerű módon tájékoztassanak úgy, hogy a hír és a kommentár világosan megkülönböztethető legyen,- törekedjenek a jelöltek személyének korrekt és személyiségi jogokat nem sértő módon való bemutatására,- híradásaikban kerüljék mind a negatív, mind a pozitív diszkriminációt, valamint a politikai és személyes hitelrontást (lásd még a 7. pontot)- a fizetett választási hirdetéseket külön, erre utaló felirattal mindenkivel szemben azonos feltételekkel egyenlő áron és az üzletpolitikailag adható legnagyobb kedvezménnyel közöljék,- azon közleményekben és műsorokban, amelyek nem a választásokkal kapcsolatosak, kerüljék a bujtatott választási propagandát, és tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, amely a kampány eldurvulását válthatná ki.- a közvéleménykutatási adatokat a kutatást végző és a kutatás megrendelője nevének, az adatgyűjtés módjának és idejének, valamint a lehetséges hibaszázaléknak a megjelölésével, továbbá a betekintés lehetőségének a biztosításával, s minden esetben a kutatást végző felelősségére közöljék,- vállaljanak kötelezettséget az etikai normák megszegőinek és a megállapított tényállás közlésére. 19. / A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda részére a felek ajánlják, hogy:- a jelöltállítás napjáig minden pártnak az adott médiummal kötött, külön megállapodás szerinti megjelenést biztosítanak,- a jelöltállítás határnapjától a jelölések arányában mutassák be a területi és országos listát állított pártokat és jelöltjeiket, valamint a független jelölteket, 20. /A nyilatkozatban részes felek a 19. pontban írottakon túl kívánatosnak tartják, hogy mindazon tömegtájékoztatási médiumok, amelyek közszolgálatinak nem tekinthetők, (helyi, önkormányzati és kereskedelmi médiumok), teijesztési körzetükben az ott induló valamennyi jelöltnek és listát áhított pártnak egyenlő mértékű teret biztosítsanak. 21. / A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érdekkörükben megvalósított és a jelen Kódexben megfogalmazott normákat sértő magatartásokat kivizsgálják, az elkövetőt a választási eljárásban való további részvételtől eltiltják, illetőleg a neki adott megbízást visszavonják, és a tett intézkedésekről a sérelmet szenvedett felet tájékoztatják. 22 7 A sérelmet szenvedett félnek — az elvárhatóság határáig terjedő tolerancián túl, és különösen súlyos etikai normasértés esetén - joga van a nyilvánossághoz fordulni és a vele szemben elkövetett cselekmény közzétételét kérni. A felek kívánatosnak tartják, hogy az etikai normasértések bármilyen közzétételére csak a sértett hozzájárulásával kerüljön sor. 237 A nyilatkozatban részes felek etikai normasértések megállapítására kívánatosnak tartják, hogy a választókerületekben az ott jelöltet állított pártok ad hoc bizottságot alakítsanak. Záradék Ezen Választási Etikai Kódex aláírói, illetve az ahhoz csatlakozott felek kijelentik: elismerik magukra nézve kötelezőnek a Kódexben megfogalmazott etikai normákat; felelősséget vállalnak azért, hogy e normákat maguk, illetve az érdekükben eljáró megbízottaik és támogatóik is betartják. Aláírásra javasolják e Kódexet, mindazon polgári és egyéb szervezeteknek, amelyek a választási kampányban bárki mellett részt vesznek. Felek tudomásul veszik, hogy ha bármelyikük is megsérti a Kódex normáit, ez senkit sem jogosít fel hasonló magatartásra. Idő kell a nyugati csatlakozáshoz Kopátsy Sándor Budapest (MTI) - Jó fél évszázada vádolnak azzal, hogy mániákusan a Ä I tekintem követendő példáit» nem is lehet azon vitatkozni, hogy volna-e más ígéretes megoldás is. Ennek ellenére zavar, hogy a politikában túlzott szerepet játszik a közeli csatlakozáshoz fűzött remény keltése, és a csatlakozás meggyorsítására irányuló törekvések mellett a belső problémákkal érdemben kevésbé foglalkoznak. Mindent vagy semmit! A hivatalos befogadás idő kérdése. A legjobb esetben sem várható ebben a században. Semmi értelme annak, hogy egy ilyen távlati remény kösse le azt az energiát és figyelmet, amit az égető napi gondok megoldása követelne. Ebben a tekintetben is érvényesül a politikusok azon igyekezete, hogy a nehéz, reális feladatok megoldása helyett a még nem aktuális távlati célokat mutassák fel az embereknek. A befogadás vagy szinte minden európai volt szocialista országot érint, vagy egyet sem. A Nyugat nem fogja a többséget megsérteni, elidegeníteni azzal, hogy a kicsit jobbakat kimazsolázza. Neki vagy az egész Ke- let-Európa kell, vagy semmi. Döntő jelentősége számukra annak van, hogy ne keltsék fel az oroszok és az ukránok féltékenységét. Minél jobban igyekszünk velük elhitetni, hogy mi különbek vagyunk a többieknél, annál jobban fognak félni a befogadásunktól. Előbb fel kell nőnünk a nyugati szintre, aztán jöhet a befogadás. Éppen a mediterrán országok déli részeinek tapasztalatai tanították meg a nyugat-európaiakat arra, hogy csatlakozásuk sem a befogadó fejlettek, sem az elmaradottak számára nem jár igazi előnnyel. Olaszország, Spanyolország és Portugália déli része a csatlakozás óta jobban lemarad az ország északi feléhez képest mint előtte. Ugyanakkor nagyon nehéz volna kimutatni, hogy milyen hátrányokkal járt Ausztria, Svédország és Finnország számára a kívülmaradás. Olaszország, Spanyolország és Portugália déli része a csatlakozás óta jobban lemarad az ország északi feléhez képest mint előtte. Az integráció az eddigi tapasztalatok szerint csak az egyenlők között hoz eredményeket. Azt a sportolók már régen tudják, hogy súlycsoportokra van szükség. Az öt- venkilós ökölvívó minden politológiai előtanulmány nélkül tudja, hogy nem jó, ha egy ringbe száll a százkilósokkal. Ez igaz a társadalmakra is. A különböző fejlettségű szinten lévők integrálása még egy nemzeti államon belül sem garantálja a felzárkózást. A közös állami és gazdasági szervezet, a közös nyelv még nem jelenti az integrálhatóságot. Miért? Az egység hátrányai A jelenkorban nem szükséges az integráció a munkamegosztás szempontjából sem. Az elmúlt évtizedek leggyorsabban fejlődő országai egyúttal a külkereskedelmüket is gyorsabban növelték mint az integráltak, pedig őket nem fogadta be senki. A távol-keleti gazdasági csodákat nem előzte meg semmiféle politikai és szervezeti integráció. Kína különböző területei, tartományai között nem nőtt úgy az áruforgalom, mint az ország délnyugati tartományainak a kínaiak lakta önálló államokkal való kereskedelme, noha közöttük még ráadásul nem is zavartalan a barátság és a bizalom. Ráadásul a fenti tendenciák annál erősebben jelentkeznek, minél tökéletesebb az integráció. A Maastrichti Szerződés már a közös jegybankról és a közös pénzről beszél. Ennek megvalósulása esetében még tovább fognak nőni a különbségek. A különböző fejlettségű államok közös pénze még soha sehol nem vált be. Minél szabadabb a pénz, a tőke mozgása, annál jobban vándorol a kevésbé fejlettektől a fejlettek felé. Jó volna tehát tompítani a csatlakozás érdekében folyó dobverést és többet foglalkozni a belső problémák megoldásával. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem vagyok a csatlakozás híve. Talán ezer éve nem volt j óbb alkalom arra, hogy végre európaiak legyünk. De hiba volna, ha a szervezeti csatlakozást fontosabbnak tartanánk, mint a tényleges európaiságunkat. Az osztrák példát kövessük, ne a délolaszt! Ók már évtizedek óta vitathatatlanul európaiak, ezért aztán nem is gond a csatlakozásuk. Nálunk már sokszor büszkélkedett a hatalmi elit az európaiságával, de az ország belső viszonyaira nem mindig lehet ezt elmondani. Itt vannak tennivalóink. A főépítész beszél az expo-álmairól Budapest (MTI) - Éppen tíz hónapja vállalta el Szeg- ner László az 1996-os világlckSliífas főépítészi megbízatását. A hivatali szobájában találkozunk, ahol az expo különböző nagyságú térképei, pályamunkák fotói néznek le a falakról. A neves és gazdag tapasztalatokkal rendelkező építész önmagáról nem szívesen beszél, azt tartja, a tettek a fontosak, az amit jelenleg cselekszik. Tudjuk rpla, két nagy tervezőintézeten dolgozott: a BUVATI-nál és az UVATERV-nél, tervező építészként és jelentős számú lakás, illetve ipari nagyberuházás tervezésében vett részt úgy, hogy az utóbbi munkahelyén igazgatóhelyettes volt. □ Mi a jelenlegi feladata az expo főépítészének ? • Mindenekelőtt a szervezés irányítása. Erre nézve a korábbi munkahelyemen szereztem tapasztalatokat. Ezen túl, az expo létrehozásával kapcsolatos építészeti tevékenység összehangolása, a kivitelezés ellenőrzése. Voltaképpen ezen a poszton is, mint régebben, nagyberuházás vezető tervezőjeként dolgozom, mert a világ- kiállítás is egy nagyberuházás. De minden eddigi munkámnál bonyolultabb és hozzáteszem, egy építész számára ez nagyon szép, izgalmas feladat, ilyen lehetőséget az élet csak egyszer ad — állítja Szegner László. A siker biztosítékának tartom, hogy az expo létrehozásában a legkiválóbb építészkollégák, mint Finta József, Makovecz Imre és rajtuk kívül még sokan mások hozzáértésére, elkötelezettségére és segítségére számíthatok. Ez nagy biztonságot jelent, nemcsak a váll alt kötelezettségem teljesítéséhez, hanem ahhoz is, amit elképzeltünk. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy elérkezik a nagy pillanat, amikor kinyílnak a világkiállítás kapui, hírnevet, elismerést hozva e kis országnak. Ez valamennyiünknek feledhetetlen és megismételhetetlen esemény lesz. □ Minden világméretű rendezvénynél törekszenek a látványosságra, arra, hogy a látogatók maradandó emlékképet őrizzenek az eseményről. Marad-e ilyen sajátos emlékkép a mi expónkról is? • Meggyőződésem, hogy igen. A minden ízében magyar alkotás - Ferencz István gondolata - egy jelképes napkarika lesz, amely 40 méteres magasságban, 45 fokos szögben lebeg majd a kiállítás felett. Ez a 180 méter átmérőjű lézerfénykor a város minden pontjáról jól látható irányjelzője is lesz a világkiállításnak. Különösen alkonyaitól lesz lenyűgöző látvány a ragyogó, bíborvörös tűzkarika, amint a hegyek és a Duna fölött szólja fényeit. □ Tudott-e közvetlen tapasztalatokat szerezni ehhez a munkához? • Több világkiállítást, illetve nagy, nemzetközi rendezvényt láttam. Spanyolországban, az ausztráloknál és Dél-Koreában pedig világkiállítást néztem meg. Közvetetten megismertem, tanulmányoztam szinte minden fontos és világméretű rendezvényt. Az ismeretszerzés mindkét útja fontos, egyik sem helyettesítheti a másikat. Éppen ezek alapján mondhatom, hogy a mi expónk lényegesen bonyolultabb lesz, mint az előzőek, mégpedig az utóhasznosítási programja és a városrendezési szempontok miatt. Nálunk, a megépülő létesítmények jelentős része ugyanis az expo után az egyetemi oktatás, a város és a kerület lakóinak sportolási, művelődési céljait szolgáljál?, msgd, sok-sok évtizeden át. □ Milyen meghatározó elemek befolyásolják az 1996-os expo arculatának kialakítását? • Mindenekelőtt az, hogy ez szakkiállítás lesz, amelynek a jelszava, „Kommunikáció egy jobb világért”. A Duna két partja szintén fontos szerepet játszik az expo látványában, és mivel a világörökség közelében fekszik, meghatározza, hogy milyen keretek között mozoghat a tervező építészek fantáziája. A szakkiállítás további sajátossága, hogy a külföldi kiállítók csarnokait is mi tervezzük, építjük fel, csupán a berendezés lesz a vendégek gondja. Ez a megoldás az építészeti egység megőrzését hivatott szolgálni. Egyedül az osztrákok építenek majd önálló pavilont, a parlamentjük már megszavazott a részvételükre 400 millió schillinget. □ Magyarország és a vidék miként mutatkozik be? • Az egész expónak, de mindenekelőtt a magyar pavilonnak tükröznie kell azt az eszmeiséget, amelyet népünk történelme, alkotó tehetsége, fennmaradásának tanulságai sugallnak a látogatóknak. Az expo főterének külső ívén felépülő hét ház, valamint a Petőfi híd közelében létesülő skanzen az ország hét régiójának, sajátos arculatú vidékeinek a bemutatására szolgál. Pályázat dönti el, hogy mely tájegységekről mi kerül ezekbe az épületekbe. Megjegyzem, az már eldöntött tény, hogy az itt kiállítóknak nem kell bérleti dijat fizetni. □Az expo építészeti előkészítése hol tart, a program végrehajtásának milyen szakában vannak ? • A föld feletti, látványos építkezés csak ezután következik, gyorsul fel. Az összes, ezt előkészítő munka tervszemen halad. Ezt erősítette meg az expo mellett működő, amerikai tanácsadó cég igazgatóhelyettesének friss tapasztalata is. Közben és hamarosan az is eldől, lesz-e gyalogos és ideiglenes hídja az expónak. Ez kizárólag a pénzen múlik. Ha sikerül a megfelelő összeget előteremteni az év végére, akkor lesz híd is. A döntéstől függetlenül, a Dunának fontos szerepet szánunk a közlekedésben.
