Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-27 / 302. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993, December 27., Hétfő------------APROPÓ------------V iifa (a musical Bánhegyi Gábor Már boldogult főiskolás koromban is csodálattal adóztam a zeneiskolás „törpék”képességeinek, akik a gyakorló tanítás izzasztó pillanataiban többször is kisegítettek a slamasztikából. Ezért is ültem le hétről hétre a tévé elé vasárnap délelőttönként, amikor a zeneiskoláknak megrendezett Növendékhangverseny című vetélkedősorozat adásait közvetítették. Amellett, hogy a fiatal hölgyek és urak számtalan jelét adták annak, hogy otthonosan mozognak a zene világában, az volt a legszimpatikusabb bennük, hogy tudtak hibázni. Ha elcsuklott a hang, vagy félrecsúszott az ujj, akkor meg sem próbáltak úgy tenni, mintha ez lenne a természetes, hanem megjelent az arcpír, jött a fejcsó- válás vagy egész egyszerűen a kétségbeesés, hogy hiába volt a sok gyakorlás, az élő adás „varázsa”, a kameraláz pillanatok alatt tönkreteheti hónapok kemény munkáját. Egyszerűen nem lehetett nem szorítani végig a produkciók alatt, annyira lehetett érezni a nagy akarást, a végsőkig fokozott odafigyelést. Mindez még szép és jó is lett volna, ha nincs „ha”. Ez a „ha” pedig a műsorvezető bácsi volt, aki tipikus mintapéldája volt a „tanárnak”. Annak a tanártípusnak, aki miatt szeretjük felejteni az iskolát, aki úgy tud ránk nézni, hogy elnéz a fejünk fölött, aki miközben ránk „figyel” szórakozottan kö- szönget jobbra-balra, a mondatunk közepén jut eszébe, hogy megigazítsa az ingünk gallérját. Ez a műsorvezető bácsi is kizárólag a kamerába volt hajlandó nézni, amikor a gyerekekkel beszélgetett, ez a műsorvezető bácsi sem figyelt oda, hogy mit válaszolnak „érdeklődő” kérdéseire. El is nyerte méltó jutalmát. A döntőt követő díjátadási procedúra után felszólította a fiatalságot, éltessék a zenét a Viva, viva la musica kezdetű kánonnal. Példás tanár bácsiként el is énekelte az első sort. Mit mondjak: magam sem vagyok egy Pavarotti-ka- liberű énekes, de ember legyen a talpán, aki abból a falskavalkádból ki tudta volna hámozni a dallamot. A gyerek azonban még megbocsátó természet és a zenét is tiszteli, így az alkalmi kórus jóvoltából a stáblista sorjázása alatt még volt alkalmunk meghallgatni, hogy is kell tényleg éltetni a muzsikát. Az ötven év kötelez Abaújszántó (ÉM) - Öt évtized telt el azóta, hogy Abaújszántón megnyitotta kapuit az Állami Gazda- és Gazdasszonyképző iskola. Az immár Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző ünnepelni készül, miközben már tervezik a fél évszázadot követő új tanévet is. Szántói Gazdász című beiskolázási híradójukban olvashatunk a diákélet mindennapjairól: tanítási órákról, gyakorlati képzésről, diákcsínyekről, kirándulási élményekről, volt diákok visszemlékezéseiból és mai diákokról, akik idősebb családtagjaik példáját követve választották továbbtanulási helyükként Abaúj szántót... A munka melletti úgymond szakmai kikapcsolódásról is: lovaglásról, „szamaragolásról”, ma- darászásról, traktorvezetésről. Tájékoztatva az általános iskolákban végzőket az intézmény pályaválasztékáról. „Tudom, a nagy kérdés benned is megfogalmazódik - én is munkanélküli leszek?” - úja Kiss Tibor igazgató a leendő tanítványokhoz szólva, majd folytatja: „A válasz nehéz, de veled együtt mi is nagyon bízunk szakmánk, a magyar mezőgazdaság jövőjében. Ennek akár felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberként is alkotó részese lehetsz.” A következő év tavaszán rendezik meg az intézményben a jubileumi ünnepségeket Szántói Gazdásznapok címmel. Emlékeznek az iskola nemes diákjaira, nehézségeikre és örömeikre. A szakma és az intézmény szebb, könnyebb holnapja érdekében és reményében! Hiszen—véleményük szerint - „a ma diákja - az ezredforduló gazdásza”. Múmia a szemétben Baguio (MTI) - Nagy meglepetés érhette a Fü- löp-szigeteki Baguio város lakóit, akik az elmúlt héten egy múmiára bukkantak az egyik szemétrakás tetéjén. A több száz éves, ámde igen jó állapotban levő tetemet valószínűleg egy törzsi temetkezési helyről rabolták el, de azt egyelőre nem tudják, hogyan került a holttest a szemétbe. Ebben az évben a Manilától mintegy 200 kilométerre északra fekvő Kabayan városában történt „múmia-rablás” és a rendőrség azt gyanítja, hogy ez a tetem is onnan való. Vasarely zebrái és az írók .. mmmá Vidor Vasgreiy műveiből értékesítéssel egyebekötött kiállítást rendeztek az elmplt héten Budapesten a Magyar írók Szövetségének székházában. A befolyt összeg egy részével az írószövetséget támogatják. Fotó: Nagy Gábor (ISB) A veszélyek és az álveszélyek Miskolc (ÉM) - Lapunk december 8-i számában „A veszélyeztetett iskoláról" címmel adtuk közre a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettől kapott közleményét, mely az előző napokban megrendezett Vizsgák a XX. század végén című konferenciához kapcsolódott. Ebből az apropóból közöljük most Halmainé Fehér Margit írását. A közlemény lényege egy drámai felhívás több szerep/le/osztásban. A benne lévő szakmai hibák, hatásköri félreértések és szemléletbeli kuszaságok miatt nem mehetünk el szó nélkül mellette. A pontosabb megértés céljából idézzük a felhívás vonatkozó szövegét: „A konferencia résztvevői felhívják az oktatásügyért felelősséget vállaló, áz oktatásügy iránt érdeklődő társadalmi és politikai szervezeteket, de különösen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium figyelmét arra, hogy az oktatási törvényekben megfogalmazott, ott deklarált vizsgarendszer megvalósításának, működtetésének feltételei nincsenek biztosítva. A jelenlegi érettségi és felvételi vizsga fejlesztésének belső tartalékai kimerültek. A kialakult helyzet veszélyezteti a magyar oktatásügy kiegyensúlyozott fúnkcionálását, az oktatás minőségét. Az iskolai egyenlőtlenségek aggasztó méreteket kezdenek ölteni...” Súlyos szakmai hiba egy szakmai konferenciától, ha oktatási törvényekben megfogalmazott, ott deklarált vizsgarendszerről beszél. Ugyan melyikre gondoljunk; a régire, amely nem tartalmazza a vizsga- rendszert, vagy az újra, amely a vizsgarendszert a NAT kötelező bevezetése utáni időre helyezi? Azzal a megbízott szakmacsoportoknak kell elszámolniuk, hogy miért merültek ki az évek során e célra biztosított belső tartalékok, milyen eredményeket képesek felmutatni és milyen valóságos problémák merültek fel. A további finanszírozás nem a társadalmi és politikai szervezetek elhatározásától függ. A társadalmi és politikai szervezetek dolga az, hogy a döntéseket befolyásolják, az érvényesülésüket pedig kísérjék figyelemmel. Szakági, sőt parlamenti, így hát társadalmi döntés az oktatási törvény, a NAT és vele együtt a vizsgarendszer. A megvalósítás kötelezettsége pedig olyan szakmai ügy, amely nem hárítható át sem a társadalomra, sem a politikára. Meggyőződésünk és tapasztalataink szerint nem a magyar oktatásügy kiegyensúlyozott „funkcionálását” veszélyezteti a kialakult helyzet: az iskola most egészen más problémákat akar, vagy kénytelen megoldani. A kialakult helyzet miatt sokkal inkább az egyes csoportok aggódnak, amelyek szakmai, presztízs és financiális érdekeiket látják veszélyeztetve. Fölösleges és etikátlan az iskolát pajzsként felemelni, mert az nem vár el egyebet, mint rendezett működési körülményeket, használható jogszabályokat és követhető szakmai programokat. Az oktatás minőségét nem a kiala- kulthelyzet veszélyezteti, sokkal inkább az esetleges működési és szak- emberhiány. Ez pedig nem a vizsga- rendszer létének vagy hiányának függvénye elsősorban. A konferencia felhívása még további drámai bejelentéssel él: „Az iskolai egyenlőtlenségek aggasztó méreteket kezdenek ölteni.” íme, a láthatóvá vált differenciált sokszínűség az iskolarendszerben, amelyet pártállástól függetlenül minden szakmabéli követelt. Egyenlőtlenségek mindig is voltak, ellátottságbeliek és a képesítéstől, szakmai felkészültségből, igényességből eredőek egyaránt. Az már az önkormányzat, a szülők, a felhívás által is meghivatkozott társadalmi és politikai szervezetek dolga, hogy mivé kívánják fejleszteni vagy hogyan hagyják magukra iskoláikat. Ugye egjokünk sem sírja vissza a „bukásmentes iskola” vízióját, amelynek jegyében sok tanácsirányítási „szakember” hatott és tündökölt? Szakértelmet, hozzáértést, szakmai konszenzust emleget még a felhívás. Úgy legyen - tesszük hozzá mi is. Meg hogy a suszter maradjon a kaptafájánál. Az oktatáskutató kutasson, az erre a célra létrehozott munkacsoport alkossa meg a NAT-ot, a vizsgarendszert, mindenki végezze a maga dolgát. Á pedagógiai intézetek dolgozzanak ki alternatív programokat, illetve segítsék ezek kidolgozását, szolgáltassanak és fejlesszenek, amint az őket működtető megyei önkormányzatok elvárják ezt tőlük. A vizsgarendszer kidolgozása nem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet feladata, és nem is a felelőssége. Senki nem hatalmazta fel rá, az alapító okiratában sem szerepel feladatként. Az igazi veszélyeket az amúgy is nagy számban ható klikkek és nem szakmai érdekellentétek jelentik. Vajon miért bővíti köreiket hatáskör nélkül egy pedagógiai intézet is? Karácsonyeste Bangladesben „Békesség a földön és az emberekhez jóakarat” Hegyi Ágnes Miskolc (ÉM) - Ahány ország, annyiféleképpen ünnepük a karácsonyt. Az egyházi szertartás, templomi liturgia vallásos jellegében, bibliai vonatkozásaiban természetesen mindenütt Jézus születésének történetét, a szeretet, békesség örök emberi vágyát tartalmazza. E köré azonban országonként sajátos szokások, folklór elemek kapcsolódnak. Hegyi Ágnes foglalkozásánál fogva az európai országokon kívül egy ázsiai és három afrikai országban összesen négy esztendőt töltött. Beszámolójának köszönhetően most mi is megismerhetjük, milyen is a karácsony Daccában. A leghosszabb ideig a világ legszegényebb országának, Bangladesnek a fővárosában, Daccában dolgoztam. Az ország területe másfélszer, lakosainak száma tízszer akkora, mint hazánké. Vallási megoszlás szerint a lakosság 85 százaléka mohamedán, 13 százaléka hindu, 2 százaléka-fele-fele megoszlásban - keresztény, illetve buddhista. Két karácsonyt éltem meg Daccában. A Gulshan-félszigeten levő diplomata-negyedben laktunk. Karácsonykor mi, magyarok együtt töltöttük a szentestét, amennyire módunkban volt - az otthoni szokások szerint. Karácsonyfát állítottunk, de errefelé fenyő nem lévén, a piacon műanyagból készült karácsonyfát árulnak. Ez olyan, mint az esernyő: kibontható, összehúzható, s még a díszek is rajta vannak. Karácsony reggelén nagy zajra ébredtünk: ugyanis egy bengál népi zenekar jött köszönteni bennünket, európaiakat, s a dobok, trombiták, vonóshangszerek együtt különleges ázsiai muzsikát szolgáltattak. Főképp angol stílusú dalokat játszottak, ami érthető, hiszen sok kulturális örökségük maradt az angol gyarmati időkből. De azért műsorukon egzotikumnak számító bengál dalok is szerepeltek. Zenés köszöntésüket dollárral, angol fonttal vagy éppen saját pénzükkel, takával jutalmaztuk. A Bengál-öböl vidékéhez hasonlóan maga Dacca is temérdek tóból áll. így a bengálok egyik főfoglalkozása természetesen a halászat. Tudják rólunk, hogy a fehérek karácsony estén halat vacsoráznak, ezért ünnep előtt a halak legváltozatosabb fajtáit vásárolhattuk meg tőlük. Ugyanakkor bengál szokás szerint karácsonyi ételkülönlegességgel is kedveskedtek nekünk. Ezek apró labdacsok, cukrozott túróból készített gombócok. Roppant boldogok voltak, hogy az ő „nemzeti” édességüket jóízűen fogyasztottuk. Ünnep délutánján a St. Francis Xavier’s School karácsonyi műsoros ünnepélyére kaptunk meghívást. Ez egy nyolcosztályos katolikus iskola, amelyben keresztény bengál gyermekek tanulnak. Az ünnepi alkalomra zsúfolásig megtöltötték az iskola szépen feldíszített nagytermét a bengál szülők és az európai vendégek. Mindenütt koszorúk, csokrok, virágfiizérek fehér, sárga kerti, mezei, erdei virágokból. Itteni szokás szerint még a nyakunkba is akasztottak egy-egy füzért piros tűzakác, selyemgyapot (bengálul Shimul), jázmin (bengálul BeU) és a sajátosan bengál Krishnachura virágból. Különleges élményt jelentett nekünk, európaiaknak, ahogyan a 12-14 éves gyermekek angol, bengál, koreai, beli, indonéz énekeket, dalokat, táncokat adtak elő. A máig megőrzött műsorlapon ilyen nevek olvashatók: Golam Haider Rasul, Shabbir Harun, Fawzia Hossain VII. és Feisal Ghani, Shariar Khan, Susan Rahman VI. osztályos tanulók. Megilletődve hallgattuk, amikor a karácsonyi énekszámok, táncok, jelenetek után a gyermekek Krisztus születésének történetét mutatták be angolul, bengálul, majd így fejezték be műsorukat szintén angol és bengál nyelven: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat.” Szabadművelődés Miskolc (ÉM) - Ma lapszámunkban megkezdjük a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány által támogatott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közösségek névsorának közlését. Abaújkéri Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, 50.000 Ft; Abaújlak önkormányzatának képviselő-testülete, 40.000 Ft; Abaújszántó nagyközség önkormányzata, 50.000 Ft; Gyárfás József Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Abaújszántó, 25.000 Ft; Alsó- gagyi önkormányzat, 30.000 Ft; Ar- nóti Ovisokért Alapítvány, 40.000 Ft; II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Bekecs, 20.000 Ft; Művelődési Ház, Bodroghalom, 60.000 Ft; Rozmaring Néptáncegyüttes, Bodroghalom, 35.000 Ft; Humán Stúdió Kulturális Egyesület, Bodrogke- resztúr, 50.000 Ft; Humán Stúdió Kulturális Egyesület, Bodrogke- resztúr, 40.000 Ft; Humán Stúdió Kulturális Egyesület, Bodrogkisfa- lud, 45.000 Ft; Bodrogkisfaludért Egyesület, Bodrogkisfalud, 45.000 Ft; Bodrogkisfaludi önkormányzat, 25.000 Ft; Klapka György Általános Iskola, Bodrogkisfalud, 20.000 Ft; Kultúrház, Bodrogkisfalud, 40.000 Ft.; Művelődési Ház, Boldva, 35.000 Ft; Borsodgeszti Pávakör 45.000 Ft; Általános Művelődési Központ, Bor- sodivánka, 30.000 Ft; Borsodszent- györgyi Általános Iskola népitánc- szakköre, 20.000 Ft; Polgármesteri Hivatal, Cigánd, 28.000 Ft; Okoli- csányi László, Dédestapolcsány, 5.360 Ft; Önkormányzati képviselő- testület, Domaháza, 56.000 Ft; Köz- művelődési Intézmények, Encs, 39.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Encs, 50.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Encs, 50.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Abaú- ji Pedagógus Vegyeskar, Encs, 49.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Díszítőművészeti klub, Encs, 20.000 Ft; Közművelődési Intézmények Évgyűrűk nyugdíjas klub, Encs, 40.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Mozgásművészeti klub, Encs, 35.000 Ft; Közművelődési Intézmények, Rejtvényfejtők Baráti Köre, Encs, 40.000 Ft; Bokréta Cite- razenekar, Fancsal, 20.000 Ft; Községi önkormányzat, Fancsal, 75.000 Ft; Rozmaring népdalkor, Felsőzsol- ca, 15.000 Ft; Hemádkak község ön- kormányzata, 90.000 Ft; Községi ön- kormányzat és falugondnok, Her- nádpetri, 60.000 Ft; Irota község ön- kormányzata, Irota, 60.000 Ft; Eg- ressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, Kazincbarcika, 50.000 Ft; Kács község önkormányzata, Kács, 60.000 Ft; Gör.kat. Egyház, Kenézlő, 90.000 Ft; Karitász Művészeti Csoport, Kenézlő, 56.000 Ft; Kisgyő- ri Népdalkor, 25.000 Ft; Mocsolyás- telepi Ifjúsági Klub, Kisgyőr, Mocso- lyás-telep, 60.000 Ft; Községi önkormányzat, Litka, 40.000 Ft; Községi könyvtár, Mályinka, 30.000 Ft; Községi Művelődési Ház, Megyaszó, 50.000 Ft; Gánóczi Zoltánná Általános Iskola, Mezőkövesd, 20.000 Ft; Közösségi Ház, Mezőkövesd, 126.000 Ft; Közösségi Ház, Mezőkövesd, 126.000 Ft; Közösségi Ház, Mezőkövesd, 20.000 Ft; Közösségi Ház, Mezőkövesd, 120.000 Ft; Matyó Népművészeti Egyesület, Mezőkövesd, 35.000 Ft; Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesült, Mezőkövesd, 80.000 Ft; Belvárosi Kulturális Menedzseriroda, Miskolc, 158.000 Ft; Belvárosi Kulturális Menedzseriroda, Miskolc, 56.000 Ft; Belvárosi Kulturális Menedzseriroda, Miskolc, 20.000 Ft; Belvárosi Kulturális Menedzseriroda, Miskolc, 42.000 Ft; Csipogó Gyermek Néptáncegyüttes Egyesület,, Miskolc, 50.000 Ft; Dériné Érsek Ágnes, 33. Sz. Általános Iskola, Miskolc, 38.000 Ft; Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola Néptánccsoportja, Miskolc, 20.000 Ft; Forrás Kamarakórus Alapítvány, Miskolc, 35.000 Ft; Kalamajka Bábszínház Egyesület, Miskolc, 45.000 Ft; Kék Ház Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Miskolc, 79.000 Ft; Kiss Ágnes, 33. Sz. Általános Iskola, Miskolc, 30.000 Ft; Lorántffy úti Napköziotthonos óvoda Nevelőtestülete, Miskolc, 20.000 Ft; MÁV Koncert Fúvószenekar, Miskplc, 42.000 Ft; Papp Ágnes, 33. Sz. Általános Iskola Alkotótábor, Miskolc, 30.000 Ft; Vizuális nevelési munkacsoport, Miskolc, 20.000 Ft; Kolozsi Judit, Ady Endre Művelődési Ház, Mis- kolc-Diósgyőr, 70.000 Ft; Gárdonyi Géza Álalános Iskola dramatikus játszóköre, Miskolc-Hejőcsaba, 20.000 Ft; (folytatjuk)
