Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-23 / 300. szám

1993. December 23., Csütörtök zzzmizz Hírek - Tudósítások Évkönyv — Alföldi Társadalom Békéscsaba (MTI) - Békéscsabán megjelent az Alföldi Társadalom cí­mű földrajztudományi évkönyv 1993. évi kötete. A Nagyalföld Ala­pítvány kiadásában és az MTA Re­gionális Kutatások Központja Alföl­di Tudományos Intézetének békés­csabai osztálya gondozásában im­már a negyedik alkalommal megje­lent évkönyvben történészek, szoci­ológusok, közgazdászok és földrajzo­sok együttesen 11, Alföld-kutatási eredményekkel foglalkozó tanulmá­nya olvasható. A kötet első részében Nagykőrös példáján a hosszú távú társadalmi folyamatok telcpülésa- lakító erejét és a református lelké­szek XVIÍI. századi gyulai szerepét elemző írások kaptak helyet. Több tanulmány foglalkozik a Magyar Al­föld közigazgatásának főbb jellem­zőivel, a megyerendszer 1949 és 1956 közti átszervezésével, az ön- kormányzatok napjainkban megfi­gyelhető együttműködési kezdemé­nyezéseivel, a lakosság közéleti részvételével, valamint a népesedé- si viszonyok sajátosságaival. _____ P énz útépítésre Budapest (MTI) - Az Európai Be­ruházási Bank 72 millió ECU érté­kű hitelt nyújt a magyarországi út­hálózat fejlesztésére. Erről a megál­lapodást szerdán írta alá Budapes­ten Botos Balázs, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára és Te- renc Braun, a bank elnökhelyettese. A tervbe vett beruházások teljes fej­lesztési költsége 151 millió ECU-t tesz ki. A fejlesztés kiteljed a 2. szá­mú autóút 34,5 kilométeres szaka­szának kiépítésére, mégpedig úgy, hogy a későbbiekben autópályává lehessen szélesíteni. A program re­habilitációs beruházásokat is tartal­maz, amelyek nemcsak utakat, ha­nem hidakat is érintenek. A finan­szírozáshoz a bank által nyújtott hi­tel mellett a magyar kormány 79 millió ECU-val járul hozzá. ______ K észültség a Tisza felső szakaszán Budapest (MTI) - Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint a Tisza felső szaka­szán és a mellékfolyóin intenzív ár­hullám alakult ki az előző napokban lehullott jelentős csapadék hatásá­ra, átlagosan 50-80 milliméter csa­padék hullott, de egyes helyeken a 100 millimétert is elérte. Az ukrán és a román vízügyi szervek szakem­berei folyamatosan tájékoztatták magyar partnereiket az árhullám alakulásáról. A Tiszán Tiszabecsnél az utóbbi 24 órában 195-ről 552 cen­timéterre emelkedett a folyó víz­szintje, s ezért a Felsö-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az első fokú ár- vízvédelmi készültséget harmadfo­kúra növelte. Hasonlóképpen mege­melkedett a víz a Túron is, ahol szer­dán reggel Garbóiénál már 530 cen­timétert jelzett a vízmérce. A vízü­gyi igazgatóság a Túr teljes hosszá­ban ugyancsak első fokúról harmad­fokúra növelte az árvízvédelmi ké­szültséget. Példaadó Matáv-privatizáció Párizs (MTI) - A Matáv-privatizá­ció valószínűleg diktálni fogja majd a tempót a többi kelet-európai tele­fon-privatizálási ügylethez is - írja a Párizsban megjelenő, angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune keddi száma. Az újság sze­rint az üzlet - értéke alapján - az egyik legnagyobb kelet-európai pri­vatizáció: a német Deutsche Tele­kom és az amerikai Ameritech közös befektetése nagyjából olyan nagysá­gú, mint a Volkswagen érdekeltsége a cseh Skoda autógyárban. A nyuga­ti telefontársaságok számára Kelet- Európa nagyszabású expanziós tér­séget jelent. A kommunista kormá­nyok a telefonellátásra nem sok súlyt helyeztek, a telefont a szervez­kedés és a hírtovábbítás egyik mód­szereként látva. Most viszont, a pi­acgazdaság és a véleménynyilvání­tási szabadság felé haladva sokkal nagyobb az igény, mint amit a tech­nológiailag elmaradott állami tele­fontársaságok ki tudnak elégíteni - írja a lap, hozzátéve: pillanatnyilag csak a magyarok 10-12 százaléká­nak van telefonja, s ezt az Ameritech elnökének reménye szerint 2000-re harminc százalék fölé lehet emelni. Újabb „japánhitel” a láthatáron Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke Tokióban tárgyalt Tokió (MTI) - A japán kormány hi­telintézete újabb, Magyarországnak szóló kölcsönt helyezett kilátásba - így számolt be Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese tokiói tárgyalásai eredményei­ről az MTI-nek. A bankvezető úgy értékelte, hogy az újabb 100 millió dolláros hitelre tett japán ajánlat, valamint a múlt hé­ten kibocsátott szamurájkötvény kedvező fogadtatása azt jelzi, hogy „az idei rossz fizetésimérleg-helyzet és a költségvetés hiánya ellenére mind a japán kormány, mind pedig a tőkepiac pozitívan ítéli meg az or­szágot”. Hárshegyi Frigyes háromnapos tár­gyalásai során találkozott a japán pénzügyminisztérium, az Exim­bank, a japán központi bank vezető­ivel, tárgyalt a legnagyobb beruhá­zási és kereskedelmi bankok képvi­selőivel és aláírta a múlt héten fel­vett kölcsönről szóló szerződést. „Valamennyi pénzintézet vissza­igazolta, hogy jól megy a kötvény ér­tékesítése” - mondta az 50 milliárd jen - közel félmilliárd dollár - érté­kű kötvény fogadtatásáról. Ennek jele az is - tette hozzá -, hogy az idei negyedik MNB-kötvény szervezésé­ben az eddigi legnagyobb számban vettek részt japán és külföldi pénz­intézetek - a Daiva értékforgalmi társaság volt a fő szervező és mellet­te 12 pénzintézet, köztük 3 külföldi volt az értékpapír társszervezője. - A kötvény jövő évi pénzügyi szük­ségleteink kielégítését szolgálja, 10 éves futamidejű és 2004 januárjá­ban kell visszafizetnünk. A kamat 5,45 százalékos, vagyis az eddigi leg­kedvezőbb - hangsúlyozta Hárshe­gyi Frigyes. Ami az pjabb japán kormányhiteire tett ajánlatot illeti, Hárshegyi Fri­gyes elmondta, hogy „nagyjából már kihasználtuk azt a nálunk japán hi­tel néven ismert 12 milliárd jenes hi­telt, ami a kis és közepes méretű vál­lalatok fejlesztésére szolgál”. Az Eximbank jelezte, hogy kész ehhez a hitelhez nagyjából azonos összegű, tehát mintegy 100 millió dolláros ér­tékben hitelt nyújtani., A japán kor­mány ezzel is kifejezésre akarja jut­tatni, hogy támogatja a magyaror­szági gazdasági átállás folyamatát” - értékelte Hárshegyi. Külföldi tőkebefektetések 1993-ban Budapest (MTI) - Nem csökkent a működő tőke beáramlásának lendü­lete az idei év első három negyedé­vében - állapítja meg az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium gazda­ságstratégiai főosztályának tájékoz­tatója. Alegtöbb tőke-1,7 milliódol­lár- 1991-ben áramlott az országba, s az elmúlt évben is csaknem ugyan­ennyi. Az idén is megismétlődhet ugyanez, többek között azért, mert az év végéig vehetők igénybe a kül­földi befektetésekre vonatkozó ked­vezmények. Ez év I—VIII. hónapjában több, mint 700 millió dollárral nőttek a befek­tetések, és az első 9 hónapban 3040- nel emelkedett a külföldi részvétel­lel létrehozott vegyes vállalatok szá­ma. A gazdasági társaságok 18,8 százaléka működik a feldolgozó iparban. Ugyanakkor az összes ve­gyes vállalat tőkéjének 52 százaléka áramlott ebbe az ágazatba. A feldol­gozóiparban működő vegyes vállala­tok működő tőkéjének 46 százalékát pedig a gépiparba fektették. Az adatokat elemezve Bagó Eszter, az IKM gazdaságstratégiai főosztá­lyának vezetője elmondta: a gépipar kiemelt aránya részben az autóipa­ri befektetéseknek köszönhető, rész­ben annak, hogy a vegyes vállalatok általában a korábbi üzleti kapcsola­tokra épülnek, és a gépiparra koráb­ban is a nyugati orientáció volt a jel­lemző. Az idén a gépipar 12 százalé­kos termelésnövekedést produkált, a többi ágazat pedig csak 3-4 száza­lékosat, és ebben fő szerepe van a külföldi tőkebefektetéseknek. Az elmúlt időszakban jelentősen módosult a külföldi részvétellel mű­ködő társaságokban a külföldi tulaj­donhányad. Míg 1990-ben a cégek­ben az alapítói vagyonból a külföldi­ek 29,1 százalékkal részesedtek, 1993. első 9 hónapjában már 73,8 százalékot tett ki a devizában befek­tetett tőke aránya. Magyarországon a legtöbb vegyes vállalatban Németország, Ausztria, USA és Olaszország érdekelt. A leg­több tőkét viszont osztrák, belga, né­met és svájci cégek hozták Magyar- országra. A vegyes vállalatok műkö­dését vizsgálva továbbra is jellemző, hogy a külföldiek számára fontos in­díték a piacszerzés, de kedvezően nőtt a beszállító, termeltető, bér- munkáltató cégek aránya is. Tech­nológiát tekintve általában a jó kö­zépvonal érkezik általuk a magyar piacra - pozitív kivétel az élenjáró technikát képviselő autóipar, vala­mint a fejlett munkaszervezés, és ez mindenképpen segíti a hazai terme­lők integrálódását a nyugat gazda­ságába. Huszonöt éve a Hold körül Éppen negyedszázada, hogy a képen látható három amerikai, Frank Borman, William Anders és James Lovéll az Apollo 8 fedélzetén az emberiség történetében először megkerülte a Holdat, hogy aztán fél évvel később, 1969 nyarán sor kerülhessen a holdraszállásra is. A három űrhajós most Chicagóban, egy kiállításon találkozott, mögöttük az Apollo 8 kabinja. Fotó: AP Atomtechnológia a Skodától Prága (MTI) - Irán szoros kapcso­latokra törekszik a cseh Skoda ne­hézipari részlegével, az együttmű­ködésnek azonban kizárólag békés céljai vannak - mondotta Irán prá­gai nagykövete. A diplomata nyilat­kozata azután látott napvilágot, hogy Csehországban, Franciaor­szágban és Izraelben sajtóértesülé­sek jelentek meg - izraeli forrásokat idézve amelyek szerint Teherán Prágát, környékezte meg nukleáris technológia vásárlásának reményé­ben. Cseh illetékesek ezt több ízben cáfolták s a The New York Times múlt hét végi beszámolója szerint a Cseh Köztársaság ígéretet tett arra, hogy megtiltja egy - meg nem neve­zett - cseh nehézipari cégnek atom­technológia iráni exportját. A plzeni Skoda-üzem egyébként a minap annyit elismert, hogy a vállalatóriás vezérigazgatója nemrégiben tett te- heráni látogatásán „atomener­giaipari beruházásokról tárgyalt vendéglátóival, de megállapodás nem született”. A cég írásos nyilat­kozatot is tett az ügyben: eszerint „ha Teherán érdeklődne egy atome­rőmű felépítését célzó szerződés iránt, a Skoda kedvező választ adna, természetesen a cseh törvények megszabta kereteken belül”. A szegénység megkeseríti az évfordulót Londoni értékelés a '89-es romániai forradalom kapcsán London (MTI) - Az infláció, az ér­tékét vesztő valuta és a szörnyű egészségügyi állapotok megkeserí­tik a romániai forradalom negyedik évfordulóját - írta a The Indepen­dent című brit liberális napilap ke­let-európai szerkesztője, Tony Bar­ber szerdán. A társadalmi stabilitás, a gazdasági reform és demokratikus haladás leg­több mutatójában szélesedik a sza­kadék Románia és a többi volt kom­munista ország, jelesül Csehország, Magyarország és Lengyelország kö­zött- írta a brit lap szerkesztő­je. Idézett jelenlegi és volt román veze­tők, Adrian Nastase és Andrei Plesu megnyilatkozásaiból, akik szerint „a románok milliói az anyagi és az er­kölcsi megszégyenülés” állapotába kerültek, és akik szerint fölvetődik a kérdés, hogy mi haszon származott az 1989. decemberi forradalomból. Beszámolt arról, hogy a román valu­ta dollár-árfolyama az idén 450-ról 1100 lej-re romlott, és a feketepiacon 1800 a dollár ára. Nicolae Vacaroiu balra hajló kormánya a múlt pénte­ken csekély többséggel élt túl egy bi­zalmi szavazást a parlamentben, és az új évben sem lesz nyugalma. Nemrég szakszervezeti tagok és di­ákok ezrei tüntettek az utcákon az évi 250 százalékos infláció és a 10 százalékhoz közelítő munkanélküli­ség miatt. Vacaroiu azt mondja: büszke arra, hogy sikerült az 1990. októberi szint 60-65 százalékán tar­tania az életszínvonalat. De a román életszínvonal még kelet-európai mértékkel mérve is siralmas volt 1990-ben. ,A Vacaroiu-kormány egy éve után az ígért, reform nem kezdődött meg, nincs politikai akarat a kilábalásra Az eredmény anarchia, példátlan korrupció és bizonytalanság” - idéz­te a The Independent az ellenzéki demokratikus konvenció nyilatko­zatát. Romániában akkora a nyomorúság és az alultápláltság, hogy ott a leg­gyakoribb a tüdóbaj Európában: idén az év első három hónapjában minden százezer lakosra 92,7 meg­betegedés jutott. Romániában 1000 újszülöttre számítva 23,4-es volt a csecsemőhalandóság 1992-ben, és ennél rosszabb adat csak Albániá­ban van egész Európában. A jelek szerint minden 12 lakosból egy he- patitis-b vírussal fertőzött. Nyugati' kormányok és jótékonysági szerve­zetek 400 ezer, hepatitis elleni oltás­ra elegendő anyagot, küldtek, de szakértők szerint még további 750 ezer kellene az oltási program foly­tatásához - írta a The Independent. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Brit hetilap a magyar kisebbségekről London (MTI) - A The Economist című brit gazdaság-politikai hetilap szerdai számában a magyar kisebbségekről ír. Ha a kisebbségek ér­dekében valaha is átrajzolják valahol a régi nemzetközi határokat Európában, Magyaror­szág biztosan fölemeli szavát honfitársaiért - ismerteti a cikket Mészáros György, az MTI tu­dósítója. A lap egyebekben emlékeztet, hogy 4,5 millió magyar a trianoni egyezmény miatt re­kedt a határokon kívül, és a volt szovjet biroda­lom országaiban hátramaradt oroszokon kívül a magyaroké a legnagyobb kisebbségi csoport Európában. Látván, mit csinálnak a szerbek máshol a volt Jugoszláviában, Magyarország­nak oka van aggódni a 300 ezer vajdasági ma­gyarért. Eddig csak diplomáciai eszközöket al­kalmazott, de ha a szerb etnikai tisztogatás ki­teljed a Vajdaságra, nagy lesz a nyomás a ma­gyar kormányra, hogy cselekedjék. Az újság szerint a romániai magyar kisebbséget fizikai veszély nem fenyegeti, de a dolgok ott is rossz­ra fordulhatnak: Sok erdélyi magyar azonban nem szükségképpen akar visszatérni magyar fennhatóság alá. A magyar nacionalisták szá­mára az is komplikáció, hogy a magyarok által legsűrűbben lakott két megye Erdély keleti ré­szén van, messze a magyar határtól. Szlováki­ában a kormány a nacionalizmus felkorbácso­lásával tereli el a figyelmet a gazdasági nehéz­ségekről, és már tiltja a magyar nyelv haszná­latát. Az utóbbi időben azonban csökkent a fe­szültség az EBEÉ kisebbségi főbiztosának bea­vatkozása nyomán - olvasható az írásban. Alap szerint 1991-ben Ukrajna széles körű kulturá­lis autonómiát adott a Kárpáton túli magyarok­nak, és Magyarország ezt modellnek akaija használni más kelet-európai országokkal kö­tendő egyezményekben. Újabban egyes ukrán tisztségviselők úgy érzik, hogy Magyarország méltatlan előnyt húz az egyezményből, és szakadár mozgalom kifejlő­désére alkalmas légkör teremtésére használja ki azt. A lap ezután azt fejtegeti, hogy még a „kulturális” Nagy-Magyarország álma is feléb­reszti a félelmet, hogy Magyarország semmissé akaija tenni a trianoni egyezményt. Zsirinovszkij Ausztriába utazott Zsirinovszkij (jobbról) a klagenfurti repü­lőtéren vendéglátójával, az üzletember Edwin Neuwirtn-tal Fotó: AP Becs (MTI) - Az orosz Liberális Demokrata Párt nem ellenzi a keleteurópai volt kommunis­ta országok NATO tagsági óhaját - mondotta Vlagyimir Zsirinovszkij, a párt elnöke a karin- tiai Klagenfurtba érkezve. „Nekünk ez nem probléma, nincsenek ellenségeink és nem aka­runk egyetlen másik országot se meghódítani” - fűzte hozzá. Oroszországnak nincs szüksége se a NATO-ra, se a Nyugat segítségére. - Gaz­dag ország vagyunk, és nem akarunk egyebet, mint egyenjogú gazdasági kpacsolatokát. Az ORF késő esti híradójának nyilatkozva Zsiri- novszkij Ausztriával is szélesebb gazdasági kapcsolatot szorgalmazott. Mint kifejtette, meggyőződése, hogy megnyerne egy esetleges oroszországi elnökválasztást. És ha ó állítaná a kormányt, akkor a nyugatnak nem kellene fél­nie többé az oroszországi beruházásoktól. Zsiri- novszkij panaszkodott amiatt, hogy nyugaton egy kalap alá veszik Hitlerrel. Nagyon rosszul érzem magam ettől - mondta. A nyugatnak tu­domásul kellene vennie, hogy Oroszországban nincs fasizmus. Jól érzékelhető azonban a naci­onalizmus, amit egyes politikusok fegyverként használnak - tette hozzá. Ha a szavazatok 50 százalékát valóban megkapta volna, akkor be­szélhetne szabad választásokról - jelentette ki. Zsirinovszkij karintiai vendéglátója Edwin Neuwirth üzletember a bécsi Kurier szerdai számában közölt nyilatkozata szerint magát er­délyi volksdeutschnak nevezte, akit 1940-ben visszahoztak a birodalomba. Ó nemzeti érzel­mű, korábban a Néppárt tagja volt, ám amióta Erhard Busek az elnök, azóta nem politizál. Oroszországhoz régebbi üzleti kapcsolat fűzi, s Zsirinovszkjjt is így ismerte meg. Két héttel eze­lőtt hívta meg magához. Zsirinovszkijt csak né- hányan tartják kétes személynek - mondta és hozzáfűzte: Oroszországnak erős kezű vezetőre van szüksége, mert ott ostor nélkül nem lehet politikai célokat valóra váltani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents