Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-21 / 298. szám

1993, December 21., Kedd zz .z_ Gazdaság Harmincán kirúgva a Hőépszertől Az érintettek a munkaügyi bírósághoz fordulnak igazukért Rendkívüli felmondás esetén nem jár végkielégítés és hat hónapig munkanélküli járadék sem Nem emel a MÁV Budapest (MTI) - A Magyar Állam­vasutak nem tervezi a menetdíjak emelését - erről közleményben tájé­koztatta az MTI-t tegnap a MÁV. A közlemény kiadására azután került sor, hogy az utóbbi napokban külön­böző forrásokra hivatkozó olyan in­formációk jelentek meg, miszerint: januártól emelkednek a vasúti me­netdíjak. A MÁV úgy kívánja növelni szolgál­tatásai színvonalát, hogy a jegyárak változatlanok maradnak. Ezt új be­szerzésű, illetve felújított vasúti ko­csik forgalomba állításával és újabb Inter-City járatok indításával sze­retné elérni a vállalat. Stagnáló sertéspiac Budapest (MTI) - Jelenleg mintegy 6,2 millió sertést tartanak a gazda­ságok. Ez csaknem kétmillió darab­bal kevesebb mint a néhány évvel ezelőtti csúcs idején. A visszaesés okát a szakemberek elsősorban a ha­zai fogyasztás csökkenésével ma­gyarázzák. Ma ugyanis az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás kevesebb mint 30 kilogramm. Korábban ez a mennyiség volt már 42-43 kilo­gramm is. A szakosított sertéstele­peken nem foglalkoznak az állatok szaporításával, mivel a tenyésztők csak a létfenntartó takarmányada­got képesek számukra biztosítani. Takarmányvásárlásra ugyanis nincs pénzük, hitelt pedig nem kap­nak. Ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium felmérése szerint vala­mennyi megyében jellemző: a gaz­dálkodó szervezetek csökkentik a kocaállományt. Ám a kistermelők­nél lévő állomány kismértékben nö­vekszik. A nagyüzemekből szárma­zó vágósertés kilogrammjáért 95-110 forint közötti árat fizetnek a felvásárlók, míg a kisüzemi hízott sertésekért 92-98 forintot adnak. A nagy húsipari vállalatok az átlagnál kevesebbet fizetnek a termelőknek, s így ezek a cégek áruhiánnyal küsz­ködnek, míg a kisebb regionális üze­mek rövid határidőn belül, vagy azonnal fizetnek az áruért, ezért van megfelelő mennyiségű alapanyaguk a feldolgozáshoz. A magas takarmányárak miatt a malacár továbbra is nyomott - 100-135 forintot fizetnek kilo­grammjáért és így kínálati piac alakult ki az országban. Támogatás szőlőtermelőknek Miskolc (ÉM) - Nem kevesebb, mint százötvenmillió forintnyi in­tervenciós támogatásban részesül­nek azok a szőlőtermelők, akik az idén bérfeldolgozást végeztettek. Minderről hamarosan miniszteri rendelet jelenik meg. A hírt az Ag­rárrendtartási Hivatal tette közzé, mely szerint ilyen támogatást azok kapnak, akik nem rendelkeznek szőlő-feldolgozóval, illetve tárolóval, ám szőlőjüket bérmunkában dolgoz­tatták fel ebben az évben. A támogatást ebben az évben a fel­dolgozó üzemek igényelhetik, amennyiben a rendelet által meg­szabott feltételelmek megfelelnek. A támogatást a termelőknek, tehát a feldolgozókon keresztül juttatják vissza. Fehérbor készítése esetén a támogatás mértéke 1400 forint ton­nánként, míg a vörösbornál, illetve a Tokaj-HegyaÍjáról származó bo­roknál 1900 forint tonnánként. Az intervenciós alapból nyújtandó segítséget a termelők a rendeletben meghatározott feltételek esetén igé­nyelhetik. Környezetbarát Nissan gépkocsi Budapest (MTI) - November végé­ig 1400 személygépkocsit és 150 ha­szonjárművet értékesített a magyar piacon a Nissan Hungary Rt. A Nis­san Hungary Rt. többnyire fix árak­kal dolgozik, a többszöri forint leér­tékelések miatt azonban októberben módosításra kényszerültek. A ma­gyar vezérképviselet az európai gyá­rakból importál, így a jen erősödését, illetve a forintleértékelés hatását kevésbé érezték meg, mint a közvet­lenül Japánból importáló cégek. Kürti István elmondta még, hogy a jövő évtől Magyarországra behozott Nissan haszonjárművek már megfe­lelnek mindazoknak a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, amelyek 1996-tól lépnek életbe Eu­rópában. Fegyvernemi Zoltán Miskolc (ÉM) - November kemény telet hozott mindannyiunknak. Különösen annak a harminc embernek, akik 16- án a gyéren szállingózó hóban utoljá­ra léptek be a miskolci Hőépszer Kft. udvarára. Ugyanis november 15-i ha­tállyal kirúgtak valamennyiüket. Ez a találkozás egy utolsó, nem sok re­ménnyel kecsegtető próbálkozás volt, hogy megváltoztassák a megváltoztat- hatatlant. A kft. ügyvezető igazgatójá­hoz készültek, talán a veszett fejsze nyelét keresni.- Mi történt végül is? - kérdeztem már az üzemcsarnokban (ahol lega­lább olyan hideg volt, mint kinn a szabad ég alatt) a fagyoskodó, kis csoportokban beszélgető, cigarettá­zó emberektől. Kiss Sándor egy bo­' rostás arcú fiírós indította meg a szót. Pénteken, 12-én közölték ve­lünk, pontosabban a pénztáros mondta, hogy aznap sem lesz fizetés, csak előleg. Napok óta vártunk a munkabérre, mert mi egyik hónap­ról a másikra élünk, s nekünk nem mindegy hány nap késéssel adjuk fel az OTP csekket. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Azt még eltűrtük, hogy valamennyiünket megbüntet­ték egy tiszaújvárosi reklamációs munka miatt, ami a vezetés hibájá­ból történt, s hajlandók voltunk há­romszáz órákat dolgozni havonta, de most szóltunk az üzemvezetőnek, hogyha nem intézik el a megdolgo­zott bérünk kiadását, s csak a felét kapjuk meg, akkor csak fele műsza­kot töltünk.- Sztrájk volt?- A fenét. Sommázta a történést Ká­das Ferenc. Már elvégeztük a mun­kát, hiszen délelőtt tíz óra volt, úgy­szólván csak arra vártunk, hogy fúj­jon a gyár. (A Hőépszer a DIMAG szomszédságában van, itt „fújással” jelzik a műszak végét). Akkor lero­hant az igazgató helyettes és üvöltö­zött velünk egy sort, majd közölte ugyancsak erős hangnemben, hogy aki elmegy, ki van rúgva. Csak egy ember maradt itt közülünk.- Hétfőn reggel ettől függetlenül fel­vettük a munkát - szólt egy darus hölgy, 15-én reggel hatra itt voltunk átöltözve. Aztán szóltak, hogy men­jünk fel az ebédlőbe, ahol Nádaskay Tibor az igazgató közölte, hogy a to­vábbiakban nem tart igényt a mun­kánkra, menjünk haza.- Azt tudjátok - szólt közbe valaki a karéj széléről -, hogy már pénteken beszóltak a megyei munkaügyi köz­pontba - ezt egy irodista mondta- küldjenek harminc embert hoz­zánk felvételizni? A körülöttem állók egy emberként mordultak fel. Ezt a munkát megta­nulni egy fél év. A németek, meg az osztrákok amint egy karc van a le­mezen, már nem veszik át a munkát. (Tudniillik, itt a kémény béléscsö­vektől kezdve a rozsdamentes sörfő­ző kádakig, tartályokig meglehető­Mályi (ÉM) - Tegnap délelőtt Má- lyiban legjelentősebb vevőivel talál­kozott a helyi AGROKER Rt. vezér­kara, hogy közösen értékeljék ez évi együttműködésüket, szót váltsanak a jövő esztendő lehetőségeiről. Dienes Imre vezérigazgató beszá­molt a két éve tartó privatizáció idei fő eseményéről, a részvénytársaság; gá alakulásról, s arról, hogy az ÁVU várhatóan egy-két napon belül pon­tot tesz az átalakulási folyamat újabb fontos szakaszára. A cég vala­mennyi dolgozója - ez évi nettó fize­tésük felét letétbe helyezve - és tíz szövetkezet együtt pályázik 146-147 millió forint értékű rész­vényre az MRP-rendszer keretében. Ha pályázatuk eredményes, már ezen a héten, 60 százalékos többsé­gi tulajdonjogot szereznek! A továb­bi 40 százalékot a jövő év első felé­ben hirdeti meg az ÁVÜ.) Dienes Imre vezérigazgató, majd Kovács Károly kereskedelmi igazga­tó egy nehéz, de térségünkben min­den bizonnyal sokak által irigyelten jól alakult évről számolhattak be vendégeiknek. Az áruforgalom ér­tékben 10 százalékkal nőtt, a gaz­dálkodás eredményességét pedig a várható 25-27 milliós nyereség mu­tatja. Mindez a vevőkkel való igen jó együttműködést is dicséri , a sokféle kedvezményes vásárlási akciót, a sen kényes munkákat végeznek. A szerk.) Ézt érdemeljük, mert törzs­dolgozók vagyunk? Itt mindenkinek családja van, a rendkívüli felmon­dásra nem jár a végkielégítés és hat hónapig munkanélküli segély se.- Tudja - fordult felém a csoportve­zető - az a borzasztó az egészben, hogy a társaság többsége részvénye­se a kft-nek. Ugyanis, mikor a Hó­technikából ez a kft. lett, mi is je­gyeztünk részjegyeket, általában hatvanezer forint kőiül, van aki 500 ezerrel van benne. Ám mikor meg­kérdeztük az igazgatót, mi lesz en­nek a sorsa, azt mondta, a cég húsz fillérért sem veszi meg, megkapjuk a papírt, aztán annak adjuk el, aki­nek akaijuk.- Kivágtak bennünket, mint a kará­csonyfát - jegyezte meg fanyar, de stílszerű humorral egyikük, miköz­ben néhány ujjnyi vastag gallyat do­bott a pislákoló dobkályhába. No, hi­szen! Magam is egyre gyakrabban süllyesztettem zsebre a kezem, az emberek egyre sűrűbben gyújtottak rá. Nem kíváncsiak az elbocsátás indo­kára? Természetesen kíváncsiak voltak. A munkaügyön azt mondta a szigorú hölgy a .küldöncnek”, a felmondó le­velek mindenkinek „íd vannak pos­tázva”, majd otthon elolvashatják. Az újságíró igazolvány sem tett rá különösebb benyomást, bár egy ki­csit elbizonytalanodott. Kolléganő­jét „menesztette” az igazgatóhoz, hogy a sajtónak mutathat-e egy má­solatot. A válasz kategorikus nem volt. Miközben a társaság már a szer­számleadással volt elfoglalva, egyi­küknek mégis volt rá gondja (tudta a kiskaput?), hogy mégis kerítsen egy másolatot. Bizony az indokok nagyon súlyosnak tűntek. Munka­megtagadás, amiért a céget anyagi kár érte, mert a határidős feladatot külső céggel kellett elvégeztetni, bi­zonytalanná tették a termelési fe­halasztott fizetési lehetőség biztosí­tását 300 millió értékű növényvédő- szernél, valamint a termeltetés megszervezését (amely jövőre már a napraforgó mellett kiterjed az árpá­ra és kukoricára is). gyeimet, nem tettek eleget a hétvé­gi ' berendelésnek, stb. Mindenki élénken tiltakozott! Közben ugyancsak felgyorsultak az események. Az igazgató helyettes az üzemcsarnokban lévő még ki nem rúgott néhány embernek röpke munkásgyúlést tartott, melyen töb­bek között azt is közölte, e naptól kezdve leváltották és más munka­körbe helyezték az üzem vezetőjét. Közben megérkezett egy teherautó szén is, hogy a csarnokban téblábo- ló néhány ember melegedni tudjon. A kirekesztettek bosszús mosollyal nyugtázták a sürgés-forgást és csendben kiléptek immár utoljára a Hőépszer kapuján. Nádaskay Tibor, az ügyvezető igaz­gató azzal kommentálta az esemé­nyeket, hogy az emberek meggondo­latlan magatartásukkal maguk idézték elő a bajt, hiszen egyik cég sem foglalkoztat a mai nehéz gazda­sági helyzetben olyan munkaerőket, akikre nem lehet számítani. A vezetést kész tények elé állították a „renitensek”. A kiváltó okra, neve­zetesen, hogy a munkáltató nem fog időben csak részlegesen fizetni, jó előre felhívták a figyelmet. Mindent összevetve az igazgató úr jogszerű­nek tartja döntését, s ezekkel az em­berekkel nem kíván a jövőben együtt dolgozni. Az ügynek természetesen itt még nincs vége. Az érintettek ügyvédet fogadtak, a megyei munkástanács segítségét kérték, s ha az egyeztető beszélgetés nem vezet eredményre (a dolog egyelőre nem úgy fest) a me­gyei munkaügyi bírósághoz fordul­nak igazságot keresni. A happy end? A munkajogász sze­rint még jó darabig váratni fog ma­gára. Hogy addig mi lesz, miből élnek meg ezek a családos emberek, mit tesz­nek a karácsonyfa alá? Erre mond­ják cinikusan, hogy egyéni szocpol probléma. Gyanítom, a felmondó le­véllel nem érné be a család. Forgalmazó és vevő egymást segít­ve, továbbra is együttműködve néz­het csak nyugodtan a holnap elé ne­héz helyzetű térségünkben - fogal­mazódott meg mindkét részről az évet záró ankéton, AGROKER-vevőankét Mályiban A nehézségek ellenére jó évet zár a mályi AGROKER Fotók: Fojtán László ÉSZAK-Magyarország 7 A módosításról tárgyal az ÉT Budapest (MTI) - Szerdán, december 22-én a foglalkoztatási törvény módosításával is foglal­kozik az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. Az előzetes egyeztetéseken a szociális partne­rek egyetértettek abban, hogy bővíteni kell a közhasznú munkavégzés lehetőségeit. A módo­sítás szerint azokon a területeken, ahol különö­sen nagy a munkanélküliség a közhasznú mun­kavégzés költségeinek 90 százalékát támogat­nák a Foglalkoztatási Alapból a jelenlegi legfel­jebb 70 százalékkal szemben. A módosítási javaslatok között szerepel, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást is nagyobb arányban támogassa a Foglalkoztatási Alap. Jelenleg akkor kérhető ilyen támogatás, ha a munkaidőcsökkentés a teljes munkaidő egy- harmadára vonatkozik. A változtatás értelmé­ben már egynegyedes csökkentésnél kérhetné­nek a munkaadók hozzájárulást. A módosítás értelmében a kieső bér, valamint járulékainak 50 százalékáig jutnának hozzá támogatáshoz. Nincs viszont egyetértés a járadékfizetés ideje alatti munkavállalás szabályainak megváltoz­tatásában a szociális partnerek között. Jelenleg ha a munkaügyi központ által ajánlott munka­helyen a munkanélküli jövedelme nem éri el a minimálbért, a járadékfolyósítás közben is vál­lalhat munkát. A kormányzati szakértők sze­rint a törvény idevonatkozó rendelkezéseit az egyes munkaügyi központok eltérően értelme­zik, nincs egységes gyakorlat. Ezért azt javasol­ják, hogy adjanak lehetőséget a munkanélküli­eknek, a járadékfolyósítás szüneteltetésére. így a jövedelmi felső határ korlátozása nélkül leg­feljebb három hónapra munkát vállalhatná­nak, s ha ez a munkalehetőség megszűnik, a ko­rábbi feltételek szerint vehetnék igénybe to­vábbra is a munkanélküliek ellátását. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A tegnapi tőzsdenapon a kárpótlási jegy 725 forinton nyitott és fo­lyamatosan csúszott vissza, míg zárásig elérte a 695 forintot, így 45 forinttal alacso­nyabb áron zárt ma a papír mint pénteken. A forgalom árfolyamértéken 18.636 millió forint volt és összesen 29 üzletben 26230 kárpótlási jegy cserélt ma gazdát 710 forin­tos átlagáron. A részvényforgalom ma árfo­lyamértéken elérte a 26.873 millió forintot. A részvénypiacon 72 üzletből 51 üzletet a Pick Szegedben kötöttek meg. A 3535 forin­tos nyitóár az első néhány üzletben felkú­szott 3580 forintra és aztán visszaesett a 3565 forintra, a mai záróárra, ami 25 forint­tal marad el a pénteki zárástól. A Fotexben mind a hét mai üzletet 399 forinton kötöt­ték meg. Ma 1700 Fotex részvényt adtak el és a záróár változatlan maradt a pénteki­hez képest. A Danubius két üzletben az elő­ző záráshoz képest 10 forinttal esett vissza és mindkét üzletet 850 forinton kötötték meg. A Dunaholding ma emelkedett 300 fo­rintot az előző záróárhoz képest. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 20-án: 1158,24 +0,77 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 20. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Angol font 147,28 Ausztrál dollár 67,37 Belga frank* " 278.50 Dán korona 14,79 Finn márka 17,02 Francia frank 17.01 Holland forint 51,81 IMI SS 110 21 Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra** : Osztrák schili.* „ _,. _ P ortugál escudo* 56.79 Spanyol peseta* 70,34 Svájci frank 67.93 Svéd korona 11,76 ECU (KP) 111,94 150,08 68,41 283,16 15,05 : 17,42 17.29 52,67 148,34 67.81 279.92 17,23 17,30 52,05 90,03 73.99 331,56 57.99 13,35 58,72 824,73 112.81 141,20 90.43 74.50 333,88 58,29 13.44 59,23 91,23 75,39 337.06 58,95 13,59 60,00 838,33 829,00 i 57.89 , 57,08 71,86 71,10 . 69.01, 68..* 12,02 11,87] 100,74 113.90 112,58 149,04 68,11 281,08 WM 17,33 ■M 52,27 141,84 90,73 74,84 335,26 58,53 13.50 mm 832,40 .57.36 71,48 ara 11,93 M 113,08 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents