Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-15 / 293. szám

1993. December 15 Kárpótlási jegyek a tőzsdén Budapest (MTI) — A Budapesti Ér­téktőzsdén az elmúlt héten 163 üz­letkötésben 356,3 millió forintos for­galmat bonyolítottak le a brókerek a kárpótlási jegyek piacán. Ez a for­galmi adat több mint 100 millió fo­rinttal haladta meg a megelőző hét összesített forgalmi mutatóját. Aje­gyek tőzsdei ára végig a 720-755 fo­rint közötti sávban helyezkedett el, azaz a tőzsdei árak valamelyest mérséklődtek az előző héten elért árakhoz képest. A brókerek a legnagyobb forgalmat múlt kedden érték el. Ekkor 162,961 millió forint értékben cseréltek gaz­dát a jegyek. Kedden volt a jegyek tőzsdei átlagára is a legmagasabb héten, 753 forint. A legtöbb üzletet, 48 üzletkötést múlt hétfőn bonyolí­tották le az értékpapír-kereskedők. A legkisebb forgalmi adatokat a múlt héten csütörtökön regisztrál­ták. Ekkor 20 üzletkötésben csupán 11,5 millió forintos volt a kárpótlási jegyek adásvételének értéke. A je­gyek tőzsdei átlagára is csütörtökön volt a legkisebb, 722 forint. Kaviár tokból — jóval olcsóbban Bordeaux (MTI) - Húsz év után e héten ismét hazai készítésű kaviár jelenik meg a francia ínyencek asz­talán, ráadásul jóval olcsóbban a lu­xusüzletekben árusított iráni im­portnál -jelentette a Reuter. Jacqu­es Carré haltenyésztő kilogrammon­ként mindössze 2 ezer frankos (344 dolláros), igen méltányos áron bocsátja áruba saját készítésű kavi­árját. A halmester igen sok energiát fekte­tett az ikrák feldolgozásánál?; tanul­mányozásába: kaviártermelésbe csak azután mert bocsátkozni, hogy előzőleg kilenc évig tokhalat te­nyésztett, ráadásul közösen kísérle­tezett a bordeaux-i mezőgazdasági hatóságokkal. A dél-franciaországi tokhalikrából készített kaviár igen népszerű volt az országban, amíg a megcsappant számú halféleség halászatát a hat­vanas évek elején be nem tiltották. A brit hírügynökség adatai szerint a második világháború után nyaranta 4 ezer tokhalat fogtak ki a Gironde- folyóból, kizárólag kaviárkészítés céljára. Carré mester ezúttal mér­téktartóbb kíván lenni: kijelentette, hogy jövőre mindössze 200 kiló- grammnyi kaviárt kíván piacra dobni. A Resti Kft. ígéri Budapest (MTI) - A pályaudvaro­kon üzemelő gyorsbüfék jelentős mi­nőségi javulását ígéri az Utasellátó­ból alakult Resti Kft. vezetése. Dénes István, a kft. vezérigazgatója elmondta: a kft.-t január elsején ala­kította a MÁV Rt. és az Első Magyar Alap. A pénzügyi befektető kötele­zettséget vállalt arra, hogy az első öt év alatt 30 millió dollárt fektet a tár­saságba. A korábban évente 400 mil­lió forintos veszteséget termelő Utasellátóval szemben a kft. az év első kilenc hónapját 70 miihó forin­tos nyereséggel zárta. A társaságban ma a korábbi 1100 fő helyett csupán 400 dolgozót foglal­koztatnak, ennek ellenére az üzle­tek forgalma nem csökkent. A pálya­udvarokon található megközelítően 500 értékesítési helyből 400-at hosz- szabb időre bérbe adtak. A tervek szerint a jövő félévben 20, magyaros ételeket kínáló gyorsbüfét, mini ABC-t, szendvics-bárt nyitnak meg a pályaudvarokon. A kft. az ír Caterblock Modular Bu­siness System céggel kötött szerző­dést. Ebben az ír partner vállalta az első hat „Resti Express” névre hall­gató pavilon szállítását, amiből ket­tő már üzemel a Déli pályaudvaron, a többi négyet pedig a Kelenföldi-, a Józsefvárosi- és a Nyugati pályaud­varra telepítik a közeljövőben. Sipos István, a MÁV Rt. vezérigaz­gató-helyettese: a MÁV Rt. és a Res­ti Kft. megtámadta a Gazdasági Versenyhivatal korábbi döntését, amelyben a testület erőfölénnyel va­ló visszaélés miatt marasztalta el a céget. A versenyhivatal ugyanis a MÁV és a Resti Kft. közötti szerző­dést a versenytörvénybe ütközőnek találta és kifogásolta, hogy a MÁV Rt. kizárólagosságot biztosított a kft.-nek. Sipos István hangsúlyozta a pályaudvarok nem szabad piaci te­rületek, hanem zárt MÁV ingatla­nok. , Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Volt egyszer egy jó cég Ott voltak minden építkezésen, kiemelt nagyberuházáson A diósgyőri kombinált acélmű építése. Az EÁÉV ott volt jószerivel minden építkezésen. Fotó: EM-archív Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - Hol a régi dicsőség? Az utóbbi négy évtized nem kommu­nális építkezései a megyében, s egy­részt a megyén kívül is jószerivel el­képzelhetetlenek voltak az Észak­magyarországi Állami Építőipari Vállalat nélkül. Olyan ipari létesít­ményeket hozott tető alá ez a cég, il­letve olyanok építésében működött közre, mint a miskolci húskombinát, a diósgyőri kohászat kombinált acél­műve, az ózdi kohászat salakfeldol­gozója, a hejőcsabai, a bélapátfalvi, a váci cementgyár, a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai vegyi kombinátok, a visontai gáz-szilikát gyár, a Ganz járműgyártó csarnoka, a miskolci fő­utca sétálóutcává történő átformá­lása, a miskolci telefonközpont, a Chinoin csanyiki gyára, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Karvajszky István, aki a cég a törté­netét több, mint három évtizedig, 1988-asnyugdíjazásáig -mintörök második ember, főmérnök, műszaki igazgatóhelyettes -írta, azt mondja: egyszer megkísérelte összeszámol­ni, mennyi beruházás megvalósítá­sában vett részt az 1950-ban alapí­tott vállalat. Nem sikerült, több, mint száz után megunta.- Ott voltunk minden építkezésen, az ötvenes, hatvanas, a hetvenes és még a nyolcvanas évek is a kiemelt állami beruházások esztendei vol­tak. Amíg más építőipari cég egy év­ben jó, ha egy ilyen munkán vett részt, nekünk volt olyan esztendőnk hogy tizenkettőn. Emlékszem, alig másfél évtizeddel ezelőtt - amikor igazán a csúcson voltunk-4250 em­bert foglalkoztattunk. Ma, az ÉÁEV hatvan embernek ad munkát. És elvileg még bő négy hó­napig megmarad a cég. Az 1992 áp­rilisában megkezdett felszámolás a jövő esztendő negyedik hónapjában befejeződik, s akkortól a Gyárépító- nek is tituált építőipari vállalat mint olyan megszűnik létezni. A felszá­molással megbízott Reorg Rész­vénytársaság helyi megbízottja Fe­jér István is régi ÉÁÉV-s volt, s bár fáj neki a cég sorsának ilyetén ala­kulása, mégis azt mondja:- Törvényszerű, hogy idejutott a vál­lalat. A nagy építőipari társaságok ideje lejárt, óriási rezsiköltséget ci­peltek magukkal mindig is. Igaz, ezt a korábbi években a jelentős árbevé­telekkel sikerült kompenzálni, ám amikor a beruházások száma és mértéke jelentékenyen csökkent, az már igencsak érzékenyen érintett bennünket. A gigantomániának is köszönhetjük végünket. Ezerkét­száz személyes munkásszállást, ha­talmas ipari telepet, irodaházat tar­tottunk fenn. Amikor aztán már csak csordogáltak a megbízatások, már nem lehetett ezeket tovább bír­ni... Az persze már más kérdés - és ezt Repka Gyula volt főépítésvezetö és Boncsér László volt építésvezető mondja, akik ma sikeres kft.-k irá­nyi tói - hogyha időben kapcsolt vol­na az ÉÁEV, akkor talán menthető lett volna. Bár az igazsághoz tarto­zik: az ország több, mint negyven ÉVM-s (a volt Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium) vállalata közül csak öt tudott átalakulni, a többi - így megyénk másik nagy cé­ge, a Borsod megyei Állami Építői­pari Vállalat - a felszámolás, a csőd sorsára került. Ettől függetlenül Karvajszky István is úgy van vele: ha a recesszió két-három évét - ha összehúzódva, lefogyva is - kibírta volna a cég, akkor nemcsak múltról, jelenről, mi több, jövőről is lehetne beszélni.- Ebben az évben jelentős beruházá­sok kezdődtek a megyében, Miskol­con. A színházi rekonstrukció több, mint 1 milliárd forintba kerül, bank- székházak készülnek, kórház-felújí­tások, a miskolci villamospálya áté­pítése mind-mind olyan feladat, amely a kis- és közepes vállalkozá­sok erejét meghaladja - mondja. - Ezeknek a kisebb kft.-knek össze kell fogni, s csak közösen tudnak olyan munkai elvállalni, amelyet korábban az ÉÁÉV egymaga köny- nyedén elvégzett. Az építőiparban elindult egy konjunktúra, ha lenne még egy EÁÉV, azt meglovagolhat­ná... Igaz, ÉÁÉV még van, de effek­tiv munkát már nem végez. A cég ál­tal még a felszámolás kezdete előtt létrehozott, majd később önállósult kft.:ék-a Raszter, az Északközmű, az Épszakker, a Baumas és a többi­ek - többé-kevésbé kiválóan prospe­rálnak. A test már nem, de a sejtek életképesek. — Bármennyire is fáj, hogy ez a néiv elveszett -jegyzi meg Fejér István de a részegységeiben tovább él. Ezek szerintem megint kivívják maguk­nak az elismerést az építőipai- pia­cán, és éppen ezért elképzelhetőnek tartom, az ÉÁÉV feltámadását, per­sze már nem ezzel a névvel, de az ÉÁEV szellemének, értékeinek megőrzésével. Azért is gondolom ezt, mert a mos­tani kft.-k egymásra épülnek, egy­mást kiegészítik, s a mostani és a jö­vőbeni munkák kikényszeríthetik fúziójukat. Az utaztatáshoz profizmus kell Miskolc (ÉM - M. E.) - Annak el­lenére, hogy az elmúlt néhány évben régiónkban is számtalan utazási iro­da alakult, nem bővelkedik külföldi turistákban a környék. A már-már közhelyként emlegetett okok mel­lett - megszűnt a legvidámabb ba­rakk, a gulyás szocializmus országa, nem vagyunk a két Németország la­kóinak találkozóhelye -, nem elha­nyagolható az sem, hogy a szóban forgó kisebb utazási irodák nem fog­lalkoznak beutaztatással. • Ez utóbbihoz ugyanis profinai? kell lenni - tudjuk meg Fitos István­tól, a tapolcai Junó Szálló ügyvezető igazgatójától. Ha bevásárlóútra, vagy a tengerpartra akar valaki cso­portot vinni, nincs más teendője, mint szállást szerezni negyven em­bernek, bérelni egy buszt és kész. A beutaztatáshoz viszont kinti képvi­selet, kiépített kapcsolatrendszer kell, és itthon olyan programok, amelyekért hajlandó eljönni a ven­dég. □ Nemrég téli haza a kölni Nemzet­közi Turisztikai Börzéről, a részvétel célja gondolom a már említett és fon­tosnak tartott kapcsolatfelvétel volt. • A kapcsolatfelvétel és a bemutat­kozás. A hatalmas területen meg­rendezett kiállításra a világ minden részéből érkeztek utazási irodák. Magyarországnak két standja volt, egymással majdnem szemben. Az egyiken az IBIISZ, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal, a Danubius Vállalat és a Hungar Hotels vonult fel, a másikon pedig mi, azaz a szál­lodaszövetség északi régiójához tar­tozó öt szálloda. QNem luxus az, hogy egyetlen ország két különálló területen invitálja a le­endő vendégeket^ • Azért nem akartuk a közös stan­dot, mert tisztában voltunk vele, hogy a közönséget elsősorban a Ba­laton és Budapest érdekli majd, Az országról még ma is három dolog: a főváros, a magyar tenger és a pusz­tajut a turisták eszébe. A kinti kép­viseleteink is ezt adják el, mert ez az egyszerűbb. Ez be is bizonyosodott. A legtöbben úgy jöttek oda hozzánk, hogy az említettekre voltak kíván­csiak. Ilyenkor elmondtuk, ezekről a másik magyar standon kaphatnak felvilágosítást, mi Észak-Magyaror- szágot képviseljük. Kiderült, a né­metek nagy része nem is ismeri ezt a vidéket és így természetesen föl sem merült bennük, hogy idejöjje­nek. Pedig számunkra is világossá vált, egyre többen vannak, akik spe­ciális szolgáltatásokat keresnek. Szeretnének lovagolni, pecázni, vagy a kerékpározás szenvedélyé­nek hódolni. De említhetném az üz­leti turizmust is. Konferenciánkra, kongresszusokra kevés kivétellel a Kongresszusi Központot ajánlják központilag. Az, hogy vidékre is le­het hozni valamit, meg sem fordul a fejükben. □ Gondolom, a bemutatkozás sikere igazán csak a későbbiekben mutat­kozik meg. Az érdeklődés azonban már most sok mindent elárul. • Az effajta befektetések valóban csak később hozzák meg gyümölcsü­ket. Tapasztalataink viszont azt mutatják, rengeteget jelent, ha nem intézményesen kínálnak az utazni vágyóknak egy-egy területet. Saját programjainkat mi szívvel, lélekkel tudtuk képviselni és érzésem szerint ezáltal silterült közelebb kerülni a leendő vendégekhez. Felhasználtuk ezt az alkalmat arra is, hogy felve­gyük a kapcsolatot, a szintén kiállí­tó utazási irodákkal. Átadtuk prog- ramfuzeteinket és - ez hosszú távú lehetőség - a következő évi kiadvá­nyaikban már szerepeim fogunk ajánlatainkkal.-----------JEGYZET----------­F oroq az óra Szarvas Dezső Amint azt a pénztárcánkon érezzük, az el­múlt hónap elejétől többet fizetünk az ára­mért, kilowattonként pontosan 3 forint 50 fillért. Nos, miután ezért a pénzért ketyeg, forog a villanyórában az a buzgó jelző szer­kentyű, azóta gondolkodom az áremelés megindokló érveken, amelyekből többet is felsorakoztattak az emelésben illetékesek. Nyomós érv volt, hogy kölcsönöket veszünk fel a Világbanktól, és a pénzintézet a továb­bi kölcsönfolyósítás egyik feltételeként meg­szabta: fel kell emelnünk a villamosenergia árát. Nincs mese,* kényszerhelyzet forog fenn: nincs pénzünk, márpedig pénz az kell, teljesítsük hát a feltételt. Még nyomosabb érv volt a továbbiakban, hogy az elmúlt év­ben veszteségessé vált a Magyar Villamos­művek Rt. Mégpedig azért vált veszteséges­sé, mert megemelkedett az energiahordozók világpiaci ára. Ez utóbbi érvnél indoknál, mármint az MVM Rt. veszteségénél időz­zünk el kissé. Három, esztendővel ezelőtt az Rt. 20 milliárd, egy évvel később 12,5 mil­liárd forint nyereséget vágott zsebre. Igaz, ta valy veszteséggel zárta az évet, de jó tud­ni, hogy ez nem volt igazándiból veszteség. Mégpedig azért nem, mert tavaly a privati­záció előkészítéseként vagyonfelértékelésre került sor - rt.-vé alakult át a korábbi tröszt- aminek következtében megnövekedett az amortizáció. Mint tudjuk, az amortizációt korábban és most is az államkassza nyelte el. Az Rt. esetébek tavaly több mint 30 mil­liárd forintot. A különbségcsak annyi, hogy míg korábban az amortizációs pénz erőmű­vi beruházás címszó alatt visszakerült energia ágazatba, most az államkassza nem forgat vissza semmit, hanem a priva­tizálásba beszálló külföldi tőkére bízza a beruházásokat, fejlesztéseket, A külföldi tő­ke számára pedig egyáltalán nem vonzó a- szerintük - alacsony energiaár. Fel kel­lett, és várhatóan tovább kell emelni, hogy mihamarább megtérüljön a befektetés. Meglehet persze, hogy jómagam tévúton járok, rossz látószögből tekintek megnöve­kedett villanyszámlámra, nem úgy van az, ahogyan gondolom; hanem másként. De hogyan másként?Azt tessenek nekünk meg­mondani! ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 156 üzletben összesen 1502,426360 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy Tó'zsde Index (ideiglenes) dec. 14-én: 1177,42 +3,82 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 14. Valuta Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás 147J31 277,13 281.79 278,67 279,83 14.80 -y'WÉÉÉSÉM 17,14 51.82 52,68 52,09 52,3lj Pénznem ol font Belga frank* Finn márka Holland forint Kuvaiti dinár Norvég korona ; 13,35 13,59 13,43 13,49 _ ... Ö srtrákschill.* ';8||t0 panvol peseta* 70.63 72,1.5 71,17 71,55 .........'.67,67 fe^lWMWI S véd korona___■.11,74 12,00 11,86 11,92 ■ ■■pau .... ......Hl E CU (KP) 111,92 113,88 112.54 113.04 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents