Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

8 B Itt-Hon 1993. December 14., Kedd r— BORSODI PORTRÉ — Az alapító tag Fotó: Bartók István Tiszaújváros (ÉM) - A városi műve­lődési központ nézőtere szinte teljesen üres. Az első padsorban mindössze né­gyen ülnek, s a színpadon „edzőru­hában” hajlongó fiatal fiúk, lányok mozgását figyelik. Halk dél-amerikai muzsika tölti be a pódiumot, s a szék­soroknak háttal álló fiatalember moz­gását követik a többiek, aki olykor rö­vid „utasításokkal” közli a következő gyakorlatot. Tóth Ferenc, a Pántlika Néptáncegyüt­tes asszisztense dirigálja tagtársait, a bemelegítésen. A húszéves fiatalem­ber tősgyökeres tiszaújvárosi, Miskol­con született 1973-ban. Általános is­koláit az akkori 4-es számú intéz­ményben végezte, majd a 106-os Ipa­ri Szakmunkásképzőben folytatta he­gesztő szakon, ahol 1990-ben eredmé­nyes vizsgát tett, oklevelet szerzett. A néptánccal 1983-ban kötött „házassága” sikeresnek mondható, hi­szen ez év november 1-jétől a Magyar Állami Népi Együttesben kamatoztat­ja tehetségét. Áz általános iskola 4. osztályosa volt, amikor megalakult a helyi Pántlika együttes. Szorgalmasan járt a próbákra, s tehetsége révén ha­mar felfigyelt rá az együttes művésze­ti vezetője, Kulcsár László és bátorí­totta, segítette. A diákévek gyorsan el­múltak, de a tánc megmaradt. S ami­kor birtokában a friss szakmunkás bi­zonyítvánnyal választania kellett, a néptáncot választotta, s így lett hiva­tásos segítője, asszisztense az együt­tesnek. Tíz év kemény próbái fokozták a tánc iránti elkötelezettségét, szép, felejthetetlen emlékekkel gazdagodva. Egy-egy hazai, külországi fellépésüket kitörő taps, elismerés övezte. Tíz or­szág tucatnyi városában sikert siker­re halmozott együttesével, amelyek kö­zött számára a legnagyobb élmény Spanyolországban a valenciai fellépé­séhez kötődik. Tóth Ferenc profi akar lenni. Ez évtől „C” kategóriás tanfolyamra jár, hogy két év múltán a néptáncból debütál­jon, amivel teljessé válik élete. S an­nak ellenére, hogy már tagja lett a nemzeti együttesnek, szűkebb hazájá­ban minden egyes alkalomkor fellép. Boldognak érzi magát a Pántlika 30 éves jubileumán, amire nagy igyeke­zettel készült és a siker ezúttal sem maradt el. Környezetszennyezési felmérés Kövesd a húsz legszennyezettebb között (ÉM-BSZL) - Azok a repülő­terek, amelyek a szovjet csapa­tok kivonulása után örökül ma­radtak az önkormányzatoknak, bizony csak púpok az új tulaj­donosok hátán. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is van egy ilyen reptér, amelyet hol „mezőkövesdi”, hol „klementi­nái”, hol pedig „szentistváni”- ként emlegetnek, hiszen a rep­tér és a laktanya, meg a kie­gészítő épületek e három helyi­ség határában van, s tulajdon- viszonyuk ma sem tisztázott véglegesen. Nem nagyon repes­nek az örömtől a környék ön- kormányzatai, hogy birtokolják a létesítményt, hiszen minden eltelt nap csak adósságot szül. Elég, ha csak az őrzésről, az ál­lagmegóvásról beszélünk, s a hasznosítás jó ideig szóba sem jöhet. Pedig itt nyolc méter vas­tag betonból készült kifutópá­lyák akár személy- és teher­szállítógépek fogadására is al­kalmasak lennének. A feltételes mód azonban tel­jesen indokolt, hisz,, ahhoz, hogy ezek biztonságosan üze­meljenek valamikor, meg kell szüntetni azokat a környezeti károkat, amelyeknek a nagysá- gáról-volumenéről még csak most készültek el a kárfelmé­rések. Az Észak-Magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség te­rületén tulajdonképpen öt ka­tonai objektum területén ké­szült el a kárfelmérés. Ezek kö­zül négy a már említett kato­nai bázissal kapcsolatos: a kle­mentinái katonai átszállóbázis, a mezőkövesdi repülőtér kifu­tópálya területe, Mezőkövesd, a kövesdi laktanya szovjetek ál­tal lakott területe, valamint a mezőkövesdi repülőtér üzema- nyagtárolójáhak területe. Mezőkövesd-Klementína felvo­nulási telep, amelynek terüle­tét a szovjet csapatok átszálló­bázisként használtak. A tábor­helyen a kommunális hulladé­kok elhelyezése „tábori mód­szerrel” - helyi elföldeléssel tör­tént - tudjuk meg az Észak- Magyarországi Környezetvédel­mi Felügyelőség jelentéséből. A telepen több elföldelt hulladék és szennyvíz elhelyező terület­re bukkantak a szakemberek. Az eltemetett kommunális hul­ladék mennyisége itt tizenöt­ezer köbméter. A mezőkövesdi laktanya egy ré­szét éveken át a szovjet alaku­latok Tíasználták. Ezen a terü- letentartályokban gázolajat tá­roltak és rendszeres munka­gépjavítás is történt itt. A tar­tálypark és a gépek javítására kialakított betonozott terület térségében a feltárás során négy méter mélységig kimutat­ható az olajszennyezés! El­szennyeződött a mezőkövesdi repülőtér kifutópályája is. A be­tonpálya alól a kerozin a drén- rendszeren keresztül lecsapó­dott, de annak gyűjtőaknáin keresztül a kerozin egy közeli kis patakba - a Tardi-érbe ju­tott. A talaj kerozinszennyezé­se a kifutópálya térségében két­száz négyzetméteren hat (!) méter mélységig kimutatható. A környéken lakók szerencsé­je, hogy a földtani adottságok miatt a talajvíz további szennyezése nem várható. A szakemberek a legnagyobb mértékű szennyeződést a Me­zőkövesd repülőtér üzemanyag­tároló területén tártak föl. Itt a tartályok lefejtése során hasz­nált ideiglenes vezetékek összekötéseinél az üzemanyag elfolyt, s a talajban a töltőveze­tékek mentén még most is tó­csákban áll a kerozin, s a kör­nyéken a nyárfák kipusztultak. Itt a terület környezetvédelmi feltárását a Magyar Honvédség Fenntartási és Élhelyezési Fő- igazgatósága végezte. Vizsgála­tuk során az üzemanyagtároló ötvenezer négyzetméter terüle­tét 18 fúrással tártak fel 5 mé­ter mélységig. Még ilyen mély­ségben is kimutatható a szennyezés. A kormányközi tárgyalások után elkezdődtek a kárelhárítási munkálatok Me­zőkövesden is. Gyerekek honi rajzasztala Nyaralás a strandon Orosz Gabika 5 és fél éves. Kazincbarcika

Next

/
Thumbnails
Contents