Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
8 B Itt-Hon 1993. December 14., Kedd r— BORSODI PORTRÉ — Az alapító tag Fotó: Bartók István Tiszaújváros (ÉM) - A városi művelődési központ nézőtere szinte teljesen üres. Az első padsorban mindössze négyen ülnek, s a színpadon „edzőruhában” hajlongó fiatal fiúk, lányok mozgását figyelik. Halk dél-amerikai muzsika tölti be a pódiumot, s a széksoroknak háttal álló fiatalember mozgását követik a többiek, aki olykor rövid „utasításokkal” közli a következő gyakorlatot. Tóth Ferenc, a Pántlika Néptáncegyüttes asszisztense dirigálja tagtársait, a bemelegítésen. A húszéves fiatalember tősgyökeres tiszaújvárosi, Miskolcon született 1973-ban. Általános iskoláit az akkori 4-es számú intézményben végezte, majd a 106-os Ipari Szakmunkásképzőben folytatta hegesztő szakon, ahol 1990-ben eredményes vizsgát tett, oklevelet szerzett. A néptánccal 1983-ban kötött „házassága” sikeresnek mondható, hiszen ez év november 1-jétől a Magyar Állami Népi Együttesben kamatoztatja tehetségét. Áz általános iskola 4. osztályosa volt, amikor megalakult a helyi Pántlika együttes. Szorgalmasan járt a próbákra, s tehetsége révén hamar felfigyelt rá az együttes művészeti vezetője, Kulcsár László és bátorította, segítette. A diákévek gyorsan elmúltak, de a tánc megmaradt. S amikor birtokában a friss szakmunkás bizonyítvánnyal választania kellett, a néptáncot választotta, s így lett hivatásos segítője, asszisztense az együttesnek. Tíz év kemény próbái fokozták a tánc iránti elkötelezettségét, szép, felejthetetlen emlékekkel gazdagodva. Egy-egy hazai, külországi fellépésüket kitörő taps, elismerés övezte. Tíz ország tucatnyi városában sikert sikerre halmozott együttesével, amelyek között számára a legnagyobb élmény Spanyolországban a valenciai fellépéséhez kötődik. Tóth Ferenc profi akar lenni. Ez évtől „C” kategóriás tanfolyamra jár, hogy két év múltán a néptáncból debütáljon, amivel teljessé válik élete. S annak ellenére, hogy már tagja lett a nemzeti együttesnek, szűkebb hazájában minden egyes alkalomkor fellép. Boldognak érzi magát a Pántlika 30 éves jubileumán, amire nagy igyekezettel készült és a siker ezúttal sem maradt el. Környezetszennyezési felmérés Kövesd a húsz legszennyezettebb között (ÉM-BSZL) - Azok a repülőterek, amelyek a szovjet csapatok kivonulása után örökül maradtak az önkormányzatoknak, bizony csak púpok az új tulajdonosok hátán. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is van egy ilyen reptér, amelyet hol „mezőkövesdi”, hol „klementinái”, hol pedig „szentistváni”- ként emlegetnek, hiszen a reptér és a laktanya, meg a kiegészítő épületek e három helyiség határában van, s tulajdon- viszonyuk ma sem tisztázott véglegesen. Nem nagyon repesnek az örömtől a környék ön- kormányzatai, hogy birtokolják a létesítményt, hiszen minden eltelt nap csak adósságot szül. Elég, ha csak az őrzésről, az állagmegóvásról beszélünk, s a hasznosítás jó ideig szóba sem jöhet. Pedig itt nyolc méter vastag betonból készült kifutópályák akár személy- és teherszállítógépek fogadására is alkalmasak lennének. A feltételes mód azonban teljesen indokolt, hisz,, ahhoz, hogy ezek biztonságosan üzemeljenek valamikor, meg kell szüntetni azokat a környezeti károkat, amelyeknek a nagysá- gáról-volumenéről még csak most készültek el a kárfelmérések. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség területén tulajdonképpen öt katonai objektum területén készült el a kárfelmérés. Ezek közül négy a már említett katonai bázissal kapcsolatos: a klementinái katonai átszállóbázis, a mezőkövesdi repülőtér kifutópálya területe, Mezőkövesd, a kövesdi laktanya szovjetek által lakott területe, valamint a mezőkövesdi repülőtér üzema- nyagtárolójáhak területe. Mezőkövesd-Klementína felvonulási telep, amelynek területét a szovjet csapatok átszállóbázisként használtak. A táborhelyen a kommunális hulladékok elhelyezése „tábori módszerrel” - helyi elföldeléssel történt - tudjuk meg az Észak- Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség jelentéséből. A telepen több elföldelt hulladék és szennyvíz elhelyező területre bukkantak a szakemberek. Az eltemetett kommunális hulladék mennyisége itt tizenötezer köbméter. A mezőkövesdi laktanya egy részét éveken át a szovjet alakulatok Tíasználták. Ezen a terü- letentartályokban gázolajat tároltak és rendszeres munkagépjavítás is történt itt. A tartálypark és a gépek javítására kialakított betonozott terület térségében a feltárás során négy méter mélységig kimutatható az olajszennyezés! Elszennyeződött a mezőkövesdi repülőtér kifutópályája is. A betonpálya alól a kerozin a drén- rendszeren keresztül lecsapódott, de annak gyűjtőaknáin keresztül a kerozin egy közeli kis patakba - a Tardi-érbe jutott. A talaj kerozinszennyezése a kifutópálya térségében kétszáz négyzetméteren hat (!) méter mélységig kimutatható. A környéken lakók szerencséje, hogy a földtani adottságok miatt a talajvíz további szennyezése nem várható. A szakemberek a legnagyobb mértékű szennyeződést a Mezőkövesd repülőtér üzemanyagtároló területén tártak föl. Itt a tartályok lefejtése során használt ideiglenes vezetékek összekötéseinél az üzemanyag elfolyt, s a talajban a töltővezetékek mentén még most is tócsákban áll a kerozin, s a környéken a nyárfák kipusztultak. Itt a terület környezetvédelmi feltárását a Magyar Honvédség Fenntartási és Élhelyezési Fő- igazgatósága végezte. Vizsgálatuk során az üzemanyagtároló ötvenezer négyzetméter területét 18 fúrással tártak fel 5 méter mélységig. Még ilyen mélységben is kimutatható a szennyezés. A kormányközi tárgyalások után elkezdődtek a kárelhárítási munkálatok Mezőkövesden is. Gyerekek honi rajzasztala Nyaralás a strandon Orosz Gabika 5 és fél éves. Kazincbarcika
