Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

,1993, December 14«« Kedd Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Az MNB új érméi Budapest (MTI) - A Magyar Nem­zeti Bank pénteken két újonnan ki­bocsátott ezüstérmét mutatott be a sajtó képviselőinek Budapesten. A jegybank az egyik ezüstérmét az 1996-ban Budapesten megrende­zendő világkiállítás, a másikat pedig a jövő évben az Amerikai Egyesült Államokban megrendezésre kerülő Labdarúgó Világbajnokság tisztele­tére bocsátotta ki. Az Expo '96 ezüstérme egy négyda­rabosra tervezett sorozat első példá­nya. Az évente kibocsátásra kerülő Expo '96 ezüstérmék sorát 1996- ban, a világkiállítás évében egy aranyérme zárná. A Labdarúgó Vi­lágbajnokság '94 ezüstérme különle­gessége, hogy az 1000 forint névér­tékű ezüstpénz lyukas, és a gól pil­lanatát örökíti meg. Az érmék forgalmazója a WIMNB Magyar-Osztrák Kereskedelmi Rt., melyet három évvel ezelőtt alapított a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Pénzverő (ma Metal Art) és az oszt­rák Winter Bank. Az ezüstérméket szombaton és vasárnap Budapesten a Korona Szállóban megrendezendő karácsonyi éremkiállítás- és vásá­ron mutatják be először a nagykö­zönségnek. A gyűjtők és az érdeklő­dők részére a vásár ideje alatt most először alkalmi postahivatal is mű­ködik. A kiállításon különlegesség­nek számítanak majd a most megje­lenő úgynevezett érmes levelek. Ezek azonos évfordulóhóz kapcsoló­dó egy-egy bélyeg és ezüstérme egy borítékban, illetve egy borítékon va­ló megjelenését jelentik. Az érmes levelek témái a következők lesznek: Mátyás király, II. János Pál pápa magyarországi látogatása, Kölcsey Ferenc és Széchenyi István. Harmincöt kiállító Budapest (MTI) - A közeli napok­ban, Gödöllőn befejeződik a Világki­állítási Programiroda vidéki rendez­vénysorozata. Az elmúlt hónapok alatt az önkormányzatok, vállalko­zók és intézmények expo-börzéken mutatták be a világkiállítással kap­csolatos ötleteiket, javaslataikat. - legfontosabb célunk az volt, hogy Összegyűjtsük a vidék elképzeléseit - bár az expo központja a főváros lesz, a kapcsolódó vidéki rendezvé­nyek legalább olyan fontosak, mint a budapestiek — többek között ezt hangsúlyozta a 9. expo-börze pénte­ki, székesfehérvári megnyitóján Fe- ledy Balázs, a Világkiállítási Prog­ramiroda kulturális igazgatója. A börzén Fejér és Veszprém megye 35 kiállítója mutatta be a térségi sa­játosságokon alapuló rendezvény- terveit, a vendégfogadással, a turiz­mussal kapcsolatos elképzéseit. A meghívottak szavazatai alapján a legnagyobb tetszést a székesfehér­vári Szent István Király Múzeum Tác-Gorsium térségi ásatásokat, il­letve az ott kialakítandó szabadtéri színpad tervét bemutató kiállítás íratta, így ezt láthatják majd az ér­deklődők a januárban megrende­lendő záró börzén, ahová a tíz vidé­ki kiállítás „nyertesei” kapnak meg­hívást. A Shell kutatása Peking (MTI) - A Royal Dutch- Shell nemzetközi olajipari óriáscég Szerződést kötött pénteken Peking- ben a Kínai Országos Olajbányásza­ti Tröszttel a kelet-Kínai-tenger mé­lyén gyanított olajkincs feltárásáról és kiaknázásáról. AShell Csöcsiang tartomány partja­itól mintegy 250 kilométerre, 3700 Négyzetkilométeres területen végez­het próbafúrásokat hét éven át. A Próbafúrások költségeit a Shell két leányvállalata, a hongkongi székhe­lyű Shell Exploration és a texasi Székhelyű Pecten International Company viseli. Sikeres kutatások esetén a feltárt olajmezőt közösen aknázná kia Kínai Országos Olajbá- Nyászati Tröszt és a Shell. Röviden székházba költözik a gönci szö­vetkezeti takarékpénztár. Ünnepé- yes átadását december 18-án, déle- °tt 11 órakor tartják. jWáz százalékban állami tulajdon­ain lévő miskolci Nova Via Építői- pri Kft. 54,5 millió forint értékű üz­letrészét kínálja eladásra az ÁVÜ. A vásárláshoz E-hitel, részletfizetési I dvezmény, valamint kárpótlási le§y is igénybe vehető. A pályázato­st január 10-ig lehet benyújtani. Vidékről kevés pályázat érkezett Budapest-vidék: a miniszter ellenzi a koncentrációt Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Mint arról szomba­ti lapszámunkban tudósítottunk, az elmúlt héten pénteken adták át a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány támogatásával a Miskol­ci Egyetemen létesített Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetet. Az eseményen Pungor Ernő tárca nél­küli miniszter, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnöke el­mondta, hogy az intézet várhatóan hatékonyan kapcsolódik majd be az északi régió műszaki-fejlesztési fel­adatainak a megoldásába, s az egye­temmel szoros munkakapcsolatban elméleti és a jövőbeni fejlesztéseket megalapozó kutatásokat végez; pro­totípusok kidolgozásával, minta- rendszerek létesítésével fejlődési tendenciákat mutat és fejlesztési igényeket generál a régió vállalatai­nál. Az iméntiek igényként, követel­ményként fogalmazódtak meg ak­kor, amikor abban döntöttek, hogy az intézetnek végül is a Miskolci Egyetem adjon otthont. Az alapítók, illetve a javaslattevők az északi ré­E 'ó hátrányos helyzetéből indultak , abból nevezetesen, hogy legin­kább itt van szükség egy olyanfajta segítségre, amelyet egy, a kutatás­ra, a fejlesztésre szakosodott intézet adhat egy olyan helyen és egy olyan szituációban, ahol a hatékonyság előtérbe kerülésével a kutatási és fejlesztési témák, igények sokasága kerül majd felszínre. Az intézetet felavatták, megkezdődött a munka, mintegy a jövő számára. □ De miben segíthet most, a jelenben az OMFBpéldául ? - kérdeztük Pun­gor Ernőt. • Az OMFB számos területen tud a műszaki fejlesztésben segíteni. Az egyik az úgynevezett tehetségkuta­tási rendszer, amelyben helyből, te­hát egy adott területről kell a pályá­zatokat, vagy pályázatot benyújta­ni, 8 ha azok jók, akkor megkapható a segítség, a szükséges pénz. A má­sik: a nemzeti projektekben való együttműködés. Ezek közül az egyik terület az atom­erőművekben a már elhasznált, kié­gett elemek elhelyezésével kapcso­latos kutatás; a másik: az informati­kai rendszerekkel kapcsolatos kuta­tás, amelyben Miskolc térsége erő­sen érdekelt. Aharmadik: abeszállító ipar fejlesz­tése a magyar autóiparba; a negye­Pungor Ernő: Ha nincs pályázat, hogyan segítsünk? dik: élelmiszer-technológiai fejlesz­tések támogatása. □ Hány pályázatot bírált el és segí­tett eddig az OMFB ? •Eddig összesen 1100 pályázatot bí­rált és fogadott el az OMFB különfé­le témákban, ami nem kevés, ezért örülnünk kell. Szomorú vagyok ugyanakkor azért, mert a beérkezett pályázatok többségét, összesen nyolcszázat Budapestről, illetve Pest megyéből nyújtották be, és vi­dékről csak kevés pályázat érkezett. És ez nagybaj, miután nincsen sem­mi korlát, illetve ha van, akkor csak önmagunkban, egy-egy téma iránti érzékenységben, felkészültségben, illetve az ambícióban létezik. □ Akkor hát nincs semmilyen ala­punk arra, hogy innen vidékről unos- untalan előráncigáljuk a Budapest vízfej” problémát, s panaszkodjunk, hogy „lenyomnak” minket? • Előrebocsátom, hogy jómagam minden szempontból ellenzője va­gyok a nagy koncentrálásnak, s en­nek igen sokszor, számos fórumon mindig is hangot adtam és vélemé­nyem most sem változott. De hát a témánknál, a pályázatoknál marad­va: mit tehetünk, ha a pályázatok igen nagy többsége Budapestről ér­kezett? Pályázatok nélkül hogyan segítsünk a vidéki szakembereknek, a vidéki kutatóknak? Ezért vagyok szomorú és szeretném hinni, hogy ebben a térségben, az északi régióban a most felavatott intézet generálja majd a kutatásokat, fejlesztéseket, jobban hasznosul majd az itt felhalmozott szellemi potenciál. □ Miniszter Úr! Szabad megtud­nunk, hány pályázatot küldtek az OMFB címére Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyéből? • Mindössze harminckettőt, ami igen kevés, és érthetetlen is, ha fi­gyelembe vesszük, csupán csak a Miskolci Egyetemen minden kétsé­get kizáróan meglévő, irigylésre méltó szellemi potenciált. Küszöbön a Matáv privatizációja Miskolc (ÉM) - Várhatóan 1993. december 31-ig lezárul a Matáv Rt. privatizációja. A közép-kelet-euró- pai régiókban Magyarország az első, amely belekezdett a távközlés priva­tizációjába. Ez előnyt jelent a többi országhoz képest abban, hogy első­ként választhatunk a befektetők kö­zött, s viszonylag szabadabban hatá­rozhatjuk meg feltételeinket. A Matávért versenyzők vállalták a fejlesztési követelményeket, így ha a pályázat ez évi lezárásából adódó előnyökkel élni tudunk, akkor há­rom éven belül Magyarország táv­közlési szempontból a térség egyik vezető országa lesz. A Matáv privatizációja közvetlenül hat a távközlés fejlődésére. A kiépült hálózatok tartós befektetést jelente­nek. (Az elmaradott területek felzár­kózását segíti, hogy a privatizációra kiírt tender és a koncessziós pályá­zat feltételei és céljai azonosak). A tranzakció ugyanakkor jelentős pénztőkéhez juttatja az országot és garantálja a további hosszú távú be­fektetéseket. 1993 augusztusában tették közre a Matáv Rt. privatizációs pályázatát. A tender a magyar gazdaság, vala­mint a fogyasztók védelmében szigo­rú feltételeket tartalmaz. Ezek kö­zül a három legfontosabb a fejlesztés ütemére vonatkozik:-A pályázat győztesének 1994-től az összes előfizetői igény 90 százalékát hat hónapon belül ki kell elégítenie.- Megkövetelik, hogy a koncesszió első hat évében a telefonvonalszám éves növekedési üteme minimum 15,5 százalékos legyen.- Az Országos Koncessziós Társa­ságnak a miniszterrel egyeztetett, részletes fejlesztési tervet kell kidol­goznia. A szaktárca a kiírást követően lehe­tőséget adott a pályázóknak arra, hogy megismerkedjenek a majdan létrejövő társaság szabályozási kör­nyezetével. Tájékoztatták az aján­lattevőket a tarifadíjakról alkotott rendelet-tervezetről, ismertették, hogy az esetleges módosítások mi­lyen következményekkel járhatnak. A nem kötelező jellegű ajánlatok be­adási határideje 1993. november 5-e volt, ekkor zárult le a privatizá­ció első szakasza. Négy cég, illetve konzorcium jelezte érdeklődését, mind a négy pályázó megfelelt a kiírás követelményei­nek. Az értékelő bizottságjavaslatá- ra valamennyi induló részt vehet a további versenyben. A pályázók no­vember 18-tól megkezdhették a Ma­táv teljeskörú átvilágítását. Ehhez minden információt és technikai se­gítséget megkaptak. A Matáv privatizációjáért küzdő cé­geknek és konzorciumoknak a most már kötelező jellegű pályázataikat december 14-éig kell beadniuk. Az eredményhirdetés év vége előtt vár­ható. A Vagyonügynökség haza tájáról Budapest (ÉM) - Az Állami Va­gyonügynökség Igazgató Tanácsa legutóbbi ülésén döntött a Zala Me­gyei Iparcikk Kereskedelmi Rész­vénytársaság (Zalaegerszeg) 60 szá­zalékban állami tulajdonban lévő 424 millió forint névértékű rész­vénycsomagjára kiírt pályázatról, amelyre egy konzorcium nyújtott be ajánlatot. A konzorcium a ZALAI- PARKER Rt. MRP-jéből, a Buda­pest Bank Rt.-ből és magánszemély befektetőkből áll. A pályázók 106 százalékos vételáron tettek együttes vételi ajánlatot. A Magyar Építő Rt. állami tulajdon­ban lévő részvényeinek 50 százalék részvénypakettjére két pályázat ér­kezett. A nyertes a részvénytársa­ság dolgozóiból és vezetőiből álló (MRP-MBO) konzorcium: 90,5 szá­zalékos árfolyamon vehetik meg a megpályázott tulajdonrészt. Az Al­bertfalvai Cémázó Kft.-ben lévő 92 százalékos, 374 millió forint névér- tékűÁVÜ tulajdonra a korábbi ered­ménytelen pályázat után ez év júli­usában újabb tender került kiírásra. A beadási határidőre három ajánlat érkezett, amely közül kettő érvény­telen volt. A CHT Lízingközösség lett a pályázat nyertese: ajánlata 225 millió forint lízingdíj 8 év alatt történő megfizetése. A vevő hat ma­gánszemély, közülük hárman a Bu­dapesti Műszaki Egyetem textiltan­székének oktatói. A TITÁN Keres­kedelmi Részvénytársaság (Pécs) ál­lami tulajdonban lévő a jegyzett tő­ke 50 százalék + 1 szavazati részét képviselő 550 millió forint névérté­kű részvénypakettjére kiírt nyilvá­nos, egyfordulós pályázatot ered­ménytelennek nyilvánították. A pá­lyázati felhívásra 1 ajánlat érkezett, az Rt. MRP szervező bizottságának és egy Vagyonkezelő és Befektető Kft.-nek a közös 55 százalékos árfo­lyamon tett vételi ajánlata. Az aján­latot az IT figyelembe véve a sikere­sen gazdálkodó cég piaci helyzetét túl alacsonynak találta és ezért a jö­vőben új pályázatot írnak ki a rész­vények értékesítésére.-----------JEGYZET----------­P rivatizált borvendek Bekecsi Szabó László Tizenhét éve alakult az első borrend ha­zánkban. Azóta már tizenha t borrendbe tö­mörültek azok a lokálpatrióta bortermelők, akik az ország különböző borvidékeinek termését szeretnék megismertetni a nagy- közönséggel - ország-világgal. Megalakulásuk idején nemigen vette őket komolyan talán senki sem. Előfordult, hogy bizonyos ceremóniák alkalmával borlovag­gá ütöttek híres embereket. Pártfőnököket, diplomatákat „vizsgáztattak” ilyenkor pin­cék mélyén, miközben díszes ruhákba öltö­zött rendi lovagok-mesterek, nagymesterek - celebrálták az a vatást. Az elmúlt héten a margitszigeti Grand Ho­telben a sajtó képviselői előtt bemutatkoz­tak a borrendek-immár szövetségbe tömö­rülve és - privatizáltam Merthogy őket sem kerülte el a gazdasági változás szele. A ren­dek sajátos öltözete azonban a régi szépsé­gében pompázott. A borrendek bemutatott nedűi külső és belső tartalmukban is állják a versenyt a világ minden borával. A változás jele azonban észlelhető volt a borrendek szándékában. Tokaj-Hegyalja a „Vinumregum, rex vinorum”. Borrendjé­nek nagy mestere - dr. Bodnár Sándor rö­viden így foglalta össze céljukat: „Bor­rendünk feladata a tokaji borok méltatása, megismertetése, őrködni a magas minőség felett, megóvni az évszázadok során kikris­tályosodott szőlő- és borkezelési eljáráso­kat”. Természetes, hogy e nemes cél elérése érde­kében igyekeznek is terjeszteni Hegyalja jó hírét, hiszen pár száz, vagy pár ezer kilomé­terrel odább a nagyvilág már csak alig-alig ismeri Tokaj nevét és borát. A privatizált borrendeknek - már csak a konkurencia miatt is - óriási szerep jut a különböző tá­jak, ízek borának értékesítése, terjesztése pi­acosságának biztosítása terén...-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — Akis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 182 üzletben összesen 1649,481770 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (151 kötés) névértéken 14,3500 millió forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 41,482500 miihó forintot tett kL A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 21 400 forint, a kárpótlási jegyeké 25,900150 miihó forint, az államkötvényeké 1039,10470 millió fo­rint, a diszkont kincstáijegyeké pedig 542,97260 millió forint volt. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) december 13. 1173,55 +5,79 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 13. Pénznem ol font Belga frank* Finn márka Holland forint Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 147.37 150,17 148,48 • 66.15 67,39 278.38 283,04 ' 14,88 15,14 17,28 17,68 279.30 Kuvaiti dinár Német mái» Norvég korona 17,01 52,(12 i,37 90,63 74.15 330,94 ;31 13.41 17,29 52,88 142.97: 91,83 75.55 336,44 69,27 13,65 „59,00*60,28 Osztrák schill.* 829,09 842,69 frnugál escudo 56,65 57,75 Spanyol peseta* 70,94 72,46 Svájci frank ' 67.99 69:07 Svéd korona___'11,82 12,08 USA-dollar 98,66 100,22 ECU (KP) 112,24 114,20 112,83 113,33 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 17,36 17,0? 52,14 41,03 91.24 BP81H 332.80 68.58 13,48 A i 833,14] n I7L25] 68,18 11,85 149.18 67.06 28CL46 U7,46 17 ÉS 52*36 41.07 |fí*54 lÉNI 334.18 mm 13,54 MM 836.54 5738? [71,63 eeü 11,91

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents