Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép - Hirdetés zz ....~z 1993» December 14,. Kedd E s On mit gondol az Expóról? Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest Tüköiy u. 3. gy osztrák cég közvélemény­kutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezet­tek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifeje­zetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztön­zést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véle­ménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ Az értelmiségiek 87 százaiéiba szerint a világkiállítás esélyt ad Magyarországnak arra, hogy a világ jobban megismerje. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás ide­jén közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A megkérdezett pincérek, szál­lodai alkalmazottak és taxi­sofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. Számottevő javulás a megye közúti közlekedésében Miskolc (ÉM - N. J.) - Ha ki­mondjuk, hogy ebben az évben november végéig 1064 közúti baleset történt Borsod-Abaúj- Zemplénben, akkor minden okunk megvan rá, hogy ezt sok­nak tartsuk, mert hiszen több, mint három jut minden egyes napra. De ha hozzátesszük, hogy ez több, mint 20 százalékkal ke­vesebb a tavaly feljegyzetteknél, akkor mindjárt más megvilágí­tásban vizsgálhatjuk megyénk közlekedésének helyzetét. Hat­vannégyen vesztették életüket az utakon, nyolccal kevesebben, mint egy évvel korábban. A súlyos és a könnyű balesetek aránya egyötödével esett vissza. Újabb elégedettségre okot adó számadat: 26 százalékkal keve­sebb ittas vezetésből adódó, sé­rüléssel végződő baleset terheli a közutak fekete statisztikáját. Megdőlni látszik végre az a felte­vés, hogy az ittas vezetők számá­nak reális megállapítása mind­össze alkohol szondák kérdése, s ha ebből nincs elég a rendőr tás­kájában, akkor számottevően ja­vul a közlekedők józansági sta­tisztikája. Nos 1993-ban a koc­káztatók egy pillanatig sem érezhették magukat biztonság­ban, ugyanis több, mint 40 ezer szondát nyújtottak át „próbára” a rendőrök és egyáltalán nem vették zokon, hogy e próbálkozá­soknak a döntő többsége „fe­lesleges pénzkidobás” volt. Öt­vennégy százalékkal több teszte­lő üvegcsét vetettek be mint 1992-ben és lám az eredmény mindannyiunk számára kedve­zően alakult. Csoda történt volna? Mindezekről részletesebb, elem­zőbb jelentések kerültek a Bor­sod Megyei Balesetmegelőzési Bizottság elé a közelmúltban megtartott ülésen, melyen Pó- nus Ferenc rendőralezredes, a bizottság titkára adott tájékoz­tatást. A számok ismertetésén túl arról is értesülhettek a jelen­lévők, hogy a balesetek csökke­nése különösen Miskolcon és Óz- don mutatkozik igen kedvező­nek, s mindössze Kazincbarci­kán romlott a közlekedés bizton­sága. Az összességében kifeje­zetten kedvezőnek^ mondható baleset csökkenést mérlegelve egyik országos rendőri vezető szájából hangzott el: csoda tör­tént. Pedig aligha erről lehet szó. Annál inkább az állandó és folya­matos rendőri jelenlét, a koráb­binál gyakoribb és átfogóbb el­lenőrzések késztethették a köz­lekedőket a szabályok pontosabb betartására. (Miközben ismert: a lakosság jogkövető magatartá­sa egyáltalán nem jellemző az élet más területein, jegyezte meg az előadó). Kétségtelen része le­Fotók: Laczó József Azonos forgalom mellett nőtt a biztonság hét e sikerben annak is, hogy a büntetési, bírságolási kategóri­ák keményen elrugaszkodtak a megszokottól, némelyek szerint a valóságtól, a realitásoktól is. A másik oldal: semmi sem lehet drágább az emberi életnél, a biz­tonságnál. Ital vagy benzin A közlekedési szakemberek ál- b'tják, a kedvezőbben alakult statisztikák hátterében nem a forgalom drasztikus visszaesése áll, ahogy azt sokan állítják. Nem fogadják el hasonlító ada­tul az előző évek benzin eladási számait sem, mert mint mond­ják, éppen ebben az évben kul­mináltak az illegális HTO eladá­sok. Illetve a rendőrök igazát erősítik a forgalomszámlálások legfrissebb adatai is. (Miszerint esetleg kevesebb jármű sokkal több utat futott be.) Az ittas ve­zetés visszaesését is sokan az el­szegényedéssel próbálják összekapcsolni: aki iszik, az már nem tud benzint is venni a kocsi­jába és fordítva: aki naponta au­tózik, annak italra már nem jut. A mélyebben vizsgálódók vi­szont tudják, nem erről van szó.Egy szó, mint száz, a bekö­vetkezett közúti balesetek meg­határozó többségéért (87 száza­lék) most is a gépjárművezetők tehetők felelőssé, ezen belül pe­dig a személygépkocsivezetők (52 százalék). A számok azt bizo­nyítják, a teherautók volánja mögött ülők az idén jobban vi­gyáztak, mint előzőleg bármi­kor. S miközben egyik szemünk sír, a másik nevet, mert örülni kell annak, hogy mind többen ül­nek kerékpárra (az év néhány leghidegebb hónapját kivéve) azt sem hallgathatjuk el, hogy a szelíd pedálozók közül sokan ko­molyan kockáztatták az életüket elsősorban azzal, hogy a főútvo­nalakra is kimerészkedtek, ahol jelenlétükre az ismert szabályok Gyakoriak az ellenőrzések szerint egyáltalán nem számíta­nak a többi közlekedők. Több ilyen eset végződött halállal, a gépkocsivezető már tehetetlen volt, amikor a kerékpárost észre­vette. Nagyobb biztonság A bizottság meghallgatta az Óz­di Rendőrkapitányság beszámo­lóját a területükön történt közú­ti balesetek alakulásáról és eb­ben az is elhangzott: az ütközé­sek egyik részese minden alka­lommal egy-egy nyugati gyárt­mányú kocsi volt, ám a sérülése­ket tekintve az esetek többségé­ben a másik kocsiban ülők szen­vedték el a súlyosabb sebesülé­seket. Ennek oka abban kere­sendő, hogy a nevesebb márkák „védelmi felszerelései” sokkal jobbak, mint a keleti típusoké. Egyébként Ózdra és a város kör­nyékére igen sok nyugati kocsit hoztak be, ami viszont további gondok forrása lehet: az autók többsége 10-12 éves, tehát meg­lehetősen lehasznált állapotban vannak. Visszatérve a megye közlekedési helyzetére, az 1993- as év végéig 19 ezer szabálysér­tést kezdeményeztek a maguk­ról megfeledkezett, a szabályok­kal mit sem törődő autósok, mo­torosok, teherautó-, és buszveze­tők ellen, s nem kevesebb, mint 60 ezer esetben éltek a helyszíni bírságolással, mint fegyelmező eszközzel. Segíti a közlekedés biztonságát, hogy a fényszórót nappal is használni kell, hogy mérsékelték a haladási sebessé­get. Sajnos a balesetek jelentős többsége még így is lakott terü­leteken belül történt, igen gyak­ran a sebességhatárok átlépése miatt. Az év végéig legfeljebb 1200-ig emelkedhet a közúti bal­esetek száma, az előrejelzések számottevő arányváltozásokkal nem számolnak, így a korábbi évek hosszan tartó baleseti emelkedését követően most ked­vezően alakult a közlekedés biz­tonsága. Hasonló mérvű, továb­bi csökkenés jövőre, vagy azután szinte elképzelhetetlen, ezért a szakemberek szerint a stagná­lásnak is örülhetünk majd. Felépült végre a sajóecsegi híd A képviselő szerint ez a legnagyobb sikere, amit az elmúlt években elért Boldva (ÉM)—December 14-én avatják fel a Boldva és Sajóecseg közötti Sajó-hidat. Ebből az al­kalomból beszélgettünk Miklós Árpád parlamenti képviselővel (MIÉP). □ Régi gondot sikerült megolda­ni... 9 Valóban. Több mint három és fél éves képviselőségem legna­gyobb sikere ez a hídavatás. Alig választottak meg, amikor kap­tam egy panaszos levelet a sajó­ecsegi polgároktól, amelyben le­írták, hogy milyen súlyos gondot okoz a falunak a híd lezárása a buszforgalom elől. Az ott élők ezért csak vonattal tudtak Mis­kolcra utazni, ami nagyon ritkán közlekedett. Akkor csak úgy tud­tuk a problémát orvosolni, hogy néhány, Miskolc-Kazincbarcika, Miskolc-Varbó és Sajóbábony- Varbó között közlekedő autó­busz kitérővel bement Sajóe- csegre. Ezzel a megoldással vi­szont a térség problémája közel 100 ezer ember gondjává duz­zadt. Már akkor is egyértelműen látszott, hogy csak egy normális megoldás létezik, fel kell építeni a hidat. □ Mit tett ennek érdekében? • Először Siklós Csaba akkori közlekedési miniszterhez fordul­tam, akin látszott, hogy szava­immal nem tudom meggyőzni az igazamról. Vele láttatni kell a problémát. Ebben segített sokat az a tény, hogy Boldván 800 éves történelmi falak között megala­kult az MDF helyi szervezete. Erre az alkalomra sikerült elhív­ni az akkori közlekedési minisz­tert, aki saját szemével is meg­győződhetett a közlekedési hely­zet tarthatatlanságáról. Ez 1991 májusában történt. Benyújtott tam a közlekedési minisztérium­ba egy olyan kérvényt, amit ket­tő kivételével minden megyei képviselő aláírt. Nem sokkal a kérvény benyújtása után Schamschula György lett az új közlekedési miniszter. Szóbeli ígéreteket kaptam, hogy 1993 fo­lyamán megépül az új híd. Ezt az örömhírt közöltem Boldva lakos­ságával egy márciusi falugyűlé­sen. Láttam az emberek arcán, hogy már nem hisznek az ígérge­téseknek. Ez érthető is, hisz’ 1968 óta ígérgették nekik az új hidat. Ekkor döntöttem úgy, hogy a televízió nyilvánossága előtt is kérdést intézek a közle­kedési miniszterhez a híd érde­kében. Mindenki nagy meg­nyugvására pozitív választ kap­tam. □ Ebben a nehéz helyzetben mi tette lehetővé a híd megépítését? Amikor évente 100 tonna aranynak megfelelő dollár milli- árdokat kell kamatként kifizet­nie az országnak, arra a kölcsön­re, amit az előző rendszer fölvett, bizony, nem volt könnyű. Hogy mégis megvalósulhatott, abban sokat segített Németor­szág azzal, hogy híd-szerkezete- ket ajándékozott Magyarország­nak. Ezzel nagymértékben lecsök­kent a híd építési költsége. Az el­mondottakból látszik, hogy na­gyon sok embernek kellett összefogni, egyet akarni és hin111 a megvalósulás sikerében. Ezért köszönetemet fejezem ki Németországnak az adományo­kért, Siklós Csaba egykori és Schamschula György jelenlegi közlekedési miniszternek, a mi­nisztérium minden dolgozójá­nak, a Miskolci Közúti Igazgató­ság igazgatójának Stoll Gábor­nál?: és az igazgatóság minden dolgozójának, Sajóecseg, Boldva, Sajóbábony és Borsodszirák pol­gármestereinek, önkormányzati képviselőinek és polgárainak, akik minden egyes velem való találkozáskor felhívták a figyel­memet a térség nagy gondjára. Végül, de nem utolsósorban: kö­szönöm családom minden tagjá­nak, hogy lehetővé tették, hogy teljes erőbedobással dolgozzak a siker érdekében. Azt gondolom: ha más ügyekben is hasonlóan össze tudnak fogni a nemzet legjobb erői, nagy baja­inkból is sikerül kilábalni és ak­kor valóban lesz magyar újjászü­letés...

Next

/
Thumbnails
Contents