Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-11 / 290. szám

1993. December 11 Tulajdonosváltás? — drótgyári kérdés Miskolc (ÉM - I.S.) - Egyértelmű- síthető: ha a miskolci December 4. Drótművek felszámolója a Bonus Befektetési és Kereskedelmi Rész­vénytársaság elfogadja azt a pályá­zati anyagot, amely a gyár megvéte­lére érkezett, akkor a drótgyár új tu­lajdonossal vághat neki 1994-nek. A pályázati határidő november har­mincadikén járt le. Bodnár Józsefet, a gyár üzemi tanácsának elnökét kérdeztük a részletekről.- Hányán jelentették be vételi szán­dékukat, magyarán hány pályázat érkezett a cégre?- Legjobb tudomásom szerint egy, s információim szerint ez a pályázati kiírás minden kritériumának meg­felelt, számunkra kedvező feltétele­ket tartalmaz. Egyben maradhatna a cég, munkahelyek mentődhetné- nek meg... Hogy ki a pályázó, s, hogy nyerő-e, az az elkövetkező napokban kerül nyilvánosságra. A felszámoló dönt, mindenesetre mi szeretnénk, ha végre rendeződne a cég sorsa.- Egyébiránt most, az év utolsó hó­napjában miképp prosperál a gyár?- Szerintem jól. Októberben, no­vemberben százötvenmillió forint értéket termeltünk, s ha ez így foly­tatódik, akkor, nem lesz vesztesé­günk. A hazai gazdaság Budapest (ÉM) - A magyar gazda­ságban megfigyelhető negatív ten­denciák megfordíthatok. A jövőre hatalomra kerülő, bármilyen össze­tételű kormányzatnak azonban a je­lenleginél vonzóbbá kell tenni a gaz­dasági környezetet a külföldi beru­házók számra. Félő, ha ez nem kö­vetkezik be, a mostaninál kevesebb külföldi működötöké jön be hazánk­ba a következő években. Mindez azon a Know-how Gazdasági Ta­nácsadó Rt. által szervezett kerek- asztal-beszélgetésen hangzott el, amelyen a mostani kormányzat és a rendszerváltás előtti Németh-kor- mány néhány vezető tisztségviselő­je, illetve számos hazai vegyes válla­lat ügyvezetőj e vitatkozott a magyar gazdaság helyzetéről. A résztvevők szerint a gazdasági élet egyik legnagyobb problémája a hazai bankrendszer jelenlegi állapo­ta. Igen súlyos probléma a pénzátu­talások lassúsága, a bankrendszer számítástechnikai hátterének fej­letlensége. Ez számos külföldi beruházót elri­aszt a magyarországi befektetések­től. A hazai bankok tőkeerejének je­lentős megerősítésére mindenkép­pen szükség van, bár ezzel már va­lamelyest elkéstünk. A vegyes vállalatok képviselői sze­rint túlzott mértékű az állami bü­rokrácia is. Az államapparátus lét­számát, a működtetésére fordított pénzeszközöket mindenképpen csökkenteni kell a jövőben. Német panasz a brit marhákra London (MTI) - A lengyel, a ma­gyar és a cseh sertéshústermelők el­len bevetett taktikát az EK-orszá- gok gazdálkodói egymás ellen is al­kalmazzák - írta a The Times című brit lap annak nyomán, hogy a né­met Szövetségi Egészségügyi Hiva­tal a brit marhahús importjának be­tiltását javasolta a német kormány­nak. A német termelők nyomására a hi­vatal azzal érvelt, hogy a brit mar­hahús marhaveszettséggel fertőzött és ezt a húst nyersen fogyasztó házi­állatok - kutyák, macskák - ürülé­kének közvetítésével az emberekre is veszélyes lehet. Nagy-Britanniában a nyolcvanas évek közepe óta terjed a marhave­szettség, és ennek fenyegető méretei akkor kerültek nyilvánosságra, amikor - 1991-ben - a szovjet ható­ságok a betegségre hivatkozva visszautasították a brit élelmiszer­segélyt. Tudományos körökben vi­tatkoznak, hogy a fertőzés lassacs­kán szúnőben van-e, és azt is mond­ják, hogy az elkészített brit marha­hús fogyasztásával járó kockázat elenyésző, de azért nincs már olyan szakértő Nagy-Britanniában, aki bátran ajánlani merné a hagyomá­nyos véres bélszínt. Ennek dacára a The Times azzal magyarázta a német akciót, hogy az bosszú, amiért az EK bojkottálni igyekszik a német sertéshúst, a né­metországi száj- és körömfájás kitö­résre hivatkozva. Szombat Gazdaság ✓ ESZAKáMagyarország 5 Számítanak a magyar honvédségre Az Army Coop aknavetője a budapesti fegyverkiállításon, Az ame­rikai üzlet biztatónak ígérkezik. Fotó: ÉM archív ILLÉSY SÁNDOR Miskolc (ÉM) - Szergej Maximov, az Army Coop Kft. diósgyőri Általá­nos Gépgyárának (fegyvergyár) ve­zérigazgatója a héten exluzív inter­jút adott az Észak-Magyarország- nak. □ Néhány héttel ezelőtt Budapesten rendezték meg a Közép-európai Vé­delmi és Légügyi Berendezések kiál­lítását, amelyen cége is képviseltette magát. Ott és akkor látott napvilágot az a hír, hogy a gyár 82 milliméteres aknavetője sikerrel vett részt az ame­rikai hadügyminisztérium, a Penta­gon bemutatóján is. Hogy találtak egymásra? • Ez egy régebbi keletű kapcsolat, mi „csak” örököltük, továbbfejlesz­tettük. Az ön által említett bemuta­tót egy amerikai cég szervezte, ezzel a társasággal az Idex külkereskedel­mi cég közvetítésével kerültünk kapcsolatba. Különben az előző megbeszélések - amelyek még a Di- gép és az amerikai partner között meglehetősen hosszú ideje folytak, konkrét eredmény nélkül - hogy úgy mondjam csaknem hamvába hullot­tak. Amikor az Army Coop lett a cég tulajdonosa, felgyorsultak a tárgya­lások, nyilvánvalóan két magáncég jobban szót tud érteni egymással. □ Ezek szerint a sikeres bemutatko­zás azt jelenti: szót értettek. • A fegyver nagyon jó benyomást tett az összes jelenlévőre. A Penta­gon lőterén ötven tábornok látta be­mutatónkat. A továbbiak az ameri­kai partner pozíciójától függenek. Elhangzott, hogy gyártmányunkra vevő lehet az amerikai hadsereg, vagy közvetítésükkel egy harmadik piacon adhatjuk el. Nagyobb meg­rendelésre számítunk... □ Valóban olyan jó ez a fegyver? • Igen. Az amerikai hadsereg csak kiigazodik a fegyverekben... □ Szovjet licenc alapján gyártják? • Valamikor nagyon régen valóban orosz volt a licenc, de ennek határi­deje már évekkel ezelőtt lejárt. A magyar fél a konstrukcióban né­hány ezer változtatást hajtott végre, tehát ez már tulajdonképpen teljes egészében magyar gyártmány. Ép­pen ezért várunk, várnánk nagyobb érdeklődést a magyar honvédségtől. Érthetetlen számomra ugyanis, hogy itt van egy korszerű magyar fegyver, amelyet magyar vállalat gyárt, s az első potenciális vevő, aki érdeklődik iránta nem magyar, ha­nem amerikai. □ Mikor kezdődhetne el a sorozat- gyártás? • Bármennyire is jó ez a fegyver, még inkább korszerűbbé kellene tenni, s így vagyunk egy másik gyártmánnyal a légvédelmi ágyúk­kal is. Projecktünk megvalósításá­ban egy izraeli cég segítségünkre is lenne. Ennek azonban a gyár moder­nizálása az elsődleges feltétele. □ Mi, vagy ki gátolja ebben ? • Mondhatnám, a pénz. Az Army Coop Kft. ebbe a gyárba már sok százmillió forintot fektetett. Azáltal is, hogy megvette, s azáltal is, hogy már több, mint fél éve foglalkoztatja az embereket. Kézzel fogható hasz­nunk még nincs. Ha és mindeneke­lőtt - még egyszer hangsúlyozom - a magyar honvédség nagyobb érdek­lődést tanúsítana termékeink iránt, támogatná fejlesztési programun­kat, alapjaiban megváltozhatna a helyzet. Hónapokkal ezelőtt fejlesz­tési pályázatot nyújtottunk be az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottsághoz, munkahelyteremtési és munkahely megtartási pályázatot a Foglalkoztatási Alaphoz. Érdemi válasz - amelyet pénzre lehetne vál­tani - semmi. Pedig az OMFB elfo­gadta pályázatunkat. □ Amikor a gyár adásvételi szerződé­se megköttetett az Army Coop Kft. és a Digép felszámolását végző Reorg Rt: között - ha jól emlékszem - hat hónapos foglalkoztatási garanciát vállaltak. Ez már letelt... • Ez is mutatja, hogy mi komolyan számolunk ezzel a gyatra!, hiszen amit vállaltunk, máris túlteljesítet­tük... □ Hadd folytassam: szóval, ha bizo­nyos finanszírozási problémák adódnak a fejlesztést, a foglalkozta­tást illetően, mennyire lehet biztos jö­vőjében a fegyvergyári munkás? • Az Ön által említett problémákon nagyon hamar túltennénk magun­kat, ha valóban támogatna bennün­ket az állam. Hiszen szerintem a magyar állam létérdeke az, hogy eb­ben a régióban ne legyen több mun­kanélküli. Ez egy magyar cég, ma­gyar gyártmányokkal, s mi a ma­gyar állam érdekei szerint szeret­nénk dolgozni. Ha ehhez segítséget kapunk honvédségi megrendelések­kel, akkor ez jelentené a munkások­nak a legnagyobb garanciát. Bár­mennyire is ígéretes piacnak ígérke­zik az amerikai, de a fejlesztések fi­nanszírozását egyedül már nem tud­juk vállalni. Mi továbbra is szeret­nénk hosszú távon dolgozni, hiszen ezért vettük meg a gyárat... Sze­rintem biztosak lehetnek jövő- jükben. Alapítvány a kutatás támogatására Miskolc (ÉM - SzD) — A kormány az elmúlt év végén hozta létre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapít­ványt, amelynek célja a magyaror­szági alkalmazott kutatás új rend­szerű támogatása és korszerű mű­ködőképes bázisának megteremté­se. Az alapítvány tevékenysége so­rán a németországi Fraunhofer-tár- saság intézethálózatát, annak szer­vezeti felépítését, működését, finan­szírozási rendjét és munkastílusát tekinti mintának. A német intézetek ugyanis az eddig elért kimagasló eredményeik alapján mind a tudo­mányos életben, mind pedig megbí­zóik között különös figyelmet, meg­becsülést és szakmai hírnevet vív­tak ki maguknak, ami nem csak Né­metországban, de Európában és vi­lágszerte is tapasztalható. Jelentős szerepük volt például a Ruhr-vidé- ken húsz esztendővel ezelőtt szüksé­gessé vált ipari szerkezetátalakítás sikeres lebonyolításában. A kor­mány a Bay Zoltán-alapítványtól többek között azt várja, hogy a ké­sőbbiekben kialakuló intézetek há­lózata segít megőrizni, és a valósá­gos gazdasági célok szolgálatába ál­lítani a meglévő szellemi potenciált, rugalmas, az ország mindenkori igé­nyeinek megfelelő összetételű és ka­pacitású kutatási bázist alakít ki; biztosítja az ipari, önkormányzati, kutatóhálózati, egyetemi és szellemi erőforrások ésszerű kihasználását; kiemelt feladatként pedig a kis- és közepes vállalatok számára hozzá­férhetővé teszi a fejlődést elősegítő kutatásokat. Az alapítvány az idén szeptember­ben megnyitotta az első szegedi bio­technikai intézetét. Tegnap avatták fel a Miskolci Egyetemen a Logiszti­kai és Gyártástechnikai Intézetet. Az ünnepi megnyitó ülésre Miskol­con az Akadémiai Bizottság székhá­zában került sor, ahol Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­ke köszöntötte a tudományos élet számos jeles hazai és külföldi képvi­selőjét, a meghívott közéleti szemé­lyiségeket, majd elmondta, hogy az mtézet a jövőben szorosan együtt­működik majd a Miskolci Egyetem­mel, valamint az önkormányzatok­kal, ugyanis ebben a régióban olyan, a termék- és termelési struktúra- váltással kapcsolatos kutatási, fej­lesztési feladatok lesznek túlsúly­ban, amelyek csak komplex tevé­kenységekkel oldhatók meg, és ame­lyek teljesítésébe a Miskolci Egye­tem több műszaki tanszéke is be tud kapcsolódni. Ezen a szellemi bázi­son lehetővé és szükségessé válik hatékony, feladatorientált projekt team-ek szervezése elsősorban a gyártórendszerek; a gyártásinfor­matika; anyagáramlási és logiszti­kai rendszerek; a minőségbiztosítás szakterületein. Pungor Ernő hangsúlyozta, hogy a Bay Zoltán-alapítvány miskolci in­tézete alapításának szorgalmazása­kor és profiljának meghatározása­kor a javaslattevők Miskolc és kör­nyéke jelenlegi hátrányos helyzeté­ből, és az itt szükségszemen bekö­vetkező változások elemzéséből in­dultak ki. Az észak-magyarországi régióban mindig folyt valamilyen szintű műszaki fejlesztés, de a be­rendezések rendszerbe való illeszté­se és az anyagellátási problémák megoldására - általában pénzhiány miatt - a szükségesnél kevesebb gondot fordítottak. A hatékonyság fokozatos előtérbe kerülésével számtalan új kutatási, fejlesztési té­ma kerül majd felszínre. A piacgaz­daságban a logisztika által kínált le­hetőségek kiaknázása nélkülözhe­tetlen, mert a termelés és a szolgál­tatás területén csak ezek alkalma­zásával lehet megfelelni gazdaságo­san a piaci igényeknek; de a világpi­acon is csak korszerű gyártmányok­kal, új megbízható konstrukciókkal lehet megjelenni, és csak a folyama­tosan továbbfejlesztett, egyre kor­szerűbb típusoltkal lehet tartósan ott maradni. A megnyitó alkalmából megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézetnek juttatott alapítvány­támogatás az évek során a költségek 30 százalékát teheti ki, a 70 százalé­kot nonprofit módszerrel, megren­delésekkel, pályázatokkal termeli meg. A kutatómunkában általában nem főállású, konkrét megbízatáso­kat teljesítő szakemberek vesznek majd részt. A miskolci intézmény je­lentős szellemi, anyagi támogatást élvez majd a Fraunhofer-társaság- tól, különösen annak logisztikai in­tézetétől, amely már a núskolci inté­zet létrehozásából részt vállalt. Az intézet régióra gyakorolt, várható hatásáról Pungor Ernő elmondta, hogy hatékonyan be tud majd kap­csolódni a feladatok megoldásába, így például az egyetemmel szoros munkakapcsolatban elméleti és a jö­vőbeni fejlesztéseket megalapozó kutatásokat végez. Prototípusok ki­dolgozásával és mintarendszerek lé­tesítésével fejlődési tendenciákat mutat, és fejlesztési igényeket gene­rál a régió vállalatainak is. Elsősor­ban Észak-Magyarország vállalata­itól és vállalkozásaitól megrendelé­seket fogad majd alkalmazott kuta­tási tevékenységre; belföldi és kül­földi kutatásfejlesztési pályázatiba bevonja a térség kis-, közepes és nagyvállalatait. Elemzéseket végez, fejlesztési kon­cepciókat dolgoz ki az állami, önkor­mányzati és társadalmi szervek ré­szére döntéseik előkészítéseihez; műszaki hátterével, technikai esz­közeivel és szellemi potenciáljával részt vesz a magasan kvalifikált fel­sőfokú végzettségű szakemberek képzésében. Lehetőséget biztosít az egyetemi hallgatók gyakorlati isme­reteinek bővítésére, illetve a fiatal mérnökök, doktoranduszok tudo­mányos továbbképzésére, kutatóvá nevelésére. Az ünnepi megnyitót követően ke­rült sor a Logisztikai és Gyártás- technikai Intézet avatására a Mis­kolci Egyetemen. Az intézetet dr. Cser László igazgató mutatta be.-----------JEGYZET----------­K özgyűlés előtt Illésy Sándor Megrekedt a stabilizációs folyamat, to­vább csökkent az összteljesítmény, romlot­tak a belső és külső egyensúlyi mutatók, nőtt a belső és külső államadósság, megállt az infláció ütemének csökkenése, már-már kezelhetetlenné vált a költségvetés és az ál­lamháztartás hiánya - lesújtó értékelés a magyar gazdaságról, s különösen az, a vá­lasztások közeledtekor. A ma tizennegyedik közgyűlését tartó Magyar Gazdasági Ka­mara - amely e véleményt megfogalmazta - tovább megy, nemcsak a makro-, hanem a mikrogazdaságról is megmondja a ma­gáét. A m unkaadók jelentős részét képvise­lő testület szerint a cégek nagy része komoly tőkehiánnyal küzd, s az ebből fakadó gon­dokat csak úgy tudják enyhíteni, hogy el­hagynak bizonyos fejlesztéseket, felélik va­gyonukat, visszafogják a termelést. Tulajdonképpen köztudott gondok ezek, aki cseppet is mozog a magyar gazdaság­ban tisztában lehet a helyzettel. Kiút? A ka­mara szerint nem lehet mást tenni: át kell értékelni a gazdaságpolitikai célrendszert. Itt és most ez nem jelent mást: a gazdaság- politika prioritásai közé be kell építeni a re­álszféra működőképességének megőrzését, meg kell állítani a vagyonvesztés folyama­tát, s meg kell teremteni a vállalkozások élénkülését elősegítő feltételeket. Könnyű persze a receptet kiállítani, azt be is kell vál­tani... Nyilvánvaló, vállalkozásbarát költségve­tés kell, a kamara úgy véli, hogy ehhez sta­bil, mértékeiben a konjunkturális ingado­zások mérséklését szolgáló adórendszer és adópolitika kialakítása szükséges. Ám hogy ez megvalósuljon, mindenekelőtt meg kell állítani az adóbevételek további centra­lizálást, és csökkenteni kell a vállalkozókra háruló terheket.------ÁRFOLYAMOK-----­B udapest - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 139 üzletben összesen 159,928320 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyam- értéken. A részvények forgalma (104 kötés) névértéken 11,8200 millió forintot, árfolyamér­téken számolva pedig 38,424000 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 108 000 forint, a kárpótlási jegyeké 37,205950 millió forint, az államkötvényeké 81,6660 millió forint, a befektetési jegyeké pe­dig 2,657400 millió forint volt. Öt üzletet kötöt­tek a FOTEX részvényére. Nyitó ára 391, át­lagára 393, záró ára 394 forint. Három kötés volt az IBUSZ papírjában. Nyitó ára 1770, át­lagára 1780, záró ára 1800 forint. Kárpótlási jegy Tó'zsde Index (ideiglenes) dec. 10-én: 1167.76 +9.63 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 10. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font ____ 147,93 150,73 148,78 149,48 A usztrál dollár 66,60 67,84 66.66 66,96 Belga frank* 277,99 282,65 279,63 280,79 Dán korona 14,80 15,06 14.96 15,02 Finn márka 17.18 17,58 17,42 17,52 Francia frank* 16,94 17,22 17,08 17,16 Holland forint 51.82 52,68 52,27 52,49 ír fönt 139,99 142,59 141,12 141,76 Japan yen* 91,34 92,54 91.21 91.51 Kanadai dollár 74.91 76,31 74.96 75.30 Kuvaiti dinar 315,77 321,27 333.45 334.83 Német márka 58.01 58,97 58,49 58.73 Norvég korona 13.38 13,62 13.47 13,53 Ölasz líra** 59,21 60,49 59,3981 59,71 Osztrák sebül* 824,85 838,45 832,04 835,44 Portugál escudo* 57,01 58,11 57,24 57,52 Spanyol peseta* 71,19 72,71 71,40 71 78 Svájci frank 67.46 6S.54 68,20 68.48 Svéd korona 11,87 12,13 12,02 1208 USA-dollár 99,14 100,70 99.54 99,94 ECU (KP) 112,06 114.02 112,89 113,39 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents