Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

Dohány Terméktanács Miskolc (ÉM) - Még mindig nem is­merte el a miniszter a Dohány Ter­méktanácsot, ez azonban nem za­varja tagjait, hogy érdemi munkát végezzenek. A dohányvertikum ko­ordinációjának szükségessége a tröszt felszámolásától kezdődően egyre erősödő volt. Az önálló vállala­ti gazdálkodás érdekviszonyai, vala­mint a piac felszínre hozták a do­hánygazdaság belső ellentmondása­it, amelyeknek kezelése igen fontos­sá vált az utóbbi években. Nagy for­dulatot hozott a dohánygazdaság vi­szonylag korai privatizációja. Az új tulajdonosok gyorsan felismerték a Dohány Terméktanácsban rejlő ér­dekegyeztetési lehetőségeket, s így működésük gyakorlatilag megelőzte elismertetésüket. Működésük a nemrég érvénybelépő Agrárpiaci Rendtartás előírásainak megfelelő, ezért nem kétséges a közeljövőben miniszteri elismerésük sem. 1993- December 9» Kínai aranybányászat Peking (MTI) - A kínai kormány a jövő évtől fogva engedélyezi az or­szág néhány kijelölt aranybányájá­nak, hogy külföldi tőkét és technoló­giát vonjon be termelésének bővíté­sébe és korszerűsítésébe. Ezt Cuj Tö-ven, a kínai fémipari minisztéri­um aranybányászati osztályának vezetője jelentette be kedden az Üj Kína hírügynökségnek adott nyilat­kozatában. Azt is hozzátette, hogy már húsz külföldi cég érdeklődött a kínai aranybányászatban megnyíló befektetési lehetőségek iránt. Zö­mük Ausztráliából, a Dél-afrikai Köztársaságból, az Egyesült Álla­mokból és Kanadából jelentkezett. Kínában a közelmúltig államtitok­nak minősült minden, ami az ország aranybányászatával és aranykész­leteivel kapcsolatos. Külföldit a kí­nai aranybányák közelébe sem en­gedtek. Az idén kezdett oldódni a titkolózás görcse, amikor a kínai sajtó adato­kat közölhetett az ország aranyter­meléséről. (Nem országos összada- tot, csak néhány bánya termelési eredményeit.) ^Röviden —= Az Agroferm Rt. Budapesten az Agro Hotelben a Cereol Növényolaj­ipari Rt.-vel közösen december 9-én (csütörtökön) rendezi meg szakmai napját, ahol neves előadók és termé­keik felhasználói adnak részletes tá­jékoztatást eddigi eredményeikről. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága vitára alkalmasnak ta­lálta az állattenyésztésről szóló tör­vényjavaslatot. Zsíros Géza a bizott­ság elnöke szerint az állattenyész­tésről rendelkező törvény megalko­tása után hamarosan megszülethet az Európai Közösség előírásaihoz igazodó állat-egészségügyi és a ta­karmányokról szóló jogszabály is. Bizottság támogatta azt a javaslatot is, amely a földrendező és földkiadó bizottságok állami támogatását az eredeti 150 millió forintról négyszáz millió forintra emeli. Egyetértett a bizottság a földadó eltörlésének ja­vaslatával is. Az alaphiány és a szegényes export a baromfifeldolgozó iparban is meg­tette hatását: az utóbbi négy évben a vágóhidak kihasználtsága a felére csökkent. Bár még csak egy üzemet zártak be, de a tétlen feldolgozók ügyét előbb-utóbb dűlőre kell vinni. A néhány évvel ezelőtt még szinte százszázalékos kihasználtsággal működő baromfifeldolgozók aligha gondolták, hogy a tavaly áprilisban érvénybe lépett csődtörvény »feltételeinek” a kilenc állami ba­romfivágóhíd csaknem mindegyike mára eleget tesz. Az okok egyértel­műek. A keleti piacok utolsó »békeévében” - 1989-ben - 308 ezer fonna brojlert vásárolt fel a feldolgo­zóipar Magyarországon, ennek dön­tő hányadát ezeken a piacokon érté­kesítették. Az ismert piacvesztés kö­vetkeztében az idén már csak mint- egy 150 ezer tonna brojlercsirke fel­dolgozása várható. Ehhez a draszti­kus hanyatláshoz hozzájárult, hogy a belföldi fogyasztás is megcsap­pant: az 1989-ben még 19,5 kilo- ffranim egy főre jutó éves baromfifo- gyasztás 1991-re 16,4 kilogrammra zsugorodott. A dráguló takarmány miatt sem tudtak az üzemek lépést tartani a versenytársakkal. , Csütörtök Gazdaság ÉSZAKáMagyarország 7 Vizes történet Edelényből Szarvas Dezsó Edelény (ÉM) - Hogy igaz-e a tör­ténet, vagy sem, nem tudni, de úgy harminc esztendővel ezelőtt az a hír járta megyeszerte, hogy az edelónyi bányászok a föld alatt valami csoda­forrásra bukkantak, amelynek vize úgy helyrekúráfia a másnaposságot, hogy az ember valósággal újjászüle­tik. Néhány korty és rendbe tétetett az égő gyomor, az ólomnehóz, meg- taplósodott fejecske pedig úgy kitisz­tul, hogy az ember valósággal Eins­teinnek képzeli magát. Merítettek is a forrásból mindenféle alkalmatos­sággal, vitték és itták az emberek odahaza, s néhány jónevú klubban csak úgy ingyen adták a bor mellé, hogy ki-ki ízlése, gusztusa szerint keverje borához a csodavizet, amitől aztán úgy itatta magát a fröccs, mint a parancsolat. Az újfajta „koktél” még Bánhídy Jóska bácsit a Nemze­ti Színház örökös tagját a Miskolci Bányász Klub úgy szintén örökös tagját is meghódította, pedig borra, fröccsre igen háklis volt a nagy öreg. Szóval, az 1958-ban megtalált forrás vize meghódította a piacot, csak úgy illegálisan, mert jó tíz esztendő múlt el, amíg legálisan is kereskedelmi forgalomba került. Valahogy senki sem látott fantáziát benne, pedig az edelényi bányaüzem vezetői az Or­szágos Közegészségügyi Intézettel megvizsgáltatták a vizet, ahol is a szakértők gyógyjellegű ásványvízzé minősítették, majd ráüttetett a pe­csét a forgalmazást engedélyező ok­mányra. Az első kezdetleges palackozó 1968- ban épült fel Edelényben és másfél literes csattos üvegben, kizárólag belső használatra bányászoknak vé­dőitalként palackozták a „Borsodi vizet”, a keresztségben ugyanis a csodanedú ezt a márkanevet kapta. Aztán, néhány év múlva a víz kilé­pett a piacra, de csak igen kis terí­tésben a megye néhány városában, mintegy mutatóba árulták a na­gyobb üzletekben. A százmilliókkal gazdálkodó megyei szénbányászat­nak olyan volt ez a „bor-vizes” keres­kedelmi haszon, hogy figyelemre sem méltatták, így aztán gazdát cse­rélt a palackozó. Kis ideig a Miskol­ci Likőrgyár jogelődje az Ital és Ve­gyicikk Gyár működtette, majd ké­sőbb a Borsodi Sörgyár úgy szintén rövid ideig. Nem egészen tíz esztendeje új gazda jelentkezett a borsodsziráki Bartók Béla Tsz. Új palackozót építettek, évről évre növelték a kapacitást, korszerűsítettek, terjeszkedtek a pi­acon. És a téesz jól számított. A for­rás azóta is táplálja a palackozót, a palackozó pedig tisztes haszonnal a téesz kasszáját. Mindezekről Lu­kács Andrással, a Borsodi Víz Palac­kozó és Kereskedelmi Kft. ügyveze­tőjével beszélgettünk, aki minde­nekelőtt annak örül, hogy ebbén a „csődszagú” levegőben, ingatag tala­jon talpon tudnak maradni. Sőt... - Ez a víz aranyat ér, csak mint min­denhez, pénz kell hozzá - mondja. - Egyrészt azért, hogy a piacon vevő legyen rá, az emberek vegyék és igyák, legalább olyan sűrű kortyok­ban, mint az elmúlt tíz évben. A tíz esztendővel ezelőtti évi kétmillió pa­lackkal szemben az idén ugyanis tíz­millió félliteres palack Borsodi vizet viszünk a piacra, de megjelentek az egy, illetve másfélliteres műanyag palackjaink is az üzletekben, igaz, csak néhány tízezer. Szóval, szá­munkra létkérdés, hogy a fogyasz­tóknál legyen pénz a vizünkre, ne­künk pedig azért kell, hogy fejleszte­ni, bővíteni tudjuk. A forrás hozama ugyanis a jelenlegi kapacitás több­A palackozó Hz éve épült szőrösére biztosítaná az „alapa­nyagot”, a vizet. Hogy megbánták-e azok, akik an­nak idején könnyű szívvel lemond­tak a forrásról, a palackozóról nem tudható, de most már bizony vizet ihatnak rá, ha akarnak, Borsodit. Mert az ügyvezető szerint igen nagy fantázia van az edelényi források­ban. És ezt - mint mondja - nem­csak a palackozóban tudják, hanem mások, máshol is. Kissé jellemző a mai üzleti viszonyokra az a történet, amire nem szívesen femlékeznek, s amiről mindenféle hírek keringtek Edelényben. Történt, hogy két esz­tendővel ezelőtt egy Budapesten frissiben alakult német-magyar kft. vezetői jelentek meg sok száz milli­ós elképzeléseikkel, dinamikus fej­lesztési ígéreteikkel Edelényben, il­letve Borsodszirákon. Aztán az ígé­retekből semmi nem lett, pénzt sem hoztak egy vasat sem, inkább vittek. Most a bíróság előtt van az ügy, a szi- ráki téesz szerződést bontott a német-magyar urakkal, s azóta, pontosabban az idén június 1-tól a jelenlegi felállás, a Borsodi Víz Kft. viszi az üzletet.- Az már nem a mi ügyünk, hanem a bíróságé. Tulajdonképpen spongya kellene rá, csakhogy nehéz feledni a történteket, mindenekelőtt azt, hogy majdnem ráment a palackozó, ahol azért félszáz, jórészt edelényi ember talál munkát - mondja Lu­kács András. - A tanulság annyi: nem lehetünk eléggé óvatosak. Ké­tes, gyanús kft.-k, üzletek, vállalko­zások sokasága jelent meg a piacon, az üzleti életben, főként pedig a ke­reskedelemben. Figyeljen, szimatol­jon hát az üzletben mozgó ember, mint a vizsla, mert manapság még a legtisztább sem tiszta, csak annak látszik - tisztelet természetesen a kivételeknek. Úgyhogy maradjunk is hazai vizeken. Fotó: EM-archív S a hazai vízen természetesen a pa­lackozót érti az ügyvezető. Neveze­tesen pedig a terveket, a lehetősége­ket. Az évi százmilliós forgalommal a körülményekhez, a csökkenő vá­sárlóerőhöz képest talán elégedet­tek is lehetnének, de hót az üzlet lé­nyege a mozgás, a fejlesztés, a beru­házás és persze újabb piacok meghó­dítása. Még az idén, de legkésőbb a jövő év első hónapjában tetszetősebb palackokkal jelennek meg a piacon, s elsősorban a reprezentatív szállo­dákat, éttermeket célozzák meg. S mert a beruházás nem kevés pénzbe kerül, az idén és talán jövőre is a képződött nyereséget visszaforgat­ják a termelésbe, illetve a fejlesztés finanszírozására költik. És persze reklám is kellene, mert a Borsodi víz ma semmiképpen nincs azon a he­lyen a hazai ásványvíz piacon, mint ami páratlanul jó élettani hatása ré­vén joggal megilletné. Lukács úr szerint jobbára külföldi, jól reklámo­zott bóvlik, pancsok előzik meg. Az edelényi víz ma mindössze az ország öt megyéjében van jelen a piacon, a fővárosban pedig úgyszólván nem is ismerik. Csakhogy a reklám igen sokba kerül.- De sokat is ér - mondja. - Külön­ben nem költenének olyan sokat reklámra a nyugati üzletemberek itt Magyarországon, ahol jórészt a Du­nántúlon és a fővárosban megjelen­tek a méregdrága olasz és francia ás­ványvizek- És el is adják, mert arek- lám meggyúrta a hazai kereskedel­met. Hogy mennyit költenek az ásvány­vizet forgalmazó nyugati cégek rek­lámra? A mindenkori forgalom 10 százalékát. A honi cégek pedig nem a forgalom, hanem a képződött nye­reség 5 százalékát, ami azért óriási különbség. Úgyhogy, reklámoznunk kell, igaz, sokba kerül - a Borsodi víz viszont aranyat ér. A Teszt legújabb tesztjei iskolc (ÉM) - A közelgő karácso- d ünnepek előtt az ajándékként ámbavehető áruk kínálatából is emegézik a Teszt Magazin decem- ri száma. Családi nagyberuházás- mt szóba jöhet példáid a porszívó, nely immár százéves pályafutása rán sokat fejlődött, ennek ellenére Kermi által tesztelt tizenkét új tí- isú gép között kiváló ezúttal nem :adt. A mezőnyből kilenc porszívó ísgázott jóra, és e csoporton belül m változatosan alakulnak az ak. Aki viszonylag olcsó készülé- t keres, a Sanyo, a Samsung és az rA modelljével tízezer forint alatt jgúszhatja a vásárlást, aki viszont pen a Siemens VS 25Á22-es típu­sára vágyik, közel negyvenezer fo­rintos kiadással számolhat. Apró, de szintén praktikus ajándék lehet hölgyek számára a harisnya- nadrág. A Kermi külön vizsgálta a hagyományos, az üvegszálas és az elasztikus fajtákat, összesen hu­szonnégyet. Az eredmény: mindössze egy haris­nyanadrág lett kiváló az elasztiku­sok csoportjában, szemben a teljes mezőny összesen hat közepesével, míg a többi lábravaló jónak ítélte­tett. Érdekes módon a tesztben leg­drágábbnak két közepesre vizsgá­zott termék bizonyult. Ugyancsak hölgyeknek való ajándék lehet az il­latszer. A Teszt Magazin decemberi számából kiderül, mit rejtenek a mutatós kölnisüvegek, és a tábláza­tos árkörképből az is kitudódik, hogy melyik illat mibe kerül. Igazi ajándék lehet egy új Opel Cor­sa; ehhez a Teszt új és régi előfizetői juthatnak hozzá, ha februárban még érvényes előfizetéssel rendelkeznek. Ha családi ünnep, akkor társasjá­ték. A Teszt korcsoportok szerint te­kinti át a kellemes közös kikapcsoló­dást ígérő, gyerekeknek való megle­petések választékát, és minősít né­hány mesekönyvet is. A lapban, folytatódik munkajogi problémákkal foglalkozó sorozat: a munkaszerződéssel kapcsolatos kérdéseket elemzi a szakértő jogász. JEGYZET Finesz Bekecsi Szabó László Semmi tévedés nincs a betűkkel, nem hi­szem, hogy a fiatal demokratáknak valami közük lenne az agyonreklámozott, legesleg­újabb, legeslegelőnyösebb befektetési forma kidolgozásához - az Arany Tallérhoz. Mivel magam is „ráharaptam”, saját bőrö­mön tapasztalhattam a ráérő emberek csa­varos észjárásának - rámnézve - keserű kö­vetkezményeit. Ma már minden fenyege­tettség, jogkövetkezmény nélkül leírhatom, hogyan „kaptam be a horgot”, hiszen e ne­mes veretű pénzérméről elnevezett befekte­tési forma jegyzése a napokban lejár. Az egyik - leginkább vonzó - mézesmadzag az volt, hogy az 1991. évi XC-személyi jöve­delemadóról szóló - törvény alapján a be­fektetési jegy vásárlására fordított összeg a jegyzés évében az éves összjövedelem har­minc százalékáig levonhataz adóalapból. Ha például háromszázezer forint az összjö­vedelmem, akkor fizetni kellene ha tvanezer forint adót, akkor az összjövedelmem har­minc százalékáig vásárolt (kilencvenezer forint) befektetési jeggyel 31500 forint adót takaríthatnák meg. Csakhogy! Mi van ak­kor, ha csak húsz-vagy harmincezer forin- tocskáért tudok vásárolni e befektetési jegy­ből. Arra nézve már semmi útmutatás nincs. így abban az esetben marad szá­momra az a- semmivel sem előnyösebb - lehetőség, mely szerint a befektetett összeg­re egy év után kapok 21 százalék kamatot, minta többi befektetés szerint. Hát ez ebben a „cumi”, a finesz... A bankalelnök előadása Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem gazda­ságtudományi karán tegnap az ötödéves köz­gazdászhallgatóinak és a kar oktatóinak tartott előadást Szapáry György. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a pénzügypolitika aktuális kér­déseiről beszélt, előadását konzultáció követte. Ajegybank alelnökét az ötödéves hallgatók tisz­teletbeli hallgatónak fogadták. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 138 üzletben összesen 175,816210 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (101 kötés) névértéken 8,2300 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 25,164150 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfo­lyamértékű forgalma 409 000 forint, a kárpót­lási jegyeké 55,434600 millió forint, az állam- kötvényeké 76,569360 millió forint volt. Kárpótlási jegy mmmmmmmmmmmm 'iimmn1 s g Si (Ö s sí Sí ö S g Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 8-án: 1160.59 +2.62 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 8. Valuta g Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 148,54 149,24 147,57 150,37 >,20 67.44 278,40 283,06 279,86 281,02 '14,75 15,0.1 ~ 17,22 17,62 17,36 17,46 ...fm.xi.K__m JS1 .82 52,68^^^^^^ 9lj>6 93 J6 92.09 92539 ”74,74 76,14 mm*m >2,28 337,78 334,27 335,65 ,06 59,02 58.38- 58,62 13.37 13.6] 13,45 13.51 Osztrák schill.* 825,55 839,15 830,05 833,45 56,94 35.04 .lÉffiMB Spanyol peseta* .70,83 72,35 71,36 71,74 $$.«mtanmÉm Svéd korona 11.86 12.12 11,98 12 04 wwmmBMw mwmtiBmÉm ECU iKPi 111,85 113,81 112.65 113.15 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents