Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-08 / 287. szám

1993- December 8., Szerda zzzz ..... ... Hírek - Tudósítások * E SZAK-Magyarország 3 A hiány 170,7 milliárd Budapest (MTI) - A költségvetés hiánya szeptemberben és október­ben tovább növekedett. Szeptember­ben a hiány 21,4 milliárd forinttal, októberben 8 milliárd forinttal bő­vült, így október végén a költségve­tés 170,7 milliárd forintos deficittel zárult. A bevételek a tizedik hónap végén elérték a 710,3 milliárd forin­tot, s a kiadások pedig 881 milliárd forintot tettek ki. A Pénzügyminisz­térium keddi tájékoztatása szerint az eddig kialakult deficitet sikerült kizárólag belföldi forrásból, mégpe­dig értékpapír-kibocsátás révén fi­nanszírozni. Az államkötvények ér­tékesítéséből 115 milliárd forint ér­tékű hitelhez jutott a költségvetés, a kincstárjegyek állománya pedig az idén 65,4 milliárd forinttal növeke­dett. Októberben a kibocsátásokat befolyásolta az, hogy az MNB szep­tember végén kamatemelést hajtott végre, és a kereskedelmi bankoknál pedig likviditás szűke alakult ki. Ez visszavetette a kötvénypiacokat, s ezért októberben nem került sor ál­lamkötvény-kibocsátásra. A havi deficitet a kincstárjegy-állomány közel 15 milliárd forintos növelésé­vel sikerült fedezni. Ez a pénz ele­gendő volt a társadalombiztosítási önkormányzatok októberi hiányá­nak finanszírozására is. Petőfi — a család rádiója Budapest (MTI) - A Petőfi Rádió hallgatottsága a Gallup Intézet fel­mérése szerint jűlius óta jelentősen növekedett, ezt a hallgatói levelek és telefonok is alátámasztják - mond­ta Dénes Gábor, a Petőfi Rádió adó­főszerkesztője keddi sajtótájékozta­tóján. A főszerkesztő azt hangsú­lyozta, hogy a kereskedelmi rádió­zás beindulása pj helyzetet terem­tett. A Petőfi adónak, véleménye szerint, ki kell lépnie a közszolgála- tiság gőgjéből és a család rádiója­ként a műsorok segítségével kell ke­zet nyújtania a hallgatóknak. A Pe­tőfi Rádió főszerkesztői az űj műso­rokról számoltak be. Lesz kabaré, szándékuk szerint a Kabarécsütör­töknél is népszerűbb; sok játék; szol­gáltatás minden korosztálynak; so­rozat az Olimpia szellemiségéről. Is­mét folytatódik az Édes anyanyel­vűnk, és lesz fóruma a magyar könnyűzenének is. Hét párt a rendőrségről Budapest (MTI) - Nem volt ered­ményes a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos pártközi egyeztetés újabb fordulója. A keddi megbeszé­lésen a hét parlamenti párt és a füg­getlenek képviselője a már megvita­tott. pontokat részleteiben elemezte. Józsa Fábián belügyi államtitkár az eszmecseréről beszámolva elmond­ta: nagyon kemény, helyenként sze­mélyeskedéstől sem mentes vita jel­lemezte a fordulót. Az államtitkár véleménye szerint, az ellenzék olyan követelésekkel lépett fel, „mintha nem készülnének kormányzati sze­repre”. Az ellenzéki pártok ugyanis igen széles körű ellenőrzési joggal ruháznák fel a parlamentet. Nem történt előrelépés az országos rendőrfőkapitány kinevezése ügyé­ben: az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az ORFK vezetőjét a köztársa­sági elnök nevezze ki. Ezt az állás­pontot az MSZP is támogatja, a kor­mány viszont nem akar engedni ab­ból, hogy a rendőrség első számú ve­zetőjét. a miniszterelnök nevezze ki. Versenyhivatal kontra Merkur Budapest (MTI) - A Legfelsőbb Bí­róság december 14-én hirdet határo­zatot a Merkur Vállalat ellen - a Fo­gyasztók Országos Tanácsa és a Gazdasági Versenyhivatal által - in­dított perben. Ezt az eljáró tanács el­nöke, dr. Patassy Benedek közölte a per keddi tárgyalási napján. Mint is­meretes, a felperesek azzal vádolták meg a Merkur Vállalatot, hogy tisz­tességtelen piaci magatartást tanú­sított, amikor az 1991. január 21-i áremelését megelőző hetekben a megrendelt gépkocsikat nem adta át a fogyasztóknak. Első fokon - 1992 decemberében - a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma helyt adott a FŐT és a versenyhivatal kereseté­nek. Az osztrákok segítőkészek Barsiné bécsi előadása az expo előkészületeiről Bécs (MTI) - Az osztrákok segítő­készsége, a jóindulatú szurkolás ér­ződött ezen a rendezvényen is a hoz­zászólásokból - mondotta az MTI tu­dósítójának Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár a hétfőn este a bécsi Schwarzenberg palotában megtartott előadása után. Az állam­titkárt az Osztrák Néppárt „Initia­tive Österreich” nevű társasága hív­ta meg, amely, vezető politikusok és jelentős üzletemberek részvételével osztrák szempontból fontos kérdé­sekben próbál elsókézből informáci­ót szerezni. A hétfő esti előadáson je­len volt Wolfgang Schüssel gazdasá­gi miniszter, Engelbert Wenckheim, az expo osztrák kormánybiztosa, a korábban közösen tervezett Bécs-Budapest Expo előző megbí­zottja, Georg Mautner Markhof és sokan mások, akiket a világkiállítás lehetőségei érdekelnek. Barsiné Pataky Etelka az előkészü­letek aktuális állásán, a fontos ada­tokon, az expo célján és tartalmán kívül külön kitért a közös osztrák-magyar vonatkozásokra. Örömmel nyugtázta, hogy Ausztria oly hamar mondott igent a részvétel­re. Ez a részvétel tartalmában is el­tér a többi országétól - mondotta hiszen az osztrák pavilon egyetlen­ként - a BIE különengedélyével - utóhasznosításra, állandó jelleggel épül meg. Egy kérdésre válaszolva elmondta: hátrányai és előnyei is vannak annak, hogy a bécsiek lesza­vazták a közös expót. Mindamellett - tette hozzá - „mi nagyon sajnál­juk”. A leginkább érdeklődésre számot- tartó kérdések közül részletesen szólt arról, hogy a fontos infrastruk­túrák már mind épülnek, és megtör­tént a főváros szívéhez közeleső 44 hektáros lágymányosi rilágkiállítá- si terület és a vele szemben lévő Du- na-part teljes rekonstrukciója is. Felhívta az osztrák érdeklődők fi­gyelmét a most meghirdetett 40 ezer négyzetméteres pavilon-tenderre, amelyre az építészeti konstrukción kívül tőkebefektetést is vállaló je­lentkezőket várnak. Az államtitkárasszony őszintén fel­tárta azokat a problémákat, ame­lyek a fővárossal való együttműkö­désben mutatkoztak, s elmondta: tudja, hogy ez nem egyedi eset, a leg­többször van ilyen feszültség, hiszen a világkiállítást csak a kormányok rendezhetik, a helyszínt, azonban a város adja. Egészen friss hírként be­jelentette: hétfőn, elutazása előtt, aláírta a megállapodást, a budapesti főpolgármesterrel. A szerződés a Fővárosi Közgyűlés elé kerül még, amely remélhetően jó­váhagyja - mondotta Barsiné Pa­taky Etelka. Az államtitkár-asszony előadása az előkészületekről nagy érdeklődést váltott ki, annál is inkább, mert né­hány nappal ezelőtt egy bécsi heti­lap igen rosszízű, a világkiállítás el­készültét. megkérdőjelező írást kö­zölt. Érthető, hogy az érintettek szí­vesen vették a felvilágosítást elsó­kézből. Kérdéseik konkrét részle­tekre vonatkoztak, voltak ötleteik is, s ahogyan Barsiné nyilatkozott, a megnyilvánulások hangulata ko­rántsem a kétkedés volt. Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter, meg­köszönve az előadást, hangsúlyozta: minden tisztelete a magyaroké, akik a nehéz gazdasági helyzetben is de­rűlátóan és céltudatosan készülnek a nagyszabású rendezvényre. Leszö­gezte: Ausztriának is érdeke az expo sikere, és ehhez kész a maga eszkö­zeivel hozzájárulni. Ne legyen a kampány része A kormány és az érdekvédelem képviselője az agrárnapról A mezőgazdaság általános gondjai az élelmiszerfeldolgozókat is sújtják Fotó: EM-archív Budapest (MTI) - December 8-ika a me­zőgazdaság számára reménytkeitő nap. A padamentekkor tartja agrár-vi- tanapjat az ágazat helyzetéről. Ki mi­lyen reményeket - netán aggályokat - táplál a vita kapcsán? A kormányzat részéről Medayasszay Lászlót, a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) politi­kai államtitkárát, az érdekképvisele­tektől pedig Filipsz Lászlót, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) titkár­ságvezetőjét kérdeztük erről. • Abból a szempontból, hogy az or­szág figyelme a mezőgazdaságra irá­nyul, s az ágazat gondjai szóba ke­rülnek, ez a nap mindenképpen hasznos lesz - állította Medgyasz- szay László, hangsúlyozva, hogy a magánvéleményét fogalmazza meg. - Az agrárium jövőjét tekintve azon­ban nem sokat lehet így elérni, hi­szen ismertek, adottak a költségve­tés lehetőségei, s ettől több pénz nem lesz. Ismerem a kül- és belpiaci hely­zetet, mindazokat a problémákat, amelyek ma a mezőgazdaságot nyo­masztják. Nagyon várom, hogy az el­lenzék jól hasznosítható ötleteket és gondolatokat vessen föl. Ezeket örömmel vennénk. Az elmúlt, nyolc hónap igazolta, hogy nyitottak va­gyunk minden jó javaslatra. Elkésett vitanap? □ Az érdekképviseletek kérték, hogy ezt a napot, a jövő évi költségvetés vi­tája előtt rendezzék meg. Nem így történt... 9 Ebben - tőlem függetlenül - a par­lament döntött így. Tehát nekem nem volt arra kompetenciám, hogy ebbe beleszóljak. □ Nincsenek aggályai? 9 Tartok attól, hogy a vitanapot uralja majd a politika és így többé- kevésbé választási előkampánnyá formálódik. Félek, elsikkad az ok és okozat reális feltárása. Sokszor el­mondtam már, hogy a mezőgazda­ság helyzetének kialakulásában mi­lyen körülmények játszottak közre, hogy éltem meg tíz éve a zuhanóre­pülést, először mint gyakorló álla­torvos, majd mint képviselő. Ez az év volt az első, hosszú idő után, amikor a támogatások rendszerében, a problémák kezelésében bizonyos mértékű elmozdulás, javulás tör­tént. Mások ezt nem így látják, amit nyilván el fognak mondani, de mi is kifejtjük a véleményünket. □ Megtisztul-e a mezőgazdaságról alkotott kép? 9 Várom azt, hogy az elmúlt hóna­pokban sokszor elhangzott gondola­tokon és érveken túl van-e más mon­danivalójuk is a résztvevőknek. Bár nem hiszem, hogy sok újdonsággal találkozunk, de örülnék, ha téved­nék! A vitanap megrendezésének ötlete a Mezőgazdasági Termelők és Szövet­kezők Országos Szövetségétől (MOSZ) származik. Május 25-én tartott közgyűlésükön állásfoglalást juttattak el a kormányzathoz és az Országgyűléshez, amelyben a kiala­kult agrárválság leküzdését segítő intézkedéseket szorgalmazták. Mi­vel úgy ítélték meg, hogy a szavakat nem követték a tettek, szeptember 14-én nagyszabású demonstrációt szerveztek a Parlament előtt. Ekkor nyújtották át Szabad György házel­nöknek azt a petíciót, amelyben ja­vasolják, hogy a parlament külön vi­tanap keretében tekintse át a mező­gazdaság helyzetét, és a halasztha­tatlan ügyekben foglaljon állást. □ Most, hogy a jövő évi költségvetés vitája már töhbé-kevésbé lezárult, van-e értelme a parlamenti napnak? - kérdeztük Filipsz Lászlót, a MOSZ titkárságvezetőjét. •Mi azért, kértük, hogy a költségve­tés vitája előtt tartsuk e napot, mert a kormányzattal folytatott tárgyalá­sokon számos esetben hivatkoztak a kompetencia hiányára, mondván, a kormányzatnak nincs rendelkezési joga a péftzek fölött. Egyértelmű te­hát, a parlamenttől kell felhatalma­zást kérni és kapni arra, hogy több pénzt kapjon a mezőgazdaság a vál­ság leküzdésére. Ezt. pedig a költség- vetés vitája előtt kell elhatározni. Az az érzésem, hogy azt már jó előre el­döntötték - elég, ha csak Boross Pé­ter miniszter űr nyilatkozatára uta­lok -, hogy elejét veszik a hisztéria- keltésnek, minden úgy van jól, ahogy most van. Pedig nem hangu­latilag kell a kérdést megközelíteni, hanem konkrét gazdasági intézke­désekkel. Engedjék el a tartozást □ Stratégiai, avagy taktikai kérdé­sek kerülnek terítékre? 9 Úgy gondolom, most nem a stra­tégiára kell a szót pazarolni. Lehet persze beszélni róla, ám ez a kor­mány nemcsak a múltért, hanem a jövőért is felelős. Nem mindegy, hogy a hátralevő hónapokban mi­képpen irányítja tovább az ország szekerét. Biztosítaniuk kell, hogy ne omoljon össze jövő nyárra-ószre minden. Ezzel nem azt mondom, hogy nem fontos a stratégia, az ag­rárpolitika, hiszen mi is hangsúlyoz­tuk, hogy a hibák jelentős része a koncepció hiányából ered. Ám ebben a helyzetben a napi gondokkal kell megküzdeni, s ehhez kell az intézke­dés. □ Nagy Tamás független képviselő­ként az Agrárszövetség nevében szó­lal majd fel. Ugyanakkor a MOSZ társelnöke is. Mit fog elmondani, ha felszólalhat? • A MOSZ és az Agrárszövetség két különböző szervezet. Azzal együtt, hogy az alapvető kérdésekben, el­képzelésekben egyetértünk - kisebb viták természetesen adódnak közöt­tünk -, más-más érdekek lehetnek a háttérben. Ha befolyásolhatjuk, hogy mit. mondjon Nagy Tamás, ak­kor azt kérjük tőle, vesse fel azokat a kérdéseket, amelyek a kormány­nyal folytatott, tárgyalásokon nyitva maradtak. Elsősorban ezekre kelle­ne megnyugtató válaszokat adnia a parlamentnek. Gondolok itt a finan­szírozási problémákra, amelyekben egy kis elmozdulás már tapasztalha­tó. Az aszálykár-hitelek, a meliori- zációs támogatások visszatérítésé­nek elengedésére. Az adóskonszoli­dáció keretében még jó néhány té­makör vár rendezésre. □ Ezek szerint még több pénzt, támo­gatást kérnek? 9 A támogatás szó kicsit rosszul hangzik, mivel a mezőgazdaság ak­tív befizetője a költségvetésnek, te­hát összességében nem szorul támo­gatásra. Annak a pénznek, amelyet az agrártárca emleget, alig 30 száza­léka jut el közvetlenül a termelőhöz. Mi azt szeretnénk, ha abban segíte­nék az ágazatot, hogy nyugodt, köz- gazdasági feltételek között dolgoz­hassunk, mert még mindig van any- nyi tartalék bennünk, hogy saját erőből kimásszunk a gödörből. □ Végül is mit várnak ettől a vita­naptól? 9 Ha cinikus lennék, mint ahogy nem vagyok, azt, mondhatnám: sem­mit. De azt. mindenképpen remélem, hogy mindenki számára tisztább helyzetkép alakul ki a mezőgazda­ságról, s hogy a pártok képviselői nem választási bemutatkozásnak szánjak beszédjeiket. Ebből már ele­ge van a mezőgazdaságnak, hiszen az 1990-es választásokon is minden­ki értett „hozzánk”. Ennek a levét is­szuk ma is. Latorcai az izraeli tapasztalatokról Budapest (MTI) - Eredményesnek minósítet- te izraeli útját Latorcai János ipari és kereske­delmi miniszter, aki kedden sajtótájékoztatón számolt, be tárgyalásairól. Elmondta, hogy Mo­se Sahal rendőrségi, energia- és infrastruktúra­ügyi miniszter meghívásának tett eleget, akivel még ősszel Budapesten állapodtak meg egy energetikai munkacsoport létrehozásában. Ja­nuárban már a konkrét munkára is sor kerül­het -jelentette be Latorcai János. A munkacso­port többek között a geotermikus energia hasz­nosításáról, az izraeli energetikai projektekben való magyar részvétel lehetőségéről, a két or­szág szakembercseréjéről, a napenergia hasz­nosításáról fog tanácskozni. Ugyanilyen fórum felállításáról egyezett meg Miha Haris kereskedelmi és ipari miniszterrel, aki konkrét vállalati együttműködésről és a pri­vatizációban való részvétel lehetőségéről kért információkat. Jelenleg 40 magyar-izraeli ér­dekeltségű vegyes vállalat működik, a feltéte­lek azonban akár érmék megduplázására is adottak. Az izraeli ipari miniszter, aki jövő év tavaszán üzletember delegáció élén Magyaror­szágra érkezik, szorgalmazta a minőségellenőr­ző intézetek együttműködését is, hiszen ez egyik feltétele a zökkenőmentes árucserének. A két ország idegenforgalmi együttműködésére jó hatással lesz a vízumkényszer eltörlése, amelyről még az idén dönt az izraeli parlament. Latorcai János szerint megduplázódhat a ki- és beutazó turisták száma. A közvetlen légiközle­kedés a turisztikában és az áruszállításban még mindig szűk keresztmetszetet jelent. Ezért kölcsönös érdek a légiközlekedés javítása. Erről Űzi Baram idegenforgalmi miniszterrel állapo­dott meg Latorcai János. Izrael nagy tapaszta­lattal rendelkezik a hadiipari kapacitások pol­gári területen való hasznosításában, s ebben is kész az együttműködésre. Elhangzott még, hogy izraeli befektetők érdekeltek Magyaror­szágon diszkont áruházlánc kialakításában, il­letve az óbudai hajógyári szigeten vízi úton megközelíthető szálloda felépítésében. Médiaháború brit módra London (MTI) - A londoni tőzsde kedden fe­szülten figyelte a brit médiaháború újabb had­színterét: sikerül-e a Granada vendéglátóipari szolgáltató és tévéműsor-készítő cégnek felvá­sárolnia a London Weekend Televisiont (LWT), a legnagyobb brit regionális kereskedelmi tévé­adót. A Granadának már fél éve 17,5 százalé­kos részesedése van az LWT-ben, de az LWT részvény tulajdonos vezetői közölték, hogy el­lenállnak a támadásnak. Vagy túlságosan föl­verik az LWT részvények árát a tőzsdén, vagy más vásárlót keresnek maguknak, vagy maguk is megpróbálkoznak egy másik brit tévéállomás megvételével, és így törvényes akadályba üt­köznék a Granada terve. Nagy-Britanniában háromféle tévé küzd a né­zőkért. Az egyik a közszolgálati televíziózás két csatornán, amelyet a BBC lát el, az előfizetési dijakból és a költségvetési támogatásból. A ha­gyományos műsorszórás másik két csatornáján az Independent Television (ITV) keretében mű­ködő 15 kereskedelmi cég osztozik, amelyek az ország körzetei számára sugároznak. Az ITV-t a kormány nem finanszírozza, csak re­gulába, és kiadja a műsorszórási engedélyeket. A kereskedelmi adók a hirdetési díjakból élnek. A BBC-nek és az ITV-nek egyaránt mind veszé­lyesebb versenytársa a műholdas televíziózás és a kábeltévék hálózata, amelyek bérleti ala­pon közvetítenek. Felmérések szerint 1996-ra a műholdas és kábeltévék utolérik a kereskedel­mi tévéket, 2000-re pedig éri 1,7 milliárd fon­tos bevételük meg fogja haladni az ITV-vállala- tok addigra várható 1,5 milliárd fontos jövedel­mét. Eddig az volt a szabály, hogy az ITV-vál- lalatok mindegyikének csak az ország egy-egy körzetére lehetett műsorszórási engedélye. A cégek régóta panaszolták, hogy ez a törvényes fék méltatlanul akadályozza versenyüket a kor­látlanul sugárzó műholdas adókkal, és a szét­aprózottság a külföldi piacra való kilépésüket is nehezíti. A kormány néhány hete engedett, és módosítást kezdeményezett, hogy egy cég lega­lább két régióra kaphasson engedélyt. Erről ha­marosan szavaz a brit parlament. A döntés re­ményében azonnal megkezdődtek a csaták. Két erős cég, a Carlton és a Central TV már a múlt héten megállapodott, hogy a Carlton megveszi a Centralt 758 millió fontért. A Granada közel 600 milliót ígér az LWT rész­vényeseinek. Ha az LWT-nek sikerül megven­nie legalább egy skót adót, akkor a Granada nem vásárolhatja meg az LWT-t, mert akkor a Granadának már három körzete lenne, amit még a várható új szabályok is tiltanak. Ha vi­szont a Granada akciója sikerül, akkor a Carl- ton-Central és a Granada-LWT együtt a brit ke­reskedelmi tévépiac több mint 50 százalékát birtokolja majd. Az ellenzéki Munkáspárt éppen ebben látja a verseny korlátozódásának veszélyét, és képvi­selői már jelezték, hogy a törvénymódosítás el­len akarnak szavazni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents