Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

8 B Itt-Hon 1993. December 7., Kedd I— BORSODI PORTRÉ — Aki a zenének él Fotók: Fekete Béla Kazincbar­cika (ÉM ­Sz.K.) - Bu- kovinszki Pé­ter Miskolcon született. Énektanárá- nak feltűnt jó énekhangja a hejőcsabai ál­talános isko­lában, de szü­lei nem szán­ták zenei pá­lyára. Hogy mégis zenei téren képezhesse magát, a tizenkét éves diáknak az iskola csel­lót vásárolt. Ezután az Egressy Béni Állami Zeneiskolában képezte magát csellón. Később, a miskolci Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zenei Gimnázium következett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la miskolci tagozatára 1967-ben vet­ték fel. Diplomát gordonka, szolfézs és általános iskolai énektanári szakokon szerzett 1970-ben. Gordonkát a ruda- bányai és a mezőkövesdi zeneiskolák­ban, majd 1976-től főállásban a kazinc­barcikai Kodály Zoltán Állami Zeneis­kolában tanított, illetve tanít. Kazincbarcika zenei életének fellendí­tésére és a zenei népművelés elősegí­tésére - több tanártársával - 1990-ben megalapította a Kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesületet. Az előbbiek mellett az is ösztönözte őket, hogy azok a zenetanárok, akiknek a tanári pálya mellett a muzsikáláshoz is van ambíciójuk, ehhez fellépési le­hetőséget kapjanak. Bukovinszki Pé­ter maga is aktív muzsikus, rendsze­resen és sokat gyakorol. Mint mondja, egyesületük éves hangversenyprog­rammal rendelkezik, s a kamarazene több műfaját művelik, többnyire a ró­mai katolikus templomban kamaraze­nekarként lépnek fel, együttműködve a miskolci FORRÁS kamarakórussal. Kisebb lészámú kamaraegyüttesként klubhangversenyeket is szerveznek, melyeknek ismeretterjesztő jellege is van. A város társadalmi és politikai rendezvényein - kérésre - fellépnek. A zenetanárt 1992. elején a Borsod- megyei Zeneoktatók Egyesülete elnö­kévé választotta. Feladatának a me­gyében működő zeneoktatók össze­fogását tartja. Tanári működése alatt sok tehetséges tanítványa volt. Arra a kérdésre, hogy tehetséges növendékei közül kik lettek zenetanárok, elsősor­ban Sándor Ottót, aki Gyulán, s Nagy Izabellát említi, aki Dunántúlon tanít. A fiatal zenetanár családja zenesze­rető. Felesége a putnoki zeneiskolában tanít zongora szakon, 12 éves kislánya a Kodály Zoltán Zeneiskola zongora tanszakára jár, másik gyermeke pedig most másodikos és jövőre kezdi meg zenei tanulmányait. Nyugdíjasszakszervezet alakult A cél: a szakmáktól független önszerveződés Gyerekek honi rajzasztala A barátaim Molnár Viktor 5 éves Sajóörös Kazincbarcika (ÉM - Sz.K) - A kor most ilyen. Vállalatok, intézmények, kft.-k sora szűnik meg, jutnak csődbe. Dolgozók tucatja válik munkanélkülivé, vagy nyugdíjba kényszerül. Egyszer csak nincs anyaválla­lat, vagy jogutód, érdekvéde­lem. A nyugdíjas, aki évtizedeken keresztül biztos munkahelyet tudhatott magáénak, gondja esetén most nincs kihez fordul­nia jogorvoslásért, mert a szak- szervezet is megszűnt. Három lelkes ember - korábban a Vá­rosgazdálkodási Vállalat dolgo­zója - arra az elhatározásra ju­tott: megalakítják Kazincbarci­kán a Nyugdíjasok Városi Szer­vezetét. Lendvai Sándomé titkár, Lüké János elnök és Lakatos József adott tájékoztatást. □ Honnan az ötlet, a késztetés? • Rájöttünk, hogy a volt VGV- s nyugdíjasok szakszervezet nélkül maradtak. Össze kell fogni őket, hiszen számuk 300- ra tehető. Ide számítanak az al- berttelepi, az edelényi, a put­noki, a rudabányai és a sajó- szentpéteri volt kirendeltségek nyugdíjasai is. De a város va­lamennyi érdeklődő és hozzánk tartozni kívánó nyugdíjasát is várjuk. □ Mikor alakultak meg? • Az elmúlt év december 28-án huszadmagunkkal alakultunk meg. Ekkor a cégbejegyzésért Egyre nagyobb segítségei igényelnek Fotó: Farkas Maya még nem kellett fizetni. Ez év­ben, április 29-én a cégbíróság működésünket jóváhagyta. Taglétszámunk jelenleg 84, de rövid időn belül 100 fölé emel­kedik. Már a tagsági könyvek is elkészültek. □ Hallhatnánk célkitűzéseikről? • Először a város polgármes­terénél tettünk bemutatkozó látogatást. Kellemesen érintett, hogy törekvésünket kedvezően értékelte. Helyiség iránti ké­résünkre is ígéretet kaptunk. Ez évi programunk, munkater­vünk pontjai között szerepel: az alacsony nyugdíjat kapók se­gítése, a volt kirendeltségek nyugdíjasainak bevonása, in­gyenesjogsegélyszolgálat és az üdülési lehetőségek biztosítása (a megyei üdülési listával ren­delkezünk), kulturális progra­mok, egészségügyi előadások szervezése. A kapcsolatot a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjával és a SZETA- val is felvesszük, azaz minden­kivel, aki tud és akar segíteni. □ De hogyan tovább? • Az események most „pö­rögnek” fel. A napokban részt veszünk Miskolcon, a négy me­gye nyugdíjasaival foglalkozó tanácskozáson. Itt szó lesz az MSZOSZ Nyugdíjas Választ­mányának vitaanyagáról, hely­zetünkről és jogállásunkról. Előadás hangzik el a szakszer­vezeti mozgalom, az MSZOSZ megerősítésével összefüggő szervezet-politikai elgondolá­sokról, javaslatokról és felada­tokról. Egyébként a Nyugdíjasok Ka­marájához már csatlakoztunk. Allergikus közúti csomóponttá vált a kesznyéteni Sajó-híd. A Dél-Borsod felől Zemp­lénbe tartó járművek előszeretettel veszik igénybe ezt az útszakaszt, különösen a nagy rakományú tehergépkocsik. A keskeny, korszerűtlen híd a helyi önkormányzat tulajdonában van, korszerűsítése, felújítása csak a helyi vezetés anyagi lehetőségeitől függ. A Miskolci Közúti Igazgatóság szakemberei szerint a híd rekonstrukcióját a kesz- nyétenieknek kell kezdeményezni pályázat útján, amelyhez saját forrást is Kell bizt?- sitani. Kedvező döntés eseten akar 70 százalékos támogatást is remélhetnek az lit Alaptól. Néha az örömbe üröm is vegyül Négyszáz méteren múlik az új épület birtokbavétele Sajóörös (ÉM) - Aki ez időtájt a településre betéved, azon nyomban két dologra figyel fel. A falut kettészelő főutat és a becsatlakozó kis utcákat föld- kupacok tarkítják, jelezve, hogy négy év keservei után ideérke­zett a vezetékes gáz. A másik egy új, igen takaros épület a fő­téren, két oldalán a tevékeny­séget jelző felirat: Községháza, Orvosi rendelő. Ám az a halan­dó, aki az épület belső felére kí­váncsi, nem jut be, zárt ajtókat talál. A polgármester, Bikki Imre ke­sernyés mosollyal adja tudtá­ra az érdeklődőnek - van is, meg nincs új községháza, or­vosi rendelő. Az épület építését 1992. novemberében kezdték és ez év július végére végeztek ve­ié. Ami ezután következett, hogy beköltözhessenek, az a fű­tés és a telefon megléte lenne. S mivel a vezetékes gáz beve­zetése az építkezés megkezdé­sekor bizonytalan volt, a pro­pán-bután tartályos fűtés mel­lett döntöttek. Ezen már sikeresen túlvannak és javában fűtenek, de a tele­font sehogyan sem sikerült le­rendezni. Pedig az oszlop és a rajta húzódó vékony huzal ott feszül az épület előtt, de akinek dolga lenne a bekötés, nem iparkodik. A régi, megroggyant, ideiglenes hivatal az újtól min­dössze 400 méter távolságra van, ahol szinte percenként csörren meg a készülék, ám négy hónap elteltével sem ju­tott idő (!) átkötésére. Pedig igencsak fontos lenne a régi épület visszaadása eredeti ren­deltetésének, és az újban jobb körülmények között folytatni a hivatal munkáját és megkezde­ni a korszerűbb egészségügyi ellátást. A vezetékes gáz bevezetése vi­szont jó mederben halad. Negy­vennyolc hónap várakozása után szinte máról holnapra in­dult a munka, s minden telek­hez elkészült a becsatlakozás. Háromszáz igénylőt regisztrál­tak, de 450 ingatlanhoz fektet­ték le a csöveket, elkerülvén a későbbiekben az utak újrafel- bontását. Szerződés szerint a Tigáz csak jövőre vállalta a be­kötéseket, de így is elégedettek a kivitelezés tempójával. Túl a geodéziai visszaméréseken, a nyomáspróbán, az utak erede­ti állapotának visszaállítását kell elvégezni. Malenkij robot Ukrajnában Máig sincs pontos adat az elhurcoltakról. (3. oldal) — A TARTALOMBÓL ­Edelény legyőzte az APEH-et Egy több éve húzódó pereskedés véget ért. A városi önkormányzat polgármes­teri hivatala és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság közötti „háborúra” az APEH 1991 évi ellenőrzésének jegyzőkönyve szolgál, s ez alapján közel 25 millió forint meg­fizetésére kötelezte az önkormányza­tot. A korábbi években kiépített infrastruktúra kezelési jogát az önkor­mányzat átadta szolgáltató vállatok- nak térítés nélkül, s nem számolt fel áfát sem. Az ügy jogi buktatóinak el­lenére a Legfelsőbb Bíróság az edelé­nyi önkormányzat javára döntött. (2. oldal) A klubhoz fűződő remények beváltak Két éve alakult Tiszaújvárosban triat- lon kub, s mára a magyar élmezőny­ben küzdenek a jobb helyezésekért. Áz • eredményesség megannyi összetevő­jéről, a szakmai vezetők lelkiismere­tes munkájáról, az önzetlen támoga­tókról, az ezernyi segítséget adókról, s nem utolsósorban a klub versenyzői­nek győzni akarásáról adunk ízelítőt a klub elnökének elmondása alapján. A Szupralux Küllő Triatlon Klubnak mára hat olyan versenyzője van, aki­ket mind határainkon túl, mind a ha­zai mezőnyben sorozatosan .je­gyeznek”. (7. oldal) Szakszervezet alakult tiyugadíj asoknak A kor most ilyen. Vállalatok, intéz­mények, kft.-k sora szűnik meg, jut csődbe. Dolgozók tucatja válik munka- nélkülivé, vagy nyugdíjba kényszerül. Máról holnapra nincs anyavállalat, vagy jogutód, érdekvédelem. A nyug­díjas, aki évtizedeken keresztül biz­tos munkahelyet tudhatott magáénak, gondja esetén most nincs kihez fordul­jon jogorvoslásért, mert a szakszerve­zet is megszűnt. Három lelkes ember, korábban a helyi Városgazdálkodási Vállalat dolgozója arra az elhatározás­ra jutott: megalakítják Kazincbarcikán a nyugdíj ások városi szervezetét. Ve­lük beszélget el a cikk írója, s tuda­kozódik további terveikről. , ! (8. oldal) /________________________________ 4

Next

/
Thumbnails
Contents