Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

1993. December 7., Kedd 6 A Itt-Hon NYÍLIK ! NYÍLIK! NYÍLIK ! A GUN BT Miskolc, Bársony János u. 21. (Szent Anna) alatti LÉGFEGYVER SZAKÜZLETE é D Amerikai táras légpuskák, légpisztolyok, □ Flóbert puskák, Flóbert pisztolyok, □ Légfegyver és Flóbert lőszerek. NAGY VÁLASZTÉKBAN LESZNEK KAPHATÓK A NAPOKBAN NYÍLÓ ÜZLETÜNKBEN. Nyitvatartás: Hétfő - Péntek 16 -19 óráig § Szombat - Vasárnap 9 -12 óráig £ Mi már felkészültünk a karácsonyról BÜKK Ruházati Aruház Szikszó, Bolt út 3. Köszönjük a vásárlást! VÁLASZTÉKUNKBÓL: □ Férfi, női-és gyermekruházat, □ posztócipők, □ gumicsizmák és sok más termék közül válogathat szerettei részére a szikszói Ruházati Áruházban. EGYES CIKKEK ÁRENGEDMÉNNYEL! Nyitvatartás: Hétfőtől - Péntekig 8-17 óráig \ Szombaton 8-12 óráig , ? December 12-én és december 19-én VASARNAP is nyitva tartunk Minden padlószőnyegre és konfekcionált szőnyegre 20%-os, egyes padlószőnyegekre 60%-os, tapétákra 50%-os árengedmény. PVC padlók 20%-kal olcsóbbak. Cím: Borsod Domus Miskolc, Nagyváthy út 2. Tel.: 46/355-811 Centrum Color Miskolc, Sajó út 14. Tel.: 46/356-896 * Ne feledje, Sulákkal jól jár! | TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszön­tővel együtt elküldik szerkesztőségünk­nek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fény­képes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megje­lenő mellékletben közölhessük!) E kö- szöntési forma, ami lehet, hogy több örö met okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: T/TT-UON (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. L TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellék­letünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegekért: 2/1 oldal 61.000.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 30.500.-Ft + ÁFA Hl oldal 29.900.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 14.950.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 7.600.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 3.800.-Ft + ÁFA / Továbbá az Eszak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szer­szám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászje­lentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174 számon. •28065/1H* 1993. December 7., Kedd n Itt-Hon A 3 Illúziókkal tele vártuk a csodát... Krasznokvajdán agrárfórumot tartott az abaúji MDF Tarcy Gyula Krasznokvajda (ÉM) - Fóru­mot szervezett az MDF Abaú­ji Szervezete, amelynek nyitó előadását a fenti gondolatokkal indította dr. Sárossi László or­szággyűlési képviselő (közel há­rom évig FM államtitkár). Föl­vázolta a mezőgazdaság fejlő­désének (és szomorúan konsta­tálva a hallgatók részéről, visszafejlődésének) jelentősebb okait, előzményeit. 21 milliárd dollár adóssághalmaz az An- tall-kormány öröksége mondta, melynek következménye 180 milliárd Ft évi adósságteher és ennek kamata, amit fizetnünk kell. így, ezekkel a kölcsönök­kel lehetett sikeres mezőgazda­ságot csinálni, míg az ország eladósodott; szerinte az előző rendszer ilyen okok miatt aján­lotta fel a hatalmat 1989-90- ben. A választási programban a par­lamenti pártok a magántulaj­donnak szavaztak bizalmat, el­vetve a szövetkezeti, stb. for­mákat. Kiemelt helyen szere­pelt az MDF programjában a magántulajdon szentségének helyreállítása, a kárpótlási tör­vény útján újra birtokossá ten­ni a volt birtokost. Polgármes­ter nincs polgár nélkül, magán- tulajdon nélkül nincs polgár - állapította meg. A továbbiak­ban arról szólt, hogy a kárpót­lás végrehajtásánál megjelent a politika, a demagógia, igye­keztek „rálicitálásokkal” lehe­tetlenné tenni, hogy a valóban érintettek juthassanak jogos igényükhöz. A fejlett Európa támogatása egyelőre inkább jó­szándékú dicséretből és vállve- regetésből, semmint aktív be- invesztálásból áll. Logikus: Nyugaton is gazdasági visszae­sés tapasztalható, saját gond­jaikkal vannak elfoglalva, mi csak „vonalon kívülről” figyel­hetjük (lásd húsvéti bárány, majd sertésexport embargó...). Visszatérve a kárpótlási tör­vényre, Sepsei államtitkárra hivatkozva elmondta; környe­zetünkben példa nélküli, zök­kenőmentes volt az átállás, amelynek alapja a jogállami­ságban valósulhatott csak meg, 1 millió hektár került kárpót­lási jegy révén magánkézbe, 260 000 állampolgár lett föld­tulajdonos, ám szólt a speku­lánsokról (az 1000 Ft aranyko­rona értékű jegyekért 650-700 Ft-ot ajánlanak). Dr. Sárossi László után dr. Becz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a krasznok- vajdai Bástya Mgtsz és az ab­ból kiválni szándékozó szövet­kezetek és egyes tulajdonjogo­sultak jogairól, lehetőségeiről adott korrekt, konkrét tájékoz­tatást, amelyen érződött az igé­nyes felkészülés, a jobbítási szándék. A hozzászólásokban (Parzig- náth Zsolt, Gyurcsó András, Kurek Gábor, Oláh Ferenc) a közös múlt és a jövő kapcsola­tának, a szétválás körüli hu­zavonának hátrányairól, az akadályozó tényezők óriáskí­gyóvá terebélyesedő gondjairól panaszkodtak. Felvetették a Földkiadó Bizottság felelőssé­gét, azt, hogy nem adták be a cégbíróság felé a szükséges ira­tokat. Válaszában Becz Miklós és Sárossi László is kiemelte: saját érdekük a mielőbbi meg­egyezés még a tavaszi munkák előtt, arról nem szólva, hogy lassan többet fizetnek ki jogá­szoknak, mint a per tényleges tárgya. Együtt kell élni ezen a területen, a földet nem lehet mérföldekkel arrább vinni... „Akié a föld, azé a haza” idéz­te Sárossi a hajdúböszörményi Hajdú Múzeum zászlójára hím­zett feliratot. Török Ernő Perecséről a jövő­kép hiányát, a kormány kon­cepciójának esetlegességét ve­tette fel megjegyezve, hogy nem is olyan rég egy 50-70 lakosú településről 800-900 tehenet hajtottak ki a legelőre, ma ez a töredékére csökkent. Pataki László, az encsi Mezőgazdasá­gi és Kereskedelmi Szolgálta­tó Szövetkezet elnöke hozzászó­lásában központi statisztikai adatokkal kiegészítve vázolta a mezőgazdaság katasztrófa felé tartó helyzetét. A világháború után volt csak kevesebb, mint most; az 1985-' ös 7,6 millió tonna megtermelt búzához képest most a felét sem termeltük (3 millió tonna). Állattenyésztésünkre jellemző példa: a II. világháború után (amikor a lóhús is csemegének számított) több volt a szarvas- marha Magyarországon, mint most. Hivatkozott a Földműve­lésügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárára: az el­múlt négy évben 54-ről 42 kg- ra csökkent a csontoshús, ezen belül 44-ről 34 kg-ra a sertés­hús, 23 kg-ról 19-re a baromfi, 220 literről 150 literre a tejfo­gyasztás! Az utóbbi azt jelenti, hogy 200 ezer tehénnel kevesebbre van szükség? Most importálhatjuk a tejtermékeket, januártól a cukrot is, ezt úgy téve, hogy csak a megyében Í00 ezer hek­tár szántó vetetlen, 120 ezer hektár parlagon van. Pataki László a továbbiakban választ várt a Földtörvényre és a Szö­vetkezeti törvényre vonatkozó kérdéseire is, felemlítve, hogy a vállalkozóvá vagy munkanél­külivé vált mezőgazdasági dol­gozóknak esélyük sincs a szé­pen hangzó, de pont ezek szá­mára hozzáférhetetlen 200 ezer Ft kamatmentes kölcsön felvé­telére. A maratonira nyúlt fórum vé­gén kissé elszabadultak az in­dulatok, többen személyes sé­relmeiket összekeverve a közü­gyekkel, hangosabban, néha sértő éllel adták elő gondjaikat, problémáikat. Pintér István, Krasznokvajda polgármestere zárszavai után még hosszú ide­ig vitatkoztak a szép számmal megjelent érdeklődők. Köszöntötték a nyugdíjasokat Felsődobsza (ÉM) - A Her- nádkércsi Mezőgazdasági Ipa­ri Kereskedelmi Szövetkezet vezetősége november 29-én bensőséges hangulatú nyugdí­jastalálkozót rendezett korábbi dolgozóik részére. A nagy érdeklődéssel várt ese­ményre a felsődobszai kultúr- házban került sor délután fél négy órai kezdettel. Csákány Béla, a szövetkezet elnöke elöl­járóban köszöntötte a meghí­vott nyugdíjasokat, majd tájé­koztatta őket a szövetkezet je­lenlegi helyzetéről, életéről. Ezt követően színvonalas szó­rakoztató műsorral kedvesked­tek nyugdíjasaiknak, melyen két ismert és közkedvelt mű­vész lépett fel: Madarász Kata­lin népdalénekes és Aradszky László táncdalénekes. Ezután kötetlen baráti beszélgetés kö­vetkezett, majd ízletes vacso­rán látták vendégül a mintegy százhúsz vendéget. A hemád- kércsi szövetkezet vezetése egyébként nemcsak most az egyszer gondolt volt dolgozói­ra. Karácsony előtt egyszeri se­gélyként kétezer forintot ad át kétszáz nyugdíjasának — HETI JEGYZET---­B iofenyő Priska Tibor Kóstolgatom a nemrég leírva látott ki­fejezést: biofenyő. Az utóbbi években misztikus erővel töltődött a bio, amo­lyan varázs-szóvá nőtte magát, mely csupa jót, csupa szépet ad alkalmazó­jának. Például azoknak, akik a növé­nyek ápolásához nem használnak sem­miféle mérget, ilyen-olyan irtószert, mindenben csakis a természeteset ke­resik, használják. Miként tették, mű­velték valaha szüléink, nagysziileink, csak éppen nem tudták, hogy most ők bio szerint ténykednek. A biofenyő, mármint a biokarácsony­fa is megvolt akkor, leginkább csakis ez volt. Szüléink, sőt, a mostani idő­sek gyerekkorában is. Amikor a kará­csonyfa még nem volt tele mindenféle csillogó, villogó elektromos akármivel, a színes gömb nem játszotta el a Csen­des éjt nagy ámulatunkra, a betlehemi istállóban gombnyomásra nem hang­zott fel az angyalok karának éneke, a karácsonyfa alatt nem riogattak a fé­lelmes külsejű játéktankok, nem csen­gettek, villogtak ki tudja minő videós szerkentyűk. Díszítette ellenben a fát piros alma, aranypapírral bevont dió, hosszú cérnára felfűzött pattogatott ku­korica, selyempapírból ollóval ügyesen kivágott dísz, kartonpapírból készített, ki se festett betlehemi csillag, ugyan­így a jászol, meg a háromkirályok, per­sze volt azért szaloncukor is, de köztük helyet kapott nehány apró, szépséges piros kukoricacső is, melyeken a kifé­nyesített szemek szinte csillogtak a lámpa, vagy a gyertyafényben. Úgy tűnik, hogy a hamarosan érkező angyalka most is sok helyre visz majd ilyen karácsonyfát. Bizonyos, ugyan­csak sok helyütt ott lesznek az elektro­mos, villogó, zenélő, csattogó masinák, a drága és még drágább játékok, a csil­logó és még csillogóbb fenyők, hiszen ha a szomszéd gyereknek ilyen van ugye... Meg telik is rá. Vannak, akik­nek telik, mert jól sikeredik az életük. De a munkanélküliek, a kisnyugdíja­sok, az ilyen-olyan segélyre várók majd előveszik az aranydiót, a piros almát, kivágják a papírcsillagot, jászlat, há­romkirályokat. Szép lehet ez a fa is. Amit most bionak mondunk. A mikén­tet pedig meg lehet kérdezni a nagyik­tól. Hogyan is készítették annak idején a csillag alakú süteményeket, miként fűzték fól a pattogatott kukoricát, szúr­ták be a dióba a gyufaszálat, hogy ar­ra fól lehessen kötni a cérnát, hogyan készítette nagyapa a cémaspulniból, gumidarabból, gyertyacsonkból a kitű­nően haladó traktort, meg ilyesmi. Szép lehet ez a karácsonyfa is. Hiszen azt jelképezi, mit bármelyik. Főként, ha meg tudja teremteni azt a hangu­latot, hogy mi magunk énekeljük az ide illő énekeket, ne pedig egy díszes gömb­be épített gép. Ha el tudja érni... De tudja?

Next

/
Thumbnails
Contents