Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-01 / 255. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993» November 1», Hétfő------------APROPÓ-----------Sátorban Dobos Klára Téved az olvasó, ha a cím alapján azt hiszi, hogy a játékpisztolyokat és egyéb marhaságokat áruló búcsús-sátrakról, vagy épp' a Lagzi Lajcsis lakodalmakról lesz szó. Erről már százszor írtunk, -és írunk majd még százszor, egészen addig, amíg írmagja sem marad a „kulturálatlanítás” ilyen módjainak. Most azonban egy igazi kulturális sátor az apropó. Szerdán este bemutató lesz a Vígszínházban. Tony Kushner az Angyalok Amerikában című drámáját Rudolf Péter állította színpadra. Sátorszínpadra. Sátorban lévő színpadra. Hiszen tudjuk, a Vígszínház, amíg felújíttatik, sátorba költözött. A Nyugati pályaudvar mellett kivágtak egy - vihart kavart - nagy fát, engesz- telésül körbeültették csemetékkel a területet, néhány kellemes vasúti kocsit választottak öltözőül, felhúzták a sátrat, próbálni kezdtek. Mert beszűrődött a zaj a Kőrútról, s még azt is meg tudták állapítani, hogy a hatos villamos melyik irányból érkezik, plusz hangszigetelő réteget tettek fel. Van kézzel mozgatható forgószínpad, jó fűtés, jobb akusztika, mint az eredeti, csupa pompa, kacagás... Testvéreim a felújításban! ízlések és pofonok... Ötletek és lehetőségek... Mi meg itt vagyunk benne a munkazajban, a felfordulásban, a színészek nem is tudom, hol öltöznek, hol itt, hol ott próbálnak. Nincs sátrunk, bár van Csarnokunk, és felújítás közben is tudunk díszbemutatót csinálni. Addig majd szünetel a munka, s aluszik a villamos... Posztumusz díszpolgár Siófok (MTI) - Kálmán Imrét, az 1882-ben Siófokon született zeneszerzőt, operettkomponistát - halálának 40. évfordulója alkalmából - szombaton posztumusz díszpolgárává avatta szülővárosa. Az egykori joghallgató, zenekritikus, majd operettszerző több évig élt Bécsben, Párizsban és az Egyesült Államokban. Operettjeivel az egész világon híressé vált, de ismertek dalai és sanzonjai is. A siófoki Jókai parkban megkoszorúzták a zeneszerző mellszobrát, és megemlékeztek róla a nevét viselő múzeum előtt is. A délutáni emlékülésen egy, a zeneszerző életét felelevenítő filmet mutattak be, majd az esti díszhangverseny előtt özvegye, Kálmán Vera vette át a posztumusz díszpolgári címet. Az emlékünnepségen jelentették be, hogy a város szülöttének tiszteletére - egymillió forinttal - alapítványt hoz létre a siófoki önkormányzat. Siófokon egyébként a tervek szerint jövőre operett-fesztivált rendeznek. Az elmúlt harminc év Zorán Fotó: Nagy Gábor (ISB) Miskolc (ÉM) - Az 1963-as Ki mit tud? óta igazán ismert Sztevanovity Zorán neve, bár már néhány évvel korábban is játszott könnyűzenei együttesben. A Ki mit tud?-nak bizony már harminc éve, s Zorán azóta folyamatosan benne van a zenei köztudatban. Most egy nagy koncertsorozattal emlékezik, emlékeztet az eltelt zenés évekre, az Elmúlt harminc év címmel megjelent „unplugged” albumának anyagát mutatja be személyesen is a közönségnek. A műfaji megjelölés arra utal, hogy akusztikus hangszerekkel dolgozza föl mind a régi, mind az újabb számait. A koncertsorozat részeként holnap, kedden este 6 órakor Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központban lép fel Sztevanovity Zorán. Zománcba égetett költészet Fotó: Dobos Klára Tiszaú jváros (ÉM - FG) - A meghívó az Ékszer-képzetek III. című kiállításra invitál, de ahogy belépünk a tiszaújváro- si Helytörténeti Gyűjtemény Városi Kiállítótermébe, mindjárt kiderül, sokkal több ez, mint egy ékszerkiállítás. Persze a tűzzomácképek mellett ott vannak az önmagunk felcicomázására szolgáló fülbevalók, láncok, kitűzők, hajfűk, de ezek is inkább „ékszer-kép* zetek". Ahogy a képek, a kösöntyűk is „beszélnek".- Azsúrzománc, ez a technika csúcsa- mutatja az első képet a művésznő, majd mindjárt magyarázza is hogyan viszi fel a mintát a rézalapra, miként munkálja meg a motívumoknak keretet adó ezüst- és rézrekeszeket, hányszor kell kemencébe tenni, újraégetni az egészet ahhoz, hogy ilyen szép, áttetsző legyen az alkotás. Ahogy fényt gyújt a kép mögött, mintha megelevenednének a kékszárnyú madarak.- Ez itt a Shakespeare-sorozat - folytatja tovább a tárlatvezetést, és mondja is az ihlető verssorokat. „Ne kérkedj idő...”- hangzik az intés, és a folytatást már az Időfa sugallja. A művésznő legtöbb alkotása irodalmi művek hatására született. Ha közelebb lépünk a képekhez, olvashatjuk a zománcba vésett idézet-töredékeket is. „Ki kellene, hogy szabadítsak valamit valami alól, keresztbe vetve csapkod szárnyam, körmöm-lábam, tollam-karom. Nem jutok el a szentségházig, örökre hó alatt marad az a bizonyos tabemákulum, ami miatt, ami miatt..- citáljuk a verssorokat a tűzben égett Tabemákulum előtt. Igen, Pilinszkyt is nagyon szereti. Párizs, Piaf és Birizdó Gabriella És itt van Radnóti szerelmes verse az erdőből, Diogenes-példázata, és persze Párizs. Ha Párizs, akkor Edith Piaf, és az Egy nap halott szerelmesei című dal a tűzzománcképeken. Mert a szerelem nagyon fontos, enélkül nem élhet az ember, halljuk az indoklást, és ez a szerelem fellobbanhat bennünk egy vers, egy könyv, egy szép táj, egy város vagy egy ember iránt. Piaf angyallá lett szerelmeseivel szemben ott látjuk Jézust, fején aranyszínben csillog a töviskoszorú. Nem öncélú ragyogás ez, hanem a szenvedés koronája. Ez a sorozat „Levél a jó Istenhez”, benne a töprengő ember kétségei: „És hol voltak az angyalok...” Minden képpel, domborművel, de még az ékszerekkel is továbbfűződik a gondolat, és a szellemi kaland egyben földi utazás is. Bejáljuk a sivatagot, a Csérek északi repülésével az acháttömbből kimetszett jéghegyek fölé emelkedünk. Majd megállunk a Szent Márk téren, pályakezdése idején tucatszám készítette itt a portrékat a művésznő. Aztán bekukkantunk Muranóba, ahol elleste a híres üvegművesek titkát, és együtt dolgozhatott a japán iparművésszel, Yohko Yoshimurával, és újra Párizs. Ezen a kiállításon már láthatunk egyetlen példányt abból a sorozata ból, mely Francais Cabrel dalai alapján a phalsbougi közönségnek készül. De ez már a jövő. Birizdó Gabriella nem szívesen beszél. a tervekről, majd ha megvalósult. És a múltra is legyint. Itt van minden a kiállításon! A lelkipásztor szolgálati füzete Edelény (EM-FG)-A Protestáns napok keretében az elmúlt héten kedden zenés irodalmi estet rendeztek az Edelényi Városi Könyvtárban a Gyülvészi család tiszteletére. Itt hallhattuk dr. Szőnyi György diósgyőri református lelkész, teológiai tanár Gyülvészi István egyházi íróról szóló megemlékező előadását. A rendezvényhez kapcsolódóan a Könyvtári Füzetek sorozatban megjelent Gyülvészi István Új Jeruzsálem felé című kötete. A kiadvány címadó írása nem más, mint Gyülvészi István 1929. június 30-án, az edelényi református templomban elhangzott beiktatási beszéde. A kenderesi születésű lelkipásztor a debreceni és bázeli tanulmányok után először szülőfalujában, majd Debrecenben teljesített szolgálatot, 1923-ban Rakacaszendre került, onnan hívták meg Edelénybe. Az itteni működése a templom és az iskola építésével, illetve tatarozásával kezdődött. „1929-30-ban a templomot tataroztuk. A torony homlokzatán ekkor bontottuk ki a csúcsíves bejáratot. A falakon levő mérműve- ket is ez évben bontottuk ki” - írja önéletrajzában. Nagy újdonságnak számított, hogy a tanítói lakáshoz 1931-ben épített új termet felszerelték svéd tornaszerekkel, bordásfallal. Támogatta a Keresztyén Ifjúsági Egyletet, a Bethánia Egylet kibontakozását. írásai megjelentek - többek között - a Református Híradóban, a Mustármagban, a Kálvinista Szemlében, a Reformátusok Lapjában. Verseit nem rendezte sajtó alá, fontosabbnak tartotta a bibliai témájú írások megjelenését. A saját munkáin kívül fordításokkal is szolgálta, egyházát. „Boldog vagyok, hogy az Úr mégis felhasználta gyarló szolgálataimat, az egyház szolgálatában részt vehettem, mint Jézus Krisztus jó vitéze” - írta halála előtt két évvel az 1976. február 11-én elhunyd Gyülvészi István lelkipásztor. Több gyerek kevesebbe kerül Miskolc (ÉM - BG) - Október 26-i lapszámunkban jelent meg a Tanmese a tehetséggondozásról című írás, amely a miskolci Tehetséggondozó Szakkollégium helyzetével foglalkozott. Két nappal később a B.-A.-Z. megyei közgyűlés határozatot hozott a kollégiumról. Erről beszélgettünk dr. Lénárt Bélával, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés oktatási bizottságának elnökével: □ jKádas úr, a szakkollégium igazgatója találkozásunkkor arról beszélt, hogy egy esetleges létszámbővítés miatt előbb-utóbb óhatatlanul megváltozna a jelenleg náluk folyó tehetséggondozásjellege. • A közgyűlés meghozta a határozatot, úgyhogy most már felesleges a feltételes mód használata. Ezek szerint a közgyűlés továbbra is fontosnak tartja a tehetségnevelés támogatását, ugyanakkor lépéseket kell tenni a kollégium takarékosabb működtetése érdekében. Ezért a megyei közgyűlés a tehetséggondozó szakkollégium férőhelyeinek a számát 1994. január 1-től a jelenlegi 250-ről 400-ra emeli. qMí indokolta a döntést? • A megyei önkormányzat ötven intézményt tart fenn a megyében. Ezek közül egy sem tudja fedezni a működését az állami normatívából. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ország 19 megyéjéből rajtunk kívül csak Pest megye üzemeltet ennyi intézményt, a többi megye ennél jóval kevesebbet. A pénzügyi nehézségeink rákényszerítettek minket arra, hogy mind az ötven intézményt megvizsgáljuk, keressük a racionalizálási lehetőségeket. Ezek egyike a tehetséggondozó szakkollégium is. Egy átlagos kollégiumi férőhely ma Magyarországon évente körülbelül 88-130 ezer forintba kerül. Ebből 66 ezer forint az állami támogatás, a többit az illetékes önkormányzatok adják. Ehhez képest a tehetséggondozó szakkollégiumban egy férőhely évente 150 ezer forintba kerül. A jövő évi költségvetésben Kádas úr 23 millió forintot kért a megyei önkormányzattól. Mi ezzel szemben úgy találjuk, hogy ha a jelenleg kihasználatlanul álló „B” épü- letszámyban elhelyezünk még 150 gyereket, akkor a zavartalan működtetéshez az önkormányzatnak elég lesz 19,5 millió forintot biztosítania. Gyakorlatilag az a helyzet áll elő, hogy 400 gyerek jóval kevesebbe kerül mint 250. Nem az a kérdés, hogy az önkormányzatnak van-e pénze vagy nincs. A megyei önkormányzatnak egyáltalán nem kötelessége a kollégium üzemeltetése. A legegyszerűbben tehát úgy lehetett volna elintézni a kérdést, hogy bezárjuk a kollégiumot, szélnek eresztjük a tanárokat, a gyerekeket pedig helyezze el a városi önkormányzat, mert nekik viszont ez kötelességük. Ráadásul egy ilyen döntéssel megspórolhattunk volna 20 millió forintot. Ez a lehetőség azonban fel sem merült, a megyei önkormányzat a mostani- ülésen határozottan kijelentette, hogy a tehetséggondozó szakkollégiumra továbbra is szükség van. □ Azzal azonban nyilván Ön is egyetért, hogy 400 gyerekkel nem lehet ugyanúgy foglalkozni, mint 250-nel. • Jelenleg a tehetséggondozó szak- kollégiumban egy tanárra 15 diák jut. Ennek a számnak az oktatási törvény szerint 20 fölött kell lennie. Kádas úr eddig is hangoztatta, hogy az óraadó tanárokat alapítványi támogatásból fizették. Abból az alapítványból, amelyet a gyerekek szülei hoztak létre. Ha januártól a másik 150 gyerek szüleitől is kémek támogatást, akkor szerintem ugyanolyan rendszerrel mehetne tovább a kollégiumi munka, mint eddig. Azt én nagyon szép dolognak tartom, hogy a kollégiumban figyelembe veszik a gyerekek kéréseit. Azt azonban már kicsit túlzásnak érzem, hogy egy gyerek miatt szerződtetnek latin tanárt. A mai gazdasági helyzetben nem lehet teret adni az ilyenfajta szélsőségeknek. A lehetőségeknek figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk a valóságot. □ Már városszerte terjengenek a híresztelések, hogy például a Petőfi Kollégiumból kerülnek át a diákok a tehetséggondozóba. • A létszámbővítésnél maximálisan figyelembe vesszük a kollégium jellegét. Csak gimnáziumi tanulók kerülnek majd a tehetséggondozó szakkollégiumba. A megyei közgyűlés oktatási és közművelődési osztálya válogatja ki a 150 diákot. Szó van arról, hogy a megszűnőben lévő Lo- rántfly úti kollégium diákjai kerülnek a Selyemrétre, valamint felajánljuk annak a 60 diáknak a kollégiumi férőhelyet, akiket Kádas úr szeptemberben helyhiány miatt elu-_ tasított. □A közgyűlésen elhangzott, hogy Kádas Mihály, a szakkollégium igazgatója benyújtotta felmondását. • Valóban, Kádas Mihály december 31-i hatállyal kérte felmentését az igazgatói tisztség betöltése alól, amelyet a megyei közgyűlés jóvá is hagyott, és ideiglenes jelleggel 1994. január 1-től a mostani igazgatóhelyettest, dr. Kassai Zoltánnét bízta meg a kollégium igazgatásával. Kádas úr az év végéig hivatalában marad, és ígérete szerint segítséget nyújt az új működési feltételek kialakításában. Felújítás előtt Iszkáz (ÉM) - Hírt adtunk az elmúlt héten arról, hogy Iszkáz pol- gánhestere bezáratta a már rendkívül romos állapotban lévő Nagy László-emlékházat. Akkor még nagyon kevés pénz volt a felújításra, s nem volt felújítási engedély az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól. A legújabb hírek szerint az engedély megérkezett, s már felmérték a rekonstrukciós munkák nagyságát is. Mint kiderült, sokkal nagyobb munkálatokról lesz szó, mint azt korábban gondolták, hiszen a háznak egyáltalán nincs alapzata. A felújítás legalább hárommillióba kerül, s bizony ennyi pénz még most nincs. De azért a munkákat a közeljövőben megkezdik. S az emlékház megmentésére létrejött operatív bizottság legutóbbi ülésén bejelentették azt is, hogy Kocsis Zoltán zongoraművész jótékonysági koncertet ad, a bevételt a ház felújítására ajánlva fel. Hívők földjén Ózd (ÉM) - A Mester és tanítványai könnyűzenei együttes CD és normál lemeze Hívők földjén címmel májusban jelent meg. A dalok művészi üzenete a vallások felettiség, kifejezése a tisztaság utáni vágynak, az emberi méltóságot felébresztő erőknek. A zenekar tagjai: Mester Tamás énekes, zeneszerző, szövegíró, Mozsik Imre dobos és Honyecz Ferenc basszusgitáros. A formáció most országos turnéra készül, melyet november 3-án, szerdán este hat órától Ózdon, az Olvasó Egyesületnél kezdenek. Másnap este hattól a miskolci Ady Endre Művelődési Házban, november 5-én este hattól pedig Encsen, a Tornacsarnokban játszanak. A november 15-i, Erkel színházi koncertjüket november 21- én a televízió is közvetíti. A szépség dicsérete Az ifjúságot meg kell tisztelni többek között azzal, Hogy mél' tó környezetben nevefiuk. A miskolci Herman Ottó Gimnázi' um mai és jövendőbeli tanulói/ a város sok ezer fiatalja elnyer* te ezt a tiszteletet: gimnáziu* mukkal nagy ajándékot kaptak a várostól, a városatyáktól és a polgároktól. Iskolájuk, Miskolc egyik legszebb épületét e röpke két hónap alatt megszerettélk a diákok. Fotó: Fojtán László Nyelvművelők Bodrogkeresztúr (ÉM) - A Humán Stúdió Kulturális Egyesület a Kazinczy Ferenc Társaság támogatásával az elmúlt évben hagyományteremtő szándékkal indította útjára a megyei általános iskolásai számára szervezett Kassai József nyelvművelő vetélkedőt. Az elmúlt szombaton, immár második alkalommal megrendezett versenyen húsz település huszonnégy iskolájának mintegy kétszázötven tanulója vett részt. Illyés-versek Budapest (MTI) — Illyés Gjüla Összegyűjtött verseit jelentette meg a költő születésének közelgő 91. évfordulója tiszteletére a Szépirodalmi Könyvkiadó Kft. Domokos Mátyás, a kiadvány szerkesztője elmondta: Illyés hatalmas költői életművének eddigi legteljesebb kiadását vehetik kézbe az olvasók.
