Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-01 / 255. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993» November 1», Hétfő------------APROPÓ-----------­Sátorban Dobos Klára Téved az olvasó, ha a cím alapján azt hi­szi, hogy a játékpisztolyokat és egyéb mar­haságokat áruló búcsús-sátrakról, vagy épp' a Lagzi Lajcsis lakodalmakról lesz szó. Erről már százszor írtunk, -és írunk majd még százszor, egészen addig, amíg írmag­ja sem marad a „kulturálatlanítás” ilyen módjainak. Most azonban egy igazi kulturális sátor az apropó. Szerdán este bemutató lesz a Víg­színházban. Tony Kushner az Angyalok Amerikában című drámáját Rudolf Péter állította színpadra. Sátorszínpadra. Sá­torban lévő színpadra. Hiszen tudjuk, a Vígszínház, amíg felújíttatik, sátorba köl­tözött. A Nyugati pályaudvar mellett kivág­tak egy - vihart kavart - nagy fát, engesz- telésül körbeültették csemetékkel a terüle­tet, néhány kellemes vasúti kocsit választot­tak öltözőül, felhúzták a sátrat, próbálni kezdtek. Mert beszűrődött a zaj a Kőrútról, s még azt is meg tudták állapítani, hogy a hatos villamos melyik irányból érkezik, plusz hangszigetelő réteget tettek fel. Van kézzel mozgatható forgószínpad, jó fűtés, jobb akusztika, mint az eredeti, csupa pom­pa, kacagás... Testvéreim a felújításban! ízlések és pofo­nok... Ötletek és lehetőségek... Mi meg itt va­gyunk benne a munkazajban, a felfordu­lásban, a színészek nem is tudom, hol öltöz­nek, hol itt, hol ott próbálnak. Nincs sát­runk, bár van Csarnokunk, és felújítás köz­ben is tudunk díszbemutatót csinálni. Ad­dig majd szünetel a munka, s aluszik a vil­lamos... Posztumusz díszpolgár Siófok (MTI) - Kálmán Imrét, az 1882-ben Si­ófokon született zeneszerzőt, operettkomponis­tát - halálának 40. évfordulója alkalmából - szombaton posztumusz díszpolgárává avatta szülővárosa. Az egykori joghallgató, zenekriti­kus, majd operettszerző több évig élt Bécsben, Párizsban és az Egyesült Államokban. Operett­jeivel az egész világon híressé vált, de ismertek dalai és sanzonjai is. A siófoki Jókai parkban megkoszorúzták a zeneszerző mellszobrát, és megemlékeztek róla a nevét viselő múzeum előtt is. A délutáni emlékülésen egy, a zeneszer­ző életét felelevenítő filmet mutattak be, majd az esti díszhangverseny előtt özvegye, Kálmán Vera vette át a posztumusz díszpolgári címet. Az emlékünnepségen jelentették be, hogy a vá­ros szülöttének tiszteletére - egymillió forinttal - alapítványt hoz létre a siófoki önkormányzat. Siófokon egyébként a tervek szerint jövőre ope­rett-fesztivált rendeznek. Az elmúlt harminc év Zorán Fotó: Nagy Gábor (ISB) Miskolc (ÉM) - Az 1963-as Ki mit tud? óta iga­zán ismert Sztevanovity Zorán neve, bár már néhány évvel korábban is játszott könnyűzenei együttesben. A Ki mit tud?-nak bizony már har­minc éve, s Zorán azóta folyamatosan benne van a zenei köztudatban. Most egy nagy kon­certsorozattal emlékezik, emlékeztet az eltelt zenés évekre, az Elmúlt harminc év címmel megjelent „unplugged” albumának anyagát mutatja be személyesen is a közönségnek. A műfaji megjelölés arra utal, hogy akusztikus hangszerekkel dolgozza föl mind a régi, mind az újabb számait. A koncertsorozat részeként hol­nap, kedden este 6 órakor Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központban lép fel Szteva­novity Zorán. Zománcba égetett költészet Fotó: Dobos Klára Tiszaú jváros (ÉM - FG) - A meghívó az Ékszer-képzetek III. című kiállításra in­vitál, de ahogy belépünk a tiszaújváro- si Helytörténeti Gyűjtemény Városi Ki­állítótermébe, mindjárt kiderül, sokkal több ez, mint egy ékszerkiállítás. Per­sze a tűzzomácképek mellett ott van­nak az önmagunk felcicomázására szolgáló fülbevalók, láncok, kitűzők, hajfűk, de ezek is inkább „ékszer-kép* zetek". Ahogy a képek, a kösöntyűk is „beszélnek".- Azsúrzománc, ez a technika csúcsa- mutatja az első képet a művésznő, majd mindjárt magyarázza is ho­gyan viszi fel a mintát a rézalapra, miként munkálja meg a motívumok­nak keretet adó ezüst- és rézreke­szeket, hányszor kell kemencébe tenni, újraégetni az egészet ahhoz, hogy ilyen szép, áttetsző legyen az alkotás. Ahogy fényt gyújt a kép mö­gött, mintha megelevenednének a kékszárnyú madarak.- Ez itt a Shakespeare-sorozat - folytatja tovább a tárlatvezetést, és mondja is az ihlető verssorokat. „Ne kérkedj idő...”- hangzik az intés, és a folytatást már az Időfa sugallja. A művésznő legtöbb alkotása irodalmi művek hatására született. Ha köze­lebb lépünk a képekhez, olvashatjuk a zománcba vésett idézet-töredéke­ket is. „Ki kellene, hogy szabadítsak vala­mit valami alól, keresztbe vetve csapkod szárnyam, körmöm-lábam, tollam-karom. Nem jutok el a szent­ségházig, örökre hó alatt marad az a bizonyos tabemákulum, ami miatt, ami miatt..- citáljuk a verssorokat a tűzben égett Tabemákulum előtt. Igen, Pilinszkyt is nagyon szereti. Párizs, Piaf és Birizdó Gabriella És itt van Radnóti szerelmes verse az erdőből, Diogenes-példázata, és persze Párizs. Ha Párizs, akkor Edith Piaf, és az Egy nap halott sze­relmesei című dal a tűzzománcképe­ken. Mert a szerelem nagyon fontos, enélkül nem élhet az ember, halljuk az indoklást, és ez a szerelem fellob­banhat bennünk egy vers, egy könyv, egy szép táj, egy város vagy egy ember iránt. Piaf angyallá lett szerelmeseivel szemben ott látjuk Jézust, fején aranyszínben csillog a töviskoszorú. Nem öncélú ragyogás ez, hanem a szenvedés koronája. Ez a sorozat „Levél a jó Istenhez”, ben­ne a töprengő ember kétségei: „És hol voltak az angyalok...” Minden képpel, domborművel, de még az ékszerekkel is továbbfűződik a gondolat, és a szellemi kaland egy­ben földi utazás is. Bejáljuk a siva­tagot, a Csérek északi repülésével az acháttömbből kimetszett jéghegyek fölé emelkedünk. Majd megállunk a Szent Márk téren, pályakezdése ide­jén tucatszám készítette itt a portré­kat a művésznő. Aztán bekukkan­tunk Muranóba, ahol elleste a híres üvegművesek titkát, és együtt dol­gozhatott a japán iparművésszel, Yohko Yoshimurával, és újra Párizs. Ezen a kiállításon már láthatunk egyetlen példányt abból a sorozata ból, mely Francais Cabrel dalai alapján a phalsbougi közönségnek készül. De ez már a jövő. Birizdó Gabriella nem szívesen beszél. a tervekről, majd ha megvalósult. És a múltra is legyint. Itt van minden a kiállításon! A lelkipásztor szolgálati füzete Edelény (EM-FG)-A Protestáns napok keretében az elmúlt héten kedden zenés irodalmi estet rendez­tek az Edelényi Városi Könyvtárban a Gyülvészi család tiszteletére. Itt hallhattuk dr. Szőnyi György diós­győri református lelkész, teológiai tanár Gyülvészi István egyházi író­ról szóló megemlékező előadását. A rendezvényhez kapcsolódóan a Könyvtári Füzetek sorozatban meg­jelent Gyülvészi István Új Jeruzsá­lem felé című kötete. A kiadvány címadó írása nem más, mint Gyülvészi István 1929. június 30-án, az edelényi református temp­lomban elhangzott beiktatási beszé­de. A kenderesi születésű lelkipász­tor a debreceni és bázeli tanulmá­nyok után először szülőfalujában, majd Debrecenben teljesített szolgá­latot, 1923-ban Rakacaszendre ke­rült, onnan hívták meg Edelénybe. Az itteni működése a templom és az iskola építésével, illetve tatarozásá­val kezdődött. „1929-30-ban a temp­lomot tataroztuk. A torony homlok­zatán ekkor bontottuk ki a csúcsíves bejáratot. A falakon levő mérműve- ket is ez évben bontottuk ki” - írja önéletrajzában. Nagy újdonságnak számított, hogy a tanítói lakáshoz 1931-ben épített új termet felszerel­ték svéd tornaszerekkel, bordásfal­lal. Támogatta a Keresztyén Ifjúsá­gi Egyletet, a Bethánia Egylet ki­bontakozását. írásai megjelentek - többek között - a Református Híra­dóban, a Mustármagban, a Kálvi­nista Szemlében, a Reformátusok Lapjában. Verseit nem rendezte saj­tó alá, fontosabbnak tartotta a bibli­ai témájú írások megjelenését. A sa­ját munkáin kívül fordításokkal is szolgálta, egyházát. „Boldog vagyok, hogy az Úr mégis felhasználta gyar­ló szolgálataimat, az egyház szolgá­latában részt vehettem, mint Jézus Krisztus jó vitéze” - írta halála előtt két évvel az 1976. február 11-én el­hunyd Gyülvészi István lelkipásztor. Több gyerek kevesebbe kerül Miskolc (ÉM - BG) - Október 26-i lap­számunkban jelent meg a Tanmese a tehetséggondozásról című írás, amely a miskolci Tehetséggondozó Szakkol­légium helyzetével foglalkozott. Két nappal később a B.-A.-Z. megyei köz­gyűlés határozatot hozott a kollégium­ról. Erről beszélgettünk dr. Lénárt Bélá­val, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés okta­tási bizottságának elnökével: □ jKádas úr, a szakkollégium igazga­tója találkozásunkkor arról beszélt, hogy egy esetleges létszámbővítés mi­att előbb-utóbb óhatatlanul megvál­tozna a jelenleg náluk folyó tehetség­gondozásjellege. • A közgyűlés meghozta a határoza­tot, úgyhogy most már felesleges a feltételes mód használata. Ezek sze­rint a közgyűlés továbbra is fontos­nak tartja a tehetségnevelés támo­gatását, ugyanakkor lépéseket kell tenni a kollégium takarékosabb mű­ködtetése érdekében. Ezért a me­gyei közgyűlés a tehetséggondozó szakkollégium férőhelyeinek a szá­mát 1994. január 1-től a jelenlegi 250-ről 400-ra emeli. qMí indokolta a döntést? • A megyei önkormányzat ötven in­tézményt tart fenn a megyében. Ezek közül egy sem tudja fedezni a működését az állami normatívából. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ország 19 megyéjéből raj­tunk kívül csak Pest megye üzemel­tet ennyi intézményt, a többi megye ennél jóval kevesebbet. A pénzügyi nehézségeink rákényszerítettek minket arra, hogy mind az ötven in­tézményt megvizsgáljuk, keressük a racionalizálási lehetőségeket. Ezek egyike a tehetséggondozó szakkollé­gium is. Egy átlagos kollégiumi férő­hely ma Magyarországon évente kö­rülbelül 88-130 ezer forintba kerül. Ebből 66 ezer forint az állami támo­gatás, a többit az illetékes önkor­mányzatok adják. Ehhez képest a tehetséggondozó szakkollégiumban egy férőhely évente 150 ezer forint­ba kerül. A jövő évi költségvetésben Kádas úr 23 millió forintot kért a megyei önkormányzattól. Mi ezzel szemben úgy találjuk, hogy ha a je­lenleg kihasználatlanul álló „B” épü- letszámyban elhelyezünk még 150 gyereket, akkor a zavartalan mű­ködtetéshez az önkormányzatnak elég lesz 19,5 millió forintot biztosí­tania. Gyakorlatilag az a helyzet áll elő, hogy 400 gyerek jóval keveseb­be kerül mint 250. Nem az a kérdés, hogy az önkor­mányzatnak van-e pénze vagy nincs. A megyei önkormányzatnak egyáltalán nem kötelessége a kollé­gium üzemeltetése. A legegyszerűb­ben tehát úgy lehetett volna elintéz­ni a kérdést, hogy bezárjuk a kollé­giumot, szélnek eresztjük a tanáro­kat, a gyerekeket pedig helyezze el a városi önkormányzat, mert nekik vi­szont ez kötelességük. Ráadásul egy ilyen döntéssel megspórolhattunk volna 20 millió forintot. Ez a lehető­ség azonban fel sem merült, a me­gyei önkormányzat a mostani- ülé­sen határozottan kijelentette, hogy a tehetséggondozó szakkollégiumra továbbra is szükség van. □ Azzal azonban nyilván Ön is egyet­ért, hogy 400 gyerekkel nem lehet ugyanúgy foglalkozni, mint 250-nel. • Jelenleg a tehetséggondozó szak- kollégiumban egy tanárra 15 diák jut. Ennek a számnak az oktatási törvény szerint 20 fölött kell lennie. Kádas úr eddig is hangoztatta, hogy az óraadó tanárokat alapítványi tá­mogatásból fizették. Abból az alapít­ványból, amelyet a gyerekek szülei hoztak létre. Ha januártól a másik 150 gyerek szüleitől is kémek támo­gatást, akkor szerintem ugyanolyan rendszerrel mehetne tovább a kollé­giumi munka, mint eddig. Azt én na­gyon szép dolognak tartom, hogy a kollégiumban figyelembe veszik a gyerekek kéréseit. Azt azonban már kicsit túlzásnak érzem, hogy egy gyerek miatt szerződtetnek latin ta­nárt. A mai gazdasági helyzetben nem lehet teret adni az ilyenfajta szélsőségeknek. A lehetőségeknek figyelembe kell venniük és tisztelet­ben kell tartaniuk a valóságot. □ Már városszerte terjengenek a hí­resztelések, hogy például a Petőfi Kollégiumból kerülnek át a diákok a tehetséggondozóba. • A létszámbővítésnél maximálisan figyelembe vesszük a kollégium jel­legét. Csak gimnáziumi tanulók ke­rülnek majd a tehetséggondozó szakkollégiumba. A megyei közgyű­lés oktatási és közművelődési osztá­lya válogatja ki a 150 diákot. Szó van arról, hogy a megszűnőben lévő Lo- rántfly úti kollégium diákjai kerül­nek a Selyemrétre, valamint fela­jánljuk annak a 60 diáknak a kollé­giumi férőhelyet, akiket Kádas úr szeptemberben helyhiány miatt elu-_ tasított. □A közgyűlésen elhangzott, hogy Ká­das Mihály, a szakkollégium igazga­tója benyújtotta felmondását. • Valóban, Kádas Mihály december 31-i hatállyal kérte felmentését az igazgatói tisztség betöltése alól, amelyet a megyei közgyűlés jóvá is hagyott, és ideiglenes jelleggel 1994. január 1-től a mostani igazgatóhe­lyettest, dr. Kassai Zoltánnét bízta meg a kollégium igazgatásával. Ká­das úr az év végéig hivatalában ma­rad, és ígérete szerint segítséget nyújt az új működési feltételek kia­lakításában. Felújítás előtt Iszkáz (ÉM) - Hírt adtunk az el­múlt héten arról, hogy Iszkáz pol- gánhestere bezáratta a már rendkí­vül romos állapotban lévő Nagy László-emlékházat. Akkor még na­gyon kevés pénz volt a felújításra, s nem volt felújítási engedély az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivataltól. A legújabb hírek szerint az engedély megérkezett, s már felmérték a re­konstrukciós munkák nagyságát is. Mint kiderült, sokkal nagyobb mun­kálatokról lesz szó, mint azt koráb­ban gondolták, hiszen a háznak egyáltalán nincs alapzata. A felújí­tás legalább hárommillióba kerül, s bizony ennyi pénz még most nincs. De azért a munkákat a közeljövőben megkezdik. S az emlékház megmen­tésére létrejött operatív bizottság legutóbbi ülésén bejelentették azt is, hogy Kocsis Zoltán zongoraművész jótékonysági koncertet ad, a bevételt a ház felújítására ajánlva fel. Hívők földjén Ózd (ÉM) - A Mester és tanítványai könnyűzenei együttes CD és normál lemeze Hívők földjén címmel május­ban jelent meg. A dalok művészi üzenete a vallások felettiség, kifeje­zése a tisztaság utáni vágynak, az emberi méltóságot felébresztő erők­nek. A zenekar tagjai: Mester Ta­más énekes, zeneszerző, szövegíró, Mozsik Imre dobos és Honyecz Fe­renc basszusgitáros. A formáció most országos turnéra készül, me­lyet november 3-án, szerdán este hat órától Ózdon, az Olvasó Egyesület­nél kezdenek. Másnap este hattól a miskolci Ady Endre Művelődési Házban, november 5-én este hattól pedig Encsen, a Tornacsarnokban játszanak. A november 15-i, Erkel színházi koncertjüket november 21- én a televízió is közvetíti. A szépség dicsérete Az ifjúságot meg kell tisztelni többek között azzal, Hogy mél' tó környezetben nevefiuk. A miskolci Herman Ottó Gimnázi' um mai és jövendőbeli tanulói/ a város sok ezer fiatalja elnyer* te ezt a tiszteletet: gimnáziu* mukkal nagy ajándékot kaptak a várostól, a városatyáktól és a polgároktól. Iskolájuk, Miskolc egyik legszebb épületét e röpke két hónap alatt megszerettélk a diákok. Fotó: Fojtán László Nyelvművelők Bodrogkeresztúr (ÉM) - A Hu­mán Stúdió Kulturális Egyesület a Kazinczy Ferenc Társaság támoga­tásával az elmúlt évben hagyomány­teremtő szándékkal indította útjára a megyei általános iskolásai számá­ra szervezett Kassai József nyelv­művelő vetélkedőt. Az elmúlt szombaton, immár máso­dik alkalommal megrendezett ver­senyen húsz település huszonnégy iskolájának mintegy kétszázötven tanulója vett részt. Illyés-versek Budapest (MTI) — Illyés Gjüla Összegyűjtött verseit jelentette meg a költő születésének közelgő 91. év­fordulója tiszteletére a Szépirodalmi Könyvkiadó Kft. Domokos Mátyás, a kiadvány szerkesztője elmondta: Illyés hatalmas költői életművének eddigi legteljesebb kiadását vehetik kézbe az olvasók.

Next

/
Thumbnails
Contents