Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-30 / 280. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993, November 30., Kedd-------------APROPÓ-------------R émköltészet Fecske Csaba „Cica, cica, cicabarka, I a cicának mért van farka1? I Azért van az jó gyerekek, / avval vadász egereket!” Kedves olvasó, tájékoztatásul közlöm, a tévedések elkerülése végett, hogy ez egy vers, mégpedig egy gyerekvers. Ezt onnét tudom, hogy egy hetilap gyerekrovatában olvastam, oda is volt írva, hogy vers, kinek a verse. Annyit elárulok, nem Weöres Sándor verse, nem Kormos Istvánná, nem is Nemes Nagy /Ágnesé. Ha nincs oda írva, bizony én sem tudtam volna, hogy vers. Nem tudom, gyanítja-e valaki, nekem halványlila gőzöm nincs róla, mi az a cicabarka? Mint ahogyan azt sem tudom, hová lett a vadászik - amúgy ikes - ige „ik”-je? Sebaj, több is veszett Mohácsnál! Mindazonáltal reménykedjünk, hogy idővel majd előkerül. Jó pap holtig tanul, a versből megtudhattam, hogy a macska szegény a farkával vadászik az egerekre. Én dőre eddig a karmait és a fogait gyanúsítottam ezzel. Kedves gyerekek, akik még tej fogakkal rágjátok a kenyeret, vigyázzatok a cicabarkával! Sose lehet tudni, mire képes a beste. Óvakodjatok a farkával vadászó macskától is, hiszen mit lehetne várni az olyan jószágtól, amelyik még azt sem tudja, melyik testrésze mire való?! Mindezektől már csak a rossz versek veszélyesebbek, meg az ilyeneknek teret adó silány újságok! Kár a papírért, kár az ólomért, s nem utolsósorban nagy kár szegény gyerekekért, akik eredetiben olvashatnák Weörest, Tamkó Siratót, Kormost, Zelket, Csanádit és mind a többieket, az igazi költőket. Finn meglepetések a Hermanban Miskolc (ÉM) - Öt éve annak, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban megkezdte munkáját a finn szakkör. A közösség tagjai - Kupcsik Sarolta tanárnő - vezetésével a finn nyelv mellett északi rokonaink irodalmával, művészetével, hagyományaival, szokásaival is megismerkednek. Az iskola többi tanulóját és tanárait minden évben finn kulturális műsorra invitálják. De a hagyományos finn hét az idén az évforduló jegyében telik. A ma kezdődő rendezvénysorozatra meghívták az iskola egykori növendékeit, így ma délben az gimnázium menzáján a volt szakkörösök is megkóstolhatják a finn konyha remekeit. Délután öt órától Újszászy András a finnek konyhaművészetéről tart előadást. December 1-jén, szerdán délután 5 órától Kecskemé- tiné Törő Irén a finnek képzőművészetéről tart ismertető foglalkozást. December 2-án, csütörtökön fordított nap lesz a gimnáziumban, diáktanárok tartják az órákat, és a finn szakkört is. December 3-án, pénteken délután öt órától a diákok nyári skandináviai kőrútján készült diaképeinek segítségével találkozhatunk a Mikulással. A rendezvénysorozat december fián, Miklós-napján Pikkujoulu-val fejeződik be. Hogy ez pontosan micsoda, azt megtudhatják, akik elmennek a délután 5 órakor kezdődő összejövetelre. A finn hét alkalmából - köszöntve ezzel északi rokonainkat - közöljük Milja Valtonen Találkozás című versét, melyet Kupcsik Sarolta, a Herman Ottó Gimnázium tanára, a finn szakkör vezetőjeiordított magyarra. * Milja Vallonén: Találkozás Köszönöm a mosolyt, barátom! Köszönöm pillantásod érintését Didergő kezemet kezedbe fogtad, s meleg fodrozódott körém. Találkoztunk és megújítjuk a gondviselés rövidpillanatait. A meleg iltmarad velem. Koncz-ert Miskolc (ÉM) - Ne veszítsd el a fejed című lemezbemutató turnéja során december 5-én, vasárnap délután 5 órától a miskolci Rónai Sándor Művelődési Központban lép fel Koncz Zsuzsa. A koncertre jegyek válthatók a művelődési központ pénztárában hétköznapokon délután 3-tól este 6 óráig és a Miskolci Nemzeti Szín ház jegyirodájában. Reményem: a tudás és az ifjúság Szentjóbi Attiláné könyvtáros Fotó: Fojtán László Ózd (ÉM - CsM) - Ugyan mit lehet beszélni arról, hogy megöregedtem? - kérdez vissza Szentjóbi Attiláné, az ózdi városi könyvtár nyugalomba készülő vezetője, mikor megkérdezzük találkozhatnánk-e, beszélgethetnénk-e. Azután — mikor már a meleg, fészek-hangulatú lakásban ülünk -, megint csak azt mondja: Nézze, mutatok valamit, többet erről úgysem lehet mondani. És elővesz egy fotóalbumot. Benne egy vers, a fotókon kollégái. Az egyik felvételen látszik a búcsú-csokor. Számtalan sárga rózsa, jelképezendő azokat az embereket, akiknek ő munkát adott. Középen pedig egyetlen szál vörös. Ez ő, a „fáklya”. • Inkább a könyvtárról kellene írni. Hatalmas munkát végeznek, és még mindig nem figyelnek rájuk eléggé. Ózd sajnos egy tudatosan megnyomorított város. Igen, vallom, hogy nemcsak a tehetetlenség miatt jutott idáig. Nem könnyű itt élni, sosem volt az. Viszont nekem van két reménységem: a tudás és az ifjúság. Ez a kettő ki fogja követelni, hogy figyeljenek az alapintézményekre, hogy az iskolák, óvodák, könyvtárak mindent megkapjanak, amit kell. Ez nehéz és hosszú folyamat lesz, lehet, a következő könyvtárigazgatónak is 30 évébe kerül majd, mint nekem. De akárhány év is volt, az alapokat sikerült lerakni. És most sokan mondják, hogy a könyvtár olyan ebben a zaklatott városban, mint a nyugalom szigete: tiszta, szeretetteljes. Igaz, ezt megelőzte 15 olyan év, amikor megmostuk a gyerek kezét, ha piszkos volt, és csak akkor kapott könyvet, ha tiszta cipőben jött vissza. De ezek az egykori „megmosott kezűek” ma a saját gyermekeiket szívesen hozzák el a könyvtárba. Cl Nem Ózdon született. Ha valóban nehéz itt élni, mért éppen itt eresztett gyökeret? • Mert Ózd nem taszított el a származásom miatt. Hagytuk dolgozni, és ez csodálatos volt. Mezőcsáton születtem, ott nőttem fel, de nem tanulhattam tovább, mert „osztályide- gen” volt a származásom. Édesapám kisüzemet működtetett, egyik nagybátyám a teológián tanított, nagyné- ném az angol kisasszonyoknál. Képzelheti, az ötvenes években mit jelentett ez. így kerültem egy ismerősünk révén az ózdi közgazdasági szakközépiskolába. Kegyetlen négy év volt. Ám érettségi előtt megismertem a férjemet, aki a József Attila Gimnáziumban tanított. Talán az ő munkája is segített, talán az is belejátszott, hogy apósom általános iskolai igazgató volt - de befogadtak. Együtt eresztettünk itt gyökeret. Később hívták a férjemet Szegedre, az egyetemre, nem mentünk el. És itt volt a könyvtár. Először csak négy órában a kislányom miatt, azután már 8 órában. Közben levelezőn .elvégeztem Debrecenben a könyvtár- népművelés szakot. Voltam egyedül, voltunk ketten, évtizedekig har- madmagammal dolgoztam. És tudja mire vagyok a legbüszkébb? Hogy csakis a munkatársaim segítségével, és kizárólag szakmai vonalon értem el mindent. Nem voltak magas pártfogóim soha. Ózdról elvitték annak idején a városi és járási könyvtárat Putnokra. De 1985-től ismét városi könyvtár vagyunk, B-típusú módszertani központ rangot kaptunk, ’86-ban az Országgyűlési Könyvtár igazgatója egyetlen személyes látogatás után javasolt a Kiváló Népművelő kitüntetésre és ’90 márciusában az ország egyik legjobban prosperáló könyvtárának nevezték az ózdit. □ Ezek valóban nagyszerű eredmények, de miért nem beszél az útról, amíg eljutottak idáig, miért nem beszél arról a bizonyos harminc évről? • A kezdetekről valóban nem akartam beszélni. Mikor elvittek Putnokra a könyvtárat, akkor itt létrehoztak egy öszvért, az Ózdi Népművelési Intézetek Igazgatóságát. Ez 52-53-ban volt és 1967-ig működött, de igazság szerint csak 1984-ben szűnt meg. Nos, ez kebelezte be a megmaradt fiókkönyvtárat is. És a nagymúltú Ózdi Olvasó Egylet könyvtára is ránk maradt, de borzalmas állapotban, egy raktárhelyiségbe ömlesztve. Ki volt a hibás? Ma már úgyis mindegy, mondjuk a megszüntetéseikkel járó zűrzavar. Azután mi is megértünk még 19 költözést, mire végleges helyünkre kerültünk. És persze az sem volt könnyű, mikor egy kivételével az összes fiókkönyvtárat megszüntettük 1985-ben, hiszen még messze nem az volt az irányelv. De meg kellett lépni. Egy 50 ezres városnak 9, fiók és 16 iskolai könyvtár sok. És nem is fiók- könyvtárak voltak azok, csak szekrények. Össze kellett fogni az erőt, a pénzt. így tudtuk megteremteni a kézikönyvtárat, az információs bázisközpontot, így érhettük el, hogy Debrecenből, Gödöllőről, de a Miskolci Akadémiai Bizottságból is jöttek a mi könyvtárunkba kutatók. Majdnem mindig sikerült 3-4 lépéssel megelőzni a központi rendeleteket. Ám nem az én tudásom miatt, hanem mert fogékonyak voltunk az emberek igényére, ők kényszerítettek ki belőlünk a lépéseket. Egy kisgyerek is adhat ötletet, így született meg a nyári olvasótábor... Van nekünk a könyvtárban egy emlékkönyvünk. Hatalmas, rangos emberektől sorakoznak benne a bejegyzések, tele szebbnél szebb idézetekkel. De számomra az a legkedvesebb, amit egy fiatalember írt. Ez csak ennyi: Köszönjük, hogy itt nőhettünk fel! □ Miért nem maradt még akkor néhány évet, hiszen olyan fiatal. És ha itthon kerestem, szinte mindig azt a választ kaptam, a könyvtárban van... • Én fiatal? Megöregedtem. És már így is tovább maradtam egy évvel. Aki ennyi ideig dolgozik, az nem is vágyik vissza. Egy kicsit kiég. És úgy érzem, kevés időt töltöttem a családommal, most végre ráérek majd többet együtt lenni három fiúunokámmal is. A könyvtárba azért jártam be, mert még nem adtam át mindent az utódomnak. De most már befejeztem, megbeszéltük a részleteket is. Annak pedig nem lenne értelme, hogy más munkakörben ottmaradjak. Óhatatlanul lát az ember, talán nem is ért mindennel egyet, talán bele is szól, és az már nem jó. Mindennek mennie kell tovább a maga útján. Az intézmény kész, most már a szakmát kell kiemelniük. Stramm kis csapat, tudom, meg is fogják csinálni. Olvasni persze majd visszajárok. Hiszen amikor az általános iskolában, 6. osztályban dr. Kardos László osztályfőnököm bevont az iskolai könyvtári munkába, ráéreztem ennek a szakmának a szépségére. Kevesen ismerik, sokan nem is tudják, mit csinálunk mi ott bent. De ha valaki felvételire készül, én adom neki a felkészüléshez a könyveket, és végül felveszik, az egy kicsit az én sikerem, az én örömöm is. És emellett minden pillanatban gazdagabb leszek. Talán nincs is más ilyen szakma, ami ennyi információt, tudást nyújthat. És a könyv, az irodalom szeretetéről, erről a mindennapi gazdagodásról lehetetlen lemondani. A pataki kollégiumtól Hollywoodig Hegyi József Sárospatak (ÉM) - Az alapítása óta eltelt 463 esztendő alatt százezrekre tehető azoknak a diákoknak a száma, akiket a pataki kollégium indított el az életbe. Voltak köztük hazánk történetében nagy szerepet játszó államférfiak, politikusok, neves tudósok, költők, írók, művészek, de akadtak különleges pályát befutó, olykor „egzotikus” sorsot vállaló, extrém alakok is. Nem sokkal a kollégium alapítása után például - miután Itáliában or- vostudori rangot szerzett - egy pataki diákból, magyar protestáns volta ellenére is, a római pápa udvari orvosa lett. A18. század végén egy másik diákot a kollégium tanulmányainak folytatására az utrechti egyetemre küldött. Ó azonban nem tért vissza Patakra, hanem kalandra vágyva beállt matróznak egy holland hajóstársasághoz. Majd bebarangolva az óceánokat, végül Indonéziában telepedett le, ahol ügyvédi irodájában jogi tanácsokkal látta el a bennszülötteket. Századunk elején volt Patakon egy nagy tudású, de különc jogakadémiai tanár, hódolója a szebbik nemnek, akinek kitűnő angolsággal megírt tanulmányai, cikkei sorra jelentek meg a londoni The Timesben. S amikor a lap ót küldte ki Indiába, hogy az indiai al- király beiktatásának ceremóniájáról tudósítsa az újság olvasóit, lemondva tanári állásáról, Indiában maradt, s később áttelepedett Ceylon szigetére (ma Sri Lanka). Simára borotváltatta a fejét, belépett egy buddhista szerzetesrendbe, s boncként, buddhista papként élte le az életét 1931-ben bekövetkezett haláláig. Nem efféle különc, de sok sikeres egykori sárospataki diákot tart számon korunkban is a világnak szinte minden táján a csaknem félezer esztendős pataki kollégium. Közöttük van például Halmi Róbert, aki az 1930-as évek végén érettségizett Sárospatakon. Az Angol-intemátus diákja volt, s nyolc év alatt kitűnően elsajátította az angol nyelvet. A világháború után angol nyelvű érettségi bizonyítvánnyal és öt dollárral a zsebében kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Halmai Róbert szívós kitartásának, szorgalmának és kiváló szaktudásának köszönhetően, amiben minden bizonnyal jelentős szerepe volt édesapjának, a neves fővárosi fényképésznek, ma egyik legismertebb producere az amerikai filmvilágnak. Az általa gyártott filmek száma meghaladja a százat, s többnek a forgatását Magyarországon végezte. Még westemt is készített - a Hortobágyon. Hosszú filmes pályájának minden bizonnyal most érkezett el a csúcsára. Már korábban híradás szólt arról, hogy az Egyesült Államokban megíratták az 1939-ben készült és az egész világon mindenütt nagy sikert aratott JElfújta a szél” című filmnek a folytatását. A pályázaton 40 millió dollárért Halmi Róbert nyerte el a film elkészítésének a jogát. Jó egy évig tartott a szereplők kiválasztása. Az Egyesült Államokból és Európából húszezer jelentkezőt néztek, hallgattak meg, míg végül Halmi Róbert Joanne Whalley- Kilmer angol színésznőre osztotta a címszerepet. így megkezdhették a 160 millió dollárba kerülő film forgatását. Halmi Róbert egykori tanáraival, diáktársaival ma is tartja a kapcsolatot, az ötévenkénti érettségi találkozón részt szokott venni, és az alma mater iránti hűsége jeléül a közelmúltban mintegy húszezer dollár értékben modem angol nyelvi, művészettörténeti és természettudományi könyveket, szótárokat ajándékozott a sárospataki kollégium Nagykönyvtárának. Gyermekkönyvhét Miskolc (ÉM) - A Kincskereső fórum lesz az első rendezvénye a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Miskolc Városi Könyvtár és a Pedagógiai és Közművelődési Intézet által rendezett, a Bíbor Könyvszalon által támogatott gyermekkönyvhét- nek. Ezen a fórumon ma délelőtt tíz órától a megyei könyvtár gyermekkönyvtárában Rigó Béla irodalomtörténésszel, a gyermekirodalmi folyóirat szerkesztőségének főmunkatársával találkozhatnak az érdeklődők. Délután kettőtől ugyanott mesevetélkedő lesz, Tóth Gyuláné vezeti a módszertani bemutató könyvtári foglalkozást. December 1-én, szerdán délelőtt tíz órától a megyei könyvtár gyermek- könyvtárában a papírhajtogatás művészetével ismerkedhetnek az alsósok, a József Attila Könyvtárban pedig Adventi készülődés címmel Kertész Katalin tart a másodikosoknak komplex művészeti foglalkozást. A Dayka Gábor Fiókkönyvtárban Fekete Istvánról, a Petőfi Sándor Fiókkönyvtárban a Mildós-napi hagyományokról hallhatnak a gyerekek, a Kaffka Margit Fiókkönyvtár pedig megemlékezést szervez névadója halálának 75. évfordulója alkalmából a Csabai kapu 25. sz. alatti lakóházon lévő emléktáblánál. December 2-án, csütörtökön a megyei könyvtárban Békés Pál jön el író-olvasó találkozóra, a Kaffka Margit Könyvtárban Karácsony a művészetekben címmel lesz komplex foglalkozás, s délután fél háromtól szintén a megyei könyvtárban a Diótörőről játékos zeneműismertető foglalkozást tart a harmadikosok és negyedikesek részére Sőrés László- né. December 3-án, pénteken a megyei / könyvtárban könyvpremier lesz, Ács Bállá László: Bányamanók és Fecske Csaba: Tücsökmesék című könyveiket mutatják be az írók. A József Attila Gyermekkönyvtárban karácsonyfadíszeket hajtogathatnak papírból a gyerekek. Délután három órától a megyei könyvtárban a városi vers-meseíró pályázat eredményhirdetésével és díjkiosztásával zárul a gyermekek könyvhete. Grafikai biennálé Miskolc (ÉM - KL.) - A több mint két évtizedes hagyományoknak megfelelően, az idei, páratlan évben, 17. alkalommal nyílik meg a Miskolci Galériában, tehát még a „régi”, ha úgy tetszik, a „hagyományos” Déryné utcai helyén az országos grafikai biennálé. A hazai sokszorosító grafika művelői körében ez a két évenkénti seregszemle az évek során sem vesztett népszerűségéből. Mutatja ezt többek között az is, hogy több mint kétszáz grafikusművész ötszáznál több alkotását küldte be zsűrizésre. A neves képzőművészekből álló zsűri százhuszonkét művész kétszázhu- szonkét alkotását tartotta alkalmasnak a bemutatásra. A kialakult hagyományoknak megfelelően ez az anyag a galéria összes termeiben kerül kiállításra; míg a korábbi, azaz a 16. biennálé nagydíjasának, Gaál Józsefnek gyűjteményes anyagát a Hunyadi utcai Pet- ró-ház kiállítási termében tekintheti meg az érdeklődő közönség. Mint már a korábbi években is, úgy az idén is túllép a biennálé az ország határain. Az idén ugyanis - a korábbi külföldi vendégművészeket követően - most hat, a volt Jugoszláviából érkező grafikusművész mutatja majd be nagyméretű alkotását a Kossuth utca 11. szám alatti Mini Galériában. A17. országos grafikai biennálét december 5-én, vasárnap nyitják meg. Ez alkalommal adják majd át a legjobb művek alkotóinak a díjakat. Az idén a korábbi éveknél több, összesen 18 díjat alapítottak, s ezek kerülnek kiosztásra. Ezzel is jelezve a miskolci képzőművészeti kiállítás jelentőségét. Óvónőknek Miskolc (ÉM) - A Magyar Óvoda- pedagógiai Egyesület Miskolci Területi Köre december 2 -án, délután 4 órakor az Andrássy utcai óvodában szakmai fórumot rendez. Meghívott vendégek: Halász Rózsa, Miskolc város alpolgármestere, Hajduné Ragályi Zsuzsa, az oktatási bizottság vezetője, Nagyné Kovács Ilona, a Tankerületi Oktatási Központ óvodai szakértője. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
