Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-30 / 280. szám

1993, November 30., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Kisebb módosítás Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hét végén tartotta idei második közgyűlését az Északmagyarországi Áramszolgál­tató Részvénytársaság. Míg a máju­si közgyűlésen az üzleti jelentés megtárgyalása és elfogadása szere­pelt, a tegnapi ülés az Alapító Oki­rat néhány kisebb formai módosítá­sára irányult. A felügyelő-bizottság tisztségviselőinek mandátuma ez év végével lejárna, ezért a tulajdonosi képviselők által a bizottságba dele­gáltak mandátumát meghosszabbí­tották, valamint jóváhagyták a dol­gozói képviselők megválasztására vonatkozó szabályzatot. Mint dr. Ládi István igazgatósági elnök el­mondotta, a közgyűlés határozatai­val a működés belső törvényeit igye­keztek a részvénytársasággal szem­ben támasztott követelményekhez igazítani. Erdők magánkézben Budapest (MTI) - Ahhoz, hogy az erdőket privatizálni lehessen előbb meg kell alkotni az erdőkkel kapcso­latos jogszabályokat, az erdóbirto- kosság szervezeti kereteit, illetőleg magát az erdőtörvényt. Ez derül ki abból a háttértájékoztatóból, melyet az újságíróknak adtak át az ÁVÜ- ben, Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hétfői sajtótájékoztatója alkalmából. A tá­jékoztatóra végül is a hóesés miatt nem került sor, a miniszter a talál­kozó elhalasztását kérte. Az elmúlt héten Szabó Tamás meg­beszéléseket folytatott az erdők vé­delméért az erdész szakma képvise­lőivel. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben az erdőtulajdonlás körül bizonytalanság alakult ki. A privatizációs miniszter szerint az er­dők legalább 60 százalékának egye­lőre állami tulajdonban kell marad­nia és az állami erdők felparcellázá­sa helyett más megoldást szükséges kidolgozni a magánosításra. Nem zárható ki például egy, az Ingatlan Befektetési Alap szisztémáján mű­ködő módszer. Szabó Tamás azt a megoldást is támogatja, hogy bizo­nyos kijelölt erdőket a kárpótlási je­gyek tulajdonosai úgy vásárolhassa­nak meg, hogy az erdőt kezelő erdő- gazdaság részvényéhez jutnak. Magyarországon az állami erdő ma­gánosításának egyetlen törvénye­sen szabályozott módja jelenleg a kárpótlási termőföld árverés. A lici­tek eddigi gyakorlata azonban azt mutatja, hogy az erdők esetében nem érvényesülnek a piacot szabá­lyozó mechanizmusok. Ahhoz, hogy a közérdeknek megfelelő piaci er- dőprivatizáció meginduljon szükség van az eddigi erdőkárpótlási gyakor­lat megváltoztatására, valamint az állami erdőtulajdonosi jog egyértel­mű szabályozására - tartalmazza az összefoglaló. Vállalkozói fórum Pozsony, Kassa (MTI) - Ma­gyar-szlovák vállalkozói fórumot tartottak az elmúlt héten pénteken Kassán. A találkozón jelen volt Berényi La­jos, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának helyet­tes államtitkára és Stefan Burda, a szlovák gazdasági tárca főosztályve­zetője. A közel száz magyar és szlo­vák vállalkozó részvételével megtar­tott fórumon abban állapodtak meg, hogy közös magyar-szlovák gazda­sági kamarát próbálnak létrehozni. Arra számítanak; hogy a kassai és a miskolci gazdasági kamarába ez év végéig kellő számú jelentkezés fut be, így a tervezett közös kamarát a jövő év első felében meg tudják ala­kítani. ÁV Rt. közgyűlés Budapest (MTI) - Közgyűlést tar­tott az elmúlt héten pénteken az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. A közgyűlé­sen - a részvényi jogok gyakorlója- ként—részt vett Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. Ott voltak az igaz­gatóság és a felügyelő bizottság tag­jai. Megjelent az ÁV Rt. könyvvizs­gálója is. Döntöttek a közgyűlésen az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság múlt évi nyereségének fel­osztásáról, azt követően, hogy a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal elő­zetes egyeztetés történt a kérdés­ben. A döntés alapján az ÁV Rt. 3,1 milliárd forintot fizet osztalékként a költségvetésbe. A közgyűlés elfogad­ta a társaság éves beszámolóját. Amiben az iparosok bíznak A szövetkezetek a béralkunál többet akarnak Miskolc (ÉM) - Öt évvel ezelőtt még 73 tagszervezetet számlált a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Kiszöv, a gazdasági recesszió, a keleti piacok összeomlása következtében azon­ban mára 42-re zsugorodott létszá­muk. Nyolc tagszervezetük felszá­molás, illetve végelszámolás alatt áll, ám a fennmaradó harmincnégy helyzete sem rózsás - tudtuk meg Dobránszky Mihály elnöktől. A vas-, a textil-, az építő-, a bútor- és a faiparban működő iparosok tevé­kenységének jellemzője a csökkenő árbevétel, a szűkülő export, az ala­csony foglalkoztatottság és a mini­mális átlagbérek. A foglalkoztatottak létszáma példá­ul, mindössze 56 százaléka az öt év­vel ezelőttinek — 4200 fő —, a bérek pedig alig érik el a 170 ezer forintot éves szinten. Egyedül a piaci hely­zetben következett be némi javulás az utóbbi hónapokban - mondotta az elnök. Hosszú ideig csak pár napra - esetleg hétre - láttak előre a szö­vetkezetek, de úgy tűnik ez a ten­dencia most megváltozott, sokuk­nak év végéig biztos munkája van és néhányuk már '94 elejére is lekötöt­te kapacitását. A tényékhez azon­ban hozzátartozik, hogy ezek a mun­kák minimális árbevételt hoznak, jórészt a túlélést szolgálják. A nehéz időszak átvészelése érdekében min­Dobránszky Mihály: - A piaci helyzet javult Fotó: Laczó Józse dokokat keresve—nem minden eset­ben akarják fedezni a felmerült költ­ségeket. Kérdéses az is, hogy med­dig sikerül nekünk megkapni a meg­bízásokat, ugyanis a környező orszá­gok még olcsóbb munkaerőt kínál­nak. Az ipari szövetkezetek megyei vezetője kiutat a gazdasági környe­zet gyökeres megváltoztatásában lát. - Érdekképviseleti központunk a gazdaságpolitika legfontosabb fel­adatának a gazdasági jogalkotás átalakítását tekinti. dent elvállalnak, akár a veszteség árán is. Az alacsony jövedelmezőségnek tud­ható be többek között az is, hogy mű­szaki fejlesztésre nincs forrás, a leg­erősebbek is csak a nélkülözhetetlen berendezések beszerzésére vállal­koznak. Dobránszky Mihály szerint a viszonylagos piaci biztonságot a textilipari bérmunka jelenti, ez azonban állandó béralkuval jár. Fennáll a veszély, hogy a megbízó külföldi társaságok - különböző ül­Egyetlen jövedelemforrásuk a tejpénz Nem csak a szomszéd tehene döglött meg... Fulókércs (ÉM - B.Sz.L.) - Jóté­kony hó lepi már a íulókércsi csorda- legelőt. Itt aztán már vizsgálhat bár­ki csakúgy, mint a szomszédos táb­lán, ahol a hó alatt a meggyanúsított őszi búza vetőmag szunnyad a föld­ben. És szép fehér hó takaija a lege­lőhöz közeli másik „gyanúsítottat”, a raktárt, ahol a vegyszeres göngyöle­geket - hordót, üveget, flakont - tá- rolja a helyi szövetkezet. Fentiekből nem nehéz kitalálni, hogy a jószágok mérgezése -megbe­tegedése - elhullása a téma a kis fa­luban. Október utolsó napjaiban is kihajtott a csordás, hiszen negyven­öt tehéntartó család van a faluban, s köztük - nem is egynek - a jószág­tartásból, a tejbeadásból származik egyetlen bevétele. Természetes, hogy féltik, babusgatják a „ke­nyérkereső” jószágokat, mint példá­ul a főutcán lakó Fodor Lajosné is. A félj munkanélküli járadéka csak a nagy nyári munkák idejére szakadt meg, a feleség háromezer forintért vállalta el, hogy egész hónapban minden nap reggel-este begyűjti a faluban termelt tejet. Ök is tartanak tehenet, tinót, hisz a négy gyereknek kell a pénz is, a tej is. De bizony a te­jet a tejcsamokos október 26-a óta mástól vásárolja, mivel a jól tejelő te­hén kimúlt. —Néztem én akkor este a jószágokat, nem tetszett a viselkedésük. A tehén nem is kérődzött — mondta az asz- szony. - Nem tudtam aludni se, ki­néztem rájuk éjjel kettőkor is, de már a tehén kinyújtva feküdt az is­tállóban. Azonnal hívtam az állator­vost, az ügyeletes Bárdos doktor úr már negyedháromkor itt volt Szala- szendről. A jószágot azonban nem tudtuk megmenteni. A többi jószág­tartó tehene is beteg lett. Harminc­hét tehénből még elhullott kettő, de a többi is csak lézeng. Amint ilyenkor szükséges, boncolás után bendőtartalom mintát küldtek a Debreceni Állategészségügyi Inté­zetbe, ahonnan - többek között - ezt írták: „A bendőtartalomban és a májban inszekticid (rovarölószer - a szerk.) karbamát-típusú anyagot mutattunk ki...” Persze, hogy többé se legelőre hajta­ni nem lehetett a jószágokat, se a na­pi 320 liternyi tejet átvenni nem volt szabad. Ahol még a megye többi te­lepüléseihez képest is rossz a hely­zet, ott minden forint elvesztése nagy gondot okoz a családnak. Mert igaz, hogy esetleg csak 50-60 ezer fo­rint egy-egy tehén, csak 5400 forint a napi tejpénz, a családok igen meg­érzik. Pótolni kell tehát a vesztesé­get. De kinek? Mondhatnánk rögtön - a biztosítónak. Csakhogy az Álla­mi Biztosítónak a régi típusú állat- biztosítás veszteséget okozott, így újabb formát talált ki, amit azonban a céggel évtizedek óta biztosítást kö­tő gazdák már nem vállaltak. Meg kell találni tehát a kár okozó­ját. Jelentették is a történteket az encsi rendőrségen, s most a nyomo­zók vizsgálják, a rovarölőszer hon­nan kerülhetett a jószágok gyomrá­ba. Nagy vegyszerfelhasználó a he­lyi szövetkezet, de a gyanú még egy bosszúálló emberre is ráterelódött. Aztán ott van a legelőhöz közel az a bizonyos göggyölegraktár, meg ak­koriban veteraik a környéken csává­zott búzavetőmagot is. Kardos Tibor, a szövetkezet növény- védelmi szakirányítója azonban a következőket mondta: - A legelő szomszédságában valóban vetet­tünk búzát, de azt csak gombaölő­szerrel csáváztuk, így nem okozha­tott karbamát-mérgezést. A gyümöl­csösünkben pedig egyszerűen nem vegyszereztünk, hisz arra nem volt pénzünk se. Tehát, ha az ott lehul­lott almából ettek is a beszabadult jószágok, mérgezést attól nem kap­tak. Áz emberek a falu szélén lévő göngyölegtárolót nevezik méregrak- támak, de ott vegyszert nem táro­lunk. Kimentünk a tárolóhoz, kísérőm csodálkozva nézte, hogy új rács, új lakat van rajta, hiszen a baj megtör­ténte előtt ez nyitva állt. Megkapar­tuk a hó alatti búzaszemeket, mind szépen kelófélben voltak. Még a ve­szélyes Mesurolból is kilókat kellett volna enniük a jószágoknak, hogy el­pusztuljanak. Márpedig néhány ál­lat elpusztult. A kár, ki tudja mikor és kinek térül meg? Néhány tanul­ságot azonban bizonyára levontak a gazdák is, s azok is, akik ismerős-is­meretlenként okozói voltak a fuló- kércsi jószágtartók kárának... A Vagyonügynökség háza tájáról Budapest (ÉM) - Az ÁVÜ Igazga­tótanácsa hozzájárult, hogy a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. részvényeire vonatkozó, Benkő és Társai Kft. által aláírt adásvételi szerződést az ÁVÜ megváltoztassa. A vevő a fizetendő 734 400 eFt-ot készpénzben, kárpótlási jegyben és E-hitelben egyenlíti ki. Jóváhagyta az IT az ügyvezetés ál­tal elé terjesztett, Salgótarjáni Öb­lösüveggyár Rt. adóskonszolidáció­ját célzó, a Gazdasági Kabinet részé­re készített előterjesztést. Az rt.-nek a Budapest Bank Rt.-vel szemben fennálló hiteltartozását 100 százalé­kos árfolyamon a Pénzügyminiszté­rium kifizeti, államkötvény kibocsá­tásával. Az ÁVÜ a tárgybani adósságot 1 szá­zalékos árfolyamon megvásárolja és az államkötvényből eredő kifizeté­sek fedezetét a részvénytársaság privatizációja révén befolyó összeg­ből fizeti meg a PM-nek. Az Országgyűlés ez évben egy hatá­rozatban elfogadta a testnevelés és a sport megújításának koncepcióját. Ebben rögzítették, hogy az állami tulajdon privatizációja során gon­doskodni kell a sportlétesítmények védelméről, funkciójuk megőrzésé­ről. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a privatizá­ció során a sportlétesítmények olyan személyek, önkormányzat, társa­dalmi szervezet tulajdonába kerül­jenek, akik és amelyek vállalják a sportfiinkció további ellátását. Az Igazgatótanács döntése értelmében felkéri az OTSH-t, hogy az ezt a célt szolgáló koordinációs program ki­dolgozásában és megvalósításában vegyen részt. Az IT jóváhagyta még, hogy a sporttelepek felméréséhez szakértő-tanácsadói pályázat kiírá- sa is szükséges. A Vízkutató és Fúró Vállalat priva­tizációs pályázatával kapcsolatban hiányosságok mutatkoztak. Az ÁVÜ IT ezért vizsgálatot rendelt el, amely szerint az VIKUV Rt. privati­zációjával kapcsolatban indokolat­lan lenne a pályázatot eredményte­lennek minősíteni. Bár a tanácsadó ejtett hibát, a pályázat azért szabá­lyosan zajlott. így az egyetlen beér­kezett - a részvénytársaság MRP szervezete által benyújtott - pályá­zatban megajánlott ár korrektnek tekinthető. Az IT felhatalmazza az ügyvezetést, hogy a feltételek tár­gyalásos úton való tisztázása után kösse meg az adásvételi szerződést a pályázat nyertesével. A kárpótlási jegyek megsemmisíté­sére a Budapesti Értékpapír és Be­fektetési Rt. az ÁVÜ-vel, az ÁV Rt.- vel és az OKKH-val egyeztetve már korábban kialakított egy kézi meg­semmisítési eljárásrendet. Az érték­papírokat olyan bizottság jelenlété­ben kell megsemmisíteni, amelynek résztvevője - a fenti szerveken kívül - az ÁÉF és BÉB Rt. is. A bizottság ezzel a módszerrel 8 óra alatt kb. tízezer papírt semmisített meg. így azonban - mivel kb. tizenötmillió kárpótlási jegy, valamint 1,2 millió utalvány sorsa a megsemmisítés - 8-10 évig is eltartana ez a folyamat. Az IT határozott az PHARE-prog- ram révén tanácsadói szolgáltatá­sokra feltételesen álló pénzforrások­ról. Ennek értelmében jóváhagyták azt a 15 leromlott állapotú, de stra­tégiai szempontból fontos vállalati kört, amelyekre PHARE-forrásból tanácsadói szolgáltatást vehet igénybe az ÁVÜ.-------------------JEGYZET------------------­A ki (á)rt mond... Szarvas Dezső Szemrehányást kaptam egy T. Olvasónk­tól minapi jegyzetem miatt, amelyben a kárpótlási jegyek árfolyam-emelkedéséről elmélkedve, kissé burkoltan ugyan, de arra buzdítottam - olvasónk szerint - sok ezer, kárpótlási jeggyel rendelkező honfitársa­mat, hogy ne adják, illetve ne kótyavetyél­jék el a jegyeket, mert azok jóval többet ér­nek annál, mint amennyit a tőzsdén, vagy másmilyen, szabadforgalomban mostan­ság fizetnek érte. Há t akkor mit kezdjünk a jegyekkel ? Fektessük tán' be valamilyen bi­zonytalan részvénybei Vegyünk rajta érték- vesztett állami vagyont? - kérdezi egyebek között olvasónk. Hát.. . ami igaz, igaz, az írásból hiányzott némi praktikus tanács, vagyis: egy kissé szakállas - a hetvenes évek elején született- viccre utalva: „aki árt mond, mondjon bért is”. Hogy mégis mit kezdenék a jegyek­kel ? A választ bizony meg kell fontolni, mert mint ahogy a lóversenyen, a totóban sincs tuti tipp, úgy nem mehet tutira az ember az üzleti életben sem. Ezért aztán, ha úgy len­ne kárpótlási jegyem, mint ahogy nincs, még most sem adnám el, tekintve, hogy a tőzsdén az elmúlt héten pénteken már 800 forintért forogtak a papírok. A jelek szerint- a keresletet figyelembe véve - a jegyek ára 8-900forint között stabilizálódik majd. Ez már azért elfogadható ár, s ha valaki mégis mindenképpen el akarja adni a je­gyét, akkor az ezen az áron nyugodtan ad­ja el, s vásároljon valamilyen értékpapírt, vagy a pénzt helyezze bankbetétbe, hogy gyarapodjon a tőkéje. Apropó! Részvény. Azért jó néhá ny papírt kínált már eddig is az Állami Vagyonkezelő Rt. kárpótlási je­gyért. Azok, akik vettek például a MÓL Rt., vagy PICK Rt, papírjaiból, most nyugodtan malmozhatnak otthon, de sorolhatnánk még jó néhány részvényt, mert azért nem annyira leírt az az állami vagyon, mint amennyire belesulykolódott az a köztudat­ba, Jó üzletnek ígérkezik a Prímagáz Rt. részvénye is, ainelyet tegnaptól lehet vásá­rolni készpénzért és kárpótlási jegyért. Az pedig mindenképpen kecsegtető, hogy a külföldi tulajdonos a kárpótlási jegyért jegyzőktől, a jegyzés lezárása után kibocsá­tási áron vásárolja meg a papírokat. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 113 üzletben összesen 112,342300 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy Tőzsde »a Index (ideiglenes) nov. 26-án: 1190,56 -19,61 Hivatalos árfolyamok mkmmhmnmi Érvényben: 1993. november 29. Valuta Pénznem Vétel Eladás Angol font 146,80 149,60 Ausztrál dollár 65,51 66.75 Belga frank* 273,95 278^61 Dón korona 14,61 14,87 Finn márka 16,92 17,32 Francia frank 16,77 17,05 Holland forint 51,56 52,42 ír font 139,30 141.90 Japan yen* 90,97 92,17 Kanadai dollár 74,41 75,81 Kuvaiti dinár 333.30 338,80 Német márka ; 57,89 58,85 Norvég korona 13.33 13,57 Olasz, líra*' 58,51 59,79 Osztrák schill.* 823,22 836,82 Portugál escudo* 56,57 57,67 Spanyol peseta* 70,80 72,32 Svájci frank 66,18 67,26 Svéd korona 11,76 12,02 ÜSA-dollár 98,33 100.89 ÉCÜ(KP) 111,26 113,22 Deviza Vétel Eladás 147,73 148,43 65.96 5*66,26 275,31 276,47 14,70 : 14,76 17,06 17,16 :.1«,87-®7I 51,88 9ÉÉHL 91,52 91,82 334,27 335,65 KM1 llk47 828,17 831,57 66,83 57.11 71.34 71.72 66.54 • 11,86 M 112.03 112,53 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents