Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-26 / 277. szám

0 0 0 Külön szoba dohányzásra Hosszú vívódás után, ez év októberében végre megszületett az ly munkavédelmi törvény. Sok olyan része van, amely való­ban újdonságot jelent. (4. oldal) Heti rádió és tv-melléklet KIADÓ! PÉLDÁNY XLIX. évfolyam, 277. szám 1993. november 26., péntek Ára: 15,40 Ft. / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Patak első EB-érme A tizenhat éves fiú, Laska József, az STC ökölvívója a közelmúltban az olaszországi Salemoban rendezett ifjúsági Európa-haj- nokságon nyert bronzérmet. (9. oldal) Magyar-izraeli katonai tárgyalások Budapest (MTI) - Magyar-izraeli vegyes bizottság alakul a két ország katonai kapcsolatainak kiszélesíté­se érdekében, hogy kidolgozza az együttműködés lehetséges formáit, beleértve a haditechnikai kooperáci­ót is. Erről Für Lajos honvédelmi mi­niszter beszélt azt követően, hogy csütörtökön hivatalában fogadta Mordechaj (Motta) Gur tábornokot, az izraeli védelmi államtitkárt, aki magyar kollégája, Szendrei László meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodik. A megbe­szélésen Für Lajos és Mordechaj (Motta) Gur kölcsönösen tájékoztat­ták egymást aktuális politikai kér­désekről, országaik biztonságpoliti­kai helyzetéről. Legyen médiatörvény Budapest (MTI) - Az MDF Orszá­gos Elnökségének szerda éjszakai teljes üléséről mondott további rész­leteket Herényi Károly szóvivő csü­törtöki tájékoztatóján. A szóvivő most is elmondta, hogy Boross Péter kifejtette: a médiákban kialakult helyzet miatt rendkívül fontos, hogy lehetőség szerint még ez évben a T. Ház elé kerüljön a médiatörvény-ja­vaslat. Ezzel a megítéléssel az el­nökség is egyetértett. Arra a kérdés­re válaszolva, hogy az MDF a doku­mentum parlamenti beterjesztése előtt egyeztetni kíván-e az ellenzék­kel, Herényi Károly kijelentette: a tervezetet csak akkor érdemes be­nyújtani, ha az elfogadás feltételei megértek, és nem ismétlődik meg a tavalyi eset; tehát az MDF ennek szellemében jár el. Euro-pilóták Budapesten Budapest (MTI) - Huszonkét or­szág pilótái találkoztak az elmúlt napokban Budapesten, hogy megvi­tassák a szakmájukat érintő legú­jabb fejleményeket, s kicseréljék ta­pasztalataikat - hangzott el a Nem­zetközi Közforgalmi Pilóta Egyesü­letek (Europilot) csütörtöki sajtótá­jékoztatóján. A szervezet képviselői elmondták: a háromnapos konferen- cián egyeztetett álláspontot alakí­tottak ki a Közös Piac közös légügyi szervezetének javaslataira. A piló­ták ugyanis úgy vélik, hogy a készü­lőben lévő új európai szabályozás túl sokat követel a repülőgépek vezető­itől, s ez akár a légiközlekedés biz­tonságát is veszélyeztetheti. Vizsgálat a Vegyépszer ügyében Budapest (MTI) - Szabó Tamás Privatizációért felelős tárca nélküli nüniszter vizsgálatot rendelt el a yegyépszer ügyében azért, mert be­jelentés érkezett hozzá, hogy a vál­lalatnál visszaélések történtek. Eszerint az ügyben Dérczy István, a vállalat volt vezérigazgatója is érin­tett. Ennek alapján Szabó Tamás tá­jékoztatta Pongrácz Tibort, az Álla- °ü Vagyonügynökség Igazgatótaná­csának elnökét és Csépi Lajost, az AVÜ ügyvezető igazgatóját a tudo­mására jutott információkról, egyi­dejűleg levélben felkérte őket arra, hogy a vizsgálatot követően - ^ennyiben az indokolt - tegyenek Javaslatot büntetőeljárás kezdemé­nyezésére. A levél szerint: „a vizsgá­latok lezárása után az ÁVU Igazga­tótanácsának újra kell tárgyalnia a yegyépszer, valamint Dérczy István úgyét”. Felkészültek, csak árvíz ne legyen Miskolc (EM - I.S.) - Bár nem akarta senki sem az ördögöt a falra festeni, de annyit azért elmondtak tegnapi sajtó- tájékoztatójukon az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vezetői: egy nagy árvíz esetén több mint két tucat­nyi, Bodrog, Sajó és Hemád menti te­lepülés egyes részéi biztos víz alá ke­rülnének. Az árvíz lehetőségét pedig soha nem lehet kizárni, különösen az elkövetke­ző években nem, hiszen tapasztalat: egy évtizednyi szárazság után törvény- szerű, hogy csapadékos időjárás kö­vetkezik. Régiónkban pedig több, mint tíz éve az aszály az úr. Az Évizig kezelésében lévő árvíz- és belvízvédelmi művek, felszerelések, védelmi anyagok őszi szemléjét, fe­lülvizsgálatát a napokban fejezték be-erről tájékoztatták tegnap a saj­tó képviselőit. Pados Imre igazgató és Stéfán Márton főmérnök, műsza­ki igazgatóhelyettes elmondotta: igaz, hogy az árvízvédelmi töltések elóú-t védképességét mindenkor biz­tosítani kell, de az egymást követő árvizek igénybevételei, az időjárás, s más, különböző tényezők azt fokoza­tosan rontották az utóbbi években. A hibák kijavítására, a hiányzó anya­gok pótlására intézkedési tervet ké­szítettek, de hogy ennek megvalósí­tására honnan lesz pénz - kérdéses. A vízügyi igazgatóság harmadannyi összegből gazdálkodik, mint ameny- nyi biztonságos működéséhez szük­ségeltetne. Ez, és az utóbbi évek pénzhiánya mi­att elmaradt beruházások következ­tében mintegy 240 kilométer hosszú A Tiszánál, Tiszakeszi térségében. Több, mint kétszáznegyven ki­lométer hosszú fővédelmi vonal megerősítése szükségeltetne. Fotó: Fojtán László fővédelmi vonal szorul megerősítés­re, jó néhány község körül pedig hi­ányzik a körtöltés. Mindezek megépítése több mint tízmilliárd forintba kerülne - belát­ható időn belül erre nincs pénz. Mint ahogy a belvízvédelmi rendszer, szi­vattyútelepek bővítésére, korszerű­sítésére sem. Elhangzott: a védvo­nalrendszer nagyfokú kiépítetlensé- ge, a fejlesztési és fenntartási kere­tek szűkössége, a védvonalak elöre­gedése, a töltések repedése, a felújí­tási költségek folyamatos növekedé­se, a védekezési erők biztosításának kérdése és bizonytalansága, a jogi rendezetlenség arra vezetett, hogy az árvízi biztonságban vákuum ke­letkezett. Egy őszi, tavaszi ár senkinek sem jön jól. Ezek ismeretében különösen nem. Az Ódától az iskolai vizsgákig Országos konferencia kezdődött tegnap Lillafüreden Miskolc (ÉM - DK) - Az Ódával kezdődött... Kulcsár Imre színmű­vész tolmácsolta a Lillafüredi Palo­taszállóban tegnap délután a Vizs­gák a XX. század végén című orszá­gos konferencia megnyitóján József Attila versét. Hogy jön ez egy okta­tással foglalkozó szakmai fórum­hoz? Úgy, hogy a házigazda jogán megyénkről, Miskolcról, Lillafüred­ről beszélt Hanis Béláné, a megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté­zet igazgatója, s elmesélte azt a tör­ténetet is, hogy az 1933-as írókong­resszuson született meg ez a csodá­latos vers, itt Lillafüreden. S akár ennek a konferenciának is lehet sa­ját témájában ilyen hatalmas „ered­ménye”. Hiszen az ország számtalan elismert szakembere összejött itt. Kálmán Attila államtitkár is ígérte, hogy itt lesz, ám mégsem volt jelen, így a nyitóelőadást Kádámé Fülöp Judit, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakértője tartotta meg. Elmondta, negyven éven ke­resztül egyetlen érvényes tan terv, egyetlen érvényes tankönyvsorozat és egyetlen vizsga, az érettségi volt. Ez így működött, elemei összefügg­tek egymással. A tankönyvszabályo­zás rugalmasabb módja azonban megköveteli a vizsgarendszer meg­változtatását is. S a vizsgarendszer standardizálása is szükséges, nem­zeti érdek, hogy a bizonyítványok el­fogadhatók legyenek á „nemzetközi piacon”. Ám ez hatalmas berúházás is. Hiszen valahogy bizonyítani kell, hogy a sárospataki ötös ugyanazt je­lenti, mint a hódmezővásárhelyi; hogy hasonló bizonyítvány mögött hasonló műveltségképet tételezhe­tünk fel. És ettől igazán bonyolult a dolog. Köztudott, hogy az alaptanterv, s így a vizsgarendszer kidolgozása is pa­rázs viták mellett folyik. Az alapkér­désben nehéz a megegyezés: abban, hogy mit és miért tanítsunk. Közös értékrend nélkül tananyagot válasz­tani nem lehet. Ám végső soron csak sikerül „elcsendesíteni” a felnőtte­ket, hiszen a legfontosabb kritérium mégiscsak az, mennyi fér bele egy gyermek munkanapj ába... Á konferencia ma is folytatódik, fél kilenctől Hegedűs T. András A vizs­ga mint kulturális jelenség című elő- ; adásával kezdődik a program. Csökkent a munkanélküliek száma Az országos ráta 12,6, a megyei viszont még mindig 20,7 Budapest (MTI) - Október végén 655 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, 15 ezerrel kevesebbet, mint szeptem­berben. Mint az Országos Munkaü­gyi Központ legújabb, a véglegesített adatokból összeállított jelentéséből kiderült, ez a februárban regisztrált 705 ezres maximumhoz képest 50 ezres csökkenést jelent. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 12,6 szá­zalékra mérséklődött. Januárban 693 ezer, februárban 705 ezer, már­ciusban 697 ezer, áprilisban 685 ezer, májusban 677 ezer, júniusban 657 ezer, júliusban 677 ezer, augusz­tusban 675 ezer, szeptemberben 670 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván. Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben 900 fővel, 1,2 százalékkal csök­kent a regisztrált munkanélküliek száma, ami 20,7 százalékos rátának felel meg. Júliustól egyre több pályakezdő fia­tal regisztráltatta magát a munkaü­gyi kirendeltségeiméi, októberben viszont a pályakezdő munkanélküli­ek száma is csökkent. A hóvégi zárónapon 70 400 pálya­kezdő munkanélkülit tartottak nyil­ván, 6400-zal kevesebbet, mint szep­temberben. így az összes munkanélküli között arányuk 11,5 százalékról 10,7 szá­zalékra csökkent. Nyáron és ősszel az iskolaév befeje­zését követően a korábban regiszt­ráltakon túl összesen 68 400 közép- és felsőfokú végzettségű fiatal, az is­kolarendszerből kilépők 40 százalé­ka feliratkozott a nyilvántartásba. A nem pályakezdők körében a re­gisztrált munkanélküliek száma február óta folyamatosan csökkent. Ennek eredményeként októberben 64 400-zal kevesebb nem pályakez­dő állástalant tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek a febru­ári maximumhoz képest. Az 1993-as évben az októberi záró­napig összesen 230 ezer munkanél­külinek járt le a járadékellátása, 30 ezer pályakezdőnek a segélyezése. Közülük mintegy 60 ezren átmene­tileg még a regisztráltak között ma­radtak, mintegy 90-100 ezren nyer­ték el az önkormányzatoknál a jöve­delempótló támogatást, 20 ezren pe­dig - bár ezt az önkormányzati se­gélyt nem kapták meg - továbbra is kérték regisztrációjukat. A fennmaradó 80 ezer állástalan kö­zül 30 ezernek sikerült elhelyezked­ni, 30 ezren inaktívvá váltak és 20 ezerre tehető azok száma, akik a re­gisztrációból kikerülve továbbra is állást keresnek.----------KOMMENTÁR--------­K onszenzus Lévay Györgyi Mi minden fér bele egy napba! Tegnap azt mondta egy immunológus, hogy a stressz kiváltja a légúti megbetegedést. Kislányom készül az iskolába, ma kell m egírnia élete első felmérő dolgozatát. Ül a kakaója előtt és szipog, tüsszög, pedig az este még semmi baja sem volt. Kedves is­merősömet feketébe öltözve találom, meg­halt az édesanyja, egyedül az vigasztalja, hogy könnyű halála volt, jól bántak, tö­rődtek vele az orvosok. Cinikus kollégám olyan képtelenséget mond, hogy orvos is­merőse azért nem vette ki tíz éve a szabad­ságát, nehogy elszalasszon egyetlen para­szolvenciát. Miközben írom ezt a jegyzetet, kíváncsi­an pillogok az asztalomon lévő csomagra. A mályi természetgyógyásztól kaptam ajándékba. Van benne egy Zeodri nevű sportpúder, egyRejuvenál arcradír és egy körömvirágkrém. Azt mondja, majd meg­látom, milyen hatásosak. Aztán elpana­szolja, hogy mennyi megrázkódtatás éri manapság is a természetgyógyászokat. Támadják őket az orvosok, itt, a mi me­gyénkben is, de főként a szomszédban, Hajdú-Biharban, ahol orvostudományi egyetem van. De elpanaszolja azt is, hogy egyes természetgyógyászok lejáratják a szakmát. Nincs ember, mondja, aki bio­energiával naponta 8-10 betegnél többet képes lenne gyógyítani. Aki ilyet tesz, az sarlatán, csak a pénz érdekli. Meséli, hogy tíz ember után már elhagyja minden ereje. Még jó, hogy ott van az udvarán a diófa. A legdermesztőbb télben is annak az ágán tornászva pótolja az energiáját. Eldicsekszik, hogy eloszlatta egy pácien­se hasi rákos daganatát. Felszisszenek, mert egyszer ezt leírtam valakiről, és erre igen mérgesen válaszolt egy sebészpro­fesszor. A professzor válaszára meg a ter­mészetgyógyászok kamarája reagált, cseppet sem simulékonyabban, Telefax érkezik: jön Michel Carayonpszi- sebész, aki húsz éve manilai módszerrel kezel eredményesen daganatos betegeket. Ugyanő felsőbbrendű tudati energiáját felhasználva is tud gyógyítani, Egy óra múlva dr. Biczó Erzsébet belgyó­gyász-természetgyógyásszal készítek in­terjút. A mai nap talán konszenzusra ju­tok önmagommal, aki ebben is hisz, ab­ban is, tehát ebben sem, meg abban sem. Sokan élünk efféle tudathasadásos álla­potban, Akkor gyógyulunk csak ki belőle, ha a doktor és a mester egyszerre hajol fé­lénk. Az egyik tűt döf belénk, a másik meg keleti dallamot dúdol a fülünkbe. Közben mindhárman mosolygunk. Kereszténység és közélet Budapest (MTI) - A Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége (KÉSZ) november 26-28. között tartja második kongresszusát -jelentették be a szervezők csütörtökön. A kongresszus témája: Kereszténység és közélet - Egyház és politika. Mint Csanád Béla a KÉSZ elnöke hangsúlyoz­ta - a hívó embereknek kötelességük részt ven­ni a politikában. E részvétel mikéntjét próbál­ják megfogalmazni a mostani kongresszuson. Neumark Tamás, a szervezőbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető céljuk­nak tartják a társadalom közgondolkodásának keresztény szellemiségű alakítását, befolyáso­lását. Kiemelte: a kongresszus előadói - példá­ul Andrásfalvy Bertalan, Latorcai János, Kál­mán Attila, Balsai István - mindannyian a tag­jai a KÉSZ-nek. A kongresszust Antall József kormányfő nevében Boross Péter nyitja meg, díszvendég pedig Tőkés László lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents