Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-03 / 257. szám

1993» November 3», Szerda Hírek — Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Számítógépes nyilvántartás Budapest (MTI) - Várhatóan még ez év végére befejeződik a számító­gépesítési program első szakasza az ország 114 körzeti földhivatalában, így megkezdődhet a számítógépes ingatlannyilvántartási adatbank­ban eddig még nem szereplő adatok és dokumentumok betöltése. Erről Remetey-Fülöp Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium témában ille­tékes főtanácsosa tájékoztatta az MTI-t. A szakember elmondta: a magyar ingatlanvagyon számítógé­pes nyilvántartási programja négyé­ves időszak alatt valósul meg. A munkát két éve kezdték meg a PHARE-program segítségével. Eb­ből a forrásból mintegy 7 millió ECU-hoz jutott a Földművelésügyi Minisztérium. Ebből mintegy 3 és fél millió ECU-t használtak fel a jelen­legi részprogram végrehajtására, amelynek keretében Olivetti és ICL számítógépekkel könnyítették meg a földhivatalokban dolgozók munká­ját. A komputerizálás eredménye­ként egyszerűsödött az ingat­lannyilvántartás az egész ország­ban. Már naprakész adatok állnak rendelkezésre az ingatlanról, és a tulajdonosokról. Ezek szöveges in­formációk. A program második fázi­sában valósul majd meg az adatok grafikus feldolgozása. Ekkor mód nyílik arra, hogy digitális, nagy mé­retarányú kataszteri térképek is ké­szüljenek hazánk ingatlanvagyoná- ról. A számítógépes ingatlannyil­vántartást egyébként az önkor­mányzatok, az államigazgatás, a környezetvédelem, sőt maguk az ál­lampolgárok is igen jól használhat- jákmajd, ha a teljes rendszer kiépül. Rendőrségi felhívás Gödöllő (MTI) - A Gödöllői Rendőr- kapitányság nyomozást folytat az el­len az ismeretlen személy ellen, aki ez év július 3. és október 10. közötti időben több esetben a M3-as autópá­lya felüljáróiról ledobott tárgyakkal súlyosan veszélyeztette a közleke­dés biztonságát. 1993. július 3-án 02.00 órakor az M3-as autópálya 18 600 m-es szelvé­nyében lévő hídról kb. 20 kg súlyú betondarabot dobott egy Hatvan irá­nyába közlekedő benzinszállító ka­mion vezetőfülkéjére. Keletkezett rongálási kár: 300 000 forint. 1993. augusztus 11-én 20.30 órakor az M3-as autópálya 14 000 m-es szelvényében lévő hídról kb. 15 kg súlyú betondarabot dobott egy Bu­dapest irányába haladó Fiat Regat­ta típusú személygépkocsira. A keletkezett rongálási kár: 100 000 forint. 1993. szeptember 24-én 23.30 órakor az M3-as autópálya 18 500 m-es szelvényében lévő hídról 1 db savas akkumulátort dobott egy Hat­van irányába haladó Rába platós vontató vezetőfülkéjére. A keletke­zett rongálási kár: 100 000 forint. 1993. október 10-én 20.30 órakor az M3-as autópálya 11000 m-es szelvé­nyében lévő hídról egy 25 x 35 cm-es betondarabot dobott le a Hatvan irá­nyába menetrend szerint közlekedő autóbusz szélvédőjére. A rongálás­sal okozott kár: kb. 50 000 forint. Az ismeretlen elkövető minden eset­ben gépkocsival távozott a hely­színről. A Gödöllői Rendőrkapitányság veze­tője 50 000 forint pénzjutalomban részesíti a nyomravezetőt. Aki az üggyel kapcsolatosan bármi­lyen információval rendelkezik, kér­jük, hogy személyesen, vagy levél­ben jelentkezzen a Gödöllői Rendőr­kapitányságon, vagy hívja fel a 06/28 320-333 vagy a 111/72-72 tele­fonszámot. Hűtőház vállalkozásban Mezőtúr (MTI) - Hútőház építésé­re és üzemeltetésére kötött szerző­dést az agrártermelői többséggel alapított mezőtúri Túri Hűtő Rt. és az amerikai Illionis állambeli AFT Automation Incorporated. Az üzlet érdekessége, hogy a mezőtúri társa­ság az USA budapesti nagykövetsé­gének információs rendszerén ke­resztül talált magának tőkeerős partnert. A szerződésben foglaltak alapján az amerikai cég az általa létrehozott pénzügyi alapból fedezi a kivitelezés költségeit, és az üzemeltetés teendői mellett gondoskodik a termékek ér­tékesítéséről is. Az 1994. évi felvételi új vonásai Megyénkből is nagyon sokan a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen tanulnak Fotó: Fojtán László Budapest (MTI) - Elkészültek az egye­temek és a főiskolák jövő évi felvételi szabályzatai, ezek alapján nyomdába került és december közepén kapható lesz a könyvesboltokban a „Felsőok­tatási felvételi tájékoztató - 1994". Új kormányrendelet készül Bár e tájékoztató tükrözi az új felső- oktatási törvény megváltozott felvé­teli szemléletet, maga a felvételi el­járás 1994-ben kisebb mértékben változik, mint az elmúlt években bármikor. A törvény a felsőoktatási intéz­ményre bízza a bebocsátás követel­ményeinek, a felvehető hallgatók létszámának meghatározását, a vizsgák megszervezését és lebonyo­lítását, a felvételi döntéseket, de elő­írja a felvételi követelmények közzé­tételét. A régi törvény minden pályázó szá­mára kötelezővé tette a felvételi vizsgát, de lehetővé tette a vizsga alóli mentességet. Az elmúlt 4 évben ennek hatására a felvettek egyre nö­vekvő hányada - 1993-ban már több mint 30 százaléka - felvételi vizsga nélkül (középiskolai eredményei alapján) jutott be az I. évfolyamok­ba. Az új törvény nem úja elő a felvéte­li vizsgát, de lehetővé teszi, hogy ez is a válogatás szempontjai közt sze­repeljen. A felsőoktatási intézmények vezetői tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy jövőre a felvételi eljárás - lé­nyeges vonásait tekintve - a koráb­bi évekhez hasonlóan zajlik le. így a most érettségizőket nem állítják vá­ratlan akadályok elé. Ebben az év­ben elkészül a felvételi eljárás álta­lános szabályait tartalmazó új kor­mányrendelet, amelyet 1995-ben al­kalmaznak majd először teljes egé­szében. Ennek eredményeként vár­hatók csak újabb lényeges változá­sok. Minden érettségiző korosztály alapvető kérdése, hogy milyen felvé­teli esélyei vannak. A felvételi esé­lyeket a jelentkezők és a felvettek aránya méri. Ez a következőképpen alakult az el­múlt években: (A katonai és egyhá­zi intézmények adatai nélkül.) Növekvő esélyek Az 1994. évi felvételi esélyek csak becsülhetők. Minthogy az érettségi­zők száma az ideihez képest alig vál­tozik és mivel 1993-ban az egy évvel korábbinál több mint nyolcezerrel többen nem jutottak be - nyilván kö­zülük többen újra pályáznak-, ezért a jelentkezők számának kis mérté­kű növekedése várható (74-75 ezer). A felvételi irányszámok 2500-zal emelkednek az ideihez képest, így 32-33 ezer felvettél számolhatunk. Tehát a pályázni készülök remény­kedhetnek: felvételi esélyeik való­színűleg növekedni fognak.Termé- szetesen ezek átlagos számok, az egyes intézménycsoportokban, in­tézményekben ettől eltérő tendencia is lehetséges. A továbbiakban - a tel­jességigénye nélkül - azt vizsgáljuk, hogy intézménycsoportonként mi­lyen felvételi változások lesznek, mi­re kell felkészülniük a pályázóknak. Tudományegyetemek A tudományegyetemi karok irány­számai a következő évben csak 2-3 százalékkal növekednek. AZ ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAROKON Az Államigazgatási és a Rendőrtisz­ti Főiskolákon csak annyi lesz a vál­tozás, hogy Szegeden a jogász kép­zés mellett közgazdász-gazdálkodá­si egyetemi szak is indul (matemati­ka, történelem, közgazdaságtan vizsgatárgyakkal). Akik ezekbe az intézményekbe jelentkeznek, igen kevés átjelentkezési lehetőséget kapnak, néhány tanító és óvónőkép­ző intézmény fogadja csak őket, ha sikerrel leteszik az ottani alkalmas- sági vizsgát. A fővárosi, a pécsi, a miskolci karon minden érettségiző­nek felvételi rizsgát kell tennie, a szegedi karon a középiskolából 60 pontot hozók és meghatározott nyelvvizsgákkal rendelkezőket az Államigazgatási Főiskolán a kie­melkedő középiskolai eredményeket produkálókat vizsga nélkül ve­szik fel. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROKON A bölcsész képzés kiterjedése folyta­tódik: idén a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen indult, jövőre a Ká- roli Gáspár Református Egyetemen indul bölcsész kar (angol, holland és magyar szakkal). Újonnan induló szakok: az ELTÉ-n amerikaniszti- ka, japán, kínai, skandmarisztika és újgörög; Szegeden: amerikanisz- tika, általános és alkalmazott nyel­vészet; Miskolcon: politológia és kul­turális antropológia; Veszprémben: kémia-környezettan. Veszprém is áttér egyébként idén a - többi kar ál­tal már korábban bevezetett - egy­szakosjelentkezési lehetőség mega­dására, az egyetemi szakok itt is tet­szés szerint párosíthatok másikkal. Az ELTÉ-n szigorítanak a vizsgáz­tatási feltételeken, nem tehet szóbe­li vizsgát, aki az írásbeli vizsgán nem ér el legalább 7 pontot. A pécsi karon a francia szakon megszünte­tik, ugyanakkor a német, az olasz és a spanyol szakokon bevezetik a fel­sőfokú nyelvvizsgával rendelkezők számára a szóbeli vizsga alóli fel­mentést (az orosz szakon az írásbeli vizsga alól mentik fel az ilyen pályá­zókat). A szegedi és a debreceni ka­ron nem fogadnak el átjelentkezést a történelem, a magyar, az angol, a francia és a német szakokra, továb­bá a debreceni karon a filozófia, a művelődési és felnőttképzési mene­dzser, a néprajz és a pszichológia szakon sem. A KLTÉ-n megszünte­tik a középiskolai eredményeken alapuló vizsgamentességeket. A miskolci szak legtöbb szakán felvé­telt nyerhet - az irányszám 50 szá­zalékáig - aki a középiskolából 55 pontot hoz és a magyar, a történelem szakokon, ezen kívül még meghatá­rozott nyelvvizsgával is rendelkezik. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROKON Új szak(pár) indul Pécsett: a fizika- technika és a földrajz-matematika valamint Debrecenben: a geográfus; nem indítja jövőre az ELTE a tech­nika-egyéb és a mérnökfizikus szak(pár)okat. A pécsi karon felve­szik a fizika szakra a fizikából érett­ségizett és a középiskola utolsó két évében matematikából és fizikából 4,5 átlagú pályázókat. A szegedi karon nem fogadnak átje- lentkezóket a földrajz és a geográfüs szakokra. E karon egyébként a legtöbb szakra vizsga nélkül nyernek felvételt a kü­lönböző tanulmányi versenyek he­lyezettjei, résztvevői illetőleg a ma­tematika, a fizika, a kémia, a ma­gyar és a földrajz szakokra azok, aki e tárgyakból kiemelkedő középisko­lai eredményeket értek el. A debre­ceni karra csak a város azonos felvé­teli tárgyú szakjaiból fogadnak el át­jelentkezést, és ide is - több szakra - be lehet jutni felvételi vizsga nél­kül kiváló középiskolai osztályzatok esetén. (folytatjuk) Év 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994* Jelentkezők száma 45800 43600 48500 51700 60200 73400 74000* Felvettek száma 18700 17800 19500 22400 26100 30900 32000* Felvételi arány (esély) százalék 40,8 40,8 40,2 43,3 43,4 42,1 43,2 (* becsült adat) Biztosítási etikai kódex készül Budapest (MTI) - A biztosítás, a biztosítók és a biztosítási szakma közmegítélésének javulásáért, a ki­épülő piac magatartásnormái miha­marabbi kialakulásáért szakmai etikai- és versenykódex megalkotá­sát tervezi a Magyar Biztosítók Szö­vetsége. Az elképzelések szerint a kódex elő­írásai a Mabisz tagbiztosítóinak el­fogadott etikai és versenyszabályait tartalmazzák, és valameny- nyi biztosító számára kötelező érvé­nyűek lesznek. A tervezett kódex megtiltja a tisztes­ségtelen versenyt, azaz tilos valót­lan tény állításával, vagy híresztelé­sével a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, veszélyez­tetni. A kódex értelmében nem meg­engedhető olyan ajánlatot tenni az ügyfeleknek, amely a versenytárs­sal fennálló szerződés, kapcsolat fel­bontására, illetve új szerződés meg­kötésére irányul. Tilos az ajánlathoz felmondási blankettát mellékelni. A biztosítás etikai kódexe kartell-ti- lalmat is elrendel, azaz a biztosító intézetek között nem születhet olyan megállapodás, amely gátolja a piaci verseny kibontakozását. Nem lehet például díjkartellt alkalmazni, a piacot felosztani, vagy a fogyasztók meghatározott körét kizárni a bizto­sításokból. Nem minősül viszont kartell-megál- lapodásnak, ha az általános szerző­dési feltételeket alkalmazzák, illet­ve azonos statisztikai adatokat használnak, továbbá az ügynöki és közvetítői jutalékokat összehan­golják. A kódex az ügynöki etikát is szabá­lyozza. Eszerint a biztosítók alkal­mazottai, üzletkötői, ügynökei és megbízottai kötelesek egyértelműen megnevezni az őket megbízó biztosí­tótársaságot. A biztosító hivatalos helyiségein kí­vüli tárgyalások, megbeszélések so­rán az ügynök köteles partnereinek névjegyet adni, s ha üzleti ajánlatot tesz, személyazonosságát igazolnia kell. Az ügyfél megtévesztésének, vagy tévedésben tartásának minden for­mája tilos, különösen azt a hamis látszatot kelteni, hogy a szerződés megkötése kötelező, vagy annak el­mulasztása az ajánlattevő számára súlyos hátránnyal jár. Azt sem sza­bad színlelni, hogy a megkötendő biztosítási szerződés valamennyi kockázatra kiteljed. Tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy a díjfi­zetés elmaradásának milyen követ­kezményei vannak, nem szabad vi­szont jogosulatlan kárrendezési elő­nyöket kilátásba helyezni. Keserű emlékezés XI. Gulyás Mihály Viszont az eddig „nehézgépgyár” néven leple­zett fegyvergyára két év óta egyetlen üzletet se kötött - akinek nagyon is kellene termelvé- nyük, nem kaphat belőle. Az üzem 464 dolgozó­ja azonban dolgozik, és a raktárakban - uram- bocsá! - „nagy-nagy balhékról” álmodnak a fé­lelmetes eszközök. (1943-ban 5 ezer ember tün­tetett az igazgatóság épülete előtt. Jelszavaik igen szimpatikusak voltak: „Békét a világnak! Nem dolgozunk a németeknek!” Az igazgató csak ennyit mondott a hangszóróba: „Hát akkor holnaptól ne jöjjön be senki. Mi csak a németek­nek dolgozhatunk!” Az emberek együtt és egye­dül végiggondolták az igazgató két rövid mon­datát és másnap mindenki dolgozott. Most a DI- GÉP három, eladható termékeket gyártó rész­lege ezt hangoztatja. „Nem dolgozunk az ágyú­gyárosokra!” Nos, akkor majdnem ötszáz mun­kástestvérüknek adják ki a menlevelet. (Friss, kellően még nem ellenőrzött hír - egyedül a fegyvergyárra akad fizetőképes vevő...) A „magyar Ruhr-ridék” fölött kevesebb a füst, de az egét még sohase borította ekkora felhő, alig-alig jut át rajta a remény fénysugara. A hangulat rossz, de a „nosztalgiázó” feliratokra kevesen reagálnak - úgymond - „pozitíve”, el­lenkezőleg, a legtöbb ember semmi rokonszen- vet nem érez - maholnap - senki iránt. A Borsod Megyei Statisztikai Hivatal már majdnem két évtizede jelzi: Miskolcról, a me­gyéből szelektív elvándorlás folyik. Főleg azok ménnek el, akiknek - képzettségük révén - van esélyük az elhelyezkedésre Budapesten, vagy másutt. Egy évtized alatt így fogyott el innen 60 ezer ember. A távlati településhálózat-fejleszté­si terv megalkotói véglegesen melléfogtak a me­gyei iparának „további dinamikus fejlődéséről” megfogalmazott prognózisukkal. Miskolc - né­pességszám tekintetében - már harmadik, és a megyében több, mint 70 ezer ember vesztette el munkahelyét, statisztikailag csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megye előzi meg. A főváros és Miskolc-Borsod között egyezség volt, Füzesa­bony például már nem tartozott terrénumához, ezért néhány vonat csak addig közlekedett a Keletiből. Szabolcs irányába viszont 175 km tá­vol a .fiatársáv”, az ottani munkanélküliek egy része viszont Borsodban veszítette el állását. Az a feltételezés, hogy a tsz-ek megszüntetésé­vel, illetve átalakításával, a föld privatizálásá­val a városokba „kényszerült” falusiak haza­mennek földet művelni, eddig nem igazolódott. Ha az én unokatestvéreim restek rakni a ka­zánt, a bérház kényelméért csúnyán kizsákmá­nyolják szüleiket - végül is nekik kell „bepótol­ni” - és nem akarózik megművelni a csöpp ker­tet, ez általánosuk, közös életérzés - a falu nem vált szimpatikussá. Élnek, mihelyt kiteszik lá­bukat a városból, kikerülnek abból a tömegből, mely ittlétével, fenyegető tömegerejével mindig sakkban tudja tartani a kormányzatot, bárme­lyik párt győz a következő választáson, a mai csődtömeget tényként kell elfogadnia. A falu mai fiatalsága is „városcentrikus”, az egész oktatáspolitika ipari munkaerő-tartalék­ként kezelte, nevelte a falusi gyerekeket és ez­zel a parasztszülók is tökéletesen egyetértet­tek. Paraszt múltjuk emlékei egyszerűen rette­netesek. A tsz-ek régi tagsága is felemlegeti sé­relmeit. Nem ,fiét szűk esztendőt kellett ott­hon, a háztájiban jóllaknia, amíg a „közös úgy- ahogy jövedelmet kezdett cseppenteni, csurran- tani és most, tessék, „nesze semmi, fogd meg jól!” A háztájiból kipréselt jövedelem képezte megélhetésük legfőbb forrását, de közben - hogy a természetbeni juttatásokhoz joguk le­gyen - megfelelő munkaegységet kellett szerez­niük, hiszen a természetbeni juttatás takar­mányt jelentett jószágainak, amelyekből pén­zelt, egyben élelmiszerének zömét előállította. Az öreg, azaz már nem aktív tagság ellenséges érzülettel figyeli a közös gazdálkodást fenyege­tő intézkedéseket, hiszen évek óta megszokta, hogy aratás után házhoz szállítják neki az egy holdra eső átlagtermésnek megfelelő búzát, ár­pát, kukoricát, aminek csak az előállítási költ­ségét kellett kifizetnie. Úgy érzik - és nem alap­talanul -, hogy évtizedek alatt eleget szűköl­ködtek azért, hogy a tsz gépeket, egyebeket sze­rezhessen. Szóval, a visszarendeződés fájdal­mát is meg kell szenvedniük, hiszen ők már nem bírnak a földdel, maholnap kertjük meg­művelésére se lesz erejük. (folytatjuk) Magyar hétvége Helsinki (MTI) - ,fiiagyar hétvége Finnor­szágban” címmel nagy sikerű rendezvénysoro­zatot tartott Helsinkiben a Finn-Magyar Tár­saság. Pénteken a Finn Vállalkozók Központi Szövetsége, a Finn-Magyar Kereskedelmi Ka­mara együttműködésével élénk érdeklődést ki­váltó szemináriumot rendeztek 3 magyar-finn gazdasági-kereskedelmi együttműködés kérdé­seiről, a magyarországi befektetések lehetősé­geiről. Vasárnap a helsinki kikötő impozáns módon felújított raktárépületeiben mintegy 7-8 ezer érdeklődő ismerkedhetett meg a ma­gyar kultúra, idegenforgalom és gasztronómia értékeivel. A rendezvényre tíz különböző város­ból különbusszal érkeztek a vendégek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents