Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

1993. November 23., Kedd Gazdaság ÉSZAIGMagyarorszag 7 A MEDOSZ a földalapokról Miskolc (ÉM) - A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége aggo­dalommal figyeli a Földművelésügyi Minisztérium és a Kárpótlási Hiva­tal újabb kárpótlási földalap kijelö­lési akcióját, amely elsősorban az ál­lami gazdaságok és jogutód szerve­zeteik használatában lévő termő­föld- és erdőterületeket érinti. A MEDOSZ Szövetség nem vitatja a jogos kárpótlási igényeket, de nem ért egyet a termőföld további szétda- rabolásával, mert ennek eredmé­nyeként tovább nőhet, kezelhetet­lenné válhat a mezőgazdasági mun­kanélküliség. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a pótlólagos ter- mőföldelvonás a gazdaságoknál sú­lyos működési zavarokat okoz, s ez­zel veszélyezteti sok ezer mezőgaz­dasági munkavállaló megélhetését. Kifogásolja, hogy az intézkedést ho­zó állami szervezetek nem számol­tak kellőképpen ezekkel a gazdasá­gi és foglalkoztatáspolitikai hatá­sokkal. Követeljük és elvárjuk, hogy a munkahelyüket elvesztő és utcára kerülő munkavállalók létbiztonsá­gának érdekében készüljön az ér­dekképviseletek bevonásával kor­mányzati szintű intézkedési terv. Részvény kárpótlási jegyért Miskolc (ÉM) - Jelenleg öt rész­vénytársaság papíijait, valamint a fillér Első Ingatlanbefektetési Alap jegyeit jegyezhetik a kárpótlásra jo­gosultak. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. tájékoztatása sze­rint, a legkeresettebbek a Pillér be­fektetési jegyek és a Budapest Bank Kt. papírjai. A Pillér befektetési jegyekből 1,355 milliárd forintnyit jegyezhetnek a kárpótlási jegy tulajdonosok, 4:3 arányban december 3-ig. Éddig összesen 388 millió forintnyi befek­tetési jegyet regisztráltak. A Budapest Bank Rt. papírjaiból 350 milHó forintnyit ajánlottak fel a november végéig tartó jegyzési idő­szakra. Eddig a bank papírjaiból 67 millió forint értékben jegyeztek a kárpótlási jegy tulajdonosok. Csu­pán néhány millió forintnyi igényt jelentettek be idáig a brókercégek­nél az Arvit Hűtőipari Rt., a Zala Bú­torgyár és a Hajdúsági Iparművek Papírjaira. Szerencse-tervek Budapest (MTI)-A Szerencsejáték Bt. rendkívüli közgyűlésén döntöt­tek a napokban társaság következő nárom évre szóló stratégiai koncep­ciójáról. Tájékoztató hangzott el ár­vái is, milyen intézkedéseket tett az vt. vezetése a számvevőszék közel­múltban elvégzett ellenőrzésének ajánlásaira. Kemény Nándor, a Sze­rencsejáték Rt. elnök-vezérigazga­tója elmondta, hogy ez év július 1- Jén, hivatalba lépésekor a cég vesz­tesége 182 millió forint volt, miköz­ben az 1991-es évet az rt. 2 milliárd forint adózott eredménnyel, az el­múlt évet pedig 700 millió forint adó­dott eredménnyel zárta. Az idén fél évkor kialakult veszteségben szere­it játszott, hogy a társaságnak a költségek alakulása miatt 500 millió förintos büntető adót kellett befizet­ne a költségvetésbe. A következő évekre szóló stratégiai koncepció alapvető célja a vagyonvesztés és a fejjesítmény-csökkenés azonnali megállítása. Összességében azt re­mélik, hogy az 1994-es év végén mintegy 16,5 milliárd forint, 1995 végén 19 milliárd forint összegű ár­bevétellel zárnak, 1996 végén pedig 31 milliárd forint bruttó árbevételt »céloztak meg”. 1996 végén az adó­éit eredmény mintegy 300 millió fo­rint körül alakul majd. Gazdaságpolitikai fórum Aßskolc (ÉM) -Vállalkozás és nö­vekedés címmel gazdaságpolitikai tórumot tart a Fidesz november 24- 0ü) délután fél háromtól Miskolcon. £ Program helyszíne a Belvárosi kulturális menedzseriroda színház- mrme lesz. A rendezvényen részt í'esz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, éjrbán László, a párt gazdasági ka­detjének vezetője, valamint Glatt- elder Béla, a mezőgazdasági kabi­net vezetője. Mezőgazdaság: betakarítás után Sokan vették igénybe a vetési támogatást Téli pihenőben a kombájnok, az Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Tulajdon­képpen a hó megérkezése vetett vé­get az őszi munkáknak megyénk mezőgazdaságában. A hosszú, eny­he ősz kedvezett a dolognak, és egy kormányhatározat, amely szerint 1500 forint hektáronkénti támoga­tás jár azoknak a gazdáknak, gaz- gálkodóknak akik őszi búzát vetnek. Még egyéb kiegészítő támogatást is kaptak a termelők, nem csoda, hogy a vállalt őszi vetésű növények vetés területe megnőtt. Bár az őszi vetésű növények alá a talajelőkészítés lehe­tővé tette volna a nagyobb arányú őszi vetést, a váratlanul jött hó ab­bahagyatta a munkát. A B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség titkára Fá­bián Gyula ügyvezető elnök elmond­ta, hogy a megyében az őszi vetésű növények vetésterülete - a fent em­lített okok miatt - ugyanannyi mint az elmúlt évben volt. Dósa Leventé- nétól a MÉSZ növénytermesztési szaktagozatának szaktitkárától megtudtuk, hogy őszi búzából 62 136 hektár területre vetettek. A tá­mogatást szerették volna kihasznál­ni a gazdák, ezért az előirányzott adapterek... több mint 66 ezer hektár vetésterü­let 97 százalékán a földbe került a mag. Rozsból a tervezett vetésterü­let összesen 1161 hektár. Méltány­talanul kevés viszont megyénkben az őszi árpa (294 hektár) és a vala­mikor igen jó úgynevezett „pénzes növény” hírében álló őszi káposzta- repce vetéséről mindössze egy köz­ség- Megyaszó határában - tudunk. Még mindig olyan a megye szántóte­rülete, mintha a magánvállalkozók, kft.-k, elfelejtették volna, hogy a leg­rosszabb őszi szántó is jobb mint a tavaszi. A172 ezer hektárból mindössze a fe­le területre mentek rá a gépek. Mindezt persze magyarázni lehet a pénz hiányával is. Örvendetes ugyanakkor, hogy 81 ezer hektáron most is szántanak a magángazdák, az új típusú szövetkezetek a rész­vénytársaságok. Sok helyen váltó műszakban dolgoznak a gépek. A megyében az őszi betakarítás gya­korlatilag befejeződött: 7800 hektár­ról burgonyát, 3586 hektárról cukor­répát, 26 ezer 400 hektárról napra­forgót, 41 200 hektárról kukoricát takarítottak be a termelők. Az Fotó: Farkas Maya összesített adatok szerint burgonyá­ból 17,2 tonna volt a hektáronkénti termés, napraforgóból pedig 1,7 ton­na. Cukorrépából a Szerencsi Cu­korgyár Rt. vonzáskörzetében 200 hektáron termelő Bodnár Imre vál­lalkozó mindössze 20 hektárnyi te­rülete maradt a hó alatt, de a beta­karítás most is folyik. Igen kicsi lett az átlagtermés a megyében és való­színű, hogy minden idők legrövidebb répakampánya már a napokban be­fejeződik, alig hatvannapos lesz a feldolgozó időszak a korábbi száz- száztíznapos kampányhoz képest. A kukorica betakarítását gyakorla­tilag befejezettnek tekinthetjük, hi­szen jórészt olyan területek marad­tak töretlenül, amelyeket már nem is érdemes betakarítani. A megyé­ben a becsült átlagtermés mindösz- sze 3,3 tonna hektáronként, ám ez nem a gazdák szégyene, hiszen az évszázad aszályaként is emlegetett idei év legjobban a kukoricát sújtot­ta megyénkben. A kiesést, az aszály okozta károk enyhítését a kormány szintén vissza nem térítendő segéllyel igyekezett enyhíteni. Kamarák a törvénytervezetről Az egyik legfontosabb gazdasági törvényről van szó Miskolc (ÉM - I.S.) - A kamarai törvényt ért éles parlamenti bírála­tok ellenére Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke lapunk­nak nyilatkozva ismételten annak a véleményének adott hangot: biztos abban, hogy a T. Ház elfogadja azt. Már csak azért is, mert a legtöbb párt vezérszónoka lényegében egyetértőén szólt a törvénytervezet­ről, s azért is, mert elfogadásához nem szükségeltetik kétharmados többség. A kamara elnöke egyébként megerő­sítette: az egyik legfontosabb gazda­sági törvényről van itt és most szó, az az órisái előnye, hogy nemcsak a kamarák, hanem az érdekképvisele­tek státusát is szabályozza. Hatály­ba lépése után egyetlen törvényt sem lehet elfogadni anélkül, hogy a munkadók szervezetével ne történ­jen meg a kötelező egyeztetés, kon­zultáció. Ezért is tűnik elgondolkodtatónak az, hogy ezen - végezetül érdekkép­viseleti - törvényt jó néhány nagy vállalkozó, mint Széles Gábor, vagy Petrenkó János támadja a legheve­sebben, felhozva az angolszász ka­marák példáját. Azon országokban például nem kötelező a kamarai tag­ság - nálunk viszont az lenne... Am ez csak egy a kritikák közül.- Nem kell azon csodálkozni, hogy egy törvénytervezet bírálatok érnek, ez természetes - mondja Bihall Ta­más, az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara főtitkára. - Tudo­másul kell venni, hogy nem lehetsé­ges mindenki számára elfogadható törvényt kreálni. Vannak szakmai kérések, amelyeket meg kell vitatni. Ilyen az ominózus kötelező tagság, vagy az állami feladatok kamarába történő delegálási nagyságrendje, a finanszírozási kérdések, a választá­si rend. A törvény vitája kapcsán azonban megjelennek egyes szerve­zetek hatalmi ambíciói is, megjele­nik a Budapest-vidék ellentét, meg­jelenik a politika mindenáron törté­nő beavatkozási igénye a gazdaság­ba, és megjelennek rosszízű kampá­nyok, szakszerűtlen megnyilatkozá­sok, személyeskedő újságcikkek, amelyek nemigen jellemzői az euró­pai, kulturált vállalkozói közegnek. Kertész Márton, a Miskolci Ipartes­tület (Iposz) ügyvezető igazgatója a törvényhozókat sürgeti:-Azonnal meg kellene alkotni e tör­vényt - mondja. - A nyugat-európai államok nem ismerik a magyaror­szágon meglévő ipartestületi rend­szert, és ezáltal nem vagyunk, nem is lehetünk partnerek számukra. Én igenis fontos tényezőnek tartom a kötelező tagság törvénybeiktatását, ez korlátokat szabna azon vállalko­zóknak, ügyeskedőknek, akik nem tartják be a vállalkozás etikai és tör­vényi szabályait. Mint tudott, a je­lenlegi rendszer semmilyen vállal­kozói tagságot nem tesz kötelezővé, nem szabályozza az oktatás, a mes­terképzés, a lakosság biztonságos el­látási szabályait, és nem megnyug­tató a bírósági út mellőzésével a pa­naszügyek rendezése és lezárása sem. Bihall szerint az 1990-ben önállósult Észak-magyarországi Gazdasági Kamara nem kíván az adok-kapok csatába beavatkozni, mert legfontosabb feladatának tag­jai képviseletét, az üzleti vállalkozá­sok segítését és a szolgáltatások szervezését tartja. Abban nincs vita, hogy szükséges a kamarai törvény, ám hogy kik és milyen kamarát ala­kítanak ki, abba nem engednek be­leszólást, még saját szövetségüknek, a Magyar Gazdasági Kamarának sem, amelytől nevüket kapták, de ma már inkább csak ők adnak nekik elsősorban pénzt és munkát. Korszerűsítik a közúti határátkelőket Budapest (ISB - P.Z.) - A közúti határátkelőhelyek helyzetének javí­tásával 1992. április 23-án foglalko­zott a kormány. Határozat született a meglévő átkelők korszerűsítéséről, újak nyitásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról és a megkez­dett munkák folytatásáról. A kabinet ismét foglalkozott a kér­déssel, s megállapította: 1992-ben a jóváhagyott 200 millió forintból mintegy 198 milliót használtak fel az átkelőhelyek korszerűsítésére - jelentette be csütörtökön Juhász Ju­dit szóvivő. Az említett határozat el­rendelte, hogy 1992-ben - nem teljes kiépítéssel -11 új átkelőt nyissanak és kezdődjön meg a röszkei autópá­lya-átkelő előkészítő munkálata is. Az erre a célra biztosított 518 miihó forintos keretből új átkelők nyíltak- többek között - Barabás és Koszini, illetve Lónya és Zvonkoje (Ukrajna) között. A költségvetési törvény a meglévő átkelők felújítására - az idei évre - 300 miihó forintot hagyott jóvá. Eb­ből korszerűsítik a kőszegi, a rába- füzesi, a rédicsi, az ártándi, a gyulai és a nagylaki határátkelőket. 1993- ban a személyforgalom biztosításá­ra, szóbehjegyzékváltás alapjan ide­iglenes határátkelő nyílt - többek között-Letkés, Sátoraljaújhely, Pá- cin, Beregsurány és Tiszabecs térsé­gében. Juhász Judit elmondta: az 1993-ban létesítendő új átkelők, úgynevezett konténerterminálok bér, dologi és beruházási költsége 594 millió forint. A szükséges pénzü­gyi források jelentős része rendelke­zésre áll. A hiányzó 62,3 miihó forint pótelőirányzatot a kormány a költ­ségvetés általános tartaléka terhére biztosította. Az átkelőkhöz vezető utak kiépítésének költségeit rész­ben az útalapból, részben a Phare alapból fedezik.------------JEGYZET-----------­L apátra, Brackó István A hirtelen jött nagy havazás országbénító gondjairól beszámolt a sajtó, csúszkálás ké­peket mutatott a televízió. Borsod és Mis­kolc aránylag könnyen megúszta az első té­li támadást. Igaz, az Avas és a Martin-te­lep néhány órára járművel megközelíthe- tetlenné vált, de jött a hókotró, a szórógép és a jótékony napsütés. Itt, északon már fe­kete utakon járunk, de megdöbbenéssel ér­tesültem arról, hogy a fővárosban tragikus a helyzet. Nem a hótakaró miatt, nem a tisz­títómasinák kevés száma és avítt műszaki állapota miatt. Nem! Az 1993-as esztendő novemberi fehér napjai mélyben gyökerező társadalmi gondokra világítottak rá. Képzeljék el, hogy Budapesten nem akadt elég hómunkás! Hiába jelentek meg a fal­ragaszok, hiába hangzottak el a már-már kétségbeesett felhívások, hogy Lapátra ma­gyar! Az illetékes rezignálton állapította meg, hogy az első attak idején 1200 embert vártak, de csak kétszázan jelentkeztek. Pe­dig a tarifa - a műszakbeosztástól függően - 600, 650 és 700 forint. Hogy ez bruttó, vagy nettó, azt nem tudom, de nem is érde­kes. Tény, hogy a dunaparti metropolisban nem akadt ezer, hadrafogható hazánkfia, aki hétszáz forintért alkalmi munkát vál­lal. Pedig máshol ennyinél kevesebbért krampácsolnak, görnyednek a varrógép fö­lé, ápolnak beteget, mérnek krumplit, nyír­nak hajat, kézbesítenek újságot... Már föl­tételezve, ha van állásuk, s nem a munka- nélküli segélyből élnek. A friss kimutatások szerint a „tétlenek” száma valamivel csök­kent a tavalyihoz képest, s hétszázezer alá szorult. Az országos adatok szerint a mun­kanélküli ráta 13 százalék körül alakult. Az eloszlás legalább annyira egyenetlen, mint az égi áldás. Borsodban száz közül 22, a fővárosban talán 8 várja a segélyt, s ki­lincsel valami foglala tosságért. Ügy emlék­szem, hogy az elmúlt évben nem volt hiány alkalmi hólapátolókban. Pedig akkor is volt hó, munkanélküli, igaz, kisebb tarifa, de az ország gazdasági helyzete is rózsá- sabbnak tűnt 1992-ben... Nem értek sem­mit, s csak a kérdés ágaskodik bennem: hol van már a tavalyi hó... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — 114 üzletben összesen 129,532470 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamérté­ken. A részvények forgalma(56 kötés) névérté­ken 15,8100 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 58,537550 miihó forintot tett ki. Kárpótlási jegy s Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 22-én: 1226,07 -3,67 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 22. Pénznem Angol font Ausztrál do Belga frank* Valuta Vétel Eladás 145,86 ,30 271,98 14,58 17,02 16,68 51,61 148,66 66,54 276.64 14,84 17,42 Deviza Vétel Eladás 146,88 147,58 65,77 66,07 273,68 274,84 14,69 14,75 17,18 17,28 pan yen Kanadai dolIST 74,85 Kuvaiti dinár 332,29 Német márka 57,89 Norvég korona 13.32 Olasz líra** 58,48 Osztrák schill. • 823,20 Portugál escudo* 56.97 Spanyol peseta* 71,64 Svájci frank 65,93 Svéd korona 11,89 !§ucl!yMM^Soi 16.96® ■■■52,47 51,96 52,18 138.50 141.10 139,97": 140.61 91,73 92,93 92,24 92.54 76,25 75,24 75,58 337.79 334,02 335,40 58,85 . 58,30 58,54 13,56 13,41 13.47 59,76 58,98 59,30 836.80 829.03 832,43 58.07 57,17 57,45 73,16 72,26 72,64 67.01 66,40 66,68 11804 111,81 1^31 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents