Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-19 / 271. szám

Az RTL műsorán is van Disney-filmparádé. A keretében bemutatott filméi hez való riportokat a németek nagy showman-je Thomas Gottschalk kész ti. Vasárnap, 14.35 Dirk Bach show-műsorában mindig egy sor bolondos dolgot látunk. A ked­den 22.45-kor sorra kerülő programban egy randevú nem úgy sikerül, aho­gyan eltervezték TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta- fiók 72. 4001 Telefon: (52) 312-144 Telefax: (52) 312-326 Mi a kedvenc műsora? Mikáczó Györgyné virágkötő A sorozatokat nagyon sze­retem, elsősorban a Hatalom és szenvedély címűt s a Bol­dog családot nézem. A Dal­last már nem annyira kedve­lem, a Szomszédokat úgy időnként szoktam nézni, első­sorban a kikapcsolódás miatt. A vetélkedőműsorokat mindig megnézem. Nagyon tetszik mind a két sorozat, a Szeren­csekerék és a Mindent vagy semmit is. A híreket nem sze­retem, már előre rettegek, hogy milyen szörnyűségekről tudósítanak. Kimondottan sokkoló hatással vannak rám a nagyvilágban történtek, de sajnos lassan már nem is kell messze mennünk, hazánk is felzárkózott a negatív statisz­tikában. A színházi közvetíté­seket is szívesen nézném, a zenés, vidám, szórakoztató darabokat elsősorban, nem a drámákat s a krimiket. Saj­nos a jó színdarabok is hiány­cikknek számítanak manap­ság, pedig amnunkában meg­fáradt emberek ezekre a pi­hentető, kikapcsolódást nyúj­tó előadásokra lennének kí­váncsiak inkább. A rádióban elsősorban a zenét hallgatom, különösen a Danubius adá­sait kedvelem. Az már min­degy, hogy tánczene, magyar nóta vagy opera megy, csak jó zene legyen. Reggelente a híreket mindig meghallga­tom, s természetesen az idő­járás-jelentést, s aztán tippe­lek, hogy bejön-e vagy sem, amit jósolnak. K. I. A képernyő utazása Szindbáddal Klasszikus filmet tűzött mű­sorára a Duna Televízió. Pén­teken, november 26-án vetítik a „Szindbád" című alkotást, amelyet Huszárik Zoltán készí­tett Krúdy írásaiból. Az opera­tőr Sára Sándor, s ennek a hármasnak a védjegye, alig­hanem az egyik legjobb mag- yar20mozit hagyományozta az utókor nézőire. S akkor még nem is beszéltünk arról, aki mind ennek lelket adott: Lati- novits Zoltánról. A színészki­rályról, a feledhetetlen főhős­ről, a lelki messzeségek hús­vér lovagjáról, az álombéli alak megtestesítőjéről. És Ruttkai Éváról és Dajka Margitról, hogy szaporítsuk a sort a leg­endák boldog fejezetét visszai­dézve. Szerencsés pillanata az al­kotásnak, amikor a teremtés ihletében minden tényező és HIRDETÉS ŐRMESTER ÓKÉSIIlSmOKOH! feltétel összejön. A Szindbád- nál ez a ritka és kivételes hely­zet állt elő, s született olyan elégia, amely belső festmény- vonalatait követve érzelmi szürrealizmus. Érzékeny és gyönyörű színvilág, a lelki el­vágyódás és örökös utazás mindenkori jelképe. S ebből következik, hogy a film egy­szerre írói, rendezői, operatő­ri és színészközpontú, megva­lósítva azt a kivételes egyen­súlyt, amelyben az egyénisé­gek érvénye nem egymás el­lenében, hanem együtt és egyszerre működik. Ma, annyi év után leginkább csak a fényét nézzük e párat­lan filmepikának. Azt a ragyo­gást, amely tárgyának és ma- radandóságának a lényege. Holott árnyéka is ugyanennyi a személyes veszteségek okán. Az 1971-ben készült film alko­tói közül már nincs köztünk sem Huszárik, sem Latinovits. Elmentek, miként Ruttkai Éva és Dajka Margit is. Hajón? Pos­takocsin? Az égi tájak nyíresei közt Krúdyval van találkozójuk. Van a filmnek egy jelene­te, amikor egy egylovas csé- za baktat a lapályon. Mintha il­lusztrációja lenne az Ady vers­nek: „Lovamra patkót senki sem veret, / Be szerencse, hogy senki sem szeret: / Ko­cogok, lógok követlen úton / S hogy merre megyek, nem na­gyon tudom. / S a rossz úton, mert minden ellovan, / Felüti fejét néha a lovam / És meg­kérdi, míg szép feje kigyúl: / Hát mi lesz ebből tekintetes úr?" A művészet joga és értel­me, hogy mindig és minden­kor feltegye a kérdést! Boda István A hét sportja A kosárlabdázás A nyári sportszezon után, a téli sportszezon előtt iga­zán aktuális hogy a hét sportja a kosárlabda legyen. A mépszerű sportágat a híres amerikai bajnokság, az NBA tette még népszerűbbé. Csillagai magasan ragyognak a sport egén. Jövedelmük szintén csillagásazati magasságok­ba emelkedik. Minden megmozdulásukat kíváncsi riporte­rek hada követi. Ha visszavonulnak, nemzeti gyász tör ki, legalábbis azon szurkolók között, akik az illető sztár csa­patának drukkolnak. így volt ez legutóbb Jordan esetében is, aki mindent elért, amit csak kosárlabdasztár elérhet. Ma­gánügyük is a közügy szintjére emelkedik. Magic Johnson AIDS-fertőzése például, amelyet a nagy kosaras végül is a betegség leküzdésének szolgálatába állított, mintegy ön­kéntes küldetést vállalva. Pozitív istenítélet, hogy minded­dig nem indult be szervezetében a kór végzetes gépezete. De maradjunk a sportnál! Elég csak felütni a heti műsort, hogy lássuk, milyen sok adó közvetít kosárlabdát. Első eb­ben természetesen a két sportcsatorna, az Eurosport és fiatalabb testvére, a Deutsches Sportfernsehen. Előbbi rend­szeresen közvetít mérkőzéseket a már említett NBA-ből, s magazint is bemutat. Az utóbbi inkább a német csapatok érdekeltségi köréből ad közvetítéseket. A SAT-1., amely­től képünk való, Ran című sportműsorában szintén gyak­ran foglalkozik ezzel a sportággal, csakúgy, mint a magyar Telesport. Képünkön az NBA egyik csillaga, Charles Bark­ley, a Phoenix Suns játékosa kosárra tör. Gőz József Ugyancsak vasárnap, csak 20.15-kor láthatjuk Uschi Glas főszereplésével a Christine, az állatorvos című filmet. A hölgy szívroham sújtotta édesapja praxisát veszi át Pénteken éjfélkor a szép Claudia Udy osztja meg velünk testének titkait az RTL-en. Beleszeret egy férfiba, s minden elkövet, hogy meghódítsa

Next

/
Thumbnails
Contents