Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-17 / 269. szám
10 ELETMOD Zöld Oldal 1993. November 17., Szerda Megszűnt egy „haláloszlop” Miskolc (ÉM - ÓM) - Á nálunk honos, vagy átvonuló nagytestű madarakra leselkedő veszélyek között „előkelő” helyet foglalnak el a nagy- feszültségű áramszállító vezetékek, pontosabban: azok oszlopai. A karbantartást végző munkások egy-egy oszlop közelében, jól körülhatárolható sugarú körben gyakran tucatnyi madártetemet találnak, melyeket feltehetően áramütés ért, amint kiterjesztett szárnyukkal rátelepedtek a földelt szerkezetre és a vezetéket érintve rövidzárlatot okoztak. A megfigyelések szerint több ilyen madárveszély-zóna van a Bükki Nemzeti Park területén is, ahol a nagy- feszültségű vezetékek valósággal tizedel(het)ik a védett madarakat. A hálózatszerelők, karbantartók „haláloszlopoknak” nevezték el ezeket a kritikus helyeket. ® A veszély megszüntetésére, legalábbis csökkentésére régóta keressük a megoldást - mondja Balkányi Ferenc, az ÉMÁSZ Rt. üzemviteli osztályának főmunkatársa. Iratszekrényén, íróasztalán külföldi, többnyire nyugati áram- szolgáltatók prospektusai, madárvédő „szerkentyűinek” mintapéldányai sorakoznak. A tárgyalóasztalt éppen egy Finnországból érkezett mintakollekció foglalja el. - Szüntelenül kísérletezünk - sorolja tovább. - Tanulmányozzuk a máshol bevált módszereket, nem akarjuk még egyszer kitalálni azt, amit máshol már kitaláltak. Ezek a szakmai tanulmányok, a mintaként beszerzett védőeszközök sok segítséget adnak munkánkhoz, de nem igazán oldják meg a problémát! Más madárfaj, más földrajzi, éghajlati, geográfiai körülmények találhatók például Finnországban, mint nálunk. Ezért részvénytársaságunk már korábban együttműködési megállapodást kötött a Bükki Nemzeti Parkkal: az új hálózatok tervezésekor, kiépítésekor az ÉMASZ figyelembe veszi a BNP javaslatát a műszaki megoldáshoz. Az áramszolgáltató hálózatvizsgálatot, bejárást végző szakemberei figyelemmel kísérik az oszlopok környékét, feljegyzik az esetleges madártetemek számát. Ennek alapján a veszélyzónákban a madárvédelemmel kapcsolatos eszközöket a szokásos karbantartással egyidőben felszerelik. □ Mindez nyilván költségtöbblettel jár. . • Amellett, hogy madaraink hozzátartoznak a természethez, az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében rendkívül hasznosak, eszmei értékük is nagy. Például a fehérgólya eszmei értéke 100 ezer forint. Egy-egy ilyen példány, melyet a költés idején a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek védenek, óvnak, élete első kirepülését esetleg egy középfeszültségű oszlopon végzetesen fejezi be... Ehhez képest eltörpül az 5-6 ezer forint, amennyibe például a védelmet szolgáló eszközök és ezek felszerelése kerül. □ A minap örömmel újságolta, hogy sikerült megszüntetniük egy „haláloszlopot”... • A nemzeti park képviselőjével helyszíni szemlét tartottunk Heves-Kisköre térségében. A 20 kV-os oszlopok környékét vizsgáltuk abból a célból, hogy a vezetéktartó szerkezetek milyen mértékben veszélyeztetik a madarakat. Az egyik oszlopnál a látvány - enyhén szólva megdöbbentő volt. A Heves-Kisköre 20 kV-os szabadvezeték 138. sz. oszlopának környékén 13 madártetemet találtunk, amelyek közül legalább hat az előző napokban pusztulhatott el. Feltehetően átívelés miatt. □ Mi lehet ennek az okai • A ragadozó madarak táplálkozási szokása, hogy egy magasabb tárgyra ülnek és innen tartják szemmel a környéket. Áfás, bokros, ligetes, erdős területen erre kiváló lehetőséget találnak, de a füves, sík terepen csak az ott lévő középfeszültségű villanyvezetékek alkalmasak erre. így a galambnál nagyobb testű madarak a földelt szerkezetre telepedve, főleg kiterjesztett szárnyaik méretét tekintve, közel kerülhetnek a feszültség alatt lévő vezetőkhöz. Ami a kérdéses oszlopot illeti, ebből a szempontból különösen veszélyes (volt) a madarakra, mivel a fázisforgatás egyik áramkötése a kereszttartó hossztengelye mentén haladt át az ellenkező oldalra egy tartószigetelő segítségével. Ezért a lehetséges megoldások közül az áramkötés szigetelését választottuk. □ A laikus számára ez most kissé bonyolultnak tűnt, ezért a madarakat féltő laikus úgy teszi fel a kérdést, sikerült-e megszüntetni az említett „haláloszlopot?” • Remélem, a legteljesebb mértékben! Ugyanakkor az említett műszaki megoldás nemcsak a madarak védelmét szolgálja, hanem a villamosenergia szolgáltatás biztonságát is. Ugyanis a szóbanforgó oszlopnál a leszerelt áramkötést megvizsgálva, ezen a vezetődarabon több száz elektromos átívelés nyomát találtuk. Mindezek következtében az áramot szállító vezetéken elemi szálak sérültek meg, égtek el, a vezetékszakadás veszélyét növelve, ami áram- ellátási zavarokhoz vezethet. Az említett, s a szakemberek számára nyilván nem bonyolult műszaki megoldással tehát nemcsak a madár- védelmet szolgáljuk, hanem áramszállító vezetékeinken ezáltal az üzemzavarok is csökkenhetnek. Az oldalt szerkesztette: Kovács Judit A bájos dinó megeszi a farkast Guberálok a kultúra ökológiai szemétdombján A reklámszöveg fülbemászóbb, mint az Éc, péc, kapuléc... Fotó: Farkas Maya Brackó István A gyerek Arany János Toldiját olvasgatja. Nem nagyon fűlik hozzá a foga. Régi történet, énekelni sem lehet. S tele van idegen szavakkal. Az iskola csak tanít, de nem magyaráz. Mit jelent az, hogy vendégoldal és ösztövér tótágas? Mit kezdjen azzal, hogy boglya, béres, legénytoll? Mi a törzs, a malomkő és a toportyán? Hát nem egyszerűbb és érthetőbb a reklám? Ami Orbit, az cukormentes. Az Omo mindent most. A mogyorós édesség csillapítja az éhséget. A Denim arcszesz ellenállhatatlan. Az új intimbetét testhezálló. A gépkocsi lízingelhető. Az Elektor Kalandor könnyen kezelhető, s egy kalap pénzt hoz. Forog a Szerencsekerék, s a Napi Sacchoz sem kell summa cum laude végzettség, A képernyőn nevelkedett iljú állampolgárjobban ismeri a Hupikék tör- pikéket, mint Hapcit és Tudort. Inkább a gumimaci kell, mint Hüvelyk Matyi. A bájos dinoszauruszok kedvesebbek, mint a gonosz mostoha, vagy a vasorrú bába. A tininindzsa győzhetetlenebb, mint Kinizsi Pál... Nincs mit szépítem a tényeken. Hófehérke, Piroska, a múlt ködébe vész. Átrendeződött a világ. Már a mese sem a régi. A cukifalat dinók megeszik a gonosz farkast. Szexológus az ágyban Szépen csomagolt küldeményben egy terjedelmes paksamétát kaptam. Nyerhetek házat, autót, videót, ha két könyvet rendelek. íme néhány jeles kiadvány címe: Hatvanévesen is lehetünk szépek; Mi csinál az ágyban Ciccolina?; Hogyan szabadultam meg felesleges látóimtól?; Az egészség és a hosszú élet titka; Mit csinál a szexológus az ágyban?; Hogyan lehet sok pénzre szert tenni egy demokratikus országban? . Ismeretemet és olvasmányélményemet nem osztottam meg senkivel. Pláne a gyerekkel nem, aki sokkal inkább tisztában van a minden nap varázslatot adó Knorr-készít- ménnyel, mint a rosszemlékűén is nosztalgiás ciberelevessel. Nem perlekedem, nem berzenkedem. Figyelem, élem a kort, kórjaitól szenvedek, de fenntartásaimat nem hallgathatom el. Az aszfalton csúfosko- dó kutyaszar kevésbé zavar, mint az oktalanul trágár beszéd a bolti pénztár előtt. A meccsen „anyáznak”, s Istent nem a templomban emlegetik. Mindennek rendelt ideje van! - tanít a Biblia. Persze, én sem felejtek közhelyes mondókákat, mosolyogni- való kiszámolókat. Ec, péc, kapuléc... Szőrös töke van a légynek..*: Egyedem, begyedem, tengertánc, hajdú sógor mit kívánsz... Nyiladozó értelmem, talán túl korán, megfertőződött Huxley hatvan évvel ezelőtt megjelent víziójával. A Szép új világ eleve kasztokra osztotta az embereket, gazdagságban és szlogenekkel éltette őket. Boldogulj, érezd jól magad, de ne gondolkozz! Fogadd el a szép új világ csodáját, a szómát, a kábítószert. így szólt a jelszó: „Szómát, ha mondom, segít a gondon. Már egy köbcenti helyre biccenti...” Egy emberöltővel ezelőtt megálmodta a hajszás, pazarló fogyasztói társadalom sarkantyúzó jelszavát: „Folt hátán folt, csúnya mint a holt!” Skandáltam én is, nem felejtem ma sem, de a gyerek szebben fújja, jobban szereti a mosópor-reklámot, a fülbemászó zenéjű csoki-tirádát, a profi módon komponált pelenka-hirdetést, mint Petőfit és Aranyt. Nem a modemnek mondott kor ellen hadakozom. Az egyoldalú szellemi táplálkozás lelki skorbutot okoz, kilúgozza a lelket, degenerálttá tesz, s elpusztít. Tart a dózerolás Falut rombolni nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is lehet. Dózer- ral is és körzetesítéssel is. Nekünk is van Gyűrűfűnk. Szanticskának hívják. És nemcsak a ház, a gémeskút, az ember tűnik el, hanem vele együtt a dal, a mese, az ősökhöz való juss és jog. A mi vidékünk is megszenvedte a védőeszközök nélküli ipart. Az ózdi, miskolci gyerek légzőszervi betegséggel küzd, magasabb a csecsemő- halandóság, s korábban, a nitrátos vizek miatt áldozatokat szedett a kékbetegség... De maradjunk az eredeti csapáson, bár a dolgok összefüggenek. Példaként Dmitrij Szergejevics Lihacsov egy nagy vihart kavart tanulmányának egyik passzusára hivatkozom. „Tehát - a kultúra ökológiája! Létezik egy igen komoly, s ráadásul fölöttébb elvi jelentőségű nagy különbség a természet és kultúra ökológiája között. Egy bizonyos határig a természetben okozott kár még helyrehozható. Meg lehet tisztítani a beszennyezett tengereket, folyókat, újra lehet telepíteni az erdőt, pótolni lehet az állatállományt, természetesen ha nem léptük át azt a bizonyos határt, ha nem pusztult még ki teljesen ez vagy az az állatfajta, ez vagy az a növény... Más a helyzet a kulturális emlékekkel. A veszteségek itt hely- rehozhatatlanok... A technika, amely maga is a kultúra szülötte volt, olykor sokkal inkább a kultúra elpusztításán, mintsem életének meghosszabbításán fáradozik. A buldózerek, az eszkavátorok, az emelődaruk gondtalan, be nem avatott, tájékozatlan kezelői megsemmisítik azt is, ami a föld mélyén van, s még föl sincs tárva, de a föld felszínén lévő régi értékeket is, amelyek pedig már hasznára voltak az embereknek.” Az idézett tanulmány majd tíz éve jelent meg, hazai kutatók országos eszmecserét rendeztek, s az elhangzottak az Új Forrás jóvoltából országos visszhangot keltettek. A diagnózist azóta tisztábban látjuk, ám a beteg állapota romlott. Az erkölcs nem javult, s nemcsak a test állapota erőtlenedett, hanem lazult a lélek összetartó fegyelme is. Akkor hangzott el: „...A kultúra éppúgy jelenti a föld intenzív megművelését, gondozását és védelmét mint a szellemi értékek óvását... A jól megművelt föld gazdagabb termést, ízesebb gyümölcsöket, szebb virágot ad, mint az elgazosodott parlag. Hasonlómód a szellem kultúrája is csak úgy termékeny, ha a legkülönbözőbb területeken végzett elvont alkotó munkát a valóság konkrétumaiból eredeztetjük. Mindkét környezetünkben: a természetiben is, meg a kulturálisban is, csak a művirágoknak nincs szükségük gyökerekre, s persze termőtalajra sem.” A szellem szintézise Kárhoztassam a televíziót, a rádiót, a nyomtatott betűt? Az atomkor kommersszé tett nagyszerű eszközeit? A kés is csak eszköz. Kenyeret szel, vagy ember ölt. A mai médiából jobbára csak vér, könny és nyál folyik. Az elüzletiesedett kultúra ku- fárai a tömegigényre hivatkoznak. Ennyire elaljasodtunk volna? Inkább a gonosz, de megszokott farkas, mint a bájos szömyecskék. „Ma megingott a szellemi élet egyensúlya, az uralmi szellem veszedelmesen aratja győzelmeit a megismerés- szellem fölött: mindannyiunkra - akik a szellemi életet szolgáljuk és akarjuk szolgálni - tartozik, hogy gyarapítsuk erőfeszítéseinket, és megkettőzzük az intellektuális bátorságot. A békének és a szabadságnak is szüksége van eszközre; adjuk meg nekik ez eszközöket és adjuk meg nekik őket idejében: ez a mi legsürgősebb kötelességünk...” Karel Capek mondotta e szavakat 1936júniusában, Budapesten. A fordító József Attila volt, a cikk a Szép Szóban jelent meg. Ugyanezen a találkozón „magas intellektuális rangú európai közönség előtt” Thomas Mann „a szellem és az élet szintézisét” sürgette. Hiába szóltak Goethe és Arany János nyelvén?! Arzénmentes ivóvíz a Sárréten Szeghalom (MTI) - Tizennyolcezer szeghalmi és füzesgyarmati lakos- nakad arzénmentes, jó ivóvizet a november elején, Szeghalmon fölavatott érmelléki vízműtelep. A két sárréti kismezővárosnak sokáig kellett várnia a víztisztítóra, ugyanis az eredeti terv szerint 1988-ra kellett volna határérték alá csökkenteni a szolgáltatott ivóvíz arzéntartalmát. A Szeghalom-Érmelléki Vízműtelepen (amely egy év alatt épült föl) az Alföld legnagyobb teljesítményű teljes vízkezelő réndszere valósult meg, amely képes orvosolni az „alföldi típusú” rétegvizek csaknem valamennyi minőségi gondját. Az érmelléki vízmű a metán, a vas és a mangán mellett — a térségben először — az üzemszerű ammónia-mentesítést is elvégzi. A tisztításban aktív szenet alkalmazva eltávolítják a kellemetlen íz- és szaganyagokat is. 1990-ben a 3093 település közül 599 településen nem volt vezetékes ivóvíz - ezek közül 400 élt szennyezett talaj-, illetve rétegvízzel. Az önkormányzatok az állami céltámogatási rendszer lehetőségeit kihasználva 1991-1992-ben 247 helységet láttak el vezetékes ivóvízzel, további 195 helyen pedig elkezdődött a kiépítés. 1992 végéig több mint tizenkétmilliárd forint értékű volt a vízminőség-javító beruházás, amelyből 8,2 milliárd az állami támogatás. 1993-1994-ben - a céltámogatási igények adatai szerint - a még vezetékes víz nélküli 157 településből 150 jelezte, hogy el kívánja kezdeni a közüzemi vízmű építését. A dél-alföldi települések vizének arzénmentesítése hat megye 80 településének 460 000 polgárát érintette, ezen belül is elsősorban Békés megyét, ahol 33 város és falu 280 000 lakosa ivott arzénnal mérgezett (földtani okok miatt túl sok arzént tartalmazó) vizet. A vontatottan haladó arzénmentesítésre 1984-től 1990-ig - hét év alatt - csak másfél milliárd, 1991-1992-ben, tehát két év alatt 1,3 milliárd forintot fordított az ország, s 1992-ben az érintett települések közül már 70-en szolgáltattak elfogadható minőségű vizet. Bács-Kiskun, Jász-Nagytón-Szol- nok, Heves és Csongrád megyékben az ivóvíz minőségét javító munkálatok befejeződtek, Hajdú-Biharban Csökmő és Komádi beruházásaival 1994-ben végeznek. A legsúlyosabban érintett megye, Békés további segítségre szorul; itt az 1993-1994-es 1,3 milliárd forint címzett támogatási előirányzat a teljes arzénmentesítést nem teszi lehetővé, de a közvetlen veszélyeztetettség felszámolására elég lehet. Békés további támogatást vár víz- tisztítási megoldások megvalósítására. Kézikönyv a vállalkozóknak Budapest (MTI) - A környezetvédelmi etikai normák hiánya nem csak a gyártók és a környezetvédők közötti párbeszédet akadályozza, de az egész ipar megítélését rontja. A vállalkozóknak a jövőben sokkal nagyobb felelősséget kell érezniük a környezet megóvásáért - mondta Albert Kuhlmann professzor akinek vállalkozóknak írt könyve magyar nyelvű fordításban is megjelent. A kötetet „Áruit a vállalkozóknak a környezetvédelemről tudni kell címmel az Ipar a Környezetért Alapítvány gondozásában adták ki. A magyar változat elkészítésével az alapítványnak az volt a célja, hogy hiánypótló jelleggel egyfajta kézikönyvet adjon át a vállalatvezetők kezébe. A kötet a legfontosabb tudnivalókat foglalja össze. Ismerteti a legfontosabb környezetvédelmi jogszabályokat, bemutatva a német, illetve az Európai Közösségek gyakorlatát, s függelékként tartalmazza a hazai ide vonatkozó törvénykezést is. Külön fejezetben mutatják be az Európai Közösségek gyakorlatában már bevett, a nagyberuházások előtti környezeti hatásvizsgálat elkészítésének módját. Ugyancsak külön fejezet foglalkozik az ipari üzemek hulladék-ártalmatlanításával, a különböző ipari létesítmények engedélyezési eljárásával, illetve a vállalkozók felelősségével. Nukleáris hulladék London (MTI) - Oroszország akár már jövőre beszünteti radioaktív hulladékainak tengerbe süllyesztését, amennyiben megfelelő nyugati segélyekhez jut - jelentette ki Viktor Danyilov-Danyilján orosz környezetvédelmi miniszter. A miniszter a Londoni Konvenciót aláíró 71 állam értekezletén szólalt fel. Ez a szervezet azért küzd, hogy megakadályozza a tengerek be- szennyezéséthulladékokkal. Danyi- lov-Danyilján elmondta, hogy egyelőre nem kapott olyan biztos pénzügyi támogatásról szóló ajánlatot, amelyből létrehozhatnának földi hulladéktároló kapacitásokat. Hozzátette, hogy erre vonatkozóan tárgyalások folynak Japánnal és az Európai Közösséggel. Á kérdésre, hogy Moszkva tervezi-e további radioaktív hulladéknak a Japán-tengerbe való süllyesztését, a miniszter azt felelte, hogy erre nem kerül sor, amennyiben lesznek megfelelő földi tárolók. A Londoni Konvenció egyhetes értekezletének résztvevői tanulmányozzák az orosz kormány jelentését, amely szerint a volt Szovjetunió 2500 kilocurie radioaktív hulladékot süllyesztett az óceánokba. Összehasonlításul: a csernobili nukleáris baleset idején 6000 kilocurie értékű szennyező anyag került a légtérbe. S.O.S. Clima Svájc (MTI) - A világméretű felmelegedés okozta klimatikus változások komolyan veszélyeztetik Svájc idegenforgalmát. Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy 3 hegyi tavakat körülvevő természetes gátak szétrepedhetnek - jelentette ki a Reuter brit hírügynökség munkatársának a Természetvédelmi Világalapítvány svájci tagozatának vezetője. A vezető, Peter Uhr széleskörű kampányt kíván indítani „S.O.S. Clima’ címmel. - Nem halogathatjuk az akciót, gyorsan kell cselekednünk - mondotta. Az alapítvány egyik időjárási szakértője, Konrad Meyer felhívta a figyelmet arra, hogy az üvegházhatásnak is nevezett felmelegedés az alpesi hőmérsékletet két vagy három Celsius-fokkal növelheti. Ez 5 százalékkal több téli csapadékot és 10 százalékkal kevesebb nyári csapadékot jelenthet. - Télen sok esetben eső esik majd hó helyett - fűzte hozzá. Svájc síelésből élő helységeiben már rövidebb lett a szezon, méghozzá 10 nappal 1970-hez képest. Az időjárása megváltozása drámai hatást fejthet ki a növényzetre, sót több hegyi falu lakóinak életét is fenyegeti. A gyönyörű kék vizű gleccsertavakat ugyanis természetes gátak veszik körül, amelyeknek anyaga megfagyott föld. Ha a hőmérséklet emelkedik, a föld felolvadhat és a gátak szétrepedhetnek. A víz ekkor lezú- dúlna a hegyoldalakon, elsodorva egész falvakat. 1
