Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-17 / 269. szám

1993. November 17., Szerda ~ Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarorszáo 3 Romlik az egyenleg Budapest (MTI) - Több mint 120 millió dollárral romlott az idegenfor­galmi dolláregyenleg nyolc hónap alatt az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest - derül ki a Magyar Nem­zeti Bank jelentéséből. Augusztus végéig 771,5 millió dollár bevétel keletkezett az idegenforga­lomból, ami 1 százalékos csökkenést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest, miközben a kiadások 34 szá­zalékkal emelkedtek, és összesen 460 millió dollárt tettek ki. Az aktí­vum 311,5 millió dollár, míg tavaly augusztus végén 436,9 millió dollár volt a bevétek többlet. Forintban számolva az idegenforgalomból 70,3 milliárd forint bevétel keletkezett nyolc hónap alatt, ami 15 százalékos növekedést jelent - a forint leértéke­lődése miatt -, a kiadás pedig hason­ló okok miatt 55 százalékkal emel­kedett, és 41,4 milliárd forintot tett ki. Az aktívum így az idén 28,9 mil­liárd forintot mutat, 5 milliárd fo­rinttal kevesebbet mint 1992 au­gusztusának végén. Szamosi szennyeződés Nyíregyháza (MTI) - Befejeződött a pakura összegyűjtése a Szamoson. A folyóba román területről került a kőolajszármazék. A november elseje óta megfeszített munkával dolgozó kárelhárítók 97 hordó, mintegy 19 tonnányi szennyezőanyagot szedtek le a folyó vízfelszínéről, valamint a partszegély növényzetéről. Balogh Árpád, a Felső-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség igazgatója az MTI munkatársának kedden el­mondta: a határ túloldaláról most már nem érkezik pakura a Szamo­son. Változó intenzitású, de gyengé­nek minősíthető, filmvékonyságú olajfoltokat azonban észlelnek a fo­lyó úgynevezett sodorvonalában Csengéméi. A felügyelőség a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve, a harmadfokú vízminő­ségvédelmi készültséget továbbra is fenntartja, és a Csengéméi kiépített merülőfalnál folytatják a véde­kezést. Paraszttüntetés útakadályokkal Cloppenburg (MTI) - Több ezer német parasztgazda tüntetése oko­zott közlekedési káoszt kedden Né­metország Al-es és A7-s autópályá­in. A rendőrségi becslések szerint háromezer gazdálkodó az alsó- szászországi Cloppenburg körzeté­ben az Európai Közösség döntése el­len tiltakozott, amelynek értelmé­ben - a sertéspestis megfékezésére - mintegy 200 ezer sertést kellene le­vágni. A főútvonalakat és autópá­lyákat a körzetben a parasztok me­zőgazdasági járművekkel torlaszol­ták el. Az Al-es autópályán, Bréma és Osnabrück között mindkét irány­ban 40-50 kilométeres jármúsorok alakultak ki. A tüntetők Hamburg- Hannover között az A7-es autópálya néhány csatlakozási pontját is eltor­laszolták és Cloppenburg, Vechta, valamint Oldenburg és Osnabrück főútvonalain szintén kaotikussá vált a közlekedési helyzet. Folytatódik a tettes kihallgatása Bécs (MTI) - Az első napok látvá­nyos azonosításai után mintha meg­torpant volna a nyomozás az osztrák-magyar határon - a Dona- ukurir vonaton - elkövetett határőr­gyilkosság felderítésére. Linzben hétfő óta ismét folytatódnak a ki­hallgatások, de nem sok eredmény­nyel: a sérüléséből lábadozó Prea- dag Boskovic németországi szerb fi­atalembert - aki már korábban be­vallotta a kettős gyilkosságot - tet­testársaival kapcsolatban hiába próbálták az osztrák hatóságok szó­ra bírni. Az osztrák belügyminiszté­rium közlése szerint változatlanul nem lehet megállapítani, létezik-e egyáltalán az a szlovák férfi, akitől állítólag a fegyver származik. Az osztrák belügyi szervek felvették a kapcsolatot a szlovákiai illetékesek­kel, de maguk is belátják, hogy még csak megközelítő támpontot se tud­nak adni, kit is kell keresni. Még mindig nem zárható ki, de nem is erősíthető meg, vajon a Farkas Ist­ván Sándor néven azonosított úti­társ - akinek kihallgatása szintén folytatódott Linzben -, alkalmi is­meretség, avagy tettestárs-e. MRP: tízezer dolgozó 12 milliárd forintnyi vagyonhoz jutott eddig Budapest (ISB - Ráthy Sándor) Si­keresnek ítélte a tavaly nyáron in­dult Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) Szabó Tamás. A privatizációért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatóján el­mondta: a munkavállalói résztulaj­donlással kapcsolatos törvény '92 közepén látott napvilágot, s azóta bebizonyosodott, a kormány jól dön­tött, amikor e tulajdonszerzési lehe­tőséget is a privatizációs technikák sorába emelte. Szabó Tamás az eltelt időszak ta­pasztalatait összegezve kijelentette: a munkavállalók megszerették az MRP-t, és szívesen élnek a program adta privatizációs lehetőségekkel. Az elmúlt tizenöt hónapban össze­sen 64 vállalatot vásároltak meg részben vagy teljes egészében a dol­gozók, s a cégek közül 58 esetében már a szerződést is aláírták az érde­kelt felek. A miniszter elmondta: a programba egyre többen kapcsolód­nak be. Napjainkig 10 ezer munka­vállalójutott ily,, módon volt állami vagyonhoz, amelynek értéke mint­egy 12 milliárd forintra tehető. Meg­tudtuk: az MRP Budapesten a leg­népszerűbb, az összes dolgozói tulaj­donlás több mint fele a fővárosban történt. A miniszter állítása: az MRP elsősorban a kis és közepes nagyságú vállalatok esetében sike­res, de csak abban az esetben, ha a cég vezetői és dolgozói bíznak egy­Szabó Tamás Fotó: Papp Valéria másban, s közösen munkálkodnak a program megvalósulása érdekében. A vállalatok eladásával kapcsolat­ban elhangzott: a dolgozók jellemző­en többségi tulajdonlásra töreked­nek - a cégek közül 46 esetében 50, 31 esetében pedig 75 százalék fölöt­ti arányban vettek tulajdont -, s ezért általában jó árajánlatot tesz­nek. A vállalatok kilencven százalé­kát névértéken vásárolták meg, ugyanakkor néhány esetben 50 illet­ve 150 százalékos árat fizettek az óhajtott vállalatért. Szabó Tamás el­mondta azt is, hogy az MRP-szerve- zetek többsége, a 64-ből 36 nyeresé­gesen gazdálkodik, s csak 8 zárta veszteséggel a tavalyi évet. A priva­tizációs miniszter beszámolt arról is, hogy a tapasztalatok szerint a dolgo­zókban mintegy félév eltelte után kezd kialakulni a tulajdonosi tudat. Végül megtudtuk, az MRP-szerve- zetek döntően a volt Agrokereken belül alakultak, míg a két legna­gyobb dolgozói vásárlás a Zalahús és a Herendi Porcelángyárban történt. A sajtótájékoztatón szó esett az Ál­lami Vagyonügynökség új kvíz-játé­káról is. Ä privatizációt népszerűsí­tő játék ezekben a napokban kezdő­dik, s öt héten át tart. Hetente 10 nyertest sorsolnak ki, akik egyen­ként 50 ezer forint értékű jutalom­ban részesülnek. Ajáték 22 országos és helyi napilap­ban is nyomon követhető lesz, majd a vetélkedő végeztével az 50 nyertes közül kisorsolják azt a hatot, akik az országos televíziós „kérdezz-felelek- ben” is összemérik tudásukat. Szabó Tamás megfogalmazása szerint ajá­ték azt a célt szolgálja, hogy az em­berek ismereteket szerezzenek a privatizációról, s elfogadják a tulaj­donosváltás e formáját. A játék összesen 20 millió forintba kerül, de az ÁVÜ elképzelése szerint a szám­lát a már privatizált szponzorcégek állják majd. Kinkel—Jeszenszky találkozó Bonn (MTI) - Az európai unióbeli tagság, valamint az atlanti struktú­rákhoz való kapcsolódás magyar igénye állt német tájékoztatás sze­rint a keddi bonni német-magyar külügyminiszteri tárgyalások kö­zéppontjában, a problémamentes kétoldalú kapcsolatok kiépítése mellett. Jeszenszky Géza külügyminiszter Hollandiából érkezett néhány napra Németországba. A hivatalos bonni megbeszéléseken kívül előadást tart a CDU-hoz közel álló Komád Adena­uer alapítványban, csütörtökön Münchenben a tervek szerint részt vesz a CSU-hoz közel álló Hanns Se­idel Alapítvány kül- és biztonságpo­litikai tanácskozásán. Jeszenszky Géza kedden Bonnban Hans Sterc- kennel, a Bundestag külügyi bizott­ságának elnökével is találkozott. Német illetékes az MTI tudósítójá­val azt is közölte, hogy az Európai Unió katonai szervezetének szánt Nyugat-európai Unió (WEU) kül­ügyminisztereinek november 22-ei luxemburgi tanácskozásán Német­ország és Franciaország javasolni fogja: váljanak a WEU társult tagjá­vá mindazon közép-kelet-európai országok, amelyek társulási szerző­dést kötöttek az Európai Közösség­gel. Ez első lépésben a visegrádi or­szágokat érintené. Az Európai Uni­ón belül, a maastrichti szerződés ér­telmében, a tagországok gazdasági és pénzügyi uniót alkotnának, s kö­zös lenne kül- és védelmi politikájuk is. Az uniót több lépcsőben az évez­red végére kívánják megteremtem. A német-magyar külügyminiszteri tárgyalások előtt írta alá Je­szenszky Géza német kollégájával, Klaus Kinkellel a katonasírok gon­dozásáról szóló kétoldalú megálla­podást. „Ez a megállapodás is hozzá­járul a múlt leküzdéséhez” - mond­ta Kinkel a bonni külügyminisztéri­umban, a miniszteri szárnyat egy másik épülettel összekötő üvegezett átjáróban, a „hídon” lezajlott aláírá­si ceremónia után. A humanitárius jellegű megállapodás értelmében, a genfi egyezmények alapján, kölcsö­nösen gondozzák és tiszteletben tartják a magyarországi német és a németországi magyar katonasíro­kat, illetve a temetők, sírok meg­szüntetésekor gondoskodnak az át­helyezésről. A megállapodás a világ­háborús tényekből adódóan elsősor­ban a magyarországi német katona­sírokra vonatkozik. Magyar részről az egyezmény végrehajtásával a honvédelmi minisztériumot bízták meg, német partnere a katonasíro­kat gondozó szövetség.Magyaror- szágon rendbe hoznák a katonasíro­kat, illetve, jórészt a német fél költ­ségén, katonai temetőket alakítaná­nak ki. A szövetség már korábban szívén vi­selte a magyarországi német sírok ügyét, a mostani megállapodással tevékenysége rendezettebb kerete­ket kap, a magyarországi német ka­tonasírok ügye - mint egy magyar il­letékes fogalmazott - „megfosztatik a túlpolitizáltságtól, politikamen­tessé válik”. Van olyan adat, hogy Magyarországon körülbelül 54 ezer német katona vesztette életét a má­sodik világháborúban. Magyar—svájci pézügyi megállapodás Budapest (MTI) - A Svájci Állam- szövetség Kormánya a Phare-prog- ram keretében 30 millió frank érték­ben vissza nem térítendő segélyt nyújt a magyarországi reformok tá­mogatásához. Az erről szóló megál­lapodást kedden Budapesten írta alá Bogár László, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak államtitkára, és Max Dahinden, a Svájci Államszövetség magyaror­szági nagykövete. Az aláírást köve­tően a szerződő felek sajtótájékozta­tót tartottak. Elmondták: a támoga­tást a megállapodás aláírásától szá­mított két év során lehet igénybe venni. A pénzből eszközbeszerzések és infrastrukturális fejlesztések fi­nanszírozhatók. Prioritást kapnak a környezetvédelmi, továbbá a köze­gészségügyi programok. A svájci ja­vaslat értelmében a pénz kettős hasznosítású is lehet. Ez azt jelenti, hogy egyes projekteknél a támoga­tás egy része vissza nem térítendő, a fennmaradó résznél a forint ellenér­téket ki kell fizetni, mégpedig egy magyar pénzügyi segélyalapba. Az alapból további pályázatokat lehet finanszírozni. A segélyprogramot az NGKM koordinálja. A minisztérium már ez év májusában 27 javaslatot továbbított Svájcba elbírálásra, és ebből 10 javaslat finanszírozására van kilátás. Bogár László elmondta, a svájcihoz hasonló segélyekkel min­den problémát nem lehet megoldani ugyan az országban, viszont jól kell megválasztani azokat a kritikus pontokat, ahol a segélyek önmagu- kon túlmutatóan lendíthetik fel or­szágunk gazdaságát. Játékfegyverek helyett inkább langost Budapest (ISB - K.Zs.) - Ha férfi­ak találkoznak, nagy az esélye, hogy rövid időn belül katona idejükről kezdenek élménybeszámolóba. A le­töltött idő anyagilag sokba kerül a családoknak, a besorozott újakban pedig kialakul egyfajta ellenállás az egyenruhával szemben. Az alap- probléma: különböznek a sorkato­nák és a hivatásosak érdekei. Ilyen hadsereggel nehéz a hazát védeni. A változtatás szándékával tömörül­tek ligába a már működő erószakel- lenes szervezetek. Nagyszülők, szülők, ifjú hölgyek és fiatalemberek is szép számmal el­mentek minap a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának alakuló ülésére. Nem hadseregnélküliségról van szó - hangsúlyozta Farkas Henrik, az Erőszakellenes Fórum elnöke. Az alapszabály kimondja, hogy kizáró­lag a sorozott katonaságot ellenez­zük és ezt az egy ügyet vállaljuk fel. Tiszteletben tartjuk azoknak a fia­taloknak a törekvéseit, akik - sza­bad elhatározásukból - a hadsereg soraiban szeretnének dolgozni. Az ügyvivői testületbe választott Bródy Jánost, Farkas Henriket és Merza Józsefet kérdeztük a további ter­vekről. Merza József (Bokor katolikus bá­ziskor):- Az ügyvivői testület első ülésének lesz a feladata ennek el­döntése, de terveink között már sze­repel olyan csereakció, amely kere­tében a gyermekek játékfegyverei­kért mondjuk lángost kapnának cserébe. A másik tervünk, hogy közgazdászo­kat újra és újra megkérünk, világít­sák meg, melyik hadsereg keiül töb­be: a hivatásos vagy a sorozott. Meg­felelő számú aláírás esetén szeret­nénk benyújtani az Alkotmánybíró­ságnak javaslatunkat. Bródy János (dalszövegíró): - Úgy gondolom, hogy az általános hadkö­telezettséget ellenzők érveinek, gon­dolatrendszerének olyan széles kör­ben kell elterjednie, hogy a parla­menti képviselők egy ilyen törvényt megszavazzanak. Farkas Henrik: - A szervezetet nem kívánjuk bejegyeztetni. Jelenleg az ALBA Kör látja el a szervezői mun­kát. Reméljük, ehhez a Ligához olyan emberek is csatlakoznak majd, akiknek megfelelő szervezeti hátterük van és a későbbi aláírás- gyűjtéseket segítenek megszer­vezni. Előterjesztés az MTI vezérigazgató) ára Budapest (MTI) - A miniszterelnök előterjesz­tést kíván tenni a köztársasági elnökhöz Alexa Károlynak a Magyar Távirati Iroda vezérigaz­gatójává, 1993. november 22-i hatállyal - há­rom évi időtartamra - történő kinevezésére. Ezért a miniszterelnök kedden, november 16- án az Országgyűlés elnökénél kezdeményezte a jelölt bizottsági meghallgatását. Alexa Károly 1945. június 16-án született az ausztriai Radstadtban (apja katonatisztként ott esett amerikai fogságba, s édesanyja oda­ment utána). Két testvére van, húga fogorvos, öccse mérnök, aki jelenleg az NGKM-ben dolgo­zik. Alexa Károly a budapesti Vörösmarty Gim­náziumban érettségizett. 1968-ban kapott dip­lomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon. Az egyetem elvég­zése után 1968. júniustól 1970. januárig egy szakmunkásképző intézet kollégiumának ne­velőtanára. 1973. novemberig a Bölcsészettu­dományi Karon egyetemi tanársegéd. 1978-ig a Lapkiadó Vállalat alkalmazottja: először a Ma­gyar Hírlapnál kulturális rovatvezető, utána a Kortárs szerkesztője. 1978-tól újra az ELTE BTK-n tarnt klasszikus magyar irodalmat és művelődéstörténetet. Jelenleg is ez a főállása. Mellékállásai: 1978-1983: a Mozgó Világnál ro­vatvezető és főszerkesztő-helyettes; 1988 szep­tembere és 1992 júniusa között a Hitelnél fő­szerkesztő-helyettes, majd rovatvezető. 1991 decembertől a Hírlapkiadó Vállalat szerződéses dolgozója: a Heti Magyarország Szerkesztősé­gében előbb főszerkesztő-helyettesként, majd főszerkesztői munkakörben. Emlékműavatás a kárpátaljai Badalón Ungvár (MTI) - A háború, a fasizmus, a sztá­lini terror áldozatainak állítottak emlékművet a kárpátaljai Badaló községben. - Ez az emlék­mű örökké figyelmeztessen mindannyiunkat arra, hogy soha többé ne legyen földünkön vér­ontás - mondotta az avatóünnepségen Moiiori István, Magyarország ungvári főkonzulja, akit a falu lakossága kért föl az impozáns emlékmű leleplezésére. Kárpátalján ma már alig van olyan magyarlak­ta település, ahol ne állítottak volna emléket az 1944 őszén a sztálini táborokba elhurcolt és ott elpusztult embereknek. Badalón, ebben a határ menti faluban eddig a temetőben emelt kopja­fához tették le a hozzátartozók a koszorúikat, mostantól viszont a község központjában álló emlékmú is kifejezi gyászukat. Nemcsak a sztálini terror áldozatairól emlékez­tek meg a badalóiak, hanem arról a 47 falube­lijükről is, akik a náci haláltáborokban vesztet­ték életüket, s arról a 15 férfiről is, aki a II. vi­lágháború frontjain pusztult el. Összesen 150 nevet véstek a fekete márványtáblákba; ennyien lettek e Tisza-parti kisközségben - ma­gyarok és zsidók — a sztálini terror, a fasizmus, a háború áldozatai. , — Nemcsak emlékeztető, hanem jövőbe mutató jel is ez az emlékmű. Arra figyelmeztet, hogy meg kell találnunk az egyetértés, az együttmű­ködés helyes .útját mindenkivel^ aki e sokat szenvedett vidéken él. Az emlékművet állító ba­dalóiak tiszta szándéka - mint azt Csoóri Sán­dor, a Magyarok Világszövetségének elnöke hozzájuk intézett üdvözlő levelében megállapí­totta - az öt világrész magyarjai számára is az összefogást, a vallási és a nemzetiségi megbé­kélést sugallja. Lakossági megtakarítások Budapest (MTI) - Októberben megállt a lakos­sági megtakarítások növekedése. Az idén és a múlt esztendőben hónapról hónapra növeke­dett a lakossági betétállomány, a készpénz­mennyiség és a pénzintézeti értékpapír-állo­mány. Ez a kedvező irányzat októberben meg­tört. Mindenül a Magyar Nemzeti Bank ked­den tájékoztatta az MTI-t. Az előzetes adatok szerint októberben minimá­lis mértékben, 300 millió forinttal csökkent a megtakarítások bruttó értéke. Szeptemberben még a bruttó megtakarítások összege 1202,6 milliárd forint volt, ez az állomány október vé­gére 1202,3 milliárd forintra mérséklődött. Kis mértékben visszaesett a bankbetét-állomány, a pénzintézeti értékpapír-állomány is. A lakos­ság birtokában lévő készpénz mennyisége pe­dig nem változott jelentősen. A bankbetét-állomány a szeptemberi 688 milli­árd forintról 687,4 milliárd forintra csökkent. Ezen belül kevesebb lett a devizabetétek összege is, a visszaesés 200 millió forintot tesz ki. Tovább növekedett viszont a lakosság eladó­sodottsága. Az állampolgárok 236,1 milliárd fo­rint összegű hitellel tartoznak a bankoknak, így a nettó megtakarítások összege is csökkent a szeptemberi 970,7 milliárd forintról 966,2 milliárd forintra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents