Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-16 / 268. szám
6 A Itt-Hon 1993. November 16., Kedd Drága Réka! szeretettel köszönt í a CSALÁD i 7! u KRAJNYÁK GERGŐNEK névnapja alkalmából szívből gratulálunk és édesapja születésnapjára minden jót kíván! Judit, Gabi § És szülei. (Csobád) I Autósok, szervizek, viszonteladók FIGYELEM! Nagynyomású hideg-meleg vizes mosók nagykereskedelmi áron kaphatók! g ^ Önkiszolgálós, pénzbedobásos autómosók . - • i •. felépítését is kedvező t v , • • ;; áron vállaljuk! Hobby mosó: ~ 220 Volt 90 bar nyomás 7 lit/perc víz Án 23.600 Ft+ÁFA Profi mosó: ~ 220 Volt 100 bar nyomás 10 lit/perc Ar: 59.500 Ft+ÁFA Gumi Diszkont Miskolc, József A. u. 59. Tel: 46/345-034. NE VÁRJA MEG A HIDEGET. MOST HOZZA ❖ javítani, ❖ tisztíttatni, $ festetni, ❖ átalakítattni irha- és szőrmebundáját, bőr- és velúrkabátját. JUTKA SZŰCS Miskolc, Hunyadi út 30. s HOSZIGETELES Régi redőnyök cseréje Újak gyártása - szerelése Reluxa - Harmonikaajtó OLCSÓ ÁRAK - DÍJTALAN KISZÁLLÁS Garanciával, részletre is. \ Tel.: 06-46/327-563 ! TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellékletünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegekért: 211 oldal 61.000.-Ft + ÁFA 112 oldal 14.950.-Ft + ÁFA 212 oldal 30.500.-Ft + ÁFA 114 oldal 7.600.-Ft + ÁFA 111 oldal 29.900.-Ft + ÁFA H8 oldal 3.800.-Ft + ÁFA Továbbá az Észak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szerszám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászjelentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174számon. j 1993. November 16., Kedd Itt-Hon r A 3 Az írástudatlantól a diplomásig... Ecjer (EM - B.Gy.) - Az iskolán kívüli képzések feltételei az új szakképzési törvény tükrében cimmel szemináriumot rendeztek november 4-5. között Egerben. A két nap alatt előadást tartott dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Soós Adrianna főosztály- vezető, Kompakter Emília osztóly- yezető, valamint Bihall Tamás, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara főtitkára, dr. Madarász Sándor, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója és dr. Arany zások Kamarájának elnöke. A vitaindítókat valamennyi esetben Ferenc, a Felnőttképzési Vállalko- ak 5nnvi konzultáció követte. A munkaerőpiaci képzések tapasztalatairól és a továbbfejlesztés főbb irányairól Kompaktor Emília, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője rejtette ki álláspontját. A munkanélküli ség megjelenésének kezdeti időszakában, 1983-ban alakult ki a felnőtt- képzés új formájaként a munkaerőpiaci képzés rendszere. Bevezetése óta összességében 180 ezer embernek tette lehetővé, hogy elhelyezkedési esélyeit javítsa. Az aktív eszközökre (közhasznú foglalkoztatás, foglalkoztatás bővítése, vállalkozóvá válás támogatása, rész- munkaidős foglalkoztatás, korengedményes nyugdíj) fordított források 31 százalékát a képzések támogatására használják fel, mely az érintett létszám 40 százalékát jelenti. Tavaly több mint 60 ezer fő képzéséhez biztosított forrásokat a Foglalkoztatási Alap 2,7 milliárd forint felhasználásával. Az első félévben 50 ezren kapcsolódhattak be a legkülönfélébb képzési programokba. A hallgatók több mint 93 százaléka munkanélküliként vesz részt a programokon, melyek 85 százaléka szakképesítést nyújtott. A képzésben résztvevők háromnegyede 35 éven aluli, s 50 százalékuk nem éri el a 25 éves kort. A pályakezdők munkanélkülieken belüli arányukat (11 százalék) messze meghaladóan vesznek részt munkaerőpiaci képzésekben (33 százalék). A fiatalok munkába állása - gyakorlatlanságuk, munkatapasztalataik hiánya miatt - a fejlett piacgazdaságokban is nehézségekbe ütközik. Mindez nálunk egy elavult, korszerűtlen struktúrájú, zömében még a nagyüzemi igények kielégítésére alkalmas szakképzési rendszerrel párosul. Mindezek következtében a munkaerőpiaci képzéseknek, a foglalkoztatási feszültségek, a munkanélküliség kezelése mellett a fiatalok, a pályakezdők első szakmára való felkészítését is fel kell vállalnia. Napjaink egyik legvitatottabb kérdése a képzések eredményessége, figyelembe véve a ráfordításokat. A képzést befejezők 38 százaléka elhelyezkedik, ez a nemzetközi összehasonlításban is jó eredmény. Egy lényeges szempont nem kerülhető meg: mit tesz lehetővé ma a képzések feltételrendszere? Rendelkezünk-e azzal a háttérrel, amely alapján elvárható a munkanélküliek heterogén összetételéhez igazodó, folyamatos képzési kínálat? Az elemzések alapján a Munkaügyi Minisztérium szakemberei szerint a munkaerőpiaci képzések területén következők a fő problémák. Túlságosan lassú a munkanélküliek képzésbe történő bevonása. Esetenként 7 hónapot is várakozik a munkanélküli, míg képzésbe kerülhet. A képzések időbeli ütemezése alapvetően az iskolai képzés rendjéhez, s nem a munkanélküliek tényleges igényeihez igazodott. A tanfolyamok többsége szeptemberben, októberben indult, s az év első felében alig volt lehetőség a képzésbe kerülésre. A képzések infrastrukturális háttere, a megfelelő képzési kapacitásokkal nem rendelkező képző cégek megjelenése a képzési piacot alvállalkozók bonyolult kapcsolataival szövi át, amely a költségeket is indokolatlanul megnöveli. A képzési programok gyakorta eszméletlenül hosszúak, amelynek egyik oka, hogy a munkaügyi központok a befejezett szakképesítést nyújtó képzéseket preferálják. A túl hosszú képzés ugyanakkor megnöveli a lemorzsolódás esélyét. Másrészt így nem teljesülhet a munkaerőpiachoz való rugalmas alkalmazkodás követelménye. Országosan igen eltérőek a képzésekre fordított összegek. Túlsúlyban voltak a hagyományos szakmákra, elméletigényes szakmákra felkészítő munkaerőpiaci képzések, a- mely a képzési piac szerkezetének is következménye. Az oktatási vállalkozások képzési kínálata többnyire egyoldalúan a tárgyi feltételeket nem igénylő képzéseket jelentette, s csak elvétve fordultak elő a korszerű tárgyi feltételeket, tananyagokat felmutató képzési lehetőségek. A gyakorlati képzéshez szükséges oktatási kapacitások hiányosan vagy korszerűtlen struktúrában állnak rendelkezésre, s a hagyományos szakképző iskolákra és vállalati tanműhelyekre épülő szakmai képzések összetétele többnyire a hagyományos gazdasági szerkezet leképezését szolgálta, a hagyományos ipari szakmák dominanciájával. A képzésekre ma még az ún. hagyományos felnőttképzési modell a jellemző, ezért a munkanélküliek csak egy meghatározott rétege számára nyújt képzési lehetőséget. A kvalifikálatlanabbak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek részvétele a munkaerő- piaci képzésekben egyelőre nem számottevő. A képzések kialakult finanszírozási rendszere (pályáztatás, tanfolyami finanszírozás) sem teszi lehetővé a munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülését, az év minden időszakában rendelkezésre álló egyenletes képzési kínálat biztosítását. A támogatás megítélésénél elsődleges szempont az ár, amely a képzés minőségi elemeit háttérbe szorítja. A legfontosabb teendők közé tartozik tehát a képzések infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, az egyének heterogén szükségleteihez igazodó képzési formák, tananyagok, módszerek kialakítása, elterjesztése; valamint a döntési, finanszírozási rendszer korszerűsítése. E munkálatok persze zajlanak. Jelenleg van kialakulóban elsősorban a munkanélküliek képzési szükségleteinek kielégítésére alkalmas, önálló elméleti és gyakorlati képzési kapacitásokkal rendelkező felnőtt- képző intézményhálózat. A világbanki támogatással kiépülő intézményhálózat első eleme jött létre 1991-ben Miskolcon. Korszerű, modulrendszerű tananyagaival az írástudatlan munkanélkülitől a diplomásig tud, a résztvevők előképzettségéhez, egyéni képességeihez, érdeklődéséhez igazodó, az egyéni haladást, a folyamatos be- és kilépést biztosító képzési programot ajánlani. Pécsett és Debrecenben már átadták a hálózat bázisait. Rövidesen megnyitja kapuit a székesfehérvári központ. Jövőre nyílik a békéscsabai és a kecskeméti. Az ÉRÁK-ot működése óta több mint 15 ezren keresték fel. A képző központban egy műszakban egyszerre 640 fő képezhető. Tavaly négyezren kezdték meg tanulmányaikat, akik közül a képzési szakirányok legtöbbjében a végzés után 60 százalékuk elhelyezkedik.-----HETI JEGYZET J ó szándékkal kötfezóe Priska Tibor Elgondolkodtató, amit a szénégetők mondanak. Nem kedvelik a nemzeti parkot. Nem örülnek a természetvédelmi területnek. Az elején, a szervezés idején örültek, mértékkel ugyan, de lelkesedtek már csak magáért a tényért is: náluknál hozzáértőbb emberek ezt a környéket úgyannyira értékesnek, szépnek tartják, hogy szükségét látják megvédésének. Csakhogy! A megvédés sok mindennel együtt jár. Például azzal is, hogy a Szögliget környékén dolgozó szénégetők, kiknek boksái az erdős rész kellős közepén füstölnek, nem helyből szerzik be a fát, hanem elmennek érte Tor- naszentjakab határába. Távolságnak sem akármi, időnek sem. Lassítja a munkát, drágítja a termék előállítását. De ugye a természetvédett területekről nem lehet csak úgy kivágni a fát. Sem faszénnek, sem egyéb más célra. Bokor vesszejét letörni, színes őszi levelekkel teli ágat hazavinni, vázába tenni, virágot leszedni sem szabad. Érthető, hiszen védett. Bizonyos, hogy sokféle okos szabály regulázza az itteni tevékenységet és kétség sem férhet hozzá, hogy mindez a táj védelmét szolgálja. A szabályok megalkotóinak, a védelem elrendelőinek, megszervezőinek jószándéka világos, egyértelmű. De a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Idézi egyik beszélgetőtársunk a mondást. Föltehetően idézhetnék a bükki falvakból, a zempléni védett területekről, megyénk déli csücskéből is az ott lakók. Beszélő társaink nem hiszik el, hogy az a leghelyesebb, ha az erdőben kidőlt fát magára hagyják, engedik elkorhadni, teljesen felszívódni. Az erdő mindig is adott valami megélhetést, hol így, hol úgy, az emberek használták, miként tudták, de soha nem pusztították el! Tessenek arra gondolni, hogy akiknek hasznot hozott az erdő, azok soha nem pusztították el! Mielőtt valaki kivágott volna egy fát, megnézte, van-e rajta fészek. Ha volt: nem bántotta, odább ment. És most? Ha mégis vágnak? Most némelyek mérgükben már a fészket hordó fát keresik. Szomorú leírni: némelyek talán úgy vélik, hogy ha eltűnnek innen a védett madarak, akkor ismét használhatják az erdőt.Holott apáik, nagyapáik és talán minden ősük éppen ott jártkelt, végezte munkáját és nem pusztított el semmit. Éppen, hogy ő általuk lett azzá a terület, amivé lett. Az érdekek egyeztetésének mégiscsak kell, hogy legyen valami módja. Talán van is, csak nem tudunk mindahány an róla. Hogy ne pusztítsuk az erdőt, de hasznát is lássuk.
