Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

6 A Itt-Hon 1993. November 16., Kedd Drága Réka! szeretettel köszönt í a CSALÁD i 7! u KRAJNYÁK GERGŐNEK névnapja alkalmából szívből gratulálunk és édesapja születésnapjára minden jót kíván! Judit, Gabi § És szülei. (Csobád) I Autósok, szervizek, viszonteladók FIGYELEM! Nagynyomású hideg-meleg vizes mosók nagykereskedelmi áron kaphatók! g ^ Önkiszolgálós, pénzbedobásos autómosók . - • i •. felépítését is kedvező t v , • • ;; áron vállaljuk! Hobby mosó: ~ 220 Volt 90 bar nyomás 7 lit/perc víz Án 23.600 Ft+ÁFA Profi mosó: ~ 220 Volt 100 bar nyomás 10 lit/perc Ar: 59.500 Ft+ÁFA Gumi Diszkont Miskolc, József A. u. 59. Tel: 46/345-034. NE VÁRJA MEG A HIDEGET. MOST HOZZA ❖ javítani, ❖ tisztíttatni, $ festetni, ❖ átalakítattni irha- és szőrmebundáját, bőr- és velúrkabátját. JUTKA SZŰCS Miskolc, Hunyadi út 30. s HOSZIGETELES Régi redőnyök cseréje Újak gyártása - szerelése Reluxa - Harmonikaajtó OLCSÓ ÁRAK - DÍJTALAN KISZÁLLÁS Garanciával, részletre is. \ Tel.: 06-46/327-563 ! TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhet­nek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulá­ciót már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közöl­hessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellékletünkbe keretes hirde­téseket felveszünk az alábbi összegekért: 211 oldal 61.000.-Ft + ÁFA 112 oldal 14.950.-Ft + ÁFA 212 oldal 30.500.-Ft + ÁFA 114 oldal 7.600.-Ft + ÁFA 111 oldal 29.900.-Ft + ÁFA H8 oldal 3.800.-Ft + ÁFA Továbbá az Észak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szerszám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászjelen­tés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174számon. j 1993. November 16., Kedd Itt-Hon r A 3 Az írástudatlantól a diplomásig... Ecjer (EM - B.Gy.) - Az iskolán kívüli képzések feltételei az új szakképzési törvény tükrében cimmel szemináriumot rendeztek november 4-5. között Egerben. A két nap alatt előadást tartott dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitká­ra, dr. Soós Adrianna főosztály- vezető, Kompakter Emília osztóly- yezető, valamint Bihall Tamás, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara főtitkára, dr. Madarász Sándor, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója és dr. Arany zások Kamarájának elnöke. A vi­taindítókat valamennyi esetben Ferenc, a Felnőttképzési Vállalko- ak 5nnvi konzultáció követte. A munkae­rőpiaci képzések tapasztalatairól és a továbbfejlesztés főbb iránya­iról Kompaktor Emília, a Munka­ügyi Minisztérium osztályvezető­je rejtette ki álláspontját. A munkanélküli ség megjelené­sének kezdeti időszakában, 1983-ban alakult ki a felnőtt- képzés új formájaként a mun­kaerőpiaci képzés rendszere. Bevezetése óta összességében 180 ezer embernek tette lehe­tővé, hogy elhelyezkedési esé­lyeit javítsa. Az aktív eszközök­re (közhasznú foglalkoztatás, foglalkoztatás bővítése, vállal­kozóvá válás támogatása, rész- munkaidős foglalkoztatás, ko­rengedményes nyugdíj) fordí­tott források 31 százalékát a képzések támogatására hasz­nálják fel, mely az érintett lét­szám 40 százalékát jelenti. Ta­valy több mint 60 ezer fő kép­zéséhez biztosított forrásokat a Foglalkoztatási Alap 2,7 milli­árd forint felhasználásával. Az első félévben 50 ezren kapcso­lódhattak be a legkülönfélébb képzési programokba. A hall­gatók több mint 93 százaléka munkanélküliként vesz részt a programokon, melyek 85 százaléka szakképesítést nyúj­tott. A képzésben résztvevők három­negyede 35 éven aluli, s 50 szá­zalékuk nem éri el a 25 éves kort. A pályakezdők munkanél­külieken belüli arányukat (11 százalék) messze meghaladóan vesznek részt munkaerőpiaci képzésekben (33 százalék). A fi­atalok munkába állása - gya­korlatlanságuk, munkatapasz­talataik hiánya miatt - a fej­lett piacgazdaságokban is ne­hézségekbe ütközik. Mindez nálunk egy elavult, korszerűt­len struktúrájú, zömében még a nagyüzemi igények kielégíté­sére alkalmas szakképzési rendszerrel párosul. Mindezek következtében a munkaerőpia­ci képzéseknek, a foglalkozta­tási feszültségek, a munkanél­küliség kezelése mellett a fia­talok, a pályakezdők első szak­mára való felkészítését is fel kell vállalnia. Napjaink egyik legvitatottabb kérdése a képzések eredmé­nyessége, figyelembe véve a rá­fordításokat. A képzést befeje­zők 38 százaléka elhelyezkedik, ez a nemzetközi összehasonlí­tásban is jó eredmény. Egy lé­nyeges szempont nem kerülhe­tő meg: mit tesz lehetővé ma a képzések feltételrendszere? Rendelkezünk-e azzal a háttér­rel, amely alapján elvárható a munkanélküliek heterogén összetételéhez igazodó, folya­matos képzési kínálat? Az elemzések alapján a Munkaü­gyi Minisztérium szakemberei szerint a munkaerőpiaci képzé­sek területén következők a fő problémák. Túlságosan lassú a munkanél­küliek képzésbe történő bevo­nása. Esetenként 7 hónapot is várakozik a munkanélküli, míg képzésbe kerülhet. A képzések időbeli ütemezése alapvetően az iskolai képzés rendjéhez, s nem a munkanélküliek tény­leges igényeihez igazodott. A tanfolyamok többsége szeptem­berben, októberben indult, s az év első felében alig volt lehető­ség a képzésbe kerülésre. A képzések infrastrukturális hát­tere, a megfelelő képzési kapa­citásokkal nem rendelkező kép­ző cégek megjelenése a képzé­si piacot alvállalkozók bonyo­lult kapcsolataival szövi át, amely a költségeket is indoko­latlanul megnöveli. A képzési programok gyakorta eszméletlenül hosszúak, amely­nek egyik oka, hogy a munka­ügyi központok a befejezett szakképesítést nyújtó képzése­ket preferálják. A túl hosszú képzés ugyanakkor megnöveli a lemorzsolódás esélyét. Más­részt így nem teljesülhet a munkaerőpiachoz való rugal­mas alkalmazkodás követelmé­nye. Országosan igen eltérőek a képzésekre fordított össze­gek. Túlsúlyban voltak a ha­gyományos szakmákra, elméle­tigényes szakmákra felkészítő munkaerőpiaci képzések, a- mely a képzési piac szerkezeté­nek is következménye. Az ok­tatási vállalkozások képzési kí­nálata többnyire egyoldalúan a tárgyi feltételeket nem igénylő képzéseket jelentette, s csak el­vétve fordultak elő a korszerű tárgyi feltételeket, tananyago­kat felmutató képzési lehetősé­gek. A gyakorlati képzéshez szükséges oktatási kapacitások hiányosan vagy korszerűtlen struktúrában állnak rendelke­zésre, s a hagyományos szak­képző iskolákra és vállalati tanműhelyekre épülő szakmai képzések összetétele többnyire a hagyományos gazdasági szer­kezet leképezését szolgálta, a hagyományos ipari szakmák dominanciájával. A képzésekre ma még az ún. hagyományos felnőttképzési modell a jellem­ző, ezért a munkanélküliek csak egy meghatározott rétege számára nyújt képzési lehető­séget. A kvalifikálatlanabbak, az alacsonyabb iskolai végzett­ségűek részvétele a munkaerő- piaci képzésekben egyelőre nem számottevő. A képzések kialakult finanszírozási rend­szere (pályáztatás, tanfolyami finanszírozás) sem teszi lehető­vé a munkanélküliek folyama­tos képzésbe kerülését, az év minden időszakában rendelke­zésre álló egyenletes képzési kí­nálat biztosítását. A támogatás megítélésénél elsődleges szem­pont az ár, amely a képzés mi­nőségi elemeit háttérbe szorít­ja. A legfontosabb teendők közé tartozik tehát a képzések inf­rastrukturális feltételeinek fej­lesztése, az egyének heterogén szükségleteihez igazodó képzé­si formák, tananyagok, módsze­rek kialakítása, elterjesztése; valamint a döntési, finanszíro­zási rendszer korszerűsítése. E munkálatok persze zajlanak. Jelenleg van kialakulóban el­sősorban a munkanélküliek képzési szükségleteinek kielé­gítésére alkalmas, önálló elmé­leti és gyakorlati képzési kapa­citásokkal rendelkező felnőtt- képző intézményhálózat. A vi­lágbanki támogatással kiépülő intézményhálózat első eleme jött létre 1991-ben Miskolcon. Korszerű, modulrendszerű tan­anyagaival az írástudatlan munkanélkülitől a diplomásig tud, a résztvevők előképzett­ségéhez, egyéni képességeihez, érdeklődéséhez igazodó, az egyéni haladást, a folyamatos be- és kilépést biztosító képzé­si programot ajánlani. Pécsett és Debrecenben már átadták a hálózat bázisait. Rövidesen megnyitja kapuit a székesfehérvári központ. Jövő­re nyílik a békéscsabai és a kecskeméti. Az ÉRÁK-ot működése óta több mint 15 ezren keresték fel. A képző központban egy műszak­ban egyszerre 640 fő képezhe­tő. Tavaly négyezren kezdték meg tanulmányaikat, akik kö­zül a képzési szakirányok leg­többjében a végzés után 60 szá­zalékuk elhelyezkedik.-----HETI JEGYZET ­J ó szándékkal kötfezóe Priska Tibor Elgondolkodtató, amit a szénégetők mondanak. Nem kedvelik a nemzeti parkot. Nem örülnek a természetvédel­mi területnek. Az elején, a szervezés ide­jén örültek, mértékkel ugyan, de lelke­sedtek már csak magáért a tényért is: náluknál hozzáértőbb emberek ezt a környéket úgyannyira értékesnek, szép­nek tartják, hogy szükségét látják meg­védésének. Csakhogy! A megvédés sok mindennel együtt jár. Például azzal is, hogy a Szögliget környékén dolgozó szénége­tők, kiknek boksái az erdős rész kellős közepén füstölnek, nem helyből szer­zik be a fát, hanem elmennek érte Tor- naszentjakab határába. Távolságnak sem akármi, időnek sem. Lassítja a munkát, drágítja a termék előállítását. De ugye a természetvédett területekről nem lehet csak úgy kivágni a fát. Sem faszénnek, sem egyéb más célra. Bo­kor vesszejét letörni, színes őszi levelek­kel teli ágat hazavinni, vázába tenni, virágot leszedni sem szabad. Érthető, hiszen védett. Bizonyos, hogy sokféle okos szabály regulázza az itteni tevé­kenységet és kétség sem férhet hozzá, hogy mindez a táj védelmét szolgálja. A szabályok megalkotóinak, a védelem elrendelőinek, megszervezőinek jószán­déka világos, egyértelmű. De a pokolhoz vezető út is jó szándék­kal van kikövezve. Idézi egyik beszél­getőtársunk a mondást. Föltehetően idézhetnék a bükki falvakból, a zemp­léni védett területekről, megyénk déli csücskéből is az ott lakók. Beszélő tár­saink nem hiszik el, hogy az a leghe­lyesebb, ha az erdőben kidőlt fát ma­gára hagyják, engedik elkorhadni, tel­jesen felszívódni. Az erdő mindig is adott valami meg­élhetést, hol így, hol úgy, az emberek használták, miként tudták, de soha nem pusztították el! Tessenek arra gon­dolni, hogy akiknek hasznot hozott az erdő, azok soha nem pusztították el! Mielőtt valaki kivágott volna egy fát, megnézte, van-e rajta fészek. Ha volt: nem bántotta, odább ment. És most? Ha mégis vágnak? Most némelyek mér­gükben már a fészket hordó fát kere­sik. Szomorú leírni: némelyek talán úgy vélik, hogy ha eltűnnek innen a vé­dett madarak, akkor ismét használhat­ják az erdőt.Holott apáik, nagyapáik és talán minden ősük éppen ott járt­kelt, végezte munkáját és nem pusztí­tott el semmit. Éppen, hogy ő általuk lett azzá a terület, amivé lett. Az érdekek egyeztetésének mégiscsak kell, hogy legyen valami módja. Ta­lán van is, csak nem tudunk minda­hány an róla. Hogy ne pusztítsuk az er­dőt, de hasznát is lássuk.

Next

/
Thumbnails
Contents