Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

8 A Itt-Hon 1993. November 16., Kedd — ABAÚJI PORTRÉ — A tsz-elnök Hemádkércs (ÉM - B.Gy.) - Zöldbáróknak nevezték egy időben a tsz-el- nököket. E pejo­ratív diszkrimi­náció bélyegét sütötték rá ko­rábban Csákány Bélára is, aki a hernádkércsi tsz elnöke. A mostoha adottságú termelőszövetkezetek jó ré­sze életképtelennek bizonyult. Me­gyénkben is igen sok nem tudta elke­rülni a felszámolást.-A ritka kivéte­lek közé tartozik a hernádkércsi tsz, amelyre 1984-ben ugyancsak ez a sors várt. Ekkor vette át az irányítást a vil- mányi születésű Csákány Béla. A bel­ső motiváló tényezők hadrendbe állí­tásával maga mellé állította az embe­reket és csatát nyertek. Amikor elvál­lalta a veszteséges tsz-elnöki pozíció­ját, sokan őrültnek tartották. Pedig csak fiatalember volt. Harminchárom esztendeje bátorságával, dinamizmu­sával és következetességével sikerült célját elérnie. Ma már „örömelnöknek” nevezi magát, hiszen ilyen kollektí­vával nagy megnyugvás és biztonság együtt dolgozni. Megtalálta azokat, akik igazi kollégáivá váltak és teljesen egyfelé húznak. Rájöttek: csak profi szemlélettel és gyakorlattal érdemes csinálni a dolgokat. A siker egyik zá­loga a teljes bizalom és a szabad kéz elve. Ez persze megfelelő szakmai és emberi tapasztalatokon alapszik és a szinte tökéletes vezetői kiválasztáson. Tavaly hatmillió forintos pozitív ered­ménnyel zártak, s úgy néz ki, hogy ezt az idén a jóval nagyobb szigorítások ellenére is megismétlik A biztos és odaadó családi háttér nél­kül ez persze nem menne - ismeri el Csákány Béla felesége, Csákányné Mi- zsik Valéria segítőkész és áldozatos hozzáállását. Neki köszönheti, hogy teljes erővel a tsz gondjaira koncent­rálhat. Leveszi válláról a háztartás nyűgét-baját, jóllehet Felsődobszán ta­nít. Történelem-orosz-német szakos ta­nár. Ő gondoskodik a 12 éves Boglár­ka és a tízéves Zsombor mindenna­pos dolgairól. 1984-ben költöztek Szentistvánbaksára a szolgálati lakás­ba, azóta ott élnek. Büszke arra, hogy 1988-ban a MÉM Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tésben részesült. Aktívan politizál az Agrárszövetségben. Az országos vá­lasztmány és a megyei elnökség tag­ja. Képviselőjelölt. Szabadidejében tör­ténelmi témájú könyveket olvas. Bal­szélsőt, bal középpályást játszott a MEAFC NB III-as csapatában. Ehhez is hű maradt, hiszen a hernádkércsi futballisták edzője. Szeretnének felke­rülni a megyei 11. osztályból az elsőbe. Ahogy Csákány Bélát ismerjük, rajta ez sem fog múlni... Csákány Béla Alsóvadászról az Alpokba Fulpmes, az Innsbruck melletti falucska (a bal oldali felvételen). Jobbra az Alpok hó- föate csúcsai. Fotó: ÉM-archív Alsóvadász (ÉM - M.I.) - Az alsóvadászi Pap Agnes a nyá­ron két teljes hónapot töl­tött Ausztriában, mint baby-sit­ter. Ha valaki nem tudná, hogy ez mit jelent: gyermekfelügyelő, vagyis a szülők távollétében vi­gyáz a gyerekre. S mivel ma­napság egyre több fiatalt (és nem fiatalt) vonz a nyugati munka lehetősége, az ottani él­ményekről, tapasztalatokról faggattam beszélgetőpartnere­met. □ Hogy került ki Ausztriába dolgozni? • Ismerőseim ismerősei révén. Ok mondták, hogy van egy ilyen lehetőség. Gondoltam be­levágok. □ Ausztria melyik részén volt? • Elég messze a magyar határ­tól... Innsbrucktól húsz kilomé­terre, egy három-négyezres fa­luban, amelynek Fulpmes a ne­ve. Aki ismeri a szomszéd or­szágot, annak biztosan mond valamit Innsbruck neve, ha másért nem, mert itt már két alkalommal is rendeztek téli olimpiát. Jócskán bent az Al­pok közepén, hófódte csúcsok, gleccserek között. Valóban fes­tői szépségű táj! □ Mi volt a konkrét feladata? • Egy családnál laktam, ahol mindkét szülő üzletember volt, és távollétükben (lévén nyári szünidő) nekem kellett vigyáz­nom a két gyerekre. □ Hogyan értették meg egy­mást? • Most végre kamatoztathat­tam német nyelvtudásomat, amelyet a gimiben és a nyelv- tanfolyamon sajátítottam el. Mellesleg az itt eltöltött két hó­nap is felért egy igazi nyelvtan- folyammal.... □ Nem gyötört a honvágy? • Dehogynem! Kb. egy hónap után éreztem ilyet először. Egyébként bármennyire is fur­csa, egész idő alatt nem talál­koztam magyar, vagy magya­rul tudó emberrel. Magyar gép­kocsit is csak egyszer láttam. □ Sok fiatal álma, vágya, hogy Nyugaton dolgozhasson. Mit üzen nekik? • Azt ne gondolja senki, hogy kint rögtön milliomos lesz! En körülbelül a dupláját kerestem annak, amit itthon kereshet­nék, ha nem lennék munkanél­küli... Szóval nem egy leányá- lom. Osztanék-szoroznék, hogy elmenj ek-e még egyszer, és má­soknak is azt ajánlom, hogy gondolják meg jól! □ Azért valami élménye csak maradt? • Hát persze! Az Alpokat látni lenyűgözően csodálatos! Gyerekek honi rajzasztala Ruszkai Rita hatéves szikszói óvodás rajzának címe: Óvodánk udvara ősszel. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ABAÚJI MELLÉKLETE •1993- november 16. • I. évf 28. szám A Pedagógus Vegyeskar születésnapja A zene közkatonái nem csak megőrzik a népdalt... Csoma-ünnepségen Abaújdevecserben. 1992. június 27-én. Fotó: ÉM-archív Encs (ÉM - G.J.) - November 19-én ünnepli az Abaúji Peda­gógus Vegyeskar Encsen fenn­állásának 35. évfordulóját. Mint alapítótag, szeretnék az emlékezet szárnyán vissza- szállni az elinduláshoz, az első szerepléshez. „Szeretni s éne­kelni / Mindig szabad s lehet, / Szeretve és dalolva / Megszé­pül életed.” Juhász Gyula idé­zete volt a mottója annak a da­los találkozónak, ahol először hallhatták a pedagógus - ak­kor még férfi - énekkart sze­repelni. Azóta 35 év telt el. Nyomon követtem munkáju­kat, mégis az emlékezést kell segítségül hívnom, hogy sike­rekben gazdag életútjukat fel­elevenítsem. 1958-ban mintegy húsz község­ből a dal szeretete hozta össze az induló férfikart, hogy fárad­ságos napi munkájukat feled­ve, felfrissüljenek a közös ének­lés örömétől Csutor János nép­művelési felügyelő vezetésével. Később Bakonyi Béla énekta­nár vette át a vezetést, aki bá­mulatos energiával és szerve­zőkészséggel kovácsolta össze a kórust. 1966-tól Sotkó József karnagy személye, szakmai fel- készültsége, igényessége meg­alapozta annak lehetőségét, hogy az énekkar járáson kívül is felhívja magára a figyelmet színvonalas szereplésével. A si­kersorozat a vegyeskar meg­szervezésével kezdődött. A gyorsan elszálló évek eggyé ko­vácsolták a 20 községből rend­szeresen összejövő 45 tagú együttest, amely oly sok szerep­lést, felejthetetlen élményt őriz szíve mélyén. A volt encsi járás zenei életé­nek zászlóvivői ők. A kar kez­deményezője és motoija volt a hagyományossá vált dalostalál­kozóknak. Ott látjuk őket számtalan rendezvényen. Önál­ló hangversenyekkel gyönyör­ködtetik a falvak lakosait, amelynek hatására több közsé­gi énekkar jött létre. Lelkes agitátorai a pávaköröknek. A népdalvetélkedők előkészítői, irányítói, ápolói. A férfiak önál­ló kart alakítottak és közremű­ködtek a társadalmi temetése- ken.De ott találjuk az együttest a megyei és országos, sőt a kül­földi találkozókon is, valamint a rádióban és a televízióban. Gazdag repertoárjuk felöleli a kórusművészet széles terü­letét. Munkájuk elismeréseképpen számtalan magas kitüntetés, külföldi jutalomút, országjáró kirándulás, anyagi támogatás volt a kísérője a köszönő sza­vaknak Az énekkar ennyi éven át mindig otthonra lelt a mű­velődési központban és élvez­ték a város gondoskodását. Mindig szép a visszaemléke­zés, különösen akkor, ha az el­szálló évek megőrizték azt a ne­mes küldetést, amelyet Kodály Zoltán örökségképpen hagyott ránk: „Le nem róható hálával tartozunk a falunak, hogy a ha­gyomány felbecsülhetetlen kin­csét, kultúránk egyik alapkö­vét, a népdalt megőrizte.” Ez az énekkar nem csak megőrizte, de bőkezűen vissza is adta. Harmincöt év, amely rangot, elismerést, dicsőséget, sok-sok felejthetetlen tapsot adott az abaúji tájakon felcsendü­lő dalokért a zene közkatonái­nak. Jó szándékkal kövezve... Elgondolkodtató, amit a szénégetők mondanak. (3.oldal) — A TARTALOMBÓL ­Egészségesebb szociálpolitika Harminchárom cigánycsalád vett részt tavaly abban az „újfajta” segélyezési programban, melyet Encs város pol­gármestere kezdeményezésére vezet­tek be Abaúj „fővárosában”. A szenny­víztisztító teleptől délre, egy táblán termelhették meg a télire valót a rá­szoruló, földnélküli családok. A prog­ram sikerességéhez az is hozzájárult, hogy vetőmagot és egyszeri talajmeg- munkálást is tudott biztosítani az en­csi önkormányzat. (2. oldal) Az írástudatlantól a diplomásig A világbanki támogatással kiépülő fel­nőttképző intézményhálózat első ele­me jött létre 1991-ben Miskolcon. Kor­szerű, modulrendszerű tananyagaival az írástudatlan munkanélkülitől a dip­lomásig tud, a résztvevők előképzett­ségéhez, egyéni képességeihez, érdek­lődéséhez igazodó, az egyéni haladást, a folyamatos be- és kilépést biztosító képzési programot ajánlani. (3. oldal) Nyílt napok a szikszói gimnáziumban Mindazok a hat- és nyolcosztályos gim­náziumba készülő tanulók, akiket ér­dekel a szikszói Szepsi Csombor Már­ton Gimnázium sokszínű élete, mun­kája, erről bővebb tájékoztatást kap­nak, s órát látogathatnak november 18-án (hatosztályos) és november 19- én (négyosztályos) a nyílt napokon. (4. oldal) Lakossági fórum Homrogdon Az MSZP megyei szervezete november 4-én lakossági fórumot tartott Hom­rogdon. A két vendég: Tompa Sándor, a szocialisták országgyűlési képviselő­je és Fedor Vilmos, a párt megyei el­nöke volt. (4. oldal) Alsóvadászról az Alpokba Az alsóvadászi Pap Ágnes a nyáron két teljes hónapot töltött Ausztriában, mint baby-sitter. Ha valaki nem tud­ná, hogy ez mit jelent: gyermekfelü­gyelő, vagyis a szülők távollétében vi- I gyáz a gyerekekre. Mivel egyre több I fiatalt vonz a nyugati munka lehető- / sége, ezért közérdekű e rövid interjú. / (8. oldal) I Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents