Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

1993« November 2., Kedd zzz ...- hírek - Tudósítások

É

SZAK* Magyarország 3

„Az úr nem számol, csak fizet”

Budapest (MTI) - A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot ismét le kellett értékelni. Az elmúlt néhány év ugyanis elkényeztetett minket abban a tekintetben, hogy a forint devizaértéke lényegesen kisebb mértékben romlik, mint a hazai vásárlóereje.

Ennek a jelenségnek nem csali az az oka, hogy a külföldi devizák is inflálódnak. A nemzetközi pénzpiacon fő szerepet játszó pénzek inflációja ugyanis eltörpül a mi forintunké mellett.

Normális viszonyok között azzal kellene számolni, hogy nekünk a forintot egy-egy év alatt annyival kell leértékelni, mint amennyivel nagyobb a mi inflációnk az övékénél. De öt év óta ez sem történt meg, mert ennél lényegesen kisebb leértékelés is elégnek bizonyult.- Ezt úgy fejezhetjük ki, hogy évek óta nem jól jártak azok, akik devizában helyezték el a pénzüket, hiszen a leértékelés nem pótolta a jóval kisebb kamatot.

Biztonságot vagy kamatjövedelmet?

Mégis mivel magyarázható, hogy a lakossági megtakarítások jelentős hányada devizában jelenik meg? Mindenek előtt azzal, hogy a pénz- tulajdonosok nem voltak kellően informálva. Máig nem tudják, hogy várható és természetes jelenség, hogy az import felszabadítása szükségszerűen a devizák árának jelentős csökkenését eredményezi. Erről mindmáig még a szakmai sajtó is alig beszél. Az is fontos tényező volt, hogy a pénztulajdonosok jelentős hányadának nem annyira a kamat- jövedelem nagysága, mint annak feltételezett biztonsága a fontos. Érdekes módon az sem tudatosult eléggé, hogy a hazai betétek mennyire biztosítottak, hogy a lakossági megtakarítások könnyen elhelyezhetők úgy forintban is, hogy teljes legyen a biztonság.

A pénztulajdonosok problémáival kapcsolatos gondokkal komolyan alig foglalkoztak és foglalkoznak, ezt rábízzák a betétgyűjtő bankok reklámjaira, aminek hitelessége a közvélemény előtt nem elég.

Mivel a politikusok számára a nemzetközi pénzintézetekkel való jó viszony az elsődleges, ők csak a forint devizaárával foglalkoznak, azzal nem, hogy nekünk itthon mennyit ér a deviza. Jellemző módon ez világbetegség. A nemzetközi politikai élet és a sajtó az egyes országok gazdasági fejlettségét úgy fejezi ki dollárban, hogy a hazai árban kifejezett értékeket a hivatalos dollárkurzuson számolja át. Mindenki tudja, hogy ez a módszer badarság, hogy annyit sem ér, mint a hasraütés, de a számítógépek világában egyre többen inkább hallgatnak a számítógépekre, mint a józan eszükre.

Vásárlóerő szerint

E téren is először az amerikai politikusoknak jött meg az eszük. Azt akarták tudni, hogy milyen lenne az összehasonlítás akkor, ha az átszámítást a devizák otthoni vásárló ereje és nem a pénzpiaci értéke alapján számolnák át. E munka elvégzésre végül a Világbankot is megnyerték. Most, hogy nyilvánosságra kerültek a számok, mindenki csodálkozik, mert azt ugyan tudták, hogy a használt adatok pocsékul rosszak, de hogy ennyire mit sem értók, azt nem gondolták.

Kiderült, hogy a kínaiak nemzeti jövedelme a hazai vásárlóerő alapján közel hétszer akkora, mint amit a pénzpiaci kurzus alapján eddig közöltek. Az eddig nem zavarta a politikusokat és a tudósokat, hogy az egy milliárd kínai 99,99 százaléka nem a pénzpiacról, hanem a piacról látja el magát, vagy hogy a hadsereget nem dollárban, hanem hazai pénzben látják el. Vagyis senkit nem zavartak a tények, sem a szaktudósok, sem a kínaiak világában és az élet ment két nagyon eltérő vágányon itt és ott. Mi a helyzet nálunk? Nálunk a szorzó 2.5. Vagyis, a mi nemzeti jövedelmünk a valóságban két és félszer akkora dollárban, mint amit eddig számoltak. Ez sem sok és ezt a mi lakosságunk tudja a legjobban. De azért legalább is elgondolkoztató, hogy az egyik oldalon mindent megtesznek az illetékesek annak érdekében, hogy kiemeljék fontosságunkat a világban, hogy a közvélemény körében optimizmust keltsenek, ugyanakkor a tényleges nemzeti jövedelmet alig több mint harmadára kurtítják.

Magyar esemenyek Del-Koreában

Szöul (MTI) - E héten veszi át Magyarország Dél-Koreától a Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) vándorzászlaját, és ezalatt a világ figyelme áttevődik az idei világkiállításról, a befejeződéséhez közeledő tedzsoni rendezvényről a Magyarországon 1996-ban sóira kerülő eseményre. Expónak ez idáig csak fejlett országok adtak otthont, első ízben rendeztek az idén világkiállítást fejlődő országban, és ettől veszi át egy átalakulóban lévő volt szocialista ország, Magyarország a rendezés jogát - mondta az esemény jelentőségéről szólva Kádár Béla, aki vasárnap óta Szöulban tartózkodik. Az esemény fényét növeli, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vesz szerdán a tedzsoni Expón rendezendő magyar napon és a csütörtöki átadási ceremónián. Göncz Árpád, aki szerdán érkezik Dél-Koreá- ba, találkozik Kim Jung Szám köz- társasági elnökkel is.- Tedzsonban a nyitás előtt két évvel és négy hónappal fogtak hozzá a munkálatokhoz, ehhez viszonyítva

Kádár Béla fontosnak tarja a tapasztalatszerzést

Göncz Árpád szerdán érkezik Szöulba Fotók: Nagy Gábor

jól állunk, megy előre az Expó ügye Magyarországon - mondta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumának vezetője az MTI-nek. Kádár Béla hozzátette: most a területrendezés után megkezdődhet az érdemi munka. A sevillai rendezvény nyitása előtt másfél évvel sem lehetett még semmit látni a helyszínen. Mint ismeretes, az 1996. évi Expó ügyében a napokban újabb feszültség jelentkezett a programiroda és a főváros között. Ez utóbbi többek között nehezményezte, hogy még nem jutott hozzá az infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges pénzekhez, és kezdeményezi a parlament gazdasági bizottságának összehívását az Expó ügyének újbóli áttekintésére. - Minden kiállítást viták kísértek, nem volna szerencsés a Programiroda és a főváros közötti véleményeltéréseket dramatizálni - adott hangot véleményének

Kádár Béla.(A héten egyébként népes magyar szakmai küldöttség is Expó-tapasztalatokat szerezhet Tedzsonban, több önkormányzat vezetője és a Világkiállítási Programiroda stábja, továbbá egy MTESZ-kül- döttség Gelleji Frigyesnek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesének vezetésével érkezik a Szöultól 170 kilométernyire fekvő vidéki városba.) Kádár Béla különben a tedzsoni eseményt megelőzően tárgyal a Lucky Goldstar és a Samsung cégek elnökeivel, a dél-koreai kereskedelmi és ipari miniszterrel pedig a kétoldalú gazdasági kapcsolatok ügyét vitatja meg.

Az általános tendenciákhoz hasonlóan a Dél-Koreába irányuló kivitelünk is alaposan visszaesett - tavaly közel 30 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi szintnél, döntően a magyar árualap hiánya miatt. A távoli országokba irányuló kivitelünk speciális gondjaként említette a miniszter azt, hogy költségvetési okok miatt a hagyományos állami külkereskedelmi monopolvállalatok sorra szüntették meg kereskedelmi jelenlétüket, és nem léptek helyükbe új cégek. A sok ezernyi kisebb vállalat elsősorban a szomszédos országokban keres partnereket. A fejlődő országokba irányuló kivitelünket az igényes szállítások - például a fővállalkozásban megvalósuló gépexport -jellemezték. Az ilyen hosszú átfutási idejű üzleteknél a finanszírozás gongjait még mindig nem tudtuk megoldani, holott az NGKM már vagy negyven hónapja sürgeti a hitelgaranciákat nyújtó export-import bank létrehozását. - A végső egyeztetés után novemberben talán a kormány elé kerülhet a javaslat, s akkor a jövő évben megkezdheti munkáját ez az új pénzintézet - jegyezte meg a miniszter.

Az információ megvásárlása

Budapest (ISB - D.Á.) - A rendőrség a vele együttműködő magánszemély részére tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat, amely devizakülföldi esetében a Magyar Nemzeti Bank engedélyével külföldi pénznemben is teljesíthető — olvashatjuk a rendőrségről szóló törvényjavaslat indoklásában. A mondatra az ember azonnal amerikai gengszterfilmekre asszociál, s elképzeli, amiről az elmúlt héten már magyarországi híradás is szólt: információ fejében „futni hagytak” egy személyt, akitől pedig el kellett volna venni a jogosítványt. E történet persze lehet csak rémmese, az azonban biztos, hogy az említett indoklásban az„ Együttműködők díjazásáról” a következőket olvashatjuk. A bűnözőkről történő információszolgáltatás a rendőrséggel együttműködő személyek részéről minden esetben személyes kockázatvállalást jelent. Lelepleződésük súlyos egzisztenciális fenyegetettséggel járhat. Ezt a kockázatot az informátor sok esetben csak anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalja. Az informátor megfizetése - az információ megvásárlása - sem a hazai, sem a fejlett demokráciájú európai államok gyakorlatában nem új keletű. Ennek törvényi alapjait teremti meg a most beterjesztett rendőrségi törvényjavaslat.

Eszerint van egy másik módja is az együttműködő „díjazásának”. Más jogrendszerekben is előfordul, hogy az igazságszolgáltatás súlyosabb bűncselekmény leleplezése, vagy bizonyítása érdekében - törvényi fel- jogosítás alapján - az ezt elősegítő személy kisebb súlyú jogsértése miatt eltekint a büntető felelősségre vonástól.

A parlamenti vitán szereplő törvényjavaslat ennek analógiájára fogalmazza meg a csekélyebb súlyú bűncselekmény elkövetőjének a rendőrséggel történő együttműködésére való lehetőségét. A feltétel: az együttműködéssel elérhető bűnüldözési érdek meghaladja a megállapodás alanyával szembeni büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érdeket.

Erre akkor kerül sor, ha az együttműködés révén súlyosabb bűncselekmény felderítése, bűnbandák felszámolása, terrorcselekmények megelőzése várható. A megállapodás alapján a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személy kötelezettséget vállal arra, hogy a rendőrséggel együttműködik.

Meenvílt a vámosszabadi határátkelő

A segítségnyújtás magyar módja

Keserű emlékezés X.

Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről

Gulyás Mihály

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kanadai szakemberekkel készíttetett (Hatch Associates Ltd.) tanulmányt - másfél évet vett igénybe - az ózdi kohászat újraindításáról. Az Ózd- tól északra, Center község határában nemrégen épült Rúd- és Dróthengermű mellé egy, 500 ezer tonna kapacitású acélművet kívánnak építeni, amely hulladékból állítaná elő az alapanyagot; 400 ezer tomiát ez a mű dolgozna fel, a maradékot a Peko Acélipari Művek (már ez a név áll a főkapu bejárata fölött, egy leleményes, nagyiparossá vált ózdi szakmunkás a névadó) és a még működő finomhengermú rendelésére szállítanának. A beruházás 90 millió dollárba kerülne, és - a számítások szerint - 2000-re a beruházás megtérülne, és mintegy 4 ezer embernek adna munkát. Áz építkezés ugyan még tervezési stádiumban van, de ígérik: 1995-re elkészül, és „vissza fogja adni a város nagyipari rangját”.

És mi történt Diósgyőrben? A volt Lenin Kohászati Művek: DIMAG Rt. dolgozóinak száma felére apadt, de az Állami Vagyonügynökség ma is „igen élénken foglalkozik vele”. Az rt. ugyanis az ÁVÜ-vel kötött adásvételi szerződést (privatizáció), mely a vezérigazgatót, Kli- csu Andrást feljelentette. Az Országos Rendőr- főkapitányság „különösen nagy kárt okozó, hűtlen kezeléssel, nagy értékre elkövetett devizával való visszaéléssel, valamint tartozás fedezetének elvonásával vádolja Klicsut. A vádemelési javaslatot az ORFK már eljuttatta a Fővárosi Főügyészséghez. Ó elfogultsággal vádolja a nyomozó hatóságot, mert nem volt hajlandó a védekezésével foglalkozni, a javára szóló bizonyítékokat értékelni.

Ez év április 16-án a Nap-tv-be várták Klicsu Andrást, hogy a Kinn, pádon mondhassa el véleményét az ÁVÜ és a közte folyó majdnem egyéves háborúskodásról, érveljen, védekezzen, vágj' vádoljon, a kormányzatot, mondhatnánk a „mindenható államot” képviselő szerv ma már korántsem annyira mindenható, hogy védekeznie ne lehetne ellene, sót, ellentámadásba lendülni.

Helyette egy szívszorító hír került az országos lapok címlapjára: Klicsu András, a DEMAG Rt. vezérigazgatója autóbalesetet szenvedett. A környezetében „szálkaként”, mondhatnánk: „vádpontként” szereplő, 21 millió forintba került Mercedes-600 SE luxuskocsival indult Diósgyőrből Budapestre. Gödöllő térségében a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel haladó gépjármű a szalagkorlátot átszakítva egy fának rohant Ó és utasa súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sérülteket az újpesti Árpád Kórház baleseti osztályára szállították. Á nyilatkozó orvos szerint már mindketten túl vannak az életveszélyen. A gépkocsiban 18 millió forintos kár keletkezett. Utólag elmondhatjuk, hogy ilyen ország-világ előtt látható és hallható „bevetésre” igen kockázatos magavezette, ráadásul „tűi sokat tudó autóval „felvonulni”, hiszen az ember nem képes teljesen függetleníteni magát az előtte álló „egyenesadás” várható megpróbáltatásaitól, s ha egy gépkocsi 60 km-nél másodpercenként 16 métert tesz meg, az a Mercedes netán egy nyílvessző sebességével repült.

Isten ne adja, hogy bekövetkezzék vele a „végeredményében” egyazon tragédia, mint ami '82-es elődjével történt.

A DIMAG Rt. sorsa oly ingatag, hogy a tulajdonosnak is számító „vezér” elvesztése, vagy tartós betegsége a cég létét is veszélyezteti.

És a másik diósgyőri nagyüzem, a DIGÉP? 1992. november 27-én megtörtént a két éve tartó felszámolási eljárás. Az ország egyik legnagyobb gépgyára tehát - elméletileg - nem létezik. A bankok már nem hiteleznek felszámolás alatt álló vállalatnak, így a cég két évvel ezelőtti, 3,5 milliárdos adósságához újabb 2 milliárd rakódott. Ennek ellenére a csódbíró a „hogyan tovább?” kérdésre ezt válaszolta a vezérigazgatónak, aki egyben a gyár felszámolásának kormánybiztosa is volt: ,A racionális gazdálkodás keretein belül dolgozzanak tovább.” Háromszor is megkísérelték dobra verni a nagyüzemet, de jelentkező nem akadt. Az emberek termelnek, s a termékeknek piacuk is van: olasz, svéd, finn járműipari gyáraknak szállítanak, de amerikaiak, koreaiak, németek is veszik szerszámgépeiket, és a szivattyúmotorok se maradnak a nya- kukon. (folytatjuk)

Betörtek az MS2DP oroszlányi székházába

Oroszlány (MTI) - Ismeretlen tettesek betörtek a Magyarországi Szociáldemokrata Páll oroszlánja székházába - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Kostyál László, a párt Komárom-Eszter- gom megyei elnöke, országos vezetőségének tagja.

Elmondta, hogy október 29-én törték fel székházukat, amelynek berendezéseit vandál módon összetörték, ellopták a párt iratait és értékesebb eszközeit. A betöréssel okozott kár meghaladja a félmillió forintot. A párt ismeretlen személyek ellen feljelentést tett az Oroszlányi Városi Rendőrkapitányságon.

Vámosszabadi (MTI) - Hétfőn megnyitották a forgalom előtt a vámosszabadi határátkelőt. A hazánk és a Szlovákia közötti határállomáson négy hónapig szünetelt a forgalom. Ez idő alatt átépítették az átkelőhöz tartozó Duna-hidat. Szerkezetét megerősítették, útpályáját hat méteresről hét és fél méteresre szélesítették. A határátkelő a közép-európai nemzetközi forgalomban is fontos szerepet tölt be, hiszen 1967 óta TIR-útvonal, évente 250 ezer kamion halad itt. A hídfelújítást magyar tervek alapján szlovák cég végezte, a költségeket a két ország fele-fele arányban viseli. A híd közepén tartott ünnepségen Roman Hofbauer szlovák közlekedési miniszter a magyar és a szlovák közlekedési

szakemberek jó együttműködéséről szólt, amihez hozzájárult a vám, a rendőri szervek, a helyi elöljáróságok támogatása. Magyar részről Regős Szilveszter, a közlekedési tárca főosztályvezetője méltatta a szlovák és a magyar fél együttműködésének jelentőségét. A felújítás második üteme még hátra van, ez azonban már nem zavarja a közlekedést.