Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

1993« November 2., Kedd zzz ...- hírek - Tudósítások É SZAK* Magyarország 3 „Az úr nem számol, csak fizet” Budapest (MTI) - A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot is­mét le kellett értékelni. Az elmúlt néhány év ugyanis elkényeztetett minket abban a tekintetben, hogy a forint devizaértéke lényegesen ki­sebb mértékben romlik, mint a ha­zai vásárlóereje. Ennek a jelenségnek nem csali az az oka, hogy a külföldi devizák is inflá­lódnak. A nemzetközi pénzpiacon fő szerepet játszó pénzek inflációja ugyanis eltörpül a mi forintunké mellett. Normális viszonyok között azzal kel­lene számolni, hogy nekünk a forin­tot egy-egy év alatt annyival kell le­értékelni, mint amennyivel nagyobb a mi inflációnk az övékénél. De öt év óta ez sem történt meg, mert ennél lényegesen kisebb leértékelés is elégnek bizonyult.- Ezt úgy fejezhet­jük ki, hogy évek óta nem jól jártak azok, akik devizában helyezték el a pénzüket, hiszen a leértékelés nem pótolta a jóval kisebb kamatot. Biztonságot vagy kamatjövedelmet? Mégis mivel magyarázható, hogy a lakossági megtakarítások jelentős hányada devizában jelenik meg? Mindenek előtt azzal, hogy a pénz- tulajdonosok nem voltak kellően in­formálva. Máig nem tudják, hogy várható és természetes jelenség, hogy az import felszabadítása szük­ségszerűen a devizák árának jelen­tős csökkenését eredményezi. Erről mindmáig még a szakmai sajtó is alig beszél. Az is fontos tényező volt, hogy a pénztulajdonosok jelentős hányadának nem annyira a kamat- jövedelem nagysága, mint annak feltételezett biztonsága a fontos. Ér­dekes módon az sem tudatosult elég­gé, hogy a hazai betétek mennyire biztosítottak, hogy a lakossági meg­takarítások könnyen elhelyezhetők úgy forintban is, hogy teljes legyen a biztonság. A pénztulajdonosok problémáival kapcsolatos gondokkal komolyan alig foglalkoztak és foglalkoznak, ezt rábízzák a betétgyűjtő bankok reklámjaira, aminek hitelessége a közvélemény előtt nem elég. Mivel a politikusok számára a nem­zetközi pénzintézetekkel való jó vi­szony az elsődleges, ők csak a forint devizaárával foglalkoznak, azzal nem, hogy nekünk itthon mennyit ér a deviza. Jellemző módon ez világbe­tegség. A nemzetközi politikai élet és a sajtó az egyes országok gazda­sági fejlettségét úgy fejezi ki dollár­ban, hogy a hazai árban kifejezett értékeket a hivatalos dollárkurzu­son számolja át. Mindenki tudja, hogy ez a módszer badarság, hogy annyit sem ér, mint a hasraütés, de a számítógépek világában egyre töb­ben inkább hallgatnak a számítógé­pekre, mint a józan eszükre. Vásárlóerő szerint E téren is először az amerikai politi­kusoknak jött meg az eszük. Azt akarták tudni, hogy milyen lenne az összehasonlítás akkor, ha az átszá­mítást a devizák otthoni vásárló ere­je és nem a pénzpiaci értéke alapján számolnák át. E munka elvégzésre végül a Világbankot is megnyerték. Most, hogy nyilvánosságra kerültek a számok, mindenki csodálkozik, mert azt ugyan tudták, hogy a hasz­nált adatok pocsékul rosszak, de hogy ennyire mit sem értók, azt nem gondolták. Kiderült, hogy a kínaiak nemzeti jö­vedelme a hazai vásárlóerő alapján közel hétszer akkora, mint amit a pénzpiaci kurzus alapján eddig kö­zöltek. Az eddig nem zavarta a poli­tikusokat és a tudósokat, hogy az egy milliárd kínai 99,99 százaléka nem a pénzpiacról, hanem a piacról látja el magát, vagy hogy a hadsere­get nem dollárban, hanem hazai pénzben látják el. Vagyis senkit nem zavartak a tények, sem a szaktudó­sok, sem a kínaiak világában és az élet ment két nagyon eltérő vágá­nyon itt és ott. Mi a helyzet nálunk? Nálunk a szorzó 2.5. Vagyis, a mi nemzeti jövedelmünk a valóságban két és félszer akkora dollárban, mint amit eddig számoltak. Ez sem sok és ezt a mi lakosságunk tudja a legjob­ban. De azért legalább is elgondol­koztató, hogy az egyik oldalon min­dent megtesznek az illetékesek an­nak érdekében, hogy kiemeljék fon­tosságunkat a világban, hogy a köz­vélemény körében optimizmust keltsenek, ugyanakkor a tényleges nemzeti jövedelmet alig több mint harmadára kurtítják. Magyar esemenyek Del-Koreában Szöul (MTI) - E héten veszi át Ma­gyarország Dél-Koreától a Kiállítá­sok Nemzetközi Irodájának (BIE) vándorzászlaját, és ezalatt a világ fi­gyelme áttevődik az idei világkiállí­tásról, a befejeződéséhez közeledő tedzsoni rendezvényről a Magyaror­szágon 1996-ban sóira kerülő ese­ményre. Expónak ez idáig csak fej­lett országok adtak otthont, első íz­ben rendeztek az idén világkiállítást fejlődő országban, és ettől veszi át egy átalakulóban lévő volt szocialis­ta ország, Magyarország a rendezés jogát - mondta az esemény jelentő­ségéről szólva Kádár Béla, aki va­sárnap óta Szöulban tartózkodik. Az esemény fényét növeli, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vesz szerdán a tedzsoni Expón ren­dezendő magyar napon és a csütör­töki átadási ceremónián. Göncz Ár­pád, aki szerdán érkezik Dél-Koreá- ba, találkozik Kim Jung Szám köz- társasági elnökkel is.- Tedzsonban a nyitás előtt két év­vel és négy hónappal fogtak hozzá a munkálatokhoz, ehhez viszonyítva Kádár Béla fontosnak tarja a tapasztalatszerzést Göncz Árpád szerdán érkezik Szöulba Fotók: Nagy Gábor jól állunk, megy előre az Expó ügye Magyarországon - mondta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztériumának vezetője az MTI-nek. Kádár Béla hozzátette: most a területrendezés után meg­kezdődhet az érdemi munka. A se­villai rendezvény nyitása előtt más­fél évvel sem lehetett még semmit látni a helyszínen. Mint ismeretes, az 1996. évi Expó ügyében a napok­ban újabb feszültség jelentkezett a programiroda és a főváros között. Ez utóbbi többek között nehezményez­te, hogy még nem jutott hozzá az inf­rastrukturális fejlesztésekhez szük­séges pénzekhez, és kezdeményezi a parlament gazdasági bizottságának összehívását az Expó ügyének újbó­li áttekintésére. - Minden kiállítást viták kísértek, nem volna szeren­csés a Programiroda és a főváros kö­zötti véleményeltéréseket dramati­zálni - adott hangot véleményének Kádár Béla.(A héten egyébként né­pes magyar szakmai küldöttség is Expó-tapasztalatokat szerezhet Te­dzsonban, több önkormányzat veze­tője és a Világkiállítási Programiro­da stábja, továbbá egy MTESZ-kül- döttség Gelleji Frigyesnek, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökhelyettesének vezetésével érkezik a Szöultól 170 kilométernyi­re fekvő vidéki városba.) Kádár Bé­la különben a tedzsoni eseményt megelőzően tárgyal a Lucky Golds­tar és a Samsung cégek elnökeivel, a dél-koreai kereskedelmi és ipari miniszterrel pedig a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok ügyét vitatja meg. Az általános tendenciákhoz hason­lóan a Dél-Koreába irányuló kivite­lünk is alaposan visszaesett - tavaly közel 30 százalékkal volt alacso­nyabb az előző évi szintnél, döntően a magyar árualap hiánya miatt. A távoli országokba irányuló kivite­lünk speciális gondjaként említette a miniszter azt, hogy költségvetési okok miatt a hagyományos állami külkereskedelmi monopolvállalatok sorra szüntették meg kereskedelmi jelenlétüket, és nem léptek helyük­be új cégek. A sok ezernyi kisebb vál­lalat elsősorban a szomszédos orszá­gokban keres partnereket. A fejlődő országokba irányuló kivitelünket az igényes szállítások - például a fővál­lalkozásban megvalósuló gépexport -jellemezték. Az ilyen hosszú átfu­tási idejű üzleteknél a finanszírozás gongjait még mindig nem tudtuk megoldani, holott az NGKM már vagy negyven hónapja sürgeti a hi­telgaranciákat nyújtó export-import bank létrehozását. - A végső egyez­tetés után novemberben talán a kor­mány elé kerülhet a javaslat, s ak­kor a jövő évben megkezdheti mun­káját ez az új pénzintézet - jegyezte meg a miniszter. Az információ megvásárlása Budapest (ISB - D.Á.) - A rendőr­ség a vele együttműködő magánsze­mély részére tevékenységéért anya­gi ellenszolgáltatást nyújthat, amely devizakülföldi esetében a Ma­gyar Nemzeti Bank engedélyével külföldi pénznemben is teljesíthető — olvashatjuk a rendőrségről szóló törvényjavaslat indoklásában. A mondatra az ember azonnal ameri­kai gengszterfilmekre asszociál, s el­képzeli, amiről az elmúlt héten már magyarországi híradás is szólt: in­formáció fejében „futni hagytak” egy személyt, akitől pedig el kellett vol­na venni a jogosítványt. E történet persze lehet csak rémmese, az azon­ban biztos, hogy az említett indok­lásban az„ Együttműködők díjazá­sáról” a következőket olvashatjuk. A bűnözőkről történő információ­szolgáltatás a rendőrséggel együtt­működő személyek részéről minden esetben személyes kockázatválla­lást jelent. Lelepleződésük súlyos egzisztenciális fenyegetettséggel járhat. Ezt a kockázatot az informá­tor sok esetben csak anyagi ellen­szolgáltatás fejében vállalja. Az in­formátor megfizetése - az informá­ció megvásárlása - sem a hazai, sem a fejlett demokráciájú európai álla­mok gyakorlatában nem új keletű. Ennek törvényi alapjait teremti meg a most beterjesztett rendőrségi tör­vényjavaslat. Eszerint van egy másik módja is az együttműködő „díjazásának”. Más jogrendszerekben is előfordul, hogy az igazságszolgáltatás súlyosabb bűncselekmény leleplezése, vagy bi­zonyítása érdekében - törvényi fel- jogosítás alapján - az ezt elősegítő személy kisebb súlyú jogsértése mi­att eltekint a büntető felelősségre vonástól. A parlamenti vitán szereplő tör­vényjavaslat ennek analógiájára fo­galmazza meg a csekélyebb súlyú bűncselekmény elkövetőjének a rendőrséggel történő együttműkö­désére való lehetőségét. A feltétel: az együttműködéssel elérhető bűnül­dözési érdek meghaladja a megálla­podás alanyával szembeni büntető­jogi igény érvényesítéséhez fűződő érdeket. Erre akkor kerül sor, ha az együtt­működés révén súlyosabb bűncse­lekmény felderítése, bűnbandák fel­számolása, terrorcselekmények megelőzése várható. A megállapo­dás alapján a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személy kö­telezettséget vállal arra, hogy a rendőrséggel együttműködik. Meenvílt a vámosszabadi határátkelő A segítségnyújtás magyar módja Keserű emlékezés X. Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről Gulyás Mihály Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kana­dai szakemberekkel készíttetett (Hatch Associ­ates Ltd.) tanulmányt - másfél évet vett igény­be - az ózdi kohászat újraindításáról. Az Ózd- tól északra, Center község határában nemré­gen épült Rúd- és Dróthengermű mellé egy, 500 ezer tonna kapacitású acélművet kívánnak épí­teni, amely hulladékból állítaná elő az alapa­nyagot; 400 ezer tomiát ez a mű dolgozna fel, a maradékot a Peko Acélipari Művek (már ez a név áll a főkapu bejárata fölött, egy leleményes, nagyiparossá vált ózdi szakmunkás a névadó) és a még működő finomhengermú rendelésére szállítanának. A beruházás 90 millió dollárba kerülne, és - a számítások szerint - 2000-re a beruházás megtérülne, és mintegy 4 ezer em­bernek adna munkát. Áz építkezés ugyan még tervezési stádiumban van, de ígérik: 1995-re el­készül, és „vissza fogja adni a város nagyipari rangját”. És mi történt Diósgyőrben? A volt Lenin Kohá­szati Művek: DIMAG Rt. dolgozóinak száma felére apadt, de az Állami Vagyonügynökség ma is „igen élénken foglalkozik vele”. Az rt. ugyanis az ÁVÜ-vel kötött adásvételi szerző­dést (privatizáció), mely a vezérigazgatót, Kli- csu Andrást feljelentette. Az Országos Rendőr- főkapitányság „különösen nagy kárt okozó, hűt­len kezeléssel, nagy értékre elkövetett devizá­val való visszaéléssel, valamint tartozás fedeze­tének elvonásával vádolja Klicsut. A vádemelé­si javaslatot az ORFK már eljuttatta a Főváro­si Főügyészséghez. Ó elfogultsággal vádolja a nyomozó hatóságot, mert nem volt hajlandó a védekezésével foglalkozni, a javára szóló bizo­nyítékokat értékelni. Ez év április 16-án a Nap-tv-be várták Klicsu Andrást, hogy a Kinn, pádon mondhassa el vé­leményét az ÁVÜ és a közte folyó majdnem egyéves háborúskodásról, érveljen, védekez­zen, vágj' vádoljon, a kormányzatot, mondhat­nánk a „mindenható államot” képviselő szerv ma már korántsem annyira mindenható, hogy védekeznie ne lehetne ellene, sót, ellentáma­dásba lendülni. Helyette egy szívszorító hír került az országos lapok címlapjára: Klicsu András, a DEMAG Rt. vezérigazgatója autóbalesetet szenvedett. A környezetében „szálkaként”, mondhatnánk: „vádpontként” szereplő, 21 millió forintba ke­rült Mercedes-600 SE luxuskocsival indult Di­ósgyőrből Budapestre. Gödöllő térségében a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ha­ladó gépjármű a szalagkorlátot átszakítva egy fának rohant Ó és utasa súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sérülteket az újpesti Árpád Kórház baleseti osztályára szállították. Á nyilatkozó orvos szerint már mindketten túl vannak az életveszélyen. A gép­kocsiban 18 millió forintos kár keletkezett. Utólag elmondhatjuk, hogy ilyen ország-világ előtt látható és hallható „bevetésre” igen kocká­zatos magavezette, ráadásul „tűi sokat tudó autóval „felvonulni”, hiszen az ember nem ké­pes teljesen függetleníteni magát az előtte álló „egyenesadás” várható megpróbáltatásaitól, s ha egy gépkocsi 60 km-nél másodpercenként 16 métert tesz meg, az a Mercedes netán egy nyíl­vessző sebességével repült. Isten ne adja, hogy bekövetkezzék vele a „végeredményében” egyazon tragédia, mint ami '82-es elődjével történt. A DIMAG Rt. sorsa oly ingatag, hogy a tulajdo­nosnak is számító „vezér” elvesztése, vagy tar­tós betegsége a cég létét is veszélyezteti. És a másik diósgyőri nagyüzem, a DIGÉP? 1992. november 27-én megtörtént a két éve tar­tó felszámolási eljárás. Az ország egyik legna­gyobb gépgyára tehát - elméletileg - nem léte­zik. A bankok már nem hiteleznek felszámolás alatt álló vállalatnak, így a cég két évvel ezelőt­ti, 3,5 milliárdos adósságához újabb 2 milliárd rakódott. Ennek ellenére a csódbíró a „hogyan tovább?” kérdésre ezt válaszolta a vezérigazga­tónak, aki egyben a gyár felszámolásának kor­mánybiztosa is volt: ,A racionális gazdálkodás keretein belül dolgozzanak tovább.” Háromszor is megkísérelték dobra verni a nagyüzemet, de jelentkező nem akadt. Az emberek termelnek, s a termékeknek piacuk is van: olasz, svéd, finn járműipari gyáraknak szállítanak, de amerika­iak, koreaiak, németek is veszik szerszámgépe­iket, és a szivattyúmotorok se maradnak a nya- kukon. (folytatjuk) Betörtek az MS2DP oroszlányi székházába Oroszlány (MTI) - Ismeretlen tettesek betör­tek a Magyarországi Szociáldemokrata Páll oroszlánja székházába - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Kostyál László, a párt Komárom-Eszter- gom megyei elnöke, országos vezetőségének tagja. Elmondta, hogy október 29-én törték fel szék­házukat, amelynek berendezéseit vandál mó­don összetörték, ellopták a párt iratait és érté­kesebb eszközeit. A betöréssel okozott kár meg­haladja a félmillió forintot. A párt ismeretlen személyek ellen feljelentést tett az Oroszlányi Városi Rendőrkapitányságon. Vámosszabadi (MTI) - Hétfőn megnyitották a forgalom előtt a vá­mosszabadi határátkelőt. A hazánk és a Szlovákia közötti határállomá­son négy hónapig szünetelt a forga­lom. Ez idő alatt átépítették az átke­lőhöz tartozó Duna-hidat. Szerkeze­tét megerősítették, útpályáját hat méteresről hét és fél méteresre szé­lesítették. A határátkelő a közép-eu­rópai nemzetközi forgalomban is fontos szerepet tölt be, hiszen 1967 óta TIR-útvonal, évente 250 ezer ka­mion halad itt. A hídfelújítást ma­gyar tervek alapján szlovák cég vé­gezte, a költségeket a két ország fe­le-fele arányban viseli. A híd köze­pén tartott ünnepségen Roman Hof­bauer szlovák közlekedési miniszter a magyar és a szlovák közlekedési szakemberek jó együttműködéséről szólt, amihez hozzájárult a vám, a rendőri szervek, a helyi elöljárósá­gok támogatása. Magyar részről Re­gős Szilveszter, a közlekedési tárca főosztályvezetője méltatta a szlovák és a magyar fél együttműködésének jelentőségét. A felújítás második üteme még hátra van, ez azonban már nem zavarja a közlekedést.

Next

/
Thumbnails
Contents