Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-11 / 264. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. November 11., Csütörtök Miskolc város életéről lesz szó Miskolc (ÉM) - Miskolc önkormányzata érte­síti a város polgárait, hogy ez évi közmeghall­gatását november 27-én, szombaton 9-től 14 óráig tartja a Bábszínház (Menedzser Iroda) el­ső emeleti nagytermében. (Kossuth út 11.) Ké­rik, hogy a lakóközösségeket, kollektívákat, körzeteket, intézményeket érintő közérdekű, a város életével, működésével kapcsolatos észre­vételeket - lehetőség szerint - november 19-ig írásban juttassák el a polgármesteri hivatalba. A lakosok egyéni ügyeinek intézésére a hivatal osztályai hétfőn, szerdán és pénteken az ügyfél- fogadási időben változatlanul rendelkezésre állnak. Választási hirdetmény Tájékoztatjuk a miskolci 24. számú választóke­rület választópolgárait, hogy az 1993. novem­ber 13-i időközi választásra a törvényes feltéte­leknek megfelelő alábbi jelölteket a Választási Bizottság nyilvántartásba vette: Hardonyi András dr. Magyar Szocialista Párt (MSZP) Kiss János dr. Fidesz Nagy Sándor Munkáspárt Simon János független jelölt Srobár Sándor Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Szepesy Lajos dr. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) A felsoroltak ebben a sorrendben kerülnek fel a szavazólapra. Választási Bizottság Sitt helyett a GYIVI-be vitték a lányokat Miskolc (ÉM - F.J.) - Szeptember 3-án érke­zett az első bejelentés a miskolci rendőrökhöz, miszerint két lány rabolt ki egy harmadikat. A szerencsétlen a Búza téren várt a buszra, ami­kor két hasonkorú (15 éves) „hölgy” toppant elé­be, s véres verések kilátásba helyezése közepet­te a sarki Paprika Presszó WC-jébe rángatták. Nem, nem ferdült hajlamuk ösztönözte őket, sokkal inkább áldozatuk Nike cipője, amit azonmód lekapkodtak lábairól - divatos háti­zsákja kíséretében. Mit tehetett volna szeren­csétlen?-sírt, sírdogált, végül pedig feljelentést tett, ám a miskolci detektívek hiába tettek éjt nappallá, hasztalan próbálkoztak az általuk már korábbról is ismert „amazonok” fólkeresé- sével, a nő(ki)rabló hölgyduó ismét hallgatásba burkolózott, felszívódott egy időre. Aztán újra hallattak magukról. Október 18-án ékszerrablókká avanzsáltak elő. Ekkor ugyanis a kórházi látogatásra igyekvő két tinit fenyegették meg: amennyiben nem te­jelnek, porrá zúzzák őket. A beteg mamához igyekvő lányokba „Van órátok?” kérdéssel kö­töttek bele, majd gázspray-jük megvillantása után kategorikusan kijelentették: nagyon jól tudunk verekedni. Márpedig ha az aranygyű­rűt, illetve -fülbevalót nem adják át, kamatoz­tatni fogják ebbéli tudásukat. A megszeppent, tétován hitetlenkedő „nem”-re férfiakat meg­szégyenítő lefejelés volt a válasz. Ez már meg­tette hatását, úgy a gyűrű, mint a fülbevalók tényszerűen gazdát cseréltek. Az új abb bej elentés, az előzővel megegyező - ám pontosabb - személyleírások, valamint a detek­tívek lelkiismeretes munkája végül meghozta a várt eredményt: pénteken rendőrkézre kerül­tek a tizenéves gonosztevők. Mint kiderült, a fi­atalkorú B. J. és A. E. (lábukon Nike cipő, fü­lükben fülbevaló...) egyazon iskolát kerülték szisztematikusan. S hogy mit kezdtek rengeteg szabadidejükkel? Hát - többek között - lopni jártak. Olyan nyolc-tíz illatszerbolti szarkasá- got vallanak büszkén magukénak. Félreértés ne essék, a lányok valóban büszkék a fentebb leírtakra. Sőt, mint Prókai Zoltán rendőrőr­nagytól megtudtuk, kihallgatásuk során koru­kat, nemüket, büntetlenségüket meghazudtoló módon viselkedtek a nyomozókkal: cinikusan, a megbánás legapróbb jelét sem tanúsítva fe- lelgettek a hatósági kérdésekre. Persze ezek után a miskolci rendőrkapitányság élet- és ifjú­ságvédelmi alosztálya előterjesztéssel élt a Me­gyei Főügyészség felé, előzetes letartóztatásba helyezésük érdekében. Érthető, hiszen félő, hogy büntetlen hagyva súlyos tetteiket, esetleg vérszemet kapnak és még alantosabb tettekre ragadtatják magukat. Ám az ügyész még csak nem is indítványozta a rendőrségi kérelmet a bíróság felé. Szerinte bűncselekményeik súlyossága (két bizonyított rablás, több beismert lopás), családi hátterük nem teszi ezt szükségessé. Nem ezt látszanak alátámasztani a szülői (ne adj’ isten elfogult!) vélemények, hisz már jóval lebukásuk előtt nevelőintézetben való elhelye­zésüket kérelmezték. Szó, mi szó, kérésüknek immáron foganatja lett: jobb megoldás híján a miskolci rendőrkapitányság a GYIVI-be utalta amazonjainkat. Oda, ahonnan még a nyolcéves gyerek is játszva kereket old bármikor... Onga, Miskolc (EM - LGY) - Ha Ongán Tóth András bácsi meglátja a fenti címet, egészen biztos, hogy nem hisz a szemének és tollat, papírt ragad, hogy megcáfolja. Pedig végül is az ő esete, panasza kapcsán jutot­tmik ehhez az információhoz. Az idős úr 1958-ban közlekedési ba­leset kapcsán veszítette el bal lábát, pontosabban, annyira roncsolódott a lába, hogy amputálni kellett. A bőr­ből, fából, acélszerkezetből álló mű­végtaggal egészen gyorsan megta­nult járni, elvégre akkor még fiatal volt. Ez ideig nyolc protézist kopta­tott el, a cserékkel sem volt különö­sebb problémája, a mintavételtől számított 7-8 hónap múlva postán megkapta. Ezzel a nyolcadikkal azonban alaposan meggyűlt a baja. A múlt év júniusában rendelte meg az újat, mivel egyre inkább érezte, hogy a protézis „túlmozog”, nem úgy mozdul, ahogyan ő akarja. Április­ban, tehát 9 hónap múlva kapott ér­tesítést arról, hogy utazzék Miskolc­ra próbavételre. Ezután öt hónapot várt, akkor aztán sürgetőleg telefo­nált. Azt a választ kapta, hogy mehet pró­bára. Szeptember 28-án bevitték gépkocsival próbára, de hiába utaz­tak, mert a protézis nem készült el. Nyugtatták, hamarosan értesítik. András bácsi alig mer kimozdulni a lakásból, mert a nyekló művégtag Gyorsabban készülnek a művégtagok Ezzel a műlábbal már nem lehet járni Fotó: Farkas Maya balesetveszélyes, nem egyszer el­esett, bordatörése is volt. Érthető, hogy a türelmes, békés természetű embernek elfogyott a türelme. A Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Forgal­mazó Rt. miskolci fiókjának vezető­jét, Boldizsár Imrét kérdeztük, mi­ért kell másfél évet várakozni egy művégtagra. Arra a kérdésre, hogy júniustól januárig miért nem ké­szült el a végtag, nem tud válaszol­ni, mert akkor még mások dolgoztak ott. Januártól három ember kivéte­lével kicserélődött a gárda. A régi csapattól körülbelül 50 művégtag­nak az elkészítését örökölték, és ez a napi munka mellett meglehetősen nagy terhet rótt rájuk. Az elmúlt 10 hónap alatt 6 millió forint értékű művégtagot gyártottak készre. Ép­pen a múlt héten jelentették a kór­háznak, hogy a tavalyról maradt restanciából mára 3 művégtag ma­radt, amelyeket november 11-re, csütörtökre elkészítenek. E között a három között van Tóth András régen várt protézise is. A fiók vezetője elmondta, hogy rend­kívül nehéz ortopédiai műszerésze­ket találni, nagyon nehezen állt ösz- sze az új csapat, mert évközben töb­bektől meg kellett válniuk, mivel ki­derült róluk, nem igen ismerik mes­terségük fortélyait. Mára azonban sikerült alkalmazniuk 6 gyorskezű és megbízható ortopédiai műsze­részt, ily módon a korábbi 3-6 hónap helyett 6 hét alatt készülnek el a művégtagok és - ígérik továbbá - sokkal jobb minőségben mint régen. Tóth András bácsinak, szegénynek nem volt szerencséje; éppen az áta­lakítás idején vált esedékessé a cse­re és a munkalapj a valami oknál fog­va legalulra került. A műszerészek szíves elnézését kérik. Az idén gyalog érkezett Márton Tibolddaróc (ÉM) - A téli évne­gyed kezdeteként is jeles napként tartják még most is számon a nép­hagyomány szerint november 11-ét, azaz Márton napját, amelyhez szá­mos hiedelem, népi megfigyelésből adódó következtetés fűződik. Kezdjük mindjárt a legmindenna­pibb, időjárásjósló megfigyeléssel. Ha ugyanis leesett az első hó, akkor Márton fehér lovon érkezett. Most azonban „gyalogosan” jött, mert a té­li zimankó helyett, a koratavaszt idéző időjárást élvezhetünk. Ehhez kapcsolódott az az ugyancsak elter­jedt szokás, hogy ez alkalomból húz­ták nyársra .Márton lúdját”. S ha ennek mellcsontja barna színű volt, akkor esős, ha azonban fehér, akkor havas télre lehetett számítani. Márton napját bőséges eszem- iszommal ünnepelték meg. „Már­ton! údjának” minden porcikáját fel­dolgozták, még a papnak is jutott be­lőle a „püspök falatja”. S a sült liba­pecsenyét bőségesen öntözgették az újborral. Mert a szőlőtermő vidéken természetesen volt, hogy Márton a bírája” az újbomak. Az idén hány terített asztalra került libapecsenye - azt bizony megmon­dani nem tudnánk. De hogy az új­borhoz Mártont bírának hívták, az szinte bizonyos. Elsősorban a dél-borsodi borvidé­ken, ahol már kiforrt az újbor. így aztán pinceszerte lehetett kóstolgat­ni. Mert Márton napjáról, annak vi­dámságáról a költők sem feledkez­tek meg. így többek között az élet örömeit oly nagyon szerető és élvező Csokonai Vitéz Mihály sem, aki a társas boroz­gatás örömeit is rímekbe szedte számtalan versében. Javulnak a csontritkulás kezelésének lehetőségei a tudomány fejlődésével Dr. Tamási László A csontritkulást (osteoporosis) „csendes járvány” jelzővel illeti a szakirodalom. Ez az elnevezés rész­ben arra utal, hogy lappangó, tünet­szegény módon alakul ki, részben pedig arra, hogy nagy a betegség gyakorisága. Magyarországon kb. 1 millióra becsülik a csontritkulásban szenvedő nőbetegek számát. Külö­nösen a nők veszélyeztetettek, még­pedig 50 év felett, mivel a csontkép­zésben oly fontos szerepet játszó női nemi hormonok (oestrogen, proges- teron) termelődése hirtelen lecsök­ken a változás korában. A férfiakat inkább a hetedik évtized­ben és utána fenyegeti e betegség. Nagyobb az előfordulás gyakorisága a városi lakosság között, mint a fa­lun élőknél. A csontritkulás fő veszé­lyé és következménye a csonttörés. 50 éves nőknél a csuklótörésé 10 %. Ez a törés indokolatlanul kis ütés után (súlyos esetben például tüsszentés után, bordatörés formá­jában) alakul ki. A törés a beteg szá­mára több hetes panaszokat okoz, adott esetben ágyhozkötöttséggeí jár, sokszor műtétet, kórházi ápolást tesz szükségessé. Nem elhanyagol­ható a törések költségkihatása sem (kórházi ápolás, műtét, táppénz, rokkantság stb.). Az előrejelzések alapján a csontritkulás okozta töré­sek gyakoriságának növekedésével kell számolni a következő évtizedek­ben. Mai ismereteink szerint a csontrit­kulás kialakulásában több tényező is szerepet játszik. így öröklött tulaj­donságok mellett életmódbeli ténye­zőktől is függ, hogy a csontnöveke­dés időszakában (kb. a 25. évig) mi­lyen erős csonttömeget épít fel a szervezet. A kor előrehaladtával eb­ből a felépített csonttömegből (ezt nevezzük csúcs csonttömegnek) ve­szít fokozatosan a szervezet, ami minden embernél bekövetkezik. Nem mindegy, hogy milyen „erős” csontot épített fel a szervezet fiatal korban és milyen gyorsan veszti a csontállományt. A mérlegnek e két oldala szabja meg, hogy kialakul-e tüneteket okozó csontritkulás az egyén életében vagy sem. Tudjuk azt, hogy milyen módon növelhető a fejlődés időszakában a csontállo­mány. Először is megfelelő kalcium­dús étrend fogyasztása, megfelelő D vitamin felvétel szükséges. Igen fon­tos a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás egész életünk folyamán. Mely táplálékok tartalmaznak leg­több kalciumot? A tej és tejtermé­kek, a száraz hüvelyesek (bab, bor­só, lencse) szójaételek, dió, mák. Is­mertek azok az állapotok is, melyek hajlamosítanak a csontritkulás kia­lakulására. Nőknél a változás korá­nak idő előtti bekövetkezése (akár természetes úton jött ez létre, akár valami ok folytán el kellett távolíta­ni a petefészket), a kis testsúly és a vékony alkat, a fokozott alkoholfo­gyasztás, kávéfogyasztás és a do­hányzás. Túlzott diéta is eredmé­nyezhet csontritkulást. A moz­gásszegény életmód, tartós fekvés szintén meggyorsítja a csontlebon­tás folyamatát. Vannak olyan beteg­ségek, melyek fokozzák a csontle­bontás kialakulásának lehetőségét, így a gyomor bélrendszer felszívódá­si zavarai, a tartós hasmenéssel já­ró állapotok és különböző anyagcse­re betegségek mint pl. a cukorbeteg­ség, pajzsmirigy betegség. Bizonyos gyógyszerek kedvezőtlenül befolyá­solj ák a szervezet kalcium háztartá­sát (Prednisolon és származékai). A csontritkulás azért került az utób­bi évtizedben a szakmai érdeklődés előterébe, mert megelőzhető a beteg­ség, lefolyása lassítható, a csonttöré­sek pedig elkerülhetők időben elkez­dett kezeléssel. Ehhez először is szükség van a ve­szélyeztetett egyének felkutatására. Ezt a célt szolgálják a szűrővizsgála­tok. Ennek során kiderül, hogy mi­lyen káros hatások érik a szerveze­tet, amelyek csontritkuláshoz vezet­hetnek. Életmódbeli változtatási ja­vaslattal vagy gyógyszeres kezelés­sel ezen negatív hatások megszün­tethetek. Ha már kimutatható a csontritkulás, akkor kezelés szüksé­ges, ami részben gyógyszer alkalma­zását, részben fizioterápiás kezelést jelent. Természetesen ilyenkor is tö­rekszünk az úgynevezett hajlamosí­tó tényezők kiküszöbölésére. Felhív­juk a beteg figyelmét arra, hogyan kerülheti el az idős korban oly gya­kori eséseket, melyek csonttöréshez vezethetnek. A gyógyszeres kezelés során több ol­dalról is igyekszünk a csontállo­mány megőrzését illetve a csontbon­tás lassítását elérni (kalcium, pajzs­mirigy hormon, petefészek hormon, D vitamin stb.) A csontritkulás ki­vizsgálásához és eredményes keze­léséhez a háziorvos igénybe veszi a reumatológus, radiológus, nőgyó­gyász és belgyógyász segítségét is. Nélkülözhetetlen tagja e gyógyító munkának a gyógytornász. Az utób­bi években jelentősen javultak a le­hetőségek a csontritkulás diagnosz­tikájában és kezelésében. Lehetővé válik ezáltal a veszélyeztetettek ki­emelése. Minél hamarabb tudunk beavatkozni e káros folyamatba an­nál jobb az eredmény. Ha már kiala­kult a csontritkulás komolyabb ke­zelésre van szükség és a javulás is lassabb. Végül, de nem utolsó sorban igen so­kat tehet maga az egyén. Szándéko­san nem beteget mondok, hiszen már fiatal korban tudatosan lehet készülni arra, hogy az ember ezt a betegséget elkerülje (helyes táplál­kozási szokások kialakításával nagy a szülők felelőssége). Idősebb kor­ban pedig a már említett hajlamosí­tó tényezők elkerülésével segíthet a beteg. Szerencsére ma már egyre többen felismerik, hogy az egészség nagy érték és igyekeznek is egészsé­gesen élni. (Szerzőnk a Szent Ferenc Kórház Re­umatológiai Osztályának Osztályve­zetőfőorvosa) A kárpótlási igények benyújtásáról Miskolc (ÉM)-Az Országgyűlés jó­váhagyása után várhatóan 1994. ja­nuár 1-től egy hónapig ismét lehető­ség nyílik az 1992. évi XXXII. tör­vény alapján az életüktől és szabad­ságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlására - hívja fel a Pofosz me­gyei elnöksége a volt szoyjet hadifog­lyok, kényszermunkások (málenki robot) az internáltak, a kitelepítet­tek, a szoyjet katonai és a magyar bí­róságok 1945-1956 között és 1956-1963 közötti politikai elítél­tek, illetve élő hozzátartozóik (há­zastársak) figyelmét. Akik bármi­lyen okból ez idáig elmulasztották beadni nyugdíjkiegészítési és kár­pótlási igényüket, lehetőleg 1993. december 15-ig szerezzék be a szük­séges igazolásokat: Semmiségi iga­zolás az ítéletet hirdető bíróságtól, „B” igazolás a hadifogság idejéről, helyéről amit hazatérés után Debre­cenben, Nyíregyházán vagy Szege­den állítottak ki. „C” Ha ilyen igazo­lással nem rendelkeznek, úgy a ka­tonakönyvből fénymásoltassák az 1- es 2-es és a fogsággal kapcsolatos be­jegyzéseket. „D” Ä honvédségi irat­tárból (Budapest Pf. 151277) megle­het kérni a fogságban töltött idő iga­zolását. Ha ezek sincsenek meg, ak­kor két-két tanú is igazolhatja a fog­sági időt. A fenti nyomtatványok a Pofosz me­gyei irodájánál (Miskolc, Erzsébet tér 5.) beszerezhetők, kivételt képez a 3-as kárpótlási nyomatatvány-cso- mag, amelyet a kijelölt postahivata­lokban 50 forintért lehet a hírközlő szervekben közölt időponttól kezdve megvásárolni. Az igazolásokat két- két példányban célszerű lefénymá­soltaim, s a polgármesteri hivata­loknál hitelesíttetni. A túlélő házas­társaknak a fentieken kívül mellé­kelni kell a házassági, halotti anya­könyvi kivonatot vagy hitelesített másolatát. A Pofosz megyei elnöksége ezután is, mint eddig minden kedden, szer­dán, csütörtökön 9 órától 13.30 órá­ig segít a nyomtatványok kitöltésé­ben, és a szükséges tanácsadással. (Földkárpótlási igénnyel nem foglal­koznak.) Fogadóórák Miskolc (ÉM) - Együtt tart fogadó­órát két önkormányzati képviselő november 15-én, hétfőn délután 6 órai kezdettel;Miskolcon, a Nagy- váthy utcai Általános Iskolában. Üveges Lajos, a 18-as, valamint Fe- ledy Péter, a 20-as számú választó- körzet képviselője vájja a választó- polgárokat kérdéseikkel, problémá­ikkal. Közmeghallgatás Mezőcsáton Mezőcsát (ÉM) - November 22-én, hétfőn 16 és 18 óra között Mezőcsát város önkormányzatának képviselő­testülete közmeghallgatást tart a polgármesteri hivatal tanácstermé­ben. Fogad a főkapitány A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, For­gács László rendőr ezredes novem­ber 15-én, hétfőn, 13 órától 15 óráig lakossági fogadóórát tart a Miskolc, Zsolcai kapu 32. szám alatti hivata­li helyiségében. Terjeszkedik a Sooters Miskolc (ÉM) - Teijeszkedik a So­oters, a ma már az egész országot és megyénket is behálózó magyar­kanadai fotóscég. Amint azt Hor­váth Zoltán területi igazgatótól megtudtuk, a szlovákok nagy érdek­lődésére való tekintettel magyar­szlovák leányvállalatot hoztak létre, amely Kassán és Nagymihályon (Mihalovce) építi ki saját hálózatát. Az első üzlet október elején nyílt meg Kassán, s máris óriási a sikere. Fórum Szerencsen Szerencs (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt szerencsi szervezete no­vember 11-én, csütörtökön, 17 órai kezdettel oktatásról, kultúráról és a médiákról tart lakossági fórumot a Népházban. A rendezvény vendége lesz az MSZP alelnöke, dr. Jánosi György országgyűlési képviselő is.

Next

/
Thumbnails
Contents