Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-11 / 264. szám

A bűnmegelőzésért Jó" emberismeretet igénylő, de korántsem hálás, ugyanakkor rendkívül összetett fel­adatot végeznek a gyermek- és ifjúsági megbízottak. (5. oldal) A „lovákrul és a tartásiul” Sok irigyet szerezhet magának az, aki fagy­laltpor-forgalmazással, vágóhíd-üzemelte- téssel, húsárusítással kezd foglalkozni, rá­adásul szereti a lovakat. (7. oldal) „Minden előadás fontos” Sajnos Miskolcon kevesen ismerik Szimo- novot, pedig véleményem szerint ma ő a vi­lág legjobb karmestere. Könnyen elfogad­tatja magát a zenészekkel. (8. oldal) XLIX. évfolyam, 264. szárív 1993. november 11., csütörtök Ára: 15,40 Ft. MAGYARORSZAG Lakástörvény — csak februártól Budapest (MTI) - A kormány - mérlegelve az Alkotmánybíróság ér­veit és szempontjait - nem zárkózik el attól, hogy a lakástörvény harma­dik része (az önkormányzati, vala­mint állami lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabá­lyok) hatálybalépésének egy hónap­pal történő elhalasztását kezdemé­nyezze az Országgyűlésnél. Egye­bek közt ezt tartalmazza Boross Pé­ter belügyminiszter levele, amelyet az Alkotmánybíróság elnökének küldött. Boross Péter kifejtette: a kormány aggodalommal fogadta azt a javaslatot, miszerint célszerű vol­na a törvény hatálybalépését négy hónappal elhalasztani. Perel a MÁV Rt. Budapest (MTI) - A MÁV Rt. a munkaügyi bírósághoz fordult an­nak érdekében, hogy a testület nyil­vánítsa jogellenesnek a vasutasok november 15-ére tervezett kétórás figyelmeztető, és a november 29-étől tervezett hosszabb idejű munkabe­szüntetését. Mindezt a szerdai egyeztető tárgyaláson mondta el a munkaadói oldal képviselője. A MÁV vezetése indoklásában arra hi­vatkozott, hogy a vasutasok foglal­koztatásáról, bérfejlesztéséről és a kollektív szerződésről folyamatosan tárgyalnak a felek, és több részkér­désben már megegyezés is született. Német tapasztalatok Budapest (MTI) - Magyarország - a visegrádi államokkal együtt - to­vábbra is a német politika érdeklő­désének előterében áll, a német gaz­dasági szakemberek hazánkat jó be­fektetési terepnek tartják - össze­gezte Kuncze Gábor frakcióvezető az SZDSZ küldöttségének németorszá­gi tapasztalatait szerdán újságírók­nak. Kuncze Gábor, Szent-Iványi István, a párt ügyvivője, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke és Lotz Károly, az Or­szággyűlés Gazdasági Bizottságá­nak tagja szerdán tért vissza négy­napos németországi vizitjéről, amelynek során találkoztak vezető német politikusokkal, valamint a pénzügyi élet fontos szereplőivel. Oktatási fórum Miskolc (ÉM) - A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete Miskol­ci Választmánya tegnap délután az oktatási törvényről rendezett fóru­mot a Szabó Lőrinc Általános Isko­lában. A rendezvényre meghívták Asztalos Ildikót, Miskolc polgármes­terét, aki többek között arról szá­molt be, hogy megkezdte a város ok­tatási helyzetének áttekintését, és rövidesen találkozóra hívja az isko­lák vezetőit. A budapesti meghívot­tak közül elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a fórumon Jánosi György, az MSZP oktatási szakértő­je. Itt volt viszont Horn Gábor az SZDSZ részéről, és Pokomi Zoltán, akit még mint a PDSZ ügyvivőjét hívták meg, viszont a tegnap déli le­mondása után már a Fidesz színei­ben érkezett Miskolcra. Az új közok­tatási törvényből adódó gyakorlati kérdésekre egyelőre nem kaphattak választ a tanárok, hiszen még nem „él” a törvény. Szó volt viszont a már most látható ellentmondásokról, a készülő nemzeti alaptantervről, a pedagógusok között jól ismert F-ka- tegória vitájáról, a Fidesz és az SZDSZ oktatáspolitikai elképzelé­seiről - mindarról, ami ígéretük sze­rint másképpen lesz a választások után. Mostar védelmi státust kér Nincs többé a híres mostari híd Fotó: AP Zágráb (MTI) - A boszniai muzul­mán kormány szerdán különleges védelmi státust kért az ENSZ-től az ostromlott Mostar számára, miután a horvát tüzérség lerombolta a város 16. században épült történelmi híd- ját. A boszniai kormány az UNES- CO-hoz, az ENSZ kulturális szerve­zetéhez írott levelében hangsúlyoz­ta: a híd elpusztítása után Önöknek egyértelműen különbséget kell ten­niük a horvát agresszió és a szabad­ságharc között. A boszniai Horvát Védelmi Tanács (HVO) szóvivője, Veso Vegar a világhírű építmény romba döntésével kapcsolatban kije­lentette: mivel a híd stratégiai fon­tosságú helyen fekszik és a muzul­mán állások túl közel vannak, 70-100 méterre, folyamatosan érték a lövések. Vegar szerint a horvátok hétfőn 10 tüzérségi lövedéket lőttek ki a hídra. A boszniai rádió szerint 60 találat érte a hidat, mégpedig a legsebezhetőbb poníjain. Az ENSZ- csapatok megerősítették, hogy a horvátok rombolták le a hidat Mos­tar központjából kilőtt aknáikkal. A 20 méter magas hidat Bosznia török megszállása alatt, 1566-ban építet­ték Szulejman szultán parancsára. Az építmény a város nemzetközi hí­rű turista látványossága volt és sze­repelt az ENSZ kulturális világörök­séggé nyilvánított műemlékeinek jegyzékén. Elkerüli Tokajt a 38-as főút A tehermentesítő útszakasz beruházási költsége mintegy 111 mil­lió forint Fotó: Fojtán László Tokaj (ÉM - KJ) - Szűk két héten belül a második nagy beruházás zárult le To­kajban. A gázhálózat kiépítése után tegnap' ünnepélyes keretek között - csaknem negyed évvel a határidő előtt - átadták a várost elkerülő útszakaszt. Ennek megvalósítása már nem tűrt ha­lasztást, hiszen a települést átszelő 38. számú főút veszélyeztette a történelmi belváros értékeit, zajszintje, forgalma zavarta az itt élők nyugalmát, bizton­ságát. A tehermentesítő szakasz tavaly ok­tóberben kezdődő kivitelezése há­rom ütemben zajlott. Elsőként a Nyíregyháza-Bodrogkeresztúr for­galmi irányt építették ki, majd a bel­várost érintő, illetve az egyirányú utcák közötti forgalmi kapcsolato­kat biztosító szakaszokat. Á harma­dik ütemben készült el a Tisza-híd- ra csatlakozó csomópont. Az átkelé­si szakasz - mintegy 111 milliós összköltséggel - Tokaj város önkor­mányzati hivatala, illetve a Miskol­ci Közúti Igazgatóság beruházásá­ban, valósult meg. (A költségekhez az Állami Fejlesztési Intézet 20, az Útalap 50 százalékkal járult hozzá.) Májer János polgármester köszöntő­jében többek között elmondta, hogy a nagyjelentőségű fejlesztés mellett maradt ereje az önkormányzatnak arra is, hogy még ez évben - a ter­ven felül—elvégezzék az elkerülő út­hoz csatlakozó kis utcák rekonstruk­cióját, korszerűsítsék a közvilágí­tást. A várost tehermentesítő szakasz színvonala már eléri a közép-euró­pai szintet, de programjukat csak akkor tekinthetik befejezettnek, ha megvalósul a belváros rekonstrukci­ója, kiépül a sétáló utca, illetve a ke­rékpár út is - hangsúlyozta. Indokolatlan a kereskedők félelme, miszerint nem lehet majd megköze­líteni a város központjában lévő üz­leteket. Ez semmilyen akadályba nem ütközik, hiszen a belvárosban leállósávokat és parkolókat alakí­tottak ki közel egy kilométeres sza­kaszon. Az új útszakaszt Rajkai Zsolt, a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára adta át a forgalomnak. Jövő hónap közepén gyárindítás Tiszaújváros (ÉM - F.B.) - Tegnap a kora délelőtti órákban a Tiszai Ve­gyi Kombinát Rt.-be érkezett Alan R. Burkait az amerikai Columbian Chemicals Company elnök-vezéri­gazgatója és vezető munkatársai, hogy személyesen is meggyőződje­nek az első hazai Koromgyár építé­sének helyzetéről. A helyszíni szem­le végén az elnök-vezérigazgató ven­déglátóinak társaságában újságí­rókkal találkozott és közölte: a látot­tak megerősítették abban, hogy ^ magyar kivitelezők, a beruházást irányító TVK-s szakemberek fan­tasztikusan jó munkát végeztek, s már biztos, hogy a Koromgyár első gyártósorát december 15-én indít­hatják. Az amerikai cég és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. közös vállalatot alapított Columbian Tiszai Korom­gyártó Kft. néven és az alapító ok­mány ünnepélyes aláírására az el­múlt év december 1-én Budapesten került sor. Az 55 millió dolláros be­ruházás eredményeképpen az új gyár évi 50 000 tonna különféle kor­mot fog gyártani, elsősorban ipari gumigyártók részére, de részesedik belőle a festék-, a műanyag- és a gyógyszergyártás is. Ä teljesen zárt technológiai rendszer a világ jelenlegi legkorszerűbb eljá­rásait testesíti meg, ahol szinte em­beri kéz érintése nélkül komputerek fogják irányítani a termelést. Az új üzem minden tekintetben megfelel az igen szigorú európai környezetvé­delmi előírásoknak.-------KOMMENTÁR-------­Ó zdi ózonlyuk Brackó István Az ózonlyuk: nem véd. Szita, s nem pajzs. Ózdról van szó. A véletlen úgy hoz­ta, hogy egyetlen napon/ volt szerencsém olvasni két híradást Észak-Magyaror- szág érdes részéről, az ország minden be­tegségét reprezentáló állatorvosi lováról. A Munkaügyi Minisztériumban kerek- asztal-beszélgetésen emlegették fól a vá­rost, s a tudósítás lapunkban „Tovább romlott Ózd helyzete” címmel jelent meg. Nemrég, a Dimenziók című Felső-ma­gyarországi szemlében Tóth Árpád mér­nök-szociológus villantott fel múltat és jö­vőt (Ózdi tükörj tanulmányában. Kérdés persze, hogy a maródi beteget mennyire érdekli a szakszavakkal telezsúfolt orvosi zárójelen tés. Az ózdi ember élni, megélni, s boldogulni akar. Nem diagnózist, me­dicinát vár. Ózonlyuk helyett hálót, ga­ranciát a holnapra, értelmet adó munkát, s falásnyi kenyeret. A mostani ózdi helyzetért nem. elsősor­ban Ózd a felelős. A keddi pesti eszmecse­rén hangzott el, hogy az országban első­ként hoztak létre foglalkozási társaságot itt, munkahelyteremtési programot hir­dettek meg, 1987-től pedig 1,6 milliárd fo­rintot fordítottak a térségre a foglalkozta­tási alapból... Csakhogy Ózdon 11 ezerre tehető a munkanélküliek száma, a hajda­ni kohászváros vegetál, mindenki szaba­dulni igyekszik a lakástól, a tájtól, s to­vább tart az anyagi., szellemi, kulturális leépülés. Az előzmények messzire nyúl­nak. Az ötvenes években sztárolt, de már akkor is mono-kultúrájú város büszke va­sasai nyáron summásnak szegődtek az Alföldre. A szociológus így fogalmaz: „Ma már világosan láthatjuk, hogy a munkás­osztály vezető szerepének igazi kárvallott­jai elsősorban a munkások. Az innováció visszaszorítása, a műszaki alkotómunka leértékelődése konzerválta a termelést... Ózd jelenlegi helyzetét az elmúlt évtizedek ellentmondásai határozzák meg. Az egy­mást váltó és alapvetően eltérő korszakok más és más követelményeket támasztot­tak a várossal szemben... Ózd nem tudta szerves fejlődéssel a maga sajátosságá­nak megfelelő társadalmi-gazdasági vi­szonyokat kialakítani.” Időközben persze számos kétségbeesett, költséges kísérlet történt. Az RDH nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a repceolajjal működő Elco motorgyártása álom. maradt, a külföldi tőkések (?) nem tettek csodát, Petrenkó traktorgyára nem indult be... Á légköri viszonyok változat­lanok. A miniszteriális kommüniké címe - amint már utaltunk rá - markánsab­ban fogalmaz: Tovább romlott Ózd hely­zete. Kádár Béla a régiók szerepéről Bécs (MTI) - Magyarország érdekelt a vele szomszédos országok dinamikus fejlődésében, az Alpok-Adria térség Európa legerőteljeseb­ben fejlődő része lehetne - mondotta Kádár Bé­la, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisz­tere Grázban. Az első stájerországi gazdasági fórumon, amelynek témája a regionális struk­túrák jövője volt, a miniszter kijelentette: Ausztria teljesjogú EK-tagsága pozitív fejle­mény lenne. Magyarország számára az EK ke­retein belül új összeurópai stratégia kidolgozá­sára lenne szükség, s ezt szerinte az Alpok-Ad­ria térségben lehetne megkezdeni. Ez Európa legdinamikusabb régiója lehetne - mondotta. Horvátország, Szerbia és Bosznia újjáépítése 10-20 milliárd dolláros beruházást jelentene.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents