Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-10 / 263. szám
1993, November 10-, Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Ikarus-üzem Novgorodban Novgorod (MTI) - Novgorodban megkezdte munkáját az az üzem, amelyben az Oroszországban népszerű magyar Ikarus autóbuszokat szerelik össze. Az ITAR-TASZSZ tájékoztatása szerint elkészült az első busz, melynek szerelését még magyar szakemberek végezték; a második összeállítását már egy helyi brigád végzi el. A novgorodi üzem tevékenységét Tulából, Rjazanyból, Ka- lugából és Vologdából érkezett szakemberek is tanulmányozzák, mert ezekben a városokban is terveznek létrehozni ilyen gyárat. Ez lényegesen olcsóbb, mint ha a kész buszokat Magyarországon vásárolnák, ráadásul a szerelésnél Oroszországban gyártott alkatrészeket is fel tudnak használni. A Novgorodban gyártott Ikarus csaknem negyedébe kerül annak, amit Magyarországon kellene fizetni érte. Nemzetközi védjegy-konferencia Budapest (MTI) - Nemzetközi védjegy-konferencia kezdődik szerdán Budapesten. A rendezvényt megelőző keddi sajtótájékoztatón a szervezők - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Találmányi Hivatal szakemberei - elmondták: a kétnapos rendezvényre 35 ország 170 védjegyekkel foglalkozó szakembere jelezte részvételét. A tanácskozás azért időszerű, mert az iparjogvédelem szempontjából lényegesek a változások a közép- és kelet-európai térségben. Az önállósult köztársaságok bizonytalanok abban, mi a teendő, hogy a korábban használt védjegyek jogfolytonosak- e, honosíthatók-e, vagy ismét be kell azokat jegyeztetni. A nemzetközi kereskedelem során ugyanis nem ritka eset a védjegy-bitorlás és a peres eljárás az exportőrnek, illetve az importőrnek igen sokba kerülhet. Magyarországon jelenleg mintegy 160 ezer védjegy van bejegyezve, a hazai védjegyek száma pedig körülbelül 10 ezer. Az EK ügyeiről Brüsszelben Budapest (MTI) - Brüsszelben rendezik november 9-11-e között az EK-tagállamokba akkreditált magyar nagykövetek tanácskozását. A konferenciára meghívást kapott az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek és Külügyi Bizottsága - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. Kedden a konferenciára utazott Hörcsik Richard az EK-ügyek bizottsága elnöke, Kovács László, a Külügyi Bizottság elnöke, Szalay Gábor és Szájer József, az EK-ügyek Bizottsága alelnökei, valamint Bra- tinka József, az EK-ügyek és Külügyi Bizottság tagja. A brüsszeli tanácskozás témái az európai ügyek széles körét felölelik, így az EK gazdasági és politikai helyzetét, a közös külpolitikát és a társulási szerződéseket. Neuropszichiátriai rehabilitáció Szeged (MTI) - Neuropszichiátriai rehabilitációs osztály kezdte meg működését a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Az új osztályon egyszerre 32 olyan beteget látnak el, aki az akut gyógykezelés utáni visszailleszkedéshez neurológiai, pszichiátriai segítségre szorul. Pető Zoltán egyetemi docens, az osztály vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, az intézmény a betegellátás mellett bekapcsolódik az oktatásba is. A rehabilitációs központban az orvosokon, nővéreken kívül mentálhigiénés szakemberek, szociális szervező, gyógytornász, logopédus, népművész foglalkoztató segíti a betegellátást azzal a céllal, hogy a beteg minél előbb visszatérhessen korábbi életéhez, beilleszkedhessen a családba, a társadalomba. Fasiszta lelkek Budapest (MTI) - A Pelikán Könyvkiadó ismét kiadta Szirmai Rezső szociáldemokrata újságíró — először 1946-ban megjelent - Fasiszta lelkek című inteijúkötetét, amelyben a letartóztatott magyar' háborús bűnösök vallanak nézeteikről és történelmi szerepükről. Raskó szerint sikeres a privatizáció A külföldi vevők nagy összegeket fordítanak fejlesztésekre Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Sikeresnek minősítette az élelmiszeripar eddigi privatizációját Raskó György. A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az Állami Vagyonügynökség keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca és az ÁVÜ céfia az volt, hogy mind a növényolajipart, mind a dohányipari cégeket olyan befektetők vásárolják meg, akik már rövid távon is képesek stabilizálni a növényolajipar pénzügyi helyzetét, illetve mindkét ágazatban jelentős fejlesztéseket valósítanak meg. Az államtitkár megállapította: a célokat elérték, hiszen a dohányiparban több mint 2 milliárd forint értékű műszaki fejlesztést hajtottak végre - a jövőben újabb befektetésekre kerül sor -, míg a Cereol NÖ- MOV Rt. pénzügyileg teljesen stabil vállalattá vált, s ez a növényolajipar számára termelők helyzetét is jelentősen javította. A sajtótájékoztatón az ÁVÜ ügyvezető-igazgatóhelyettese leszögezte: az élelmiszeripar privatizációja kapcsán felvetődött kritikákra tényekkel válaszolnak, s ezek cáfolják azt, hogy az ÁVÜ rossz kezekbe adta és elherdálta az állami vagyont. Rácz Ernő elmondta: a növényolajiparnak például 1 milliárd forint adóssága volt a privatizáció előtt, s ebből adódóan igen komoly nehézségekkel küszködött. Miután azonban az Unilever megvásárolta a vállalatot, annak likviditási problémái megoldódtak, az alapanyag-termelőknek folyamatosan fizetnek, s a martfűi gyár még növelte is termelését. Nem igaz tehát az, hogy a külföldi befektetők csak piacot akartak venni, s a vásárlás után visszafejlesztik a magyarországi termelést. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy a külföldi vevő nagy összegű -1,6 milliárdos - fejlesztéseket hajtott végre - például étolaj finomítót és palackozót épített-, 30 ezer tonnával növelte a termelést, ebből következően nőtt az egyébként igen jól jövedelmező napraforgó vetésterülete, s a cég ma is ugyanannyi embert foglalkoztat, mint a privatizáció előtt - hallhattuk Raskó Györgytől. Az államtitkár - rávilágítva az általános összefüggésekre - elmondta: '90-ben az élelmiszeripar adósságai meghaladták az e körbe tartozó cégek összes vagyonának értékét. Éppen ezért olyan befektetőket kerestek a privatizáció során, amelyek rendelkeznek akkora tőkeerővel, hogy a vétel után még maradjon pénzük a cégek fejlesztésére. Ez magyarázza azt is - tudtuk meg -, hogy a dohányipart külföldi multinacionális vállalatoknak adták el. A dohánypiacon kialakult a verseny, s a cégeket ez arra ösztönzi, hogy az egészségre kevésbé ártalmas terméket kínáljanak a fogyasztóknak. Az államtitkár a dohányipar kapcsán elmondta: a vállalatok adóbefizetései az első „privatizált évben” -'92- ben - 9 milliárd forinttal haladták meg az előző évi értéket, s a dohány- termékek fogyasztási adója mintegy 40 milliárdos bevételt hoz a kincstárnak évente. Az ágazatban megvalósított fejlesztésekről többek között megtudtuk: a pécsi dohánygyár eddig 2 milliárd forintot fordított modernizációra, míg a Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. - a német cég egyébként 68 millió dollárt fizetett a gyárért -, növelve alkalmazottai számát, több százmillió forintot költött technológiai fejlesztésre. A legutóbbi dohányipari privatizáció, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat eladása kapcsán Raskó György elmondta, az amerikai ÜLT egyik vezetője meglepetéssel vette tudomásul, hogy Magyarországon milyen ellenséges környezetbe kerültek. Az ÜLT eddig 70 országban fektetett be, de sehol sem tapasztalt ennyire negatív visszhangot - idézte az államtitkár a nyilatkozatot. •Raskó György kijelentette: az ÜLT igen nagy fejlesztésekre kötelezte el magát a vételi szerződésben, s ennek hasznát 10 ezer nyírségi termelő is látni fogja az elkövetkezendő években. Kész a Feszty-körkép Opusztaszeren helyére került a Feszly-körkép utolsó darabja is. Ezzel azonban a munka még nem fejeződött be, húsz lengyel restaurátor dolgozik tovább azért, hogy másfél év múlva a híres alkotás eredeti szépségében pompázzon. Oroszország és a Valutaalap Washington (MTI) - A Nemzetközi Valutaalap (IMF) berkeiben megdicsérték Oroszországot új, szigorú, övszorító költségvetéséért, de siettek hozzátenni azt is, hogy hitelekre csak akkor számíthatnak Moszkvában, ha sikerül gyakorlatba átültetniük a tetszetős szavakat. A tervezetet Borisz Fjodorov pénzügyminiszter dolgozta ki. A csomag igyekszik minél jobban alkalmazkodni az IMF fő követeléseihez, az infláció megfékezéséhez és a költségvetési deficit lefaragásához. A tervezet többek között január elsejétől eltüntetné az importtámogatásokat, és csökkentené az exportvámokat. Célja, hogy Moszkva legkésőbb január közepére hozzájusson ahhoz a 1,5 milliárd dolláros hitelcsomaghoz, amelyet a nemzetközi pénzintézmény már korábban jóváhagyott számára, ám folyósítására mindeddig nem kerített sort. A Reuter azonban az IMF központjában azt tudta meg, hogy a hitel feladása legkorábban a jövő évi első negyedév végére várható, mire a szakemberek megbizonyosodnak arról, hogy Oroszországban megfelelően halad a tervezet teljesítése. _____________ A z Eurorégió Európa közös ügye Dr. Hörcsik Richárd felszólalása az ET bizottsági ülésén Varsó (ÉM) - Dr. Hörcsik Richárd, megyénk országgyűlési képviselője október 27-én szolalt fel az Európa Tanács Parlamenti és Tömegkapcsolatok Bizottságának ülésén. A következőkben részleteket közlünk az általa ott elmondottakból.- Sátoraljaújhelyen születtem és Sárospatakon élek, abban a két városban, amelyek a Kárpátok Eurorégió szívében helyezkednek el. S mint a térség egyik képviselője, az elmúlt két évben elég sokat dolgoztam Magyarország, Szlovákia és Ukrajna gazdasági és kulturális együttműködéséért. Magyarország és Szlovákia közötti új határátkelőhelyek létesítésén fáradoztam. Mindezt csak azért említettem, hogy lássák: mennyire szívügyem a Kárpátok Eurorégió, amit 1993. február 14-én alakítottunk meg Debrecenben. Ennél csak egy valami fontosabb, hogy ez a kezdeményezés működjék!(...)- Meggyőződésem, hogy ez a fajta regionális együttműködés Kelet- és Közép-Európában felgyorsítja az úgynevezett „társult országok” integrációját az EK-hoz. így tehát ez Kelet és Nyugat közös érdeke. A Kárpátok Eurorégió azonban nemcsak Nyugat-, hanem Kelet- és Kö- zép-Európának is egy világos jel! Jel abban az értelemben, hogy a Kelet- Európában felgyülemlett problémák megoldására az úgynevezett Dr. Hörcsik Richárd Fotók: Nagy Gábor (ISB) jugoszláv” vagy „szerb” példa a lehető legrosszabb. Európa jövőjét illetően a másik út az egyetlen, a regionális együttműködésé. Elég, ha egy pillantást vetünk a térségre: etnikai és nemzetiségi kisebbségek ellentétei, komoly gazdasági nehézségek, politikai instabilitás - hogy csak néhányat említsek, amik azt sürgetik, hogy megfelelő megoldást találjunk Kelet- és Közép-Európa biztonságának megőrzésére.!...)-Az Európa Tanács mai, történelmi szerepe a „megelőzés” politikájának a folytatása. A Kárpátok Eurorégió hivatalos megalakulásakor Madame Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára leszögezte, hogy ez a kezdeményezés „a feszültségek oldása a határokat áthidaló együttműködéssel. Egyedül ez oldhatja fel az egyébként robbanásig éleződött feszültsé- geket.”(...)-A Kárpátok Eurorégió sikeres működése érdekében szeretnék néhány dolgot kezdeményezni azért, hogy bizottságunk tegyen egy világos nyilatkozatot: miután Románia és Szlovákia teljes tagja az Európa Tanácsnak, kérjük fel Romániát, hogy lépjen be a Kárpátok Eurorégióba, Szlovákiát pedig arra, hogy legyen aktívabb. Hiszen ez a regionális együttműködés egyértelműen az Európa Tanács alapszabályaira épül fel. Támogatjuk a Regionális Tanács elképzeléseit, vagyis a határmenti régiók infrastruktúrájának fejlesztését: telefon- és úthálózat építését és új határátkelőhelyek létesítését, különösen Magyarország és Szlovákia között: Lácacséke és Perbenyik, Pácin és Nagykövesd között és Ágcser- nyőnél a szlovák-ukrán határnál. Bizottságunk támogassa Lácacséke és Perbenyik térségében szabadkereskedelmi terület létrehozását. Javaslom, hogy az Európa Tanács Szociális Alapja anyagilag is segítse az említett kezdeményezéseket - különösen a vámszabad terület kialakítását. A magyar-osztrák fórumról Bécs (MTD — A Bécsben a hét elején megrendezett első magyar-osztrák fórum már az első napon bizonyította, hogy ilyesmire nagy szükség van - mondotta Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke az MTI tudósítójának. Még olyan ország viszonylatában is, mint Ausztria, amellyel a kapcsolatok mindig rendben voltak és még a különböző társadalmi berendezkedés sem volt ennek akadálya: az ilyen kapcsolatot is ápolni kell. Áz apróbb súrlódások, az egyiknek vagy másiknak, avagy mindkét országnak problémát okozó témák itt most igen őszintén kerültek szóba -mondotta Csóti György. A napi gyakorlati kérdések közé tartozik például a határátkelés korszerűsítése, avagy az, hogy az osztrák kereskedelempolitika bizony igencsak protekcionista a magyar árukkal szemben. Az osztrák védelmi miniszter és a kérdés magyar szakértője, Gyarmati István bevonásával igen érdekes volt a vita a biztonságpolitikai témákról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy közvetlen veszély egyik országot sem fenyegeti- közvetve azonban a térségben több olyan feszültség is jelen van, amely háborúba torkollhat s ezek mindegyike mindkét országot érinti- mondotta a képviselő. Ausztria és Magyarország a térség stabil országai, s ezt a stabilitást az együttműködés bővítésére kell használni - ez is következtetése a vitának. A regionális és a biztonsági kérdések között is téma volt - bár semmiképen nem mondható, hogy túlsúlyba került - a nemzeti kisebbségek ügye - mondotta Csóti György. Beszámolt arról, hogy több osztrák politikus, Péter Schieder, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Andreas Kohl néppárti képviselő - beszélt a nacionalista veszélyről, amelyet nem lebecsülendőnek nevezett. Ami a kisebbségi kérdést illeti, azt egybehangzóan elsősorban biztonsági kockázatnak tekintik. Mód nyűt ismételten tisztázni - szögezte le Csóti -, hogy senki nem gondol a jelenlegi határok megváltoztatására, már csak azért sem, mert ez nem oldaná meg az etnikai kérdést. Magyar részről e tisztázás részeként azonban igen határozottan elhangzott, hogy a trianoni és párizsi béke igazságtalan, s azokat nem lehet nem bírálni. A biztonsági'kérdések között vezető helyen szerepelt Ukrajna, amelynek függetlenségét mindkét fél fontos tényezőnek tartja - hangoztatta Csóti György. A kerekasztal-beszélgetésben elhangzó vélemények sokban egyeztek, de felvetődtek olyanok is, amelyekben végül nem találtak közös nevezőt. Felmerült például, nem le- hetne-e osztrák-svájci-magyar részvétellel valamiféle biztonsági övezetet kialakítani. A hangosan gondolkodásban kiderült, nem sok ennek a realitása, már csak azért sem, mert nem célszerű az integrációt megosztani. Csóti György az eszmecserét összegezve arról a közös nézetről is beszámolt, hogy a regionális együttműködéseknek csak addig van értelmük, amíg az európai integrációt segítik elő. Meciar levele a szlovák államfőhöz Pozsony (MTI) - Vladimír Meciar szlovák kormányfő kedden levélben közölte Michal Kovác köztársasági elnökkel, hogy miután az államfő nem fogadta el változtatás nélkül az új koalíciós kormány személyi összetételéről szóló javaslatát, tekintse ezt a javaslatot érvénytelennek. Az előzményekről: a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) hosszú ideje kisebbségben kormányoz. Csaknem három hete koalíciós megállapodást kötöttek a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). Az új koalíciós kormány személyi összetételéről szóló javaslatát Meciar pénteken jutatta el az államfőhöz, aki a kérdésről azonnal megbeszéléseket kezdett a parlamenti pártok vezetőivel, mert a kormányfő azt várta el az államfőtől, hogy vagy minden kifogás nélkül aláírja a javaslatot, vagy nem, s ha nem, akkor a javaslatot Meciar érvénytelennek tekinti. Michal Kovác elutasította, hogy Meciar égjük legközelebbi embere, Ivan Lexa, a kormányhivatal vezetője kerüljön a privatizációs tárca élére. Meciar, miután értesült Kovác döntéséről, a „haragszomrád” jegyében hétfőn már nem is jelent meg a köztársasági elnöknél. A kedd reggeli keltezésű levelében sajnálatát fejezte ki, amiért Kovác elvetette Lexa jelölését, majd kedd reggelre - szigorúan zártkörű - „szűkített kormányülést” hívott össze. Michal Kovác döntését a s^jtó és a parlamenti ellenzék kedvezően fogadta. A keddi lapok azt hangsúlyozzák, hogy Kovác „megőrizte az arcát, mert az alkotmányosság jegyében döntött”. Á Pozsonyban kialakult helyzet egyelőre igen képlékeny. Figyelmet érdemel, hogy a kedd reggel elkezdődött kormányülés napirendjéről kiadott jelentésben egyetlen utalás sincs arra, hogy a kormány az előállt helyzetről tárgyalna. A szlovák rádió déli közlése szerint Vladimír Meciar Michal Kováéhoz címzett levelében indokolatlannak tekinti az államfő döntését és azt írja, hogy Kovác személyes okokból nem fogadta el Ivan Lexa jelölését.
