Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
1993« Október 20., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Kinkel-Kövér találkozó Bonn (MTI) r Természetesen az EFTA-országok élveznek elsőbbséget, s Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozására csali utánuk kerülhet sor. Ugyanakkor világosak a különbségek, amelyek a visegrádi országokat a többi kelet-európai országtól elválasztják: külön csoportként kezelendők, de nem egy tömbként kellene őket felvenni. Ez volt Klaus Kinkel válasza a Fidesz Bonnban tartózkodó küldöttségének arra a puhatolózására, hogy a nyugati intézményekhez való csatlakozásnál tömbként kezelik-e a kelet-európai országokat, Romániát és Bulgáriát is ideértve, vagy lehetőség nyílik ezeknek az országoknak a lépcsőzetes csatlakozására. Kinkel, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke, külügyminiszter és alkancellár kedden fogadta Kövér Lászlót, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetőjét. A Fidesz-küldöttség részéről az is elhangzott, hogy Kinkel külön megemlítette és példamutatónak nevezte a magyar kisebbségi törvényt. Az EDP elnöke megígérte, hogy igyekszik magát szabaddá tenni és részt venni a november végi budapesti liberális világtalálkozón. Kodolányi Gyula Washingtonban Washington (MTI) - Az évente egykét alkalommal sorra kerülő konzultáció megtartása végett érkezett az amerikai fővárosba Kodolányi Gyula címzetes államtitkár. Mint hétfőn jelezte, megbeszélésein a kétoldalú kapcsolatokon kívül szerepelni fognak nemzetközi témák is, többek között a balkáni konfliktus és a NATO kibővítésének ügye. A magyar kormányfő külpolitikai főtanácsadója közölte, hogy lehetősége nyílik majd a magyar álláspont kifejtésére a Kongresszusban, a Nemzetbiztonsági Tanácsban, a védelmi és a külügyminisztériumban egyaránt. A napokban több magyar kormány- tisztviselő, illetve politikus is megfordul az Egyesült Államokban. Küldöttség élén tárgyalásokat folytat az ^erikái illetékesekkel Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára; Herman János, a külügyminisztérium helyettes államtitkára Washingtonban és New Yorkban tesz látogatást; a héten kezdi meg amerikai útját Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője (október 21-31.) és Keleden András, a külügyminisztérium Politikai államtitkára (október 24-28). Jack. N. Merrit tábornoknak, az amerikai szárazföldi haderő-egyesület elnökének a meghívására washingtoni programot bonyolít le Deák János altábornagy, a honvédvezérkar főnöke is. Iskolanévadó a Martintelepen Miskolc (ÉM) - Arany János nevét veszi fel október 22-én, pénteken a martintelepi általános iskola. Az ünnepi műsor délelőtt 10 órakor kezdődik a Csele utcában, ahol ün- üepi beszédet dr. Gyulai Gábor cím- zetes államtitkár, köztársasági megbízott mond. fmlután ugyanott, 15 órától faültetéssel folytatódik a program, majd 17 órától tartják az „öregdiákok és örökifjú” tanárok találkozóját. A rendezvényekre valamennyi jelenle- g1 es hajdani telepi diákot nagy szemtettel hívnák és várnak. Letiltották a konyhamalacot Budapest (MTI) - A Fogyasztóvé- , ®.'mi Főfelügyelőség azonnali hatályai megtiltotta az ISI Kft. által “2 országba behozott Badger 5-ös, j ó. , N 5-1-1 típusú konyhai hulla- ekorlő - közismert néven konyha- a/ttit ~ forgalmazását - közölte az A t-i V61 kedden a Főfelügyelőség. tiltás oka; az árucikk nem rendel- Rezik az élet- és vagyonbiztonságot garantáló okirattal. Az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg az importáló be nem mutatja a hiányzó dokumentumot. Az aszúszőlő felvásárlására 250 millió forintot fordítanak Budapest (ÉM - ISB) - Egy héttel ezelőtt még bizonytalan volt, lesz-e pénz az idei aszúfermés felvásárlására, mára azonban tisztázódott a helyzet. Mint Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: - Több éve görgetjük magunk előtt a szőlő felvásárlás problémáját. Idén ehhez hozzájött a rekord mennyisé- ű és minőségű aszú. A gazdák éltetőén aggódtak a termés sorsa miatt, ezért az elmúlt héten Gerwald Lászlóval, a Tokaj Kereskedőház igazgatójával, Kiss István tolcsvai polgármesterrel közösen tárgyalásokat folytattunk a Földművelésügyi Minisztériumban (FM). Ez azonban nem járt sikerrel - tudtuk meg a képviselőtől, mivel sem az intervenciós alap, sem a Reorg hitel, sem pedig az agrárpiaci rendtartás nem ad lehetőséget az aszú finanszírozására. A megbeszélések ezt követően az Állami Vagyonkezelő Rt-ben folytatódtak. Mivel az ÁV Rt. a Tokaj kereskedőház, valamint az alakuló Tokaji Királyi Szőlők Rt. tulajdonosa, miért ne támogathatná az aszú felvásárlását? Három szempontból is jó üzlet ez - állapította meg Hörcsik Richárd -, hiszen amellett, hogy jó befektetés, 23 ezer ember - egy egész térség - problémáján segít és nem utolsó sorban hozzájárul a tokaji borvidék hímevének öregbítéséhez. Az országgyűlési képviselő és a hegyaljai érdekeltek közbenjárását itt siker koronázta. Az ÁV Rt. 250 millió forint készpénzt fektet be a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-be, s ebből a társaságfelvásárolja a mintegy 15 ezer tonnás aszútermés döntő hányadát. A tranzakció részleteiről kedden tájékoztatták az újságírókat az ÁV Rt. budapesti székházában. A sajtótájékoztatón megtudtuk: az összesen 600 millió forintos alaptőkével rendelkező Tokaji Királyi Szőlők Rt.-t az ÁV Rt. és a vagyonkezelő társaságtulajdonában lévő-a To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát jogutódja -, a Tokaji KeHörcsik Richárd Fotó: Nagy Gábor reskedőház Rt. alapította. A kereskedőház jelenlegi vagyona ugyan még jelentősnek mondható, a birtokában lévő 750 hektárnyi szőlő a terület 15 százalékát teszi ki, ám a kárpótlás végén már csupán 100 hektárnyi szőleje marad. Ezen túlmenően a későbbiekben is tulajdonát képezi majd az a technológia, amellyel az állami gazdaság is rendelkezett. Időközben azonban a területen megjelentek a külföldi vegyes vállalatok, megerősödtek a magánvállalkozások és teret nyertek a pinceszövetkezetek is. Az átalakuló nemzetközi piac - a volt Szovjetunió gazdasági összeomlása - hátrányosan érintette az állami gazdaság jogutódját is, s így mára a papíron 1,2 milliárd forintos vagyonnal rendelkező cég gyakorlatilag hitelképtelenné vált. A rendelkezésére álló kapacitások jórészt kihasználatlanok, így az ÁV Rt. nem tehet mást, 95 százalékban megpróbálja privatizálni a vállalatot. Ot százalékot viszont „aranyrészvény” formájában megtart magának, s ehhez kapcsolódóan különleges márkavédelmi előjogokkal is rendelkezik majd a vagyonkezelő társaság. A sajtótájékoztatón kiderült: a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-t azért is kellett megalapítani, mert csak ezen a társaságon keresztül lehet nemzetközi szinten hosszú távon is fenntartani a tokaji bor hírnevét, s megvédeni az egyik legkiválóbb magyar bor minőségét. A társaság a napokban már meg is kezdi munkáját, s felvásárolja az igen jónak mondható aszútermést. Az első osztályú szemek kilójáért 230, a másodosztályúért 200, míg harmadosztályú terméséért 170 forintot fizetnek. A gazdáktól termésük 85 százalékát veszik meg- az ezért járó pénzt december közepéig fizetik ki -, míg a fennmaradó 15 százaléknyi aszúszőlőt a társaság feldolgozza, érleli, majd a költségeket kitevő rész levonása után a bort visszaadják a gazdáknak. Kérdésünkre válaszolva Marcinké Ferenc, a Tokaji Kereskedőház Rt. termelési igazgatója elmondta: az aszúborok jól eladhatók a világpiacon, különösen keresettek Japánban, az Egyesült Államokban és Skandináviában. Az igazgató szerint az idei durván 230 ezer tonnás termés igen jó, a must felének cukorfoka meghaladja a 19 fokot. Az aszútermés 15 ezer tonnásra tehető, amelyből a Tokaji Királyi Szőlők Rt. 11 ezer tonnát vásárol fel - a többit vegyes vállalatok veszik meg. A társaság lépésének jelentősége mutatja - hallhattuk -, hogy ezáltal megszűnik az értékesítési bizonytalanság, s most már a gazdáknak is érdemes lesz kiválogatni a termésből az aszúszemeket. A sajtótájékoztatón megjelent a külgazdasági tárca kereskedelemfejlesztési főosztályvezetője is, aki elmondta, hogy a bor külpiaci értékesítését ebben az évben 160 millió forinttal segítik. Tóthné Pásztor Zsuzsa szerint jövőre ez az összeg 240 millió forintra emelkedik majd. Az Alkotmánybíróság döntése: nem alkotmányellenes a törvény Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság nemmel felelt a kedden elfogadott hatáfozatában arra az indítványban megfogalmazott kérdésre: vajon meg nem engedhető különbséget tesz-e a városok és a községek polgárai között az idei költségvetési törvény, amely szerint a központi költségvetés eltérő mértékben egészíti ki a városi, illetve a községi ön- kormányzatok személyi jövedelem- adóból származó bevételét. A határozat szerint a kifogásolt rendelkezés azért nem alkotmányellenes, mert az állami hozzájárulás az arra jogosult, azaz a megállapítottnál kevesebb jövedelemadó-bevétellel rendelkező önkormányzatokat illeti meg, és a vitatott rendelkezés közöttük s nem a településeken élők között tesz különbséget. A törvény szerint az önkormányzatok feladataik ellátásához saját bevételeik mellett állami támogatásban is részesülnek. De miután feladataik is különbözőek - a városokban kiteijedtebb infrastruktúra és intézményhálózat fenntartásáról kell gondoskodni, mint a falvakban -, a támogatás mértékében is természetes a differenciálás. Az önkormányzatok az alkotmány alapj án csak arra tarthatnak igényt, hogy ha a törvény valamely feladat ellátását előúja számukra, akkor a törvényhozó az ehhez szükséges feltételekről is gondoskodjék - állapítja meg az Alkotmánybíróság határozata. A Legfőbb Ügyészség a sortüzekről Budapest (MTI) - A Legfőbb Ügyészség az 1956-ban Mosonma- gyaróvárott és a budapesti Kossuth téren történt sortúzzel kapcsolatban a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t kedden. ,Az 1956. éri forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát illetően hozott alkotmánybírósági határozat megállapította: - -a törvényhozás további menetétől függetlenül is, az alkotmánybírósági határozat kötelező erejénél fogva - a genfi egyezmények alkotmányosan alkalmazhatók. A határozatra tekintettel a Legfőbb Ügyészség a folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatok iratainak alapján haladéktalanul megkezdte annak tisztázását, hogy ezen ügyekben a büntetőeljárások megindításának feltételei megállapítha- tók-e. A mosonmagyaróvári sortűz ügyében a katonai főügyész a nyomozás megtagadásáról korábban hozott határozatokat hatályon kívül helyezte, és intézkedett a nyomozás elrendelésére. A legfőbb ügyész büntető helyettese az 1956. október 25-én Budapesten, az V., Kossuth téren történt sortúz ügyében rendelte el a nyomozást. A többi ügyben is - a ténymegállapító vizsgálatok iratai alapján - rövid időn belül várható az ügyészség döntése a büntetőeljárások megindításáról.” Valószínű, hogy lesz pótkárpótlás A sürgős tárgyalást 58 százalékban fogadta el a Parlament Budapest (ISB - D.Á) - Már tavasz óta sok szó esik arról, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka mulasztotta el a kárpótlási törvények által megadott határidőket. Mint hírlik, egyesek „félelemből”, mások a korábbi esztendők tapasztalataiból kiindulva jobbnak látták „csendben maradni. ............... Éppen ezért még képviselői önálló indítvány formájában is megfogalmazódott, hogy — ha rövid idői'e is —, de szükség volna még egyszer lehetőséget nyújtani arra, hogy bárki benyújthassa jogos igényét. A pótkárpótlás törvénytervezetének napirendre tűzéséről e héten döntött a parlament, s mivel a honatyák 58 százaléka a sürgős tárgyalás mellett szavazott, ez mái- sejteti, hogy a koalíciós többség „igen”-t fog mondani a pótkárpótlásra. A tervezett törvény első paragfafu- sa szerint a hatályba lépését követő harminc napon belül a kárpótlás iránti kérelmét az illetékes kárrendezési hivatalhoz minden olyan jogosult benyújthatja, aki eddig bármely okbói ezt nem tette meg, és a kárpótlási törvények alapján erre jogosult lett volna. A tervezett, s egyelőre még el nem fogadott rendelkezések szerint az a jogosult, aki már nyújtott be kárpótlási kérelmet, de azt a határidők elmulasztása miatt jogerősen elutasították, új kérelmet nyújthat be. A tervezett mostani újonnan megállapított határidő viszont már műiden bizonnyal az utolsó lesz, ezt követően már nem lesz lehetőség semmiféle kárpótlásra. Éppen ezért az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy gyűjtsék össze igazoló irataikat, s kíséijék figyelemmel a parlament döntését. Ha elfogadják a törvényt, várhatóan mindössze egy hónap áll majd a jogosultak rendelkezésére ahhoz, hogy a pótkárpótlás lehetőségeit kihasználják. Keserű emlékezés III. Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről Gulyás Mihály Ezt a „tudományos szakértők” által készített sokszorosított tervet - visszaadtam azzal a megjegyzéssel: a feladatot kötelességből végrehajtom, de a magánvéleményem nem rejthetem véka alá. Ez az úgynevezett munka nem tudományos, egyenesen aljas, becstelen, mert a megye 365 települése közül mindössze 80-at tart „fejlesztésre érdemesnek” és a szívem akar megszakadni, hogy saját szülőfalumat is az „elhaló kategóriába” sorolja. Senkinek sincs joga Árpád-kori településeket halálra ítélni! Nagy megnyugvással hagyhattam el az „illetékes” dolgozószobáját: „Sebaj öregem, úgysincs pénzünk a kiadására”. A terv valójában 1950 folytatásaként hatott rám, sót faluellenességében felülmúlt minden korábbi tervet. Később, amikor - főleg „bizalmas!” MTI kőnyomatosoktól - tudomásomra jutott, hogy a bolgárok 700, a románok több ezer, a csehszlovákok is, az NDK és persze a Szovjetunió is faluellenes rohamra indul, szüntelenül az járt a fejemben, hogy a „proletárintema- cionalizmus” hatalmas leszámolásra készül a „maradiságot” képviselő falu ellen. Hittem, hogy volt, lehetett egy „csúcstalálkozó” Moszkvában, azért ez a veszedelmes egyet akarás. A ’70-es évek elején mái- a „levegőben” volt, hogy az iparosítással nincs minden rendben, a nehézipar túlsúlya, a végtermékeiben realizálódó anyag, energia, élőmunka mérlege „olykor” veszteséges. Egy ekkoriban tartott megyei párt- értekezleten „fenyegetőcsenddel” tüntetett több száz vezető, amikor a SZOT teljhatalmú főnöke, a Politikai Bizottság,tehát a legfőbb hatalmi politikai testület tagja elmondta demagóg beszédét: „A kapitalista világ hozzánk is begyűrűző negatív hatását a magyar munkásosztály az órazsebéből ellensúlyozni tudja, ki búja fizetni, nem ránthatnak minket magukkal a szakadékba...” Semmi taps, egyetlen mukkanás, csak dermesztő, fenyegető csend. „Ez minket hülyének néz!” És meglehet, annak is nézett minket, annyira semmibe vette a jelenlévőket, hogy még az elmaradt, általa nagyon megszokott tapshiányt se érzékelte. Gáspár elytárs beleköpött a pofánkba, és mi eltűrtük. O ne tudná, hogy az az ország, amelynek nemzeti jövedelme 50 százalékban a nemzetközi piac „asztaláról” kerül le, nagyon is megérzi, megszenvedi, ha a munkásosztály termelte áru nem kell. De nézzük, mit is takar az a bizonyos távlati, 2000-ig szóló településhálózat fejlesztési terv. 1985-ben 166 ezren dolgoznak az iparban, 2000-ben 182 ezren, következésképp Borsod építőipari kapacitásának a Sajó-menti ipari koncentrációban kell tömörülnie, 80-85 százalékban. A termelőerők fejlődése továbbra is olyan dinamikus lesz, hogy a megye saját szaporulatából nem tudja kielégíteni, tehát 10-20 ezer bevándorlóra van szükség. Az ipari víz- szükséglet 1985-re napi 6 millió köbméter, ami úgy biztosítható, hogy szalonna térségében megvalósul a Bódvavölgyi víztározó (több falut, így a népi barokkos házakkal bővelkedő Perkupát elönti a víz,) az ezredfordulóra azonban már ez sem lesz elegendő, de akkorra elkészül a már korábban is tervezett Sajó-csatorna és ennek nagy jelentősége lesz Miskolc további fejlődésében, mert a várost bekapcsolja a nemzetközi víziúthálózatba. Miskolc lakossága 1985-re 220 ezer, kétezerre 260 ezer. (Ma 180 ezer). Fordítsuk tekintetünket a jelenleg legveszélyeztetettebb városra, Ózdra. Vele ugyanazt a végzetesnek tetsző (!) játékot űzte az iparpolitika, mint Miskolccal. Az 1939-ben 7300 lakosú, valóban virágzó nagyközséghez hozzácsatolták az 5700 lelket számláló Sajóvárkonyt, és 1950- ben városi rangra emelték. Utána még /eletették” vele Hódoscsépányt, Szentsimont. És 1970-ben már valódi nagyváros 42 ezer lakójával. A távlati fejlesztési terv ennyivel nem éri be: 85-re 55-60 ezer, 2000-re 65-70 ezer embernek kell itt laknia. Es itt is megjelennek a panelházrengetegek, amelytől az idősek irtóznak, a fiatalok odahagyják szüleik módos családi házát, mert, a kényelem... ott nem kell folyton a pincébe járni, rakni a kazánt télen, és kert sincs, ami „lefölözi” az ember szabadidejét, mert törődni kell vele. (folytatjuk) Új Ikarus autóbuszok Székesfehérvár (MTI) - Több új autóbusztípust kínál az Ikarus a Volán vállalatoknak. Mint az rt. székesfehérvári gyárában kedden tartott szakmai napon elmondták: az új busz- családok kialakításánál igyekeztek figyelembe venni a tömegközlekedési vállalatok kívánságait, s egyaránt kínálnak olcsóbb és igényesebb kialakítású buszokat. A szakmai napon rendezett járműkiállítás újdonságai között látható a 400-as család midiváltozata, amely alkalmas a szűk belvárosi utcákon való közlekedésre is s belsejét úgy alakították ki, hogy kényelmesen elhelyezhető a babakocsi, illetve a tolókocsi is. A típusból várhatóan ötvenet már az idén forgalomba állíthatnak. Az Ikarus 266-os típusok felváltására kezdték meg a székesfehérvári gyárban az IK 244-es autóbuszok gyártását.