Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-01 / 229. szám
10 ÉSZAK-Magyarország Magyar Múlt 1993, Október 1-, Péntek Ábelem és Bábelem Bölöni Domokos Néhai D. Kiss János, a Csíkszeredában alapított vicclap („főszerkesztő: a nép”) elindítója, aki nemrég, alkotóereje teljében, alig ötvenkét évesen, hirtelen magára hagyta „főszerkesztőjét”, az örök viccmezőkre távozván, telitalálattal adott címet merész, sőt vakmerő humorú, maró szatírájú kiadványának: TROMF. És ez a Tromf, a szó szoros értelmében tromfolt. Románia parlamentjében „interpelláció” formájában „emeltek szót” ellene, a sovén, magyarellenes, nagyromániákus lapok pedig egyenesen betiltását követelték. D. Kiss Jánost egy estén valakik alaposan helybenhagyták, miközben lakására ballagott. A tettesek kilétéről és tettük indokáról nem sokat tudhatott meg a széles olvasótábor. (Állítólag „összetévesztették” valakivel). Most, ez a vicclap, ez a Tromf ma már lehanyat- lóban. Ám ha csillagának „viccfénye” végképp elenyészik a humortalan romániai élet beszűkülő kisebbségi horizontján, nem az első befuccsolt romániai (erdélyi) gúnylap leend. Nem, mert a Tromf előtt tönkrement egy másik romániai magyar, nem is vicclap, hanem a tartalmasabb, magvasabb humort, tulajdonképpen az irodalmi humort (van ilyen lény Tahitiban?) „propagálni” kívánó időszakos kiadvány (annak szánt „melléklet”), melyet alulírott talált ki, és a Székely Góbé címet szánta neki, ám a felhördült „magasabb esztétikai izémizé” valamiféle erdélyi göregáborságot gyanítván-sej- dítvén benne, azonmód elutasított, és amely végül is a b'Ábel kissé fura „fejével” dobbantott. Címlapján Tamási Áron legénykéjének (ama facsaratos agyúnak) részlete Surgyélánnal vagy Fuszulánnal, a hegyibunkó zsaruval. Akkoriban (1990-ben) a szövegszerkesztés (a mesterpéldány elkészítése) háromezer lejbe került. A kiadó cég, a marosvásárhelyi napilap kiadó- hivatala sokallotta a költségeket, s az időközben elkészült második számot már nem adta ki. így aztán elmondhatom, hogy amit lelki elődeimnek tartott írók, mint Tomcsa Sándor, Mol- ter Károly, Bajor Ándor, vagy Sinkó Zoltán (repatriált), Zágoni Attila (elhunyt idejekorán) sosem érhettek meg, énnekem megadatott: egymagám „csináltam” egyedül egy „komoly” humorú lapot. Ezzel, gondolom, le is zárult karrierem ebben az angyali szférában. A b'Ábel nincs. Külön kisbábelünk viszont dúsan buijánzik, terjeng, füstölög — de sosem föl, az Úr irányába. 1956-os emlékérem orosz aktivistának London (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök 1956-os emlékérmet adományozott Vlagyimir Ivanovics Telnyikov Londonban élő orosz üzletembernek, aki annak idején, leningrádi diákként, börtönt szenvedett a felkelést támogató mozgalomban való részvételéért. A kitüntetést Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövet csütörtökön adta at Telnyikovnak. A leningrádi csoport Oroszországban élő hat más tagja már tavaly megkapta a kitüntetést Budapesten. Az 56 éves Telnyikov elmondta az MTI- nék, hogy a leningrádi egyetemen tanult, földalatti ifjúsági szervezet tagja volt, amelynek Moszkvában és Rigában is voltak sejtjei. Illegális módszerekkel és nyilvános vitákon is küzdöttek a szabadságért, a Komszomol, az írószövetség liberalizálásáért, és már 1956 márciusától értesültek a magyarországi fejleményekről.- A szovjet sajtó negatív hírein kívül főleg a BBC és az Amerika Hangja adásaira támaszkodtunk, melyeket akkoriban nem zavartak. Magyarország törekvéseink jelképévé vált. A szovjet csapatok fellépése után kézzel írott röplapokon követeltük a tiltakozást, támogattuk a magyarok jogait-mondta. 1956-os emlékérem orosz aktivistának. Fél év múlva a leningrádi részleget letartóztatták - nemcsak a Magyarországgal kapcsolatos tevékenység miatt, hanem mindenért, amit csináltunk. Nyolcunkat ítélték el, három és tíz év közötti büntetéseket kaptunk. Hat évet töltöttem egy Moszkvától 400 kilométerre délkeletre levő táborban. Szabadulása után Telnyikov ismét csatlakozott az emberi jogi mozgalomhoz. - A hatvanas évek második felében inkább legális taktikát alkalmaztunk, mint Szaharov professzor, vagy Szol- zsenyicin, mert annak szélesebb körű a hatása. Nem tagadtuk meg a szocializmust, ellenkezőleg: síkraszálltunk a szovjet alkotmányban garantáltjogokért. A mozgalom földalatti magját persze megtartottuk. Már tapasztaltabb voltam, de érvényesült a statisztikai valószínűség, és 1970-ben 3 hónapra megint őrizetbe vettek.- 1971-ben személyes okból emigráltam, azóta főleg Londonban élek. Sok nyilvános kampányban vettem részt a kelet-európai emberi jogokért. Egy darabig a BBC újságírója voltam, most pedig önálló üzletember vagyok. Orosz nyelvi szolgáltatások nevű kft.-m tolmácsolással és fordítással foglalkozik - mondta Telnyikov az MTI-nek, és jókívánságait küldte a magyar népnek. Erdélyország hanyatlása Benedek Elek Mert örökösre nem számíthatott Bethlen Gábor, az erdélyi rendek még félje életében fejedelemmé választották az erkölcstelen életű asz- szonyt, s alig hunyta be szemét a nagy fejedelem, áttért a katolikus hitre s áruba bocsátotta Erdélyt a németeknek. E válságos helyzetben hívták be az erdélyi urak Rákóczy Györgyöt, 'a felvidék leggazdagabb főurát, lemondatták Katalint, s őt választották meg fejedelemnek 1630-ban. Az udvar hallani sem akart a protestáns főúr fejedelemségéről. Maga Eszterházy nádor vezetett hadat ellene, de Rákóczi Rakamaznál megverte Eszterházyt, kinek Erdélybe való betörését maga Pázmány Péter is helytelenítette. Azt vallotta s hirdette a nagy térítő, hogy békében kell hagyni Erdélyt, habár protestáns is a fejedelme, mert ha elvész Erdély függetlensége, elvész vele Magyarország függetlensége is. Állandósul az országban a felekezeti harc, közben pedig a török teijesz- kedik, s nincs, aki útjában megállítsa: a magyar király idegenben harcol a vallásszabadság ellen. Egyedül Rákóczy Györgyben volna reménység, de ő sem mozdul meg: kell még gyökeresednie Erdélyben, hogy fegyvert foghasson az üldözött vallás mellett. Az 1637. évben meghal a nagy térítő Pázmány, meghal II. Ferdinánd is, s örökébe lép III. Ferdinand (1637-1657), szintén a jezsuiták neveltje, a,vallásszabadság esküdt ellensége. Újult erővel indul meg a vallásüldözés, de most már Rákóczi György is megmozdul. Tíz esztendei szakadatlan munkával régi erejébe állítja Erdélyt. Oldalán van felesége, a nagyművéltségú, nemes lelkű Lorántffy Zsuzsánna, ki megosztja vele a munkát. Egyszerű, takarékos életet élnek s rengeteg vagyont gyűjtenek. Rákóczy György minden tekintetben méltó utódja kíván lenni a nagy Bethlen Gábornak, s amint elég erősnek érzi magát, kitűzi a vallásszabadság zászlaját. Szövetséget köt a svédekkel és franciákkal, kiáltványban szólítja fegyverre Magyarországot s csakhamar hatalmába ejti Felső-Magyarorszá- got egy-két vár kivételével. Majd egyesülnek a magyar hadak a svédekkel Brünn mellett, a bécsi udvar megijed, s Linzben megkötik a békét 1645-ben. Nevezetes ez a linzi béke, mert megerősíti a bécsi békét s a vallásszabadságot nemcsak a nemességnek, hanem a jobbágyságnak is biztosítja; Kassát és a hét felvidéki vármegyét átengedi Rákóczynak, az erővel elfoglalt templomok közül pedig kilencvenet adnak vissza a protestánsoknak. Az 1646-i országgyűlés törvénybe foglalta a linzi békét s a rákövetkező évben nagy örömmel koronázták meg III. Ferdinánd fiát, IV. Ferdinándot, ki azonban egy óráig sem uralkodott, mert még apja életében meghalt. Csak három évvel élte túl a linzi békét I. Rákóczy György is, ki életének vége felé a lengyel korona megszerzésén fáradozott. Ebben halála (1648) megakadályozta s fiára, II. Rákóczy Györgyre maradt a terv megvalósítása. Csakhogy a fiatal Rákóczy nem örökölte apja kiváló tulajdonságait. Télvíz idején, 1657 január havában indult seregével Lengyelországba, mint a svéd király szövetségese, de alig kezdettek harcba, a svéd királynak haza kellett sietnie s Rákóczy magára maradt. Közben a bécsi udvar segítséget küldött a lengyeleknek. Terhes békére kényszerítették a nagyravágyó embert: 120 ezer forint hadisarc fizetésére kötelezi magát, s mikor ez megtörtént, a lengyelek az utakat nem ismerő sereget egyenesen rávezetik a tatár seregre, melyet a szultán küldött Rákóczy ellen, azzal a paranccsal, hogy fogják el az engedetlen Rákóczyt, seregével együtt. Szörnyű dolog történt. Vagy húszezer ember került tatár rabságra, köztük a vezér: Kemény János, s a fejedelem századmagával, csak nagy nehezen bírt hazajutni. Erdély aranykorának vége. Megkezdődött a nagy romlás. Az erdélyi sereg színe-java tatár rabságban sínylődik. Sokan kiváltják magukat, de ezrével pusztulnak el a keserves rabságban, s a fukar Rákóczyt hiába ösztökélik, rengeteg vagyonából egy batkát sem ad a rabok kiváltására. A porta hallani sem akar többé az ő fejedelemségéről, s Rákóczy Lipót- hoz, az új királyhoz, III. Ferdinánd fiához fordul segítségért, ki épp egy éve, 1657-ben lépett elhunyt apja örökébe. De Lipót nem meri segíteni Rákóczyt s magára marad megint, éppen mint Lengyelországban. Köprili Mohamed most a török nagyvezér, tanulatlan, de nagyeszű ember, ez maga vezet hadat az országba, beveszi Jenő, Lugos és Karánse- bes várát, közben meg ráereszt egy tatár csordát Erdélyre. Megismétlődnek a IV. Béla korabeli tatárjárás borzalmai Erdélyben. Lángba borult falvak jelzik a vad csorda elvonulását, rabszíjra fűzik a népet, mindent elpusztítanak, ahol járnak. Még a gyümölcsfákat is kivágják, hogy éhen vesszen a nép. Romokban hever a fejedelmi székhely, Gyulafehérvár is, s az erdélyi urak könyörögve kémek kegyelmet, irgalmat az országnak. A nagyvezér félbehagyja a rombolást, erővel ülteti a fejedelmi székbe Barcsay Ákost. A boldogtalan II. Rákóczy György nem tud megnyugodni sorsában: alig vonul ki Erdélyből a tatár, újra hadat indít Barcsay ellen s ezzel újabb veszedelmet zúdít a szegény Erdély-országra. A török segítségére siet Barcsayi- nak. Szászfenes és Gyalu közt vívja utolsó csatáját a nagyralátó Rákóczy György. Hősként harcol, s nehéz sebektől borítva menekül Váradra, hol kétheti szenvedés után lelkét kilehelte. A szabadságharc itthoni emlékei Az 1848-as magyar szabadságharc nem csak Lengyelországban/ de itthon is nap, mint nap felelevenedik. Emlegetik a mai törvényhozók, újabb és újabb megvilágításba kerülnek hajdani vezetői, valamint az emlékére emelt szobrok, emlékművek állítása sem fejeződött be. Korkos Jenő - neves képzőművészünk ezzel a rajzzal tiszteleg Görgey emléke előtt, akinek hadvezéri szerepét ugyancsak a múlt esztendőben vizsgálták felül a történészek. Korkos Jenő: Görgey emlékének (tus) Volt laktanyából miniváros Tökölön Milliós áron kelnek el az elhagyott orosz lakások Tököl (MTI) - Tököl nagyközség lakóinak száma egy hónap alatt 1200- zal gyarapodott, a volt szovjet laktanya 440 felújított lakását elfoglalhatták az új tulajdonosok. A laktanya a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, vagyis az állam tulajdona volt, a helyi önkormányzat azonban egy évvel ezelőtt vállalta, hogy országos pályázat kiírásával megszervezi a lakások értékesítését. A vevők a vételár 10 százalékának lefizetése ellenében jutottak hozzá a lakáshoz, a felújítás költségei is őket terhelte. Az ugyancsak lerobbant épületek helyreállításával a helybéli vállalkozók jó munkalehetőséghez jutottak, és most az új miniváros mindennapi életének beindításához is jó néhány újabb munkaalkalom adódik. Már megnyílt helyben egy ABC-bolt és egy bútorüzlet, és több vállalkozó jelentkezett az önkormányzatnál, hogy a buszközlekedést saját járművei mozgósításával megoldja. Az önkormányzat néhány épületet igényelt az államtól, ezekben posta és egészségügyi báz működtetését tervezik, továbbá inkubátorházat rendeznek be a további vállalkozások fellendítésére. Alapos közvélemény-kutatást is tartottak a zömében fiatal családok körében, amelyből kiderült, különösen nagy az igény a telefonra. A Telecom Rt- bevonásával lehetőség nyílik arra, hogy egy év múlva a lakótelep otthonainak nagy részébe bevezessék a telefont, és a kábeltévézés műszaki feltételeit is megteremtik. A lakótelep nyolc tömbje telt most meg élettel, további öt blokk — 86 lakás felújításra várva - üresen áll, ez már az önkormányzat tulajdona, s most újabb pályázatot írnak ki értékesítésükre. A várható vételár 1,1 és 1,9 millió forint lesz, amelyet egy éven belül köteles a vevő megfizetni. Református iskolaközpont Bukarest (MTI) - Református iskolaközpontot avattak a héten Nagyváradon. Az 1989-es változások óta a városban ez az első egyházi kezelésben lévő iskolaépület, amelyben a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium talált otthonra. Mint a Királyhágó Melléki Egyházkerület püspökének, Tőkés Lászlónak a szóvivője elmondta az MTI tudósítójának, az egyház továbbra sem adta fel a reményt az eredeti gimnáziumi épület visszaszerzésére. Az ünnepségre meghívták Entz Géza államtitkárt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Hegedűs Lóránt püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét, és Nagyvárad polgármesterét. Mozgalom a rétekért Zalaegerszeg (MTI) - Egy falu - egy rét elnevezéssel kiterjeszti a Dunántúlra is a Világ Természetvédelmi Alap és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a két évvel ezelőtt az alföldi puszták védelmére szervezett mozgalmat. Erről számoltak be a szervezetek képviselői szerdán a Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatón. Ötven évvel ezelőtt mintegy 2,8 millió hektár gyep volt hazánkban. Mára körülbelül 60 százalékuk elpusztult, a hozzájuk kötődő növény- és állatvilággal együtt. Mivel a hazai gyepterületek nagy része 100 hektárnál kisebb, megóvásuk elsősorban a helyi közösségek feladata. Ezeken belül is elsősorban a diákságra számít a világ számos országában jelenlévő alapítvány és a madártani egyesület. ,A mi falunk rétje” címmel pályázatot hirdet az általános és középiskolások részére, akiknek egy-egy gyepterület állapotát, használatát és az ott élő növény- és állatfajokat kell fölmérniük. A diákok a kutatással akár az önkormányzatokat is ösztönözhetik a természeti értékek fokozott védelmére. A folyamatosan érkező munkákat évente két alkalommal, tavasszal a Madarak és fák napján, ősszel pedig a Nemzetközi Szinkron-Madármegfigyelő Nap alkalmával értékelik a szakemberek. Eőrsi és Ginsberg Belgrádban Belgrad (MTI) - Nagysikerű irodalmi estet tartott Belgrádban Allen Ginsberg amerikai költő és Eőrsi István magyar író és esszéista. Az ifjúsági ház zsúfolásig megtelt nagytermében közvetlen légkörű bemutatót tartottak. Belgrádban Eőrsi több művét jól ismerik, a legnépszerűbb az Emlékezés a régi szép időkre című írása. Ginsberg itt is élő legendának számít, a beat-nemzedék nagy alakjának. A két jeles személyiség révén pillanatok alatt vibráló légkör alakult ki az irodalmi esten, amelyet a jugoszláviai Soros Alapítvány rendezett. Huszárok emléke Lengyelországban Varsó (MTI) - A lengyel szabadságért életüket áldozó magyar huszárokra emlékeztek a hét végén Lengyelországban. Gróf Nyáry Eduárd, a tizenhetes huszárok őrnagya emlékére kopjafát állított Zwierzyniec- ben Engelmayer Ákos varsói nagykövet. Nyáry gróf az 1848-as magyar szabadságharcban Bem tábornok mellett szolgált, s követte vezérét Törökországba, majd Olaszországba, ahol Garibaldi zászlaja alatt harcolt. 1863 tavaszán csatlakozott a Januári Felkelés lengyel szabadságért harcoló partizánjaihoz. A cári csapatokra vereséget mért egy fontos ütközetben lovasrohamával, de a harcmezőn halálos sebet kapott. A felkelésben a mintegy 20 ezer lengyel katona mellett mai ismereteink szerint közel 500 magyar önkéntes harcolt. Szombaton egyik hősünk, Wallisch őrnagy emlékművét koszo- rúzta meg Batorzban Dürr Sándor varsói magyar konzul. Strózében a magyar nagykövet részt vett annak a restaurált katonai temetőnek ünnepélyes beszentelésén, ahol a sírok mintegy felében az első világháborúban elesett magyar katonák nyugszanak. Az ünnepség alkalmából tartott tábori misét Józef Gucwa tarnówi püspök celebrálta.
