Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-05 / 232. szám

4 ÉSZAKIM agyarország z~ ............. ~ Megyei Körkép - Hirdetés 1 993. Október 5., Kedd------------JEGYZET-----------­G omba Nyikes Imre Nézem a Búza téri piacon a gombahalmo­kat. Szinte kínálja magát a rozsdaszínű ti­nóm, a pereszke, a testes sampion, a rizike, a Szent Mihály gomba... Nézem a gomba­halmokat, s feltámad bennem a vágy, hogy elinduljak, szedjek én is. No, nem eladásra, hanem csak úgy magunknak. Egy finom vacsorára valót, eltenni egy-két zacskónyit a hűtőládába. Megvehetném persze itt, de nekem nem kell a pénzen vásárolt gomba. Hogyan is adnék érte pénzt, amikor gyerek­korom óta a gombák közelében élek ?! De so­kat szedtem én nagyanyámmal, nagyné- némmel, apámmal, bátyámmal gyerekko­romban, s még később is!... Rászánom hát magam, s meglátogatom édesanyámat Di­ósgyőrben... Kérdésemre, van-e gomba a Bányabükk- ben, azt válaszolja, hogy van bizony, Fri- gyikné alig bír vele, annyit szedett neki a fia. Nekem ennyi elég, s rövid átöltözés után már kapaszkodók is fölfelé a Diósgyőr fe­letti hegy meredek oldalán. Nézem már föl­felé menet is a gombát, s azután fent, a la­poson. Régi, jó gombázó helyeket járok vé­gig, minden eredmény nélkül. Látom, szá­raz az/ erdő, nem sok eső eshetett errefelé sem. Ám azután csak előbukkan egy-egy szürke pereszke, egy-egy sampion, majd né­hány Szent Mihály gomba is. Lassan, na­gyon lassan nő csak a szatyrom súlya. Eszembe jutnak azok a nyarak, őszök, ami­kor hosszú kosarakkal szedtük a vargá­nyát, s 5-6 szatyornyi Szent Mihály gombá­val cipekedtünk, vagy még többel is. Olykor hajnalig is bíbelődtünk vele, mire cérnára fűztük őket a szárításhoz. De most nincs gomba. Összegyűlt már ugyan vagy egy kilónyi a szatyromban, de hát nálam az szinte a nullával egyenlő. Mór gok magamban gyerekkori barátomra, Imrére, mert biztos, hogy ő szedte le előlem. Lehetett persze más is, hiszen most is itt kot- lászik tőlem alig száz méterre valaki az avarban. Köszöntjük egymást, s kölcsönö­sen panaszkodunk, hogy bizony az idei sem a gomba éve. Legalábbis itt, a Bányabükk- ben nem az. Aztán megyünk tovább, ki-ki abba az irányba, ahol gombát sejt. Anyukám jót nevet a mindössze félszatyor- nyi gombán. Majd vigasztal, hogy azért egy főzetre való csak lesz belőle. Persze csak ha átjutnak otthon feleségem szigorú mustrá­ján. Mert neki elegendő egyetlen tűhegynyi lukacska a gomba szárában, törzsében, s az a példány, legyen külsőre bármilyen tetsze­tős, már repül is a szemetesbe... Volt már, amikora felét eldobta annak, amit hoztam. Nem is bírom ilyenkor idegekkel, inkább el­vonulok a közeléből. Másnap reggel azután ismét a Búza téren járok. A kép változatlan: halmokban dísz­ük a sokféle, ízletes, szebbnél-szebb erdei és mezei gomba. S bár még bennem a tegnapi csalódás, már ismét mocorog bensőmben a vágy, hogy valahol én is rátaláljak a gom­bára. Már tudom, hogy a hét végén újra ne­kivágok a meredek partoldalaknak, a ha- rasztos vízfolyásoknak, a régi gombázó he­lyeknek. Legfeljebb most majd nem a Bá- nyabükkben, hanem a Csanyikban, vagy a Létrástetőn próbálkozom... Beregi-szatmári tájakon jártunk előfizetőinkkel Vásárosnamény, Szatmárcseke, Vaja, Fehérgyarmat (ÉM-Nyl) - Szombaton reggel, csodálatosan szép őszi kirándulóidőben indult út­nak az IBUSZ miskolci irodájának autóbusza előfizetőinkkel egy vi­szonylag közeli, s szép vidék, a bere­gi-szatmári táj felé. Idegenvezetőnk, Farkas Gyula tanár úr, (Szabolcs- Szatmár-Bereg megye kiváló isme­rője, a beregi-szatmári részek szerel­mese) jóvoltából mire Nyíregyházán megálltunk egy húsz perces pihenő­re, máris számos információval gaz­dagabbak lettünk. S miközben bu­szunk robogott Vásárosnamény felé, útközben gyönyörködhettünk az egész utunkon végigkísérő csodála­tos almásokban, a dohányt szárító pajták látványában. Vásárosnaményban a Beregi Múze­umban kerültünk közelebb e vidék népének korábbi életmódjához. A kenyérdagasztás és az aratás népi eszközei mellett itt található egye­bek között az ország legnagyobb vas­kályha gyűjteménye is! Egyikünk se látott még ennyi kályhát, vasalót, mozsarat. De ugyanígy magával ra­gadott bennünket az elmúlt, mint­egy kétszáz év anyagát bemutató népművészeti kiállítás is: a „férfiak művészete”, a „pásztorművészet eszközei”, a „népi szőttesek és cse­répedények” színes világa, a „nők művészete” rész, a maga nemében egyedülálló „a gyász művészete” be­mutató. Megnéztük az 1720-ban épült Eötvös-kúria helyén tizenhá­rom éve létesült Iskolatörténeti Mú­zeumot is. Aki teheti, térjen be ide egy félórára, ha netán erre jár, s is­merkedjen az iskolatörténeti anyag mellett az Eötvös-csáláddal is. Ol­vassa el Eötvös József, a magyar sza­Ahol a Himnusz költője nyug­szik. Kölcsey Ferenc síremléke a szatmárcsekei csónak-fejfás te­metőben. Fotó: archív badságharc kultuszminisztere, Vá­sárosnamény jegyzője, az 1871-es közoktatási törvény megalkotója gyönyörű üzenetét, a Végrendele- t-et. S következtek a beregi kisfal­vak református templom-múzeu­mai: Tákos, a színes faberakásos menynyezetű templom, (a templom melletti fába faragott háborús em­lékmű is igen szép!), Csaroda, a XI- II. századi templom freskóival, kü­lönleges szentélyével, Márokpapi és a már a szinte az ukrán határon lé­vő Tarpa, Esze Tamás szülőfaluja. Megcsodáltuk a Szárazmalom Mú­zeumot, majd utunk legtávolabbi, s talán legszebb részén, Szatmárcse- kén álltunk meg. Szatmárcseke Köl­csey Ferenc, a Himnusz költője em­lékének magasztos hangulatában éli mindennapjait. A művelődési ház Kölcsey-emlékszobája már átállított bennünket arra különös hangulatú érzésre, amit a csónak-fejfás temető megtekintésé jelentett. Mint síron- túli sereg sorakoznak a szürke-feke­te, arccal Nyugatnak fordított csó­nak-fej fák, s közülük fehér trónként emelkedik ki Kölcsey síremléke. Elénekeltük a Himnuszt, s ennek köszönhettük, hogy felfigyelt ránk a közelben szorgoskodó temetőgond­nok, a 87 éves Séra Gáspár bácsi. Nincs az a történelemtanár, aki töb­bet tudna a Kölcseyekről, mint ő, aki 1938-ban Kölcsey Ferenc koponyá­jának azonosítója is volt Szatmár- csekén. Aki annyi gyönyörű dalt és verset tud, s aki még a lengyel him­nuszt is elénekelte nekünk - magya­rul!... Nagyon szép félórát töltöttünk vele. Turistvándiban a Vízimalom Múze­um volt következő megállónk, ahol a több mint kétszáz éves malmot mű­ködés közben láthattuk. Majd Va­ján a Vay-kastélyban áldoztunk egy félórát II. Rákóczi Ferenc vezérlőfe­jedelem, s udvari marsallja, Vay Ádám emlékének. Ebben a kastély­ban tanácskozott a haza sorsáról 1703. július 14-én és 1711. Január 31-én II. Rákóczi Ferenc - olvashat­tuk a Rákóczi-szabadságharc kezde­tét és végét jelző feliratot. Maradt még annyi időnk, hogy meg­álljunk Fehérgyarmaton is, a nagy tiszai árvízre emlékeztető dombor­műnél, a jellegzetes, műemlék refor­mátus templomnál. S innen Máté­szalkán át értük el ismét a megye székhelyét, Nyíregyházát. Köszön­jük az IBUSZ-nak, hogy megszer­vezte ezt a szép kirándulást előfize­tőinknek. Rendkívüli közgyűlést tart ma reggel 9 órai kezdettel Miskolc város önkormányzati képviselő-testülete. Az ülés napirendjén egyetlen közér­dekű téma szerepel: a képviselők ez alkalommal döntenek a távhő-szol­HÍRKOSÁR géltatás díjának emeléséről. Az ülés nyilvános, a város érdeklődő polgá­rai a polgármesteri hivatal díszter­mében vehetnek rajta részt. Közgyűlésre készül a Vakok és Gyengénlátók Szervezete. Az ide munkáról számot adó közgyűlést október 9-én, szombaton délelőtt 9.30 órakor Miskolcon, a Kossuth utca 11. szám alatt tartják. HIRDETÉS • • Már az Óné. De mi továbbra is aondiát viseljük. Sok ezer ember vásárolt már Ford autót régebben vagy a közelmúltban. Értük és autóikért jött létre és működik Magyaror­szágon a hivatalos Ford márkakereskedők hálózata, mely napról-napra többet nyújt. Lehet, hogy Ön személyesen még nem ismeri a Fordot. Talán használtan vagy nem hivatalos kereskedőtől, esetleg külföl­dön vásárolta az autóját, így még nem járt hivatalos Ford márkakereskedőnél. Mindez nekünk nem számít. Ami fontos, hogy On Fordot vezet és mi szeretnénk a gondját viselni, és meg­hívni egy találkozóra hivatalos Ford márka­kereskedőjéhez, hogy megismerje a Ford családot és szolgáltatásainkat. Ezért most hivatalos Ford márkakeres­kedőinknél ingyenes, 27 pontra kiterjedő téli műszaki átvizsgálást kínálunk. Hiszen a tél közeleg. Jönnek az esős napok, hó, sötétség. Fontos, hogy Ön meg­bízhasson Ford autójában. Az ingyenes téli műszaki átvizsgálás október 11 és 22 között tart, és érvényes minden magyarországi Ford autóra, füg­getlenül az autó korától és származási he­lyétől. A lap alján megtalálja hivatalos Ford márkakereskedője címét és telefonszámát. Már várja az Ön jelentkezését és hozzá mindig fordulhat, ha a Ford eladási, alkat­részellátási szervizszolgáltatásaira van szüksége. Most és a jövőben. Mert bár az autó az Öné, mi azért to­vábbra is gondját viseljük. Bennünket Ön vezet. Auto Tester ”M” Kft. 3527 Miskolc József A. u. 45. Tel.: (46) 349-259 Fax:(46) 356-520 Autó Top Kft. 3531 Miskolc Győri kapu u. 53. Tel.: (46) 353-858 Fax(46) 356-085 Hatszáz hadifogoly hazatért Miskolc (ÉM) - 1921 nyarán nagy öröme volt 600 magyar családnak, mert négy és félévi hadifogság után érkeztek haza 600-an szibériai hadi­fogságból. Az első világháborúban is sok ezer hadifoglyot vittek szibériai táborokba. A Bajkál-tó mellett, majd Vlagyivosztokban voltak ilyen tábo­rok. Naponként fogyott a hadifog­lyok reménye, mikor egyszer eljött a hazatérés ideje. De hogyan? Erre kapunk választ október 6-án szerdán este 6 órai kezdettel a Kos­suth utcai református székházban. Nem üresen teltek sok hadifogoly napjai a táborokban, rajzzal, fafara­gással, hangszerkészítéssel éppúgy foglalkoztak, mint egy valóságos „kis egyetemen” nyelvtanulással, pedagógiai előadásokkal. De volt ze­nekar és emlékezetből előadták a János vitézt. Mégis a megszokott na­pok lassúságába, a reménytelenség ködébe bevilágított a szabadulás napsugara. Egy fiatal lelkész jelent meg, fehér karszalagján egy piros háromszögben egy kék sávon ez a négy betű állt: YMCA. Walter Teeu- wissen, az amerikai Keresztyén Ifjú­sági Egyesületek, KIÉ titkára volt. Feladata az antant csapatok lelki­gondozása volt Vlagyivosztokban, de mivel nem törődtek az ő igehirde­tésével, körülnézett a város körül, így talált rá a hadifogolytáborra. Ott egy évek óta működő református gyülekezetét talált. Szőnyi Sándor gimnáziumi tanár - később miskol­ci tankerületi főigazgató - fogadta, tolmácsolta és ismertette a hadifog­lyok életét. Itt lelki fogékonyságot tapasztalt a magyar foglyok körében a fiatal lelkész és riportokat küldött az amerikai Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek és más egyházi lapok­ba, adakozásra hívta fel cikkeivel az olvasókat. így gyűjtötte össze a pénzt a hazaszállításra. így bérelte ki a Sunku Maru hajót a japánoktól és a Csendes- és Indiai-óceánon át így érkezett meg Fiumébe 1272 ha­difogoly, akik közül 600 magyar volt. Roy Teeuwissen lelkész és felesége elhozták a magyar családok által írt köszönő leveleket és az Országos Re- formátus Levéltárban helyezték el. - Nagy vendég érkezik Miskolcra. Arról fog beszélni, mi az egyház fel­adata ma, a fiatalok és családok kö­rében. Az angol nyelvű előadás tol­mácsolva lesz. Baloldali nők találkozója Miskolc (ÉM) - A szocialista párt mellett működő Baloldali Nőmozga­lom ma délutáni találkozóján - a ko­rábbi közlésektől eltérően - a rend­őrség nem képviselteti magát. Drága fényképek a gyorshajtókról Miskolc (ÉM) - Ma, szeptember 5- én, délelőtt a 26-os főút mentén Put- noknál mér a traffipax, 14 órától pe­dig Miskolcon roboghatnak egy ké­kesen drága villanásba az esztelen szágpldozók. Persze, mint mindig, a „műsorvál­toztatás” jogát a rendőrség fenntart­ja. Érdekképviseleti fórum Miskolcon Miskolc (ÉM) - Nagyszabású ér­dekképviseleti fórumra hívja az ér­dekelteket és az érdeklődőket a B.-A.-Z. Megyei Kereskedő Érdek- képviseleti Szervezete, a KISOSZ. Október 13-án, 17 órakor a Régipos­ta utca 4. szám alatti helyiségben ér­dekvédelmi fórumot rendeznek az egyéni és társas vállalkozók részére. A meghívott vendégek és előadók között illusztris személyiségek sze­repelnek, így például Sós Károly At­tila, országgyűlési képviselő, a KI­SOSZ tiszteletbeli elnöke, Palotás János képviselő, dr. Bokor Pál, az APEH elnökhelyettese, Szentpéteri István, a KISOSZ elnöke és Tamás József, a KISOSZ főtitkára. Várha­tó, az érdekképviseleti fórumon na­gyon sok, a vállalkozókat közelről érintő kérdésre kaphatnak választ azok, akik számon tartják ezt a fon­tos dátumot és megjelennek majd a az előadásokon. Fontos lehet a találkozó a vállalko­zók jövőjének alakulása miatt is. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents