Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-05 / 232. szám

Budapest-Moszkva: zavartalan forgalom Budapest (MTI) - Budapest és Moszkva között a vasúti közlekedés zavartalan, a légiközlekedésben vannak fennakadások, ám ezek nem hozhatók összefüggésbe a városban zajló eseményekkel. Az MTI érdek­lődésére a Malév operatív központ­jában elmondták: az orosz főváros seremetyevói nemzetközi repülőte­rén a szokásos karbantartási mun­kálatok miatt az egyik kiiütópálya részlegesen zárva tart. Ezért a Ma­lév hétfői és szerdai járatai mintegy félórás késésre kényszerülnek. A moszkvai repülőtér forgalma a Ma­lév helyi képviselete és a magyar nagykövetség tájékoztatása szerint teljesen normális, kisebb problémát okozhat azonban a légikikötő meg­közelítése. A MÁV-nál arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy sem a te­her-, sem a személyforgalomban nincs fennakadás a magyar-orosz vasúti közlekedésben. Oroszország­ból főként vasérc és fűtőolaj érkezik vasúton hazánkba. A személyforga­lom felfüggesztéséről, illetve leállí­tásáról a MÁV egyedül nem dönthet. Ilyen jellegű intézkedést csakis a Külügyminisztérium javaslatára vezetnének be. 1993» Október 5», Boszniai autóbusz balesete Vasban Szombathely (MTI) - Boszniai au­tóbuszt ért baleset vasárnap éjfél kö­rül a Vas megyei Molnaszecsőd bel­területén, a 8-as nemzetközi főúton. A jármű Veszprém felől az országha­tár felé tartott, amikor áttért a me­netirány szerinti bal oldalra, majd a vízlevezető árkon áthaladva elso­dort egy kis betonhidat, és az oldalá­ra dőlt. A buszon mindössze négyen voltak; ketten súlyos, a harmadik utas és a gépkocsivezető - Panic Marko — pedig könnyebb sérülése­ket szenvedtek. A szakértők előzetes megállapítása szerint a balesetet feltehetően a gépkocsivezető fáradt­sága, figyelemkiesése okozhatta. Szerencsére a szemközti sávban nem közlekedett jármű. Pénzhiánnyal küszködik az EXPO Becs (MTI) - A nagy eufória helyett a budapesti EXPO-nak most nagy problémái vannak - írja a hétfői Der Standard. Az osztrák lap munkatár­sa, Karin Bauer úgy tudja, hogy hi­ányoznak a beruházók és a pénz a vi­lágkiállítás helyszínének kialakítá­sára. A magyarok kénytelenek vol­tak elállni a privátgazdasági finan­szírozás koncepciójától - írja a lap, megemlítve azt is, hogy a költségve­tés közben 40 milliárd schillingnek megfelelő összegről 11,5 milliárdra zsugorodott. Egyetlen szponzorként eddig a Coca-Colát sikerült meg­nyerni - fűzi hozzá. Idézi a Der Standard Eugen Semra- ut, Patakyné Barsi Etelka szemé­lyes tanácsadóját, aki szerint min­denki a tavaszi parlamenti választá­sokra vár. Ami Ausztriát illeti, ugyancsak problémák vannak a nagyvonalú részvétellel, amiről ko­rábban szó volt. Bár év végig meg kellene lennie a pavilon létesítésé­hez az anyagi eszközöknek, egyelőre a tartományok vonakodnak, a szö­vetség viszont csak akkor fizet, ha a tartományok ezt már megtették - ír­ja a lap. (A 400 millió schillinges költséget a szövetség, a tartomá­nyok és a gazdasági kamara adják össze). A tartományi főnökök szeptember végi konferenciájuk után közölték a gazdasági miniszterrel, hogy sokall­ják a rájuk jutó egyharmados költ­séghányadot, a projektet megbízha­tatlannak tartják. Eközben Burgen- Iand és Alsóausztria már jelezte önálló részvételét. Rakétát találtak Berzence (MTI) - Páncéltörő raké­tát találtak a hét végén a Somogy megyei Berzencén. Krisán Attila ez­redes, a Határőrség szóvivője héttőn elmondta, hogy az ismeretlen erede­tű, fel nem robbant, 645 millimeter hosszú és 90 milliméter átmérőjű ra­kétát egy erdész fedezte fel a horvat határ közelében. Szakértők vizsgál­ják, hogy a páncéltörő rakétát mikor lőhettek át magyar területre, illetve, hogy milyen eredetű. Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Jelcin hétfő hajnali tévébeszéde Jelcin: - A fegyveres fasiszta-kommunista lázadás Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül el lesz fojtva Fotó AP Moszkva (MTI) - Az alábbiakban is­mertetjük Borisz Jelcin orosz államfő­nek az orosz tévében hétfő hajnalban elhangzott beszédének teljes szövegét. Kedves honfitársaim! Nehéz pillanatban fordulok Önök- höz.Oroszország fővárosában lövé­sek hallatszanak, és vér folyik. Az egész országból idehozatott, a Fehér Ház által felbujtott fegyveresek ha­lált osztanak és romokat hagynak maguk után. Tudom, hogy Önök közül sokak szá­mára álmatlanul telt ez az éjszaka. Tudom, hogy Önök mindent megér­tettek. Ez a nyugtalan és tragikus éjszaka sok mindenre megtanított bennün­ket. Mi nem készültünk háborúra. Mi abban reménykedtünk, hogy si­kerül megállapodni, megőrizni a bé­két a fővárosban. Azok, akik a békés városra rontottak és a vérengzést kezdtek — bűnözők. De mindez nem csak egyes banditák és pogromlovagok bűncselekménye. Mindaz, ami eddig történt és egyelő­re történik Moszkvában - előre ki­tervelt fegyveres lázadás, melyet kommunista revansisták, fasiszta bandavezérek és a volt törvényho­zók és tanácsi képviselők egy része szervezett meg. A tárgyalások leple alatt erőt gyűj­töttek, gyilkoláshoz és önkényhez szokott zsoldosokból bandita oszta­gokat verbuváltak. Talmi politiku­sok jelentéktelen csoportocskája megpróbálta fegyverrel ráerőszakol­ni akaratát országára. Azokat az eszközöket, amelyekkel kormányoz­ni akarták Oroszországot, az egész világ megismerhette. A cinikus ha­zugságot, a vesztegetést. Az utcakö­veket, a kihegyezett vasnyársakat, a géppisztolyokat és géppuskákat. Azok, akik vörös lobogókat lenget­nek, újra vérrel borították vörösbe Oroszországot. A váratlanságban reménykedtek, abban, hogy arcátlanságuk és példa nélkül álló kegyetlenségük félelmet és bizonytalanságot kelt. Abban reménykedtek, hogy a kato­nák kívül maradnak az eseménye­ken és nyugodtan fogják szemlélni, miként bánnak el fegyvertelen moszkvaiakkal, hogyan teremtenek újra véres diktatúrát országunkban. Abban reménykedtek, hogy Orosz­ország polgárai hisznek hazugsá­guknak. Abban reménykedtek, hogy gyors győzelmet aratnak. Elszámították magukat, és a nép elátkozza a bűnözőket. Nincs bocsánat számukra és azok­nak, akik parancsot adtak nekik. Azért nincs, mert békés emberekre, Moszkvára, Oroszországra, gyerme­kekre, nőkre és öregekre emeltek ke­zet. A fegyveres lázadás halára van ítél­ve. Hogy helyreállítsák a rendet, a nyugalmat és a békét, Moszkvába csapatok vonulnak be. Az ő feladatuk - a bűnöző elemek ál­tal elfoglalt létesítmények felszaba­dítása és zárlatuk feloldása. Arra kérem Önöket, tisztelt moszk­vaiak, hogy erkölcsileg támogassák az orosz katonák és tisztek harci szellemét. Ők a mi népi hadsere­günk és rendőrségünk. És ma csak egyetlen feladatuk van - megvédeni gyermekeinket, megvédeni szülein­ket, megállítani és ártalmatlanná tenni a pogromlovagokat és gyilko­sokat. Moszkva, Oroszország bátor kiállást és határozott cselekvést vár önöktől. Azok a társadalmi egyesülések, amelyek részt vettek a tömeges rendbontásokban és más jogsértő cselekedetekben, be vannak tiltva Oroszország egész területén. A központi bank utasítást kapott ar­ra, hogy azonnal szüntessen be min­den műveletet a fenti egyesülések számláival. A főügyészség arra kapott utasítást, hogy haladéktalanul bűnügyi eljá­rást kezdeményezzen és nyomozást kezdjen a tömeges rendbontások té- nyeivel összefüggésben. A fenti és más intézkedéseket előíró rendeletre az éjszaka aláírás került és annak megvalósítása már folya­matban van. Felhívással fordulok Oroszország valamennyi politikai erejéhez. Azok nevében, akiknek élete már elve­szett, azok nevében, akiknek áldat­lan vére folyt, arra kérem önöket, hogy felejtsék el, ami tegnap még fontosnak látszott - a belső nézetkü­lönbségeket. Mindenkinek, akinek drága a béke és a nyugalom, országunk becsülete és méltósága, mindenkinek, aki el­lenzi a háborút, össze kell tartama. Felhívással fordulok az oroszországi övezetek, a köztársaságok, határte­rületek, területek és autonóm egysé­gek vezetőihez. Vajon nem volt elég a kiontott vér a helyzet tisztázásához és ahhoz, hogy végre mindannyian pontosan körvo­nalazott és következetes álláspontot foglaljunk el Oroszország egysége érdekében? Oroszország állampolgáraihoz szó­lok. A fegyveres fasiszta-kommunis­ta lázadás Moszkvában a lehető leg­rövidebb időn belül el lesz fojtva. Ehhez az orosz államnak megvan a szükséges ereje. Kötelességemnek tartom, hogy a moszkvaiakhoz is szóljak. Az elmúlt nap és éjszaka során kevesebben let­tünk. Ártatlan, békés emberek estek áldozatul banditáknak. Fejet haj­tunk az elesettek emléke előtt. A szívükre hallgatva sokan Önök közül ezt az éjszakát Moszkva köz­pontjában,^ Kremlhez vezető utak közelebbi és távolabbi részein töltöt­ték. Emberek tízezrei kockáztatták életüket. Az Önök akarata, az Önök állampolgári bátorsága és lelkiereje vált a leghatásosabb fegyverré. Mélyen meghajolok Önök előtt. A kárpótlási jegy árfolyamát a privatizációs kínálat emelheti RÁTHY SÁNDOR Budapest (ISB) - A szabadpiacban re­ménykedőknek hétről hétre csalódniuk kell, hiszen a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama nem mozdul el az 580-630 forintos szintről. Nem növeli a jegy pi­aci értékét egyelőre az sem, hogy rész­vényt illetve befektetési jegyet lehet cse­rélni érte. Valószínűleg azért, mert jól­lehet sok vállalat részvénye szóba jö­hető cserekor, e cégek jövedelmezősé­ge, tehát az elérhető osztalék alacsony, s a „megvásárolt" értékpapírok árfo­lyama is inkább csökken, semmint nö­vekszik. Nincs tehát könnyű helyzetben az a tulajdonos, aki nem akar földet vagy önkormányzati lakást vásárolni, s életjáradékra sem kívánja váltani kárpótlási jegyét. Számára legfeljebb a privatizáció jö­het szóba, de csak akkor, ha elegen- ' dő tőkével rendelkezik például az E- hitel felvételéhez, s nem fél az anya­gi kockázattól. Akinek pedig vég­képp nincsenek piaci tapasztalatai és privatizáció ambíciói, az legfel­jebb fogyasztási cikket vásárolhat jegyéért. A kérdés csupán az, meny­nyit adnak érte, s ha most kevesli az árat a tulajdonos, remélheti-e az összeg növekedését? A felvetésre adandó válasz annál is érdekesebb, mivel a kárpótlási hivatal elnöke többször is kifejtette: aki teheti, még ne adja el kárpótlási jegyét, hiszen az Állami Vagyonügynökség vala­mint az Állami Vagyonkezelő Rt. ha­marosan értékes cégek vagyonát ajánlja fel a jegyekért cserébe, s ez mindenképpen növelni fogja az ér­tékpapír szabadpiaci árfolyamát is. Ez az aktus azonban mindmáig vá­rat magára, s egyre bizonytalanabb az is, hogy egyáltalán bekövetkezik- e valamikor. Bonyolítja a helyzetet, hogy eközben egyre nagyobb értékű kárpótlási jegy került a piacra. A durván 1,3 millió tulajdonos összesen 220 milli­árd forint értékű jegyet kap majd - nem beszélve arról az értékpapír- mennyiségről, amely a kárpótlás va­lószínűsíthető újbóli megnyírása esetén kerül a piacra. Mindenesetre a jelenlegi számok azt mutatják, hogy egy-egy kárpótolt fejenként át­lagosan mintegy 116 ezer forint név­értékű jegyhez jut majd, s ehhez az összeghez méghozzá kell számolni a kamatot is. Meglehetősen nagy összegről van te­hát szó. A helyzetre azonban jellem­ző, hogy az eddig kibocsátott mint- tegy 70 milliárd forint címletértékű jegyből csupán 5 milliárdért vásárol­tak állami vagyont. Mindez azért is érdekes, mert a kárpótlási jegy vég­ső soron privatizációs keresletet te­remt, hiszen csak akkor semmisül meg, ha állami vagyont vásárolnak érte. A pénzügyi tárca nemrégiben készült ezzel kapcsolatos tanulmá­nya szerint azonban azért vásárol­tak ilyen kevés kárpótlási jegyért ál­lami vagyont, mert nem kielégítő az értékpapírokkal szembeni privati­zációs kínálat. Mindez kihat a jegy szabadpiaci forgalmára r- s ebben az összefüggésben már a jelenlegi árfo­lyam a kárpótlás és a privatizáció egészét is minősíti. A pénzügyi tár­ca tanulmánya elemezte a folyamat várható alakulását is: sokat sejtető, hogy az ÁV Rt. a lehetséges privati­zációs kínálati értéket 15 milliárd, míg az ÁVÜ 60 milliárd forintban határozta meg. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. szerint ki­zárt, az Állami Vagyonügynökség szerint pedig nem valószínű, hogy a kárpótlási jegyekért megfelelő érté­kű állami vagyont lehetne felkínál­ni. E megállapítások különös figyel­met érdemelnek, hiszen az idézett tanulmány szerint a kárpótlási fo­lyamat sikerének kulcsa a privatizá- ciós kínálat értékében és a cserére ajánlott részvények hozamában rej­lik. Ha viszont minden marad a régiben, akkor az egyébként 50 százalékos­nak tartott „lélektani” értékhatárt aligha fogja meghaladni a jegyek szabadpiaci árfolyama. A probléma megoldására a pénzügyi tárca például a következőket java­solja: a két vagyonkezelő szervezet állapodjon meg abban, hogy milyen állami vállalatokat kínál megvétel­re kárpótlási jegyért cserébe, s eh­hez az akcióhoz csatlakozzon a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet is. A minisztérium szerint ezenkívül módosítani kell az 1991. évi XXV. törvényt, s ki kell mondani, hogy a kárpótlási jegyek egységesen '94 vé­géig kamatoznak. A jelenlegi folyamatokat figyelve azonban aligha valószínű, hogy rö­vid távon - fél- egy éven belül - je­lentős változás következik be ezen a területen.-----------JEGYZET-----------­M aqyarta tanitás Fecske Csaba JJem tudom, hogy egy, a világszínvonalat tekintve - valljuk meg - másodrendű (mé­lyen Bartók, Liszt és Kodály szintje alatt maradó) zeneszerző miért 'időszerűbb', mint a világ egyik legeredetibb és legsokol­dalúbb mai színésznője?” - teszi föl a szar­kasztikus kérdést Tímár György És-beli glosszájában. Az a inásodrendű zeneszerző pedig nem is­meri? A színésznő pedig Barbra Streisand. Barbra valóban ragyogó színésznő, dalai­ért egyenesen rajongok, nincs is vele semmi bajon, de Erkelt vele szembeállítani és má­sodrendű zenésznek titulálni, ez már őszin­tén szólva bánt, ez szerintem blaszfémia. És éppen Tímár György, a költő, jeles mű­fordító, a spanyol és francia irodalom kivá­ló ismerője, nyelvek tudója, a művelt euro­péer írja ezt! Valami sajátságos ambivalenciáról van szó, az egyetemes-nemzeti feloldhata tlan el­lentétéről, legalábbis ezt érzem ki belőle. Jó, ne legyünk elfogultak saját értékeink­kel szemben, ne tartsuk többre csak azért, mert a miénk. De könyörgöm, attól, hogy magyar, hogy nemzeti, miért ne lehetne ér­ték?! A sajátunknak is legyen legalább annyi sansza, mint bármely más eredetű produktumnak. „Vagy mert a Himnusz valóban szép, lélek­emelő zenéjét ő szerzetté? Tetszik-e gondolni, hogy ha mostanában előkerülne, mondjuk Rouget de Lisle-nek, a Marseillaise szerzőjének egy ismeretlen műve, akkor a nemzeti büszkeségben hi­ányt a legkevésbé sem szenvedő franciák hanyatt-homlok sietnének nagyobb teret szentelni, mint a mai világsztároknak?” Igenis, tetszem gondolni. Biztos vagyok benne, hogy a franciák nem késlekednének a világ, de legalábbis az or­szág elé tárni a frissen felfedezett nemzeti értéket. Nyilván nem más értékek elhalvá- nyítása érdekében, hanem az értéktisztelet és persze nemzeti érzés okán. Ami teljesen érthető, elfogadható volna ré­szükről még akkor is, ha az említett Rouget de Lisle korántsem foglal el olyan jelenté­keny helyet a francia zenetörténetben, mint Erkel a magyarban. Mert ugye Erkel nem csupán a Himnusz zenéjét szerzetté, de több, ma is sikerrel ját­szott operánkat is ő alkotta. A Bánk bán szerény véleményem szerint re­mekmű. Aligha kéne miatta szégyenkez­nünk. Ettől persze minden további nélkül leket szeretni Barbra Streisandot is. Miért ne? Átfogó rendelet készül a szűrővizsgálatokról Budapest (MTI) - A jelenlegi szűrővizsgálati rendszert kívánja szabályozottabbá s ezzel ha­tékonyabbá tenni egy, a Népjóléti Minisztéri­umban készülő rendelettervezet. A jogszabály­ban a tárca az összes, hazánkban elvégezhető szűrővizsgálathoz iránymutatást kíván adni a szakembereknek - válaszolta az MTI érdeklő­désére hétfőn Balogh Sándor, az Alapellátási Főosztály vezetője. A szűrővizsgálatok célja az lenne - mutatott rá Balogh Sándor -, hogy segítve a megbetegedé­sek időben történő felismerését, csökkentse a leggyakoribb kór-okok előfordulását. Ez azon­ban csak úgy realizálható, ha a szűrések a rizi­kócsoportokra koncentrálnak, és elsősorban a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokat célozzák meg. Fontos tehát, hogy az orvosok pontosan tudják: kiket és mikor indokolt bizonyos betegségekre szúrni. A rendelettervezet főként ennek átfogó szabá­lyozásában szeretne előrelépést, mivel ma a szakmai kollégiumok állásfoglalása és néhány régebbi jogszabály nyújt csak eligazítást az or­vosoknak. A készülő jogszabály ugyanakkor továbbra is csak akkor tenné kötelezővé a szűrővizsgálato­kat, ha azt a járványügyi helyzet indokolja. Ezért az orvosoknak nagy szerepük van abban, hogy a hozzájuk fordulók figyelmét felhívják a szűrés jelentőségére - mondta Balogh Sándor. A rendelettervezet hatályba lépését illetően a főosztályvezető még nem tudott pontos időpon­tot mondani. A szűrővizsgálatokat ugyanis - mint rámuta­tott - a társadalombiztosítás finanszfrozza ezért egy ezzel összefüggő átfogó rendelkezés előtt még egyeztetni kell a tb-alapokat kezelő önkormányzatokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents